Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-07 / 80. szám

1964. április 7, kedd 3 oldal A múlt év augusztusában alakult Petőfiszálláson az általános iskolások bábjátszó szakköre. Farkas Béláné tanítónő vezetésével a fiatal bábosok most a kulturális szemle május 10-én, Kiskun­­majsán sorra kerülő bemutatójára készülnek. Fekete Pista, Csuka Rozi, Dinyes Erzsi és Flóring Piroska a „Hencegő nyúl” című bábjátékot próbálják. Párduc és Nyolc és fél Világhírű alkotások a mozik második negyedévi műsorában Bontunk, építünk... I /Vem tetszett a Sodrásban című új magyar film plakátja, amely egyenest a fővárosból érkezett a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat számára. A gyanútlan és a „modernnek” mondott — vigyázat! ez nem az! — pla­káttervezés rejtelmeiben já­ratlan néző ugyancsak törhet­né a fejét, mit is akar az a fekete, szétmázolt tintapacni kifejezni? Hogy miről szól a film, ezt a plakátról lehetetlen megállapítani. Rendetlen isko­lásgyerekekről, akiket kiöm­lött tintaár sodor végzetes mélységek felé, vagy feltámadt szörnyekről, polipokról, ten­geri herkentyűről. Rejtély. Szerencsére a vállalat kímé­letesebb az „alkotóknál” és visszaküldi ezeket a valóban elgondolkodtató „remekműve­ket”. A baj csak ott van, hogy több százezres példány­ban készültek, lepedőnagyság­tól a bélyagalakúig. Kérdés: kinek érdeke, csúnya, haszna­vehetetlen és ráadásul költsé­­séges reklámanyaggal árasz­tani el az országot? A néző­nek nem, és a moziknak sem! Hiszen a plakát célja végső­sorban az, hogy érdeklődést keltsen, buzdítson és lelkesít­sen — pláne, ha új magyar filmet kell propagálnia. Min­den másfajta próbálkozás, ere­­detieskedés — kidobott pénz! Még nem állunk olyan jól, hogy egy legyintéssel elintéz­hetnénk: „Vesszen a pénz is, meg a plakát.” Inkább ezt írja zászlójára a Filmfőigazgatóság: „Elég le­gyen a felelőtlen modernke­désből. Kifejező, ízlésesen mo­dem plakátokat.” Mert ilyen is akad azért!... Megyei békeaktíva értekezletet rendez szerdán dél­előtt fél tízkor Kecskemét, Rá­kóczi út 3. szám alatti székhá­zában a Hazafias Népfront me­gyei titkársága. Az értekezle­ten Sebestyén Nándorné, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa békemozgalmi osztályá­nak vezetője tart tájékoztató előadást. Gö dp# KÉPREGÍMVVÁLTOIAT: KOVÁCS SÁNDOR ÉRDEKES filmeket, világhírű alkotásokat ígér a mozik ápri­lis—május—júniusi programja. Mussolini életével és bukásával foglalkozik az Egy diktátor tün­döklése és bukása című érdek­feszítő olasz dokumentumfilm. Ugyancsak izgalmas dokumen­tumfilmet készítettek a spanyol polgárháború történetéről Mad­rid határán címmel a franciák. A Nápoly négy napja című olasz film, az ellenállási moz­galom, a nápolyi népfelkelés története. Hősei az egyszerű olasz polgárok, akik fegyvert ragadtak, hogy kiűzzék váro­sukból a német megszállókat. A filmben főszerepet játszik a magyar közönség előtt közked­velt Jean Soréi is. Vallási és társadalmi ellentétekről szól a brazilok nagyszabású filmje, a Fogadalom, amelyet tavaly a cannesi fesztivál egyik nagydí­jával tüntettek ki. John Osbor­ne hasonló című drámájának filmváltozata a Dühöngő ifjú­ság című angol film. A filmet Tony Richardson rendezte, fő­szereplői: Richard Burton és Claire Bloom. Ugyancsak az an­golok filmesítették meg Marcel Pagnol: Topaze című színdarab­ját Topáz úr címmel. A kitűnő film főszereplői: Peter Sellers és Nadia Gray. A MILLENIUM évében ját­szódik és egy lecsúszott banic­­tisztviselő karrierjéről szól a Pénzcsináló című új magyar szatirikus filmvígjáték. Fősze­replői: Pécsi Sándor, Gobbi Hilda és Egri István. A követ­kező magyar filmszatíra címe: Elmúltak azok az idők, témája: a más emberek magánéletébe való beleszólás sokszor visszá­jára fordulhat. A film főhőseit Váradi Hédi, Sinkovits Imre és Gábor Miklós alakítják, A májusi bemutatók kiemel­kedő eseményének ígérkezik a világhírű olasz rendező Fellini: Nyolc és fél című filmje, amely nagydíjat kapott a tavalyi moszkvai fesztiválon. A nagy érdeklődéssel várt alkotás fősze­replői között nem kisebb művé­szek nevével találkozhatunk, mint: Marcello Mastroiani, Anouk Aimée, Sandra Milo és Claudia Cardinale. Izgalmas fordulatokban bővelkedik A Kolumbus hajó inasa című szov­jet ifjúsági film. Sok asszony levele és a velük folytatott be­szélgetés alapján készült olasz film, A szerelem másik arca. Június elején mutatják be me­gyénkben a Lampedusa világsi­kert aratott regényéből készült Párduc című filmet. A filmet, amelyet tavaly a cannes-i fesz­tivál nagydíjával tüntettek ki, Visconti rendezte, főszereplői: Burt Lancaster, Alain Delon és Claudia Cardinale. Kalandos, iz­galmas történet áll Az arany­­fej című amerikai—magyar ko­­produkciós film középpontjá­ban, amelynek főszereplői Lo­­raine Power és Esztergályos Ce­cilia. A Szabadság tér és a Széchenyi tér sarkáról a két­emeletes bérház, a Petőfi Népe szerkesztőségének egy évtizeden át volt otthona, lassan eltűnik a föld színéről. Hetek óta bont­ják. Pompás, új, hatemeletes palotát emelnek a helyére, s a szomszédos, Horváth Mihály-fé­­le telekre. Az épület története szorosan kapcsolódik a főtér sokáig jel­legzetes képének kialakulásá­hoz. Ezért a búcsú ürügyén le­gyen szabad röviden visszapil­lantanunk a több mint fél év­század előtti időkre. Kecskemét központjának vá­rosképe az első Világháború ki­törése előtti kerek negyed szá­zad alatt alakult ki. 1893-ban lerombolták a régi, ósdi város­házát, s helyére felépítették a magyar vidék egyik legszebb műemléki középületét, a mai tanácsházát, melybe a hivata­lok többsége már 1895-ben be­költözött. Ekkoriban lett készen a nagyszerű új színház is, mely 1896 október 14-én nyílt még. A századforduló idején kisajátítá­sok folytán létrejött a Rákóczi út, melynek elején 1902-ben fel­épült a mai szakszervezeti szék­ház (Cifrapalota), 1903—1904- ben pedig a „törvényház”. Né­mi szünet és erőgyűjtés után nagy építkezések kezdődtek 1910-ben, és pedig a Rákóczi úton a Hazafias Népfront mai épülete, a mellette levő 5. szá­mú palota, a Szabadság téren pedig az Űjkollégium, az evan­gélikus egyház volt bérháza, és az egykori Népbank palota, a megyei pártbizottság mostani székháza. Ezekhez az 1910-ben kezdő­dött építkezésekhez csatlakozott a kecskeméti katolikus egyház elhatározása, hogy a Szabadság tér és a Széchenyi tér sarkán levő egyemeletes, öreg épület, a Dimó-ház helyére új, kéteme­letes vérpalotát építtet, miután egy bérpalotája már volt a mai városi rendőrségi épület he­lyén, mely elég jól jövedelme­zett. Az elhatározást csakhamar tett követte. Az építési megbí­zást Janszky Béla és Szivessy Tibor építészek kapták, akik­nek 26 éves koruk ellenére már jó nevük volt műépítészi kö­rökben, s akik már együtt dol­goztak 1909-ben is művésztele­pünk épületeinek megtervezé­sében. As tűi épület homlokvo­nalát a Népbank palotájának homlokvonalával együtt sokkal hátrább kellett vonni, mint ahol a régi épületek élvonala állott, hogy a nagytakarék sar­káról rá lehessen látni a nagy­templomra, s egyáltalán a tér osztatlan és mutatósabb legyen. Az akkori III. tized 1., 2. és 3. számú házak így lebontásra kerültek, egészen a Horváth Mihály-féle ház tűzfaláig. Az 1. számú ház helyén szabad tér, majd park keletkezett. Ez volt a Kada-parknak nevezett terü­let, ahol most a szovjet hősi emlékmű áll. A másik két épü­let helyén pedig felépült az új kétemeletes bérpalota. Az 1911. július 8-iki földrengés építés közben találta az épületet, de különösebb zavarok nélkül to­vább folytatták, s befejezték az építkezést. Az új épület stílusa mérsé­kelt szecessziós. Manzárd tető, a Szabadság tér felé 6, a Széchenyi tér felé 19 ablak, a földszinten üzlethelyiségek. A fali párkányzat tetején 6 nagy kőszobor volt: Árpádházi szen­tek és Szent Miklós, Kecskemét „védszentje”. Ezek most kike­rültek az új köztemetőbe. Az új épület Széchenyi tér felé eső oldalán magas orom­falazat volt, melyre Ivártyi Grünwald Béla a Kecskeméti Művésztelep vezetője a neves festőművész freskókat festett. Emiatt, valamint a volt Kaszi­nó-palota freskói miatt sok tá­madás érte a művészt, mert festményei az akkori szecessziós stílust is túlhajtva ábrázolták az égi angyalokat. Ezeket a freskókat azonban az idő vasfo­ga kikezdte, s idők múltával lemállottak a falról, úgyhogy a lebontáskor már csak üres helyük volt. Az új palotába 1912 májusá­ban költöztek be a bérlők. Az 1740 óta fennálló, Tóth István­­féle „öreg” gyógyszertár 1912. május 26-án nyílt meg az új sarki helyiségben, mely egyene­sen erre a célra épült. Ezáltal felszabadult a városháza nagy­templom felé eső sarkán az a nagy helyiség, melyben azelőtt a gyógyszertár működött, s ahol ma az idegenforgalmi hivatal van. As épület történetében ne­vezetes -s»j*mény volt az 1929. februá 12-iki tűzvész. Ezen az éjszakán ugyanis kigyulladt az épület kettőr tetőzetének Sza­badság tér felé eső része. 2T fo­kos rekordhideg volt, annak az évtizednek leghidegebb kecske­méti éjszakája. A tűzoltóság emberfeletti küzdelmet vívott az elemekkel, mert a roppant hidegben a motorfecskendő befa­gyott. A tűzvész elnyomása az olvadó hó segítségével mégis si­került. a tetőnek csak egy része égett le. Az épületnek 52 éves fennál­lása alatt sok ismert lakója volt. A földszintet pedig for­galmas üzlethelyiségek foglal­ták el, s a Hírős étterem. Ügy búcsúzunk tőle, mint a város egyik nevezetes emléké­től. De örömmel várjuk helyet­te a hatalmas, modern palotát, amely Kecskemét központi vá­rosképének gazdag látványos­sága lesz. Dr. Váry István KROKODIL, EME NEVELÖSZANDEKU AKTUSÁT, ARGOS-SIEMEKKEL FtGVÉL­TÉK A MÁSIK ASZTALTÁRSASÁG TAGJAI, 4 GVÓNTATÓK. ROZSDÁS, 4 GYÓN TATÓK FŐNÖKE RÉGÓTA VÁRJA AZ ALKALMAS PILLAMATOT, HOGY KŐt. - VÉTLENÜL ÉR/NTKE ZÉS SE LÉPHESSEM A HÓHÉROK FEJÉ VÉL. TE HATÓKÖR.! A KÖCYKÖr AZ ÓMMAL ENGEDD EL .' . REGEN KERESÜNK > MÁR EGY SPICLIT, AKI, MINDENT REKÖP. ÉRZÉ­SEM SZERINT MEGTÁ­PLÁLTUK A GACAM BOCS-. KROKODIL ELENGED! A KÖLYÖK NYAKÁT, MIVEL TÁRSALGÁS KÖZ BEN, NEM SZERET GYILKOLNI AHHOZ KÉPEST, HOGY A NYAKA KÖLYÖK, _________________, -NEM A LEGBIZTONSÁGOSABB KEZEKBEN VOLT, VISZONYLAG NYUGODTAN VISELKEDETT. A NÉZETELTERES TULA ÖDÖN­KÉPPEN AKKOR KEZDÖDÖV, AMIKOR AZ EGYIK PVRRKUSI CSAPSZÉKBEN AMOLYAN KÖ­LYÖK ÁBRÁZATU P/ATALEM­BER ÉRDEKLŐDŐIT A KÉT É­­VE HYOMAVESZET FIVÉRE UTÁN. MIVEL A HÓHÉROK ASZTALTÁRSASÁGA SZÁM- f IÁJÁN IS SZEREPELT NÉ­HÁNY KÜLFÖLD/ ÚR ELTÜ — NÉSB, KXY TELJESEN ÉRT­HETŐ, A NEVEZETT ÚRI­EMBEREK FŐNÖKÉNEK,- KROKODILNAK-A VISEL­KEDÉSE. / A bdbíátszás kis mesterei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents