Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-10 / 83. szám

Versenyfelhívás a tavaszi munka április végéig történő befejezésére <— Járási tanácsülés Baján — WIELKOPOLSKA ==== és székhelye ===== III. Köznapi gondok KEDVES PETŐFI NÉPE! Kecskeméten, a Vasút utcá­ban lakom, amely közvetlenül a Villanymalom és a TÜZÉP előtt visz el, szemben az Alsópálya­udvarral. A TÜZÉP-teleptől a Szegedi útig ez a szakasz ősz­szel és tavasszal esős időben szinte járhatatlan. Az olvadás­kor a hóié, máskor az esővíz folyik a járdára, az úttesten vastagon áll a híg, latyakos sár, s a tehergépkocsik, ha végig­robognak rajta, messze szét­­fröccsentik. Az ember védekez­ni sem tud, hogy a sár ne tegye tönkre öltözékét. Nyáron viszont a por vastag felhőkben úszik a környéken, s így szellőztetésről kora reggeltől késő estig szó sem lehet. A Vasút utcáról nyíló Garai utcában hasonló a helyzet és ezt még csak tetézi az a körül­mény, hogy a Villanymalomból a lisztet szállító lovaskocsik rengeteg szemetet (s nyáron ez­zel járó bűzt) hagynak maguk után. Többször is kértük már a malom vezetőségét, hogy tart­sák tisztán házuk táját, a válasz azonban mindig az volt: nincs rá anyagi fedezetünk! A vá­lasszal nem érthettünk egyet, hiszen egy malom higiénikus követelményeivel semmi esetre sem egyeztethető össze. Véleményünk szerint a nagy­forgalmú Vasút utca említett szakaszát időközönként meg kellene tisztítani a sártól, s ugyanakkor a malom vezetői is találják meg a lehetőségét an­nak, hogy a Garai utca malom előtti részét tartsák rendben a környéken lakó jó pár dolgozó egészségügyi védelmének érde­kében. Kérjük a tisztelt szerkesztő­ség közbenjárását és segítségét. A Vasút és Garai utca lakóinak nevében: Kocsis Kálmán Kecskemét, Vasút u. 4. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskeméti Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19i 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét; Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-85 index: atth Csütörtökön délelőtt ülést tartott Baján a járási tanács. A tanács tagjain, a vb vezetőin kívül részt vettek a járás szö­vetkezeti gazdaságainak elnökei is. A hatalmas tárgykört felöle­lő napirendi pontot, a közös gazdaságok múlt évi zárszáma­dásainak tapasztalatait, vala­mint idei termelési és pénzügyi tervét Vuity József, járási me­zőgazdasági osztályvezető ter­jesztette a megjelentek elé. A vitában sokan felszólaltak, a többi között a termelőszövet­kezeti elnökök az őszi kalászo­sok jó állapotáról tájékoztatták a tanácsülést. Szó volt a kuko­rica vetésterülete nagyobb fe­lének fészektrágyázásáról, amelyhez azonban még nincs elegendő talajjavító anyag. Cu­korrépát — tekintettel a világ­Már az elmúlt hónap utolsó I napjaiban megnyitották az ön­tözővezetékek csapjait a Duna mentén gazdálkodó tassi Petőfi Tsz-ben. Több száz hold felett ívelnek a szórófejek vízsugarai, legnagyobb részt még be nem vetett, frissen felszántott te­rületre. valamint a száz hold lucernásra. Miért a mesterséges esőzte­­tésnek e szokatlanul korai idő­pontja? A szövetkezet vezetői elmondották, hogy a talaj víz­tároló képességét maximális mértékben akarják kihasználni, hogy az esetleg bekövetkező aszály ne akadályozza a növé­nyek fejlődését. Hétszáz holdat ugyanis nem lehet egyszerre öntözni, s a korábbi években a hosszantartó szárazságok idején egyes területekre csak meg­késve tudtak öntözővizet juttatni. Nemcsak a most még parlagföl­deken, de a lucerna területén is hasznos a tavaszi öntözés, mivel a pillangós növénynek az elpárolgástól egyébként is jól védett talaja annyi nedvessé­get szívhat magába, amennyi a második fakadáshoz önmagában Is elegendő lesz. A mesterséges csapadékkal előkészített területen főként cu­korrépát és takarmánynövénye­ket termesztenek. Kukoricát 200 holdon vetnek. A tavalyi termésátlagok tanúbizonysága szerint is talán ez a növény hálálja meg leginkább az öntö­zést. A mesterséges esővel ázta­tott területen májusi mor­­zsoltban számítva több mint Pályázat művelődési ház megtervezésére Az Építésügyi Minisztérium és a Művelődésügyi Miniszté­rium pályázatot hirdet 300 sze­mélyes művelődési ház típus­tervének kialakítására. A ki­írást már átvehetik az érdeklő­dők aa Építésügyi Minisztérium tervezési főosztályán (Budapest, V. kerület, Beloiannisz utca 2—4.), s ugyanide kell majd el­küldeni a kész terveket — ki­zárólag postán és „Művelődési ház” felirattal —, legkésőbb jú­nius 25-ig. A legjobb munkák díjazására 105 000 forintot irá­nyoztak elő. A legmagasabb díj összege nem lehet több 30 000 forintnál, a megvásárolt terve­kért legalább 5000 forintot fi­zetnek. A pályázat eredményét legkésőbb július 20-ig hozzák nyilvánosságra, (MTI) piaci keresletre — 420 holddal nagyobb területen vetnek az eredetileg tervezettnél. Hangsú­lyozták a járás tízezer holdnyi homokterületének mielőbbi be­telepítését szőlővel és gyümöl­csössel. Hogy idei felvásárlási tervét teljesítse a járás, a ház­táji gazdaságokból öt és félezer hízó átvételére van szükség. Ezért számos gazdaságban úgy döntöttek, hogy az a tsz-gazda, aki a közösből százalékos vagy egyéb részesedés címén tíz má­zsán felüli kukoricát kap, legalább egy hízóra szerződjék. A csátaljai Üj Tavasz Tsz az »ülésen versenyfelhívással fordult a járás többi szövetke­zetéhez, avégett, hogy legké­sőbb e hónap 28-ig végezzék el az időszerű tavaszi munkát. Ugyancsak versenyfelhívás szü­letett a „Tisza Tsz” mozgalom keretében is. 30 mázsa átlagtermést ér­tek el, míg a száraz művelésű takar­­márnynövény csak 17 mázsá­val fizetett holdanként. De ér­demes öntözni a korai burgo­nyát is, amelyre a tavalyi 30- cal szemben az idén 120 holdon juttatnak vizet. Az elmúlt év­ben csak kilenc, az idén viszont 30 holdon gyökereztetnek öntö­zéssel szőlővesszőt, öntöznek száz hold legelőt és rétet is, kétszer akkora területen, mint tavaly. Mint az elmúlt évben, az idén is 700 holdon öntöznek össze­sen, tekintve, hogy az öt nagy­üzemi szivattyú mellé nem vá­sárolnak újabb gépeket. Az öntözés módjában és gazdaságosságát tekintve azonban jelentős előrelépés mutatkozik. Bizonyítja ezt a már részlete­zett tavaszi esőztetés, másrészt az, hogy az egyes növényfélesé­­gek területi növekedésének ja­vára csökkenti az öntözött nö­vényfélék számát. Érdekessége lesz még az idei öntözésnek, hogy a kiskunsági öntözőrendszernek a már elké­szült szakaszából is juttathat vizet földjeire a közös gazda­ság. — Kérek egy csomag Fecskét... A trafikos nő le­emeli a polcról a ce­lofánpapírba csoma­golt cigarettát. A do­hányüzlet előtt bon­tom fel. A szalagot — mely a külső borító­papírt rögzíti —, a sze­metesládába dobnám. Dobnám —, de egy út­­törőnyakkendős fiú hozzám lép, és izga­tottan mondja: — Ne dobja el, bácsi kérem, a mi osztályunkban van egy fiú, akinek paralizise volt. Neki gyűjtjük a szalagot.. . Egy kiló Fecske-szala­gért rokkantkocsit ad a dohánygyár... Az egyik este az Aranyhomok cukrász­dában ültem. Szintén, Fecskét bontottam fel. amikor egy idősebb asszony — a szomszéd asztaltól — elkérte a szalagot... Megkérdeztünk né­hány kecskemétit a szalapgyűjtésről: P. István általános iskolai tanuló: — A mi őrsünk közösen gyűjti a cigarettasza-Poznan ma Poznan város a Warta folyó­­nál fekszik és a lengyel váro­sok között nagyságszerint az ötödik helyet foglalja el. A vá­ros külföldön is hírnévre tett szert többi közt az évente meg­rendezésre kerülő nemzetközi vásárával, amely a Nyugat és Kelet kereskedelmi kapcsolatai­nak egyik fontos színhelye. Magyarországon azonban ke­vesen tudják, hogy Poznan nagy ipari központ is. Itt működik Lengyelország egyik legnagyobb, a Hipolit Cegielskiről elnevezett nehézipari üzeme, amelyben több ezer munkás dolgozik. Ed­dig mozdonyokat és vagonokat gyártottak, de jelenleg kizáró­lag Diesel-mozdonyokat, s a ha­jókhoz szükséges motorokat, al­katrészeket gyártanak benne. A második világháború előtt Poznannak 270 ezer lakosa volt, s most 420 ezren lakják, akik közül 90 ezren az iparban dol­goznak. Különösen fejlett a közlekedési eszközök, villamos és elektromos berendezések gyártása, s az ország ilyen jel­legű . ipari termékeinek a 4,1 százalékát a város üzemeiben állítják elő. Itt működik a mo­dern Stomil gumikerékgyár, a Pomet vasöntő üzem és a me­zőgazdasági berendezések gyára is. A városban összesen 500 különböző ipari üzem van. A minden évben megrende­zett nemzetközi vásáron kívül évente kétszer országos vásárt is rendeznek, amelyeken az egész ország iparának a leg­újabb gyártmányait bemutat­ják. E vásárok hozzájárulnak ahhoz, hogy az ipari termelés számára jobban megismerjék a és holnap szükségleteket, igényeket. E vá­sárok jelentőségét bizonyítja, hogy például a tavalyi őszi vá­sáron 16 milliárd zloty értékű árura kötöttek szerződést. Előzetes számítások szerint Poznannak 1980-baií 600 ezer; lakosa lesz, s az iparban 293 ezren dolgoznak majd. A la­kosság növekedése komoly fel­adatok elé állítja a lakásépít­kezést. A lakáskérdés egyéb­ként a város legfájdalmasabb problémája: jelenleg 1,51 sze­mély jut egy szobára. A váhos párt- és tanácsi vezetői azonban sok energiát fordítanak a hely­zet megváltoztatására. Évente 10 ezer lakószoba épül, s 1980-ig 144 ezer új lakás építését ter­vezik. Erre a célra 22 milliárd zlotyt irányoztak elő. A lakás­­építkezésen kívül új iskolák, mozik, vízvezeték építése, a gáz­szolgáltatás javítása, s a város közlekedésének további fejlesz­tése is feladat. A jelenlegi ötéves terv költ­ségvetése szerint Poznan város fejlesztésére összesen több mint 8 milliárd, 1966—70-ig 14 és félmilliárd, s a következő két ötéves időszakban 18 milliárd, illetve 19 és fél milliárd zlotyt fordítanak. Az említett össze­gek negyedrészéből az ipart fej­lesztik, 46 százalékából pedig a lakosság életszínvonalát javít­ják. E terveket az elért ered­mények és a város szükségletei­nek figyelembevételével állí­tották össze; megvalósításuk nagyban fokozza Poznan gazda­sági és kulturális fejlődését. Marian Flejsierowicz (Folytatjuk) az emberek komolyra vették. Beteg, béna kisgyermekekről volt szó, és az emberi szív megsajnálta ezekét a szerencsétlenül járt kisfiúkat, kislányokat, így akartak segíteni — járműhöz juttatni őket. A híresztelés valót­lan. A rászorulók ré­szére az Egészség­­ügyi Minisztérium utal ki rokkantkocsit — Fecske-szalag nélkül: . . De azért érdemes el­gondolkodni a történ­teken. Azon, hogy ezer és ezer ember teszi félre naponta a ciga­retta-zárószalagot, mert segíteni akar is­meretlen beteg gyer­mekeken, azon, hogy egy kósza hír. mely a segítés lehetőségét rej­ti — tömegmegmoz­dulássá vált. S ez még így is jó. Mert olyan társadalmi közösség­ben élünk, melynek tagjai nem „mennek el” szemet hunyva egymás gondjai előtt. Segíteni akarnak a másikon ... Kovácsi Miklós A FECSKE-SZALAG ch a rokkantkocsi lagot. De csak a Fecs­két. Nekem már hat­van deka van... H. Imréné háziasz­­szony: — Az unokám kilencéves korában há­rom helyen eltörte a bal lábát. Olyan sze­rencsétlenül esett, hogy a sérült láb meg­bénult. A hentesnél hallottam, hogy a do­hánygyár egy kiló Fecske-szalagért rok­kantkocsit ad a béna gyermekek részére. Rokonoktól. ismerő­söktől naponta össze­gyűjtöm a szalagokat. G. Antal technikus: — A feleségem az egyik este azzal állí­tott haza, hogy ezután ne dobjam el a Fecs­ke-szalagot, mert gyűj­ti. Ugyanis van a munkahelyén egy asz­­szony, aki a szom­szédjukban lakó béna kislány részére gyűjti a vékony, aranyozott papírszeleteket: Felhívtuk telefonon a budapesti Lágymá­nyosi Dohánygyárat, ahol Schindler János adminisztratív vezető a következőket vála­szolta kérdésünkre. — Havonta több száz levél érkezik cí­münkre, melyben — szinte az ország min­den részéből — érdek­lődnek a szalaggyűj­tésről. és a rokkantko­csikról. Sem vállala­tiunk, sem a Dohány­ipari Tröszt ilyen „sza­laggyűjtési kampányt” nem szervezett, és Fecske-szalagért nem ad rokkantkocsit. Meg kell jegyeznem, hogy egy szalag súlya mind­össze négyszázad gramm, és a mende­monda szerinti egy ki­lóhoz 25 ezer csomag zárószalagja kellene. Egy éve „indult út­nak” a fővárosból ez a rossz tréfa. Valaki „viccként”, mondta, s Szórófejek a szántások és lucernások felett Öntöznek a tassi Petőfi Tsz-ben Középkori vár, a poznani cita della romjai. A várat nemsokára restaurálják. *

Next

/
Thumbnails
Contents