Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-11 / 84. szám
1964. április 11. szombat 3. oldal Munkásoké a szó MŰHELYRŐL - MŰHELYRE Megbeszélés Hartán az új önfözöfürt létrehozásáról Egyszeriben a fekete por birodalmába csöppentünk, amint beléptünk a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége öntödéjének ajtaján. Mint vastag szőnyeg fogta fel lépteink zaját, belepte a falakat, öntőformákat, szerszámokat. Ott lebegett a levegőben, s rátapadt a munkások izzadt arcára. A függődaruk dübörögve szállították a több mázsás kádformázó szekrényeket a műhely egyik végéből a másikba. Az izzó, folyékony vasat targoncákra szerelt tégelyekben tolták-vonták, szűnni nem akaró áradatban, különböző irányba a formázó csoportokhoz. Nehéz, nagyon nehéz munka folyik itt — Farkas Imre übtitkár szavaival élve —, eléggé korszerűtlen körülmények között. Mégis gyártmányaikat Japántól Dél-Amerikáig mindenütt keresik. -Együtt az apa és lánya Borsos Istvánt, az egyik kádform^ó csoport vezetőjét szólítom meg, hogy beszéljen munkájukról, életéről, s az üzemről. — Tizenegy éVe vagyok itt — válaszolta, de csak tőmondatokban folytatta a beszélgetést, mert ugyanúgy dolgozott, öntötte a folyékony vasat a formaszekrényekbe, mint a hozzá beosztott munkások, azzal a különbséggel, hogy a munka minden mozzanata az ő irányításával zajlott le. — Megszerettem ezt a sötét, poros öntödét. Nehéz a munka, de jól megfizetik. Becsületesen kell dolgozni, s akkor benne a 2060—2500 forint a borítékban havonta. Igaz, sok minden függ attól is, hogy jön ki a lépés. Vannak azután notórius betegek, meg vándormadarak, akiknek a hiányzása, vagy gyengébb teljesítménye gátolja a mi munkánkat is. Nem is szeretjük, ha olyan kerül a közelünkbe, akinek a munkakönyvé hatvanhat vállalat pecsétjétől tarkállik. Amikor idejöttem, még mindent kézzel csináltunk. Azóta sok munkamozzanatot gépesítettek. Most úgy hírlik, korszerűsítik a gyárat, az öntödét is. Az új technológiához magasabb képesítés kell. Én hét osztályt jártam. Kislányom is most hetedikes. Jövőre vele együtt akarom a nyolcadik általánost elvégezni, hogy én is tovább képezhessem magam. Szívügyük a gép Száz méternyire az öntödétől találtam meg a műszaki fejlesztési csoportot, amely Csörgő János technikus és Szíjjártó János csoportvezető irányításával az új homoklazítógép prototípusának elkészítésével foglalkozik. — Olyan gépet szerkesztünk, amely a fizikai munkát csakVegyszerrel irtják a gyomot a kertészetben — Nyolcvan holdon lesz az idén öntözéses kertészetünk — újságolja Sárközi János, a lajosmizsei Sallai Termelőszövetkezet elnöke. És máris sorolja a meglevő, s a még hiányzó berendezéseket. öt közepes teljesítményű, percenként 400 liter vizet adó csőkúttal, s két szivattyúval rendelkeznek. — Az utóbbiból még háromra lenne szükségük. Ígéretet és póthitelt már kaptak, s remélhetőleg r Ui technológia A Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyáregységében új technológiával formálják a reszelötesteket. Kovácsolás helyett hengerpárral végzik ezt a munkát. Előnye, hogy szakmunkás helyett betanított munkás is kezelni tudja a gépet. a reszelők minősége jobb és nem utolsó sorban ezzel a módszerrel jelentősen növekszik a termelékenység. Képünkön Németh László 19 éves betanított munkás hengerpárral alakítja a reszelőtesteket. Máris 50 százalékkal többet termel, mint ezelőtt a kovácsok. megvalósul elképzelésük. Milyen új vonásai lesznek az idei kertészkedésnek? Erről Kisjuhász Sándor főkertész tájékoztat: — Négy holdon már szépen zöldell az ősszel kiültetett saláta. Május elején szeretnénk értékesíteni. öt holdon lesz retkünk is, s a paradicsommal, valamint a paprikával is korábban szeretnénk „kijönni”, mint tavaly. Ám a legfontosabb új dolog: a vegyszeres gyomirtás. Ezt a módszert a kertészetekben még csak elvétve alkalmazzák. A Sallai Tsz-ben a gyomirtószert a petrezselyem és a sárgarépa alá öt-öt, a paradicsom és az újburgonya alá pedig kísérletképpen egy-egy holdon szórják ki. Az újfajta szer hatása öt-hat hónapon át tart, a következő év vetési sorrendjét tehát nem zavarja. Ha beválik a vegyi gyomirtás, jövőre az ideinél is nagyobb szerepet szánnak neki, hiszen jelentős munkaerőt takarítanak meg általa. A zöldségfélék értékesítéséből egyébként az idén 1 millió 200 ezer forint bevételt vár a szövetkezet. — i — 1 nem teljesen kiküszöböli — mondta a technikus. — A dolgozóknak csak irányítani kell a szerkezetet. Amint nézegettem a készülő gépet, Fekete Pál lakatos húzódott mellém. — Tudja, nemcsak ~'-a vezetőknek. nekünk is szívügyünk ez a gép. Mi munkások jól ismerjük és szeretjük egymást. Sok kedves komám dolgozik a rámoló csoportban, s közülük már jó néhányan elmentek a vállalattól, mert nem bírták a nehéz munkát. Amikor februárban megbíztak bennünket a gép elkészítésével, nagy buzgalommal láttunk munkához. Július 1-ét kaptuk batáridőnek, de tudja, hogy van az, amikor munkástársainkról van szó. Május 1-re mindenképpen elkészülünk vele. Ezt négy lakatos, két esztergályos és egy hegesztő nevében mondom. Védőital egész évben Clyan tiszta a zománcozó műhely, mint egy patika, csak a nagy melegre panaszkodnak a munkások. Balogh János az egyik csoportvezető azonban mást is kifogásolt. Novemberben gépesítették a kádforgatást, azóta csak ketten vagyunk egy partiban. A harmadik ember forgatta a kádat, de közben se gített alapozni és tisztítani is. Most ez a munka kettőnkre bárul, s igen megerőltető. A látottak, hallottak hatása alatt hagytam el a Zománcipari Műveket. Még sokáig fülemben csengett a munkások hangja, amint őszintén beszéltek munkájukról, életükről, gondjaikról. Rövidesen visszatérünk az üzembe, hogy tapasztalatainkról a vezetőkkel is beszélgessünk. Nagy Ottó Pénteken Hartán a Béke Tszoen tartottak megbeszélést a tözség szövetkezeti gazdaságainak vezetői, megyénk vízügyi szakemberei, valamint az Országos Tervezőiroda, az OMMI és a Magyar Nemzeti Bank munkatársai. Jelen volt Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Budavári Kurt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője is. A megbeszélés után a község határában helyszíni felmérést végeztek, amely első lépcsőfoka a tervek elkészítésének. Az új öntözőfürt a majd megépülő kiskunsági öntözőrendszer hálózatából kapja a vizet. Több ezer hold mesterséges esőztetése válig így lehetővé Harta termelőszövetkezeteiben. H. D. Sokoldalú tervek A tágas udvaron félkész gazdasági épület téglafala virít kedélyesen a tavasz eleji égbolt borongós. esőre hajló hátteréből. — Az új méregraktárunk épül itt — világosít fel Kiss Ernő, a hetényegyházi Egyetértés Tszcs fiatal vezető agronómusa. — Nagy szükség van erre a helyiségre, nem csupán munkavédelmi, biztonsági okokból — hanem azért is, mivel a község területén fekvő szőlők, gyümölcsösök szervezett permetezését az idén a mi csoportunk növényvédő brigádja végzi. Mintegy 45 ezer termőfaegységet szórnak be. Az elmúlt évben a község gyümölcstermésének körülbelül a kétharmad része volt export minőségű. Ezt az arányt most is tartani, sőt a lehetőség szerint növelni kívánjuk. Beszélgetésünk során megtudjuk azt is, hogy a tszcs háromtagú saját építő brigádja munkagépszínt, süldőszállást is épít, továbbá egy istállót átalakít sertésfiaztatónaik. — E „házi” beruházásokon kívül nagyobb építkezések is helyet kaptak a tszcs terveiben: hízómarha-istálló, juhhodály s a legjelentősebbnek szánt létesítmény, a 2200 férőhelyes baromfitojóház. A természetszerűen szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglakozó szövetkezeti gazdaságban a baromfitenyésztésben is „látnak fantáziát”. A törzsállományt hampshireifajtából szándékoznák kialakítani. A május végén esedékes indulás miatt ebben az évben „csupán” 260 ezer tojásra számítanak. Mint Búzás János, az Egyetértés Tszcsnek a beszélgetésbe bekapcsolódó elnöke elmondja: A korszerű tojóház erdős, ligetes területen épül majd fel, melynek gyorsan felmelegedő homoktalaja a baromfibetegségek kórokozóinak nem kedvez. Folyamatosan kitermelik a kiöregedett, régi szőlőket, s az elkövetkező tervidőszakban mintegy 200 holdon telepítenek helyettük. Ezt megelőzően azonban még 100—100 hold szőlőt és barackost létesítenek. .. .Beszélgetésünkbe beledörren az irodaház előtti térségen parkoló erőgép hangja. Az agronómus a zakatoló masinához lép. s néhány fontos, sürgős teendőt beszél meg annak vezetőjével. J. T. Egy nap az országúton Reggel A kelő fény megemeli a dombot. rajta a kissé repedezett falú házat. A közeli országúton teherautó robog. Lovas kocsit előz, tülköl. Bent a ház gazdája, az ötvenkét éves Mészáros János felébred, nyújtózkodik, aztán talpra ugrik. Testét hatalmas ívű izmok borítják, pattogzanak rajtuk a jéghideg mosdóvíz cseppjei. Messze ellátni a ház elől. Szinte érezni, bogy a tavasz borzolja zöld ujjaival Balotaszállás 18 ezer holdas határát. Alig félóra múlva már a munkahelyére indul a ház gazdája. kezében lapáttal és apró zászlócskával. A munkahely az 1-es kilométernél kezdődik, s tart a pusztamérgesi elágazásig. Ez 11 és egynegyed kilométer. Mészáros János tehát — útőr- Már huszonhat éve. Mostani szakaszát 19 év óta ápolgatja. Pár száz métert karikázik, s akkor észreveszi, hogy egy húsz centi átmérőjű gödör kezd kopni az út szélén. Leszáll és hozzáfog az eltüntetéséhez. — Az úton mindig van mit tenni — elmélkedik. — Ezért nem unalmas ez a foglalkozás. Aztán az idén újabb réteget borítunk az útra. Délelőtt Már nem tobzódik úgy a forgalom, mint a reggeli órákban, de azért kihaltnak nem mondható az országút. Egyre jólesőbben süt a nap, az árnyak éles kontúrokat kapnak. Emlékeiről beszél az űtőr. Szolgálatának első hét éve a Bocsa—Soltvadkert közötti úton telt el- Megtörtént, hogy kétszáz métert lehomokolt, s a következő nap csak egyetlen lovas fogat haladt át rajta. Bizony. a mostanival össze sem lehet hasonlítani az akkori forgalmat. Távolról motorkerékpáros közeledik. Meglehetősen kacskaringósan halad az út két széle között. S Mészáros János ekkor a zsebébe nyúl, kék karszalagot vesz elő, kabátufja fölé húzza, s int a motorosnak. Az megáll, dadog valamit, s szájából alkoholszag csap ki. Könyörög, fogadkozik, hogy csak most hagyják meg a jogosítványát, többet nem ül ittasan a motorra- Az útőr — és egyben a rend önkéntes őre! — fejét csóválva int végül, s így szól: — Na, tolja csak szépen a motort! De ha észreveszem, hogy felül, baj lesz. Megértettük? Az illető elballag járművével. — Ilyenek is vannak — mondja Mészáros János. — Sajnos, elég sokan. Szabálytalanul közlekednek. rengeteg balesetet okoznak. Hiába mondom nekik, hogy ők másznak a fára, nem én . •. Délután Halas felől hosszú személyvonat fut be az állomásra. Jó tucatnyian szállnak le. — Mind idevalósi — állapítja meg néhány pillanat múlva az útőr. — Aki nem községbeli, azt rögtön észreveszem. A déli országhatár jó húsz kilométerre van ide- Mészáros János az állomáson, már három illetőt csípett fülön, akikről kiderült, hogy útlevél nélkül igyekeznek a határ felé. Itt szálltak le, azzal a szándékkal, hogy a hátralevő utat gyalog teszik meg, vagy alkalmi járművön. Rajtavesztettek. Évek óta őrködik a község rendje felett. Ő volt itt az első önkéntes rendőr, s most a hattagú községi csoport parancsnoka. Este A központban kigyulladnak a villany ritka fényei. A kocsma azonban zajos, nagyban folyik a fröccsözés-Mészáros János ide is betér. Verekedés? Bicskázás? Nagyon régen nem fordult már elő. Bálok alkalmával ugyan felpaprikásodik olykor a hangulat, többnyire az itteni és a szomszédbeli legények között. Az önkéntes rendőrök közbelépése azonban nem engedi elfajulni a helyzetet. No, és a lopások.. • — Egyre ritkábban fordulnak elő. Jellemző példaként elmondom a tavalyi év legnagyobb „lopását”. kéri, hogy idézőjelbe írjam a szót.) Itt a közelben szó-inak egy reggel a Róka bácsiók, hogy menjek, mert az éjszaka eltűnt tizennyolc tyúkjuk. Megyek is nyomban, vizsgálgatom a szárnyasok ólját, s roppant csodálkozom, hogy mekkora sovány ember lehetett a tolvaj- Aztán szétnézek a környéken, s a sövényen csomó rókaszőrt látok fennakadva... Nagyot nevet. Aztán újra elkomolyodik és megjegyzi: — Az emberek segítsége nélkül nem sokat érne a mi munkánk. Hogy csökken az ügyek száma, mindennél többet mond Csak a közlekedésben sok még a baj •.. Késő van, mire hazatér. Unokája, a kétéves Józsika, ha méf nem alszik, ilyenkor kérdezi: — Nappapa, hottál-e tokoládét? — S ő ilyenkor nyújtja át a forintos szeletet. H. D.
