Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
a FOGKEFE... Egyszerű kis szerszám, mindennap elővesszük. Esetleg kétszer is de reggel egész biztosan. S nem is írnék róla, ha pár hónappal ezelőtt nem olvastam volna egy jelentést, amelyből kiderült, hogy kevés fogy ebből az igazán fogyóeszközből. Legalábbis, — sokkal kevesebb, mint amennyit a „tervek szerint” el kellene koptatni az ország lakosságának. És sajnos, a vidék jelentései ebben a vonatkozásban csaknem aggasztóak! Mert, míg az édességboltok, a cukrászdák, az eszpresszók, no meg az italboltok igen nagy, és egyre növekvő forgalomról számolnak be. addig a fogkefék bizony ott porosodnak a boltban. Feltételezhető, hogy az ilyen irányú szükségleteket a városokban szerzik be; ám a számok országos fogyasztásról, illetve nem fogyasztásról árulkodnak. Ma már egyáltalán nem meglepő dolog, ha az ember falusi házakban televíziót, mosógépet, villanyhűtőgépet talál. Ezek pedig hasonlíthatatlanul többe kerülnek, mint egy szerény kis fogkefe. Iskolai- és rendelőintézeti fogászatok a megmondhatói, mennyi jajnák-bajnak az okozója, ha valaki nem ápolja rendszeresen fogait. A sok cukorfogyasztás ellensége az ember fogsorának; a hézagok között megragad a maradék, s ha fogkefével. jó fogkrémmel nem dörzsöljük ki onnan, feltétlenül biztosítjuk magunkban az odvas fogakat. Persze, nemcsak a cukor, de minden bomló ételmaradék árt, nem is beszélve arról, hogy mennyire kellemetlen, ha valakinek az ápolatlanságtól kellemetlen szagú a lehelete. A gyermeket már egészen kicsi korában szoktassuk rá, hogy fogat mosni éppen olyan fontos mint a kezét , arcát tisztán tartani. A fogkefe legyen számára nélkülözhetetlen. A szappan, a törülköző, a beretválkozó felszerelés hozzátartozik a kulturált ember napi szükségletéhez — ne legyen hát mostoha ez a szerény kis szerszám sem. ...Ez a kis cikk pedig nem az illatszerboltok forgalmának emelését, hanem — s ezt remélem, megbocsátják nekem -— a fogorvosi rendelők forgalmának, elsősorban pedig a foghíjas emberek létszámának apadását szeretné szolgálni... Remélem, — sikerül! —■ sz. i. — épni ft üéizet cl dinaiban Népművészet. ízlelgetjük a szót, s faragó pásztorember, tomácos ház, szövögető sokszoknyás asszony jelenik meg képzeletünkben. Ehelyett egy modern kiállítóteremben, a főváros kellős közepén sok szép, ízléses nagyon is korszerű, de a nemzeti jelleget, a magyar nép díszítőművészetét magán viselő öltözékgyűjteményt találunk. Fehér batisztblúz. Elejét szegőzés és finom zsubrika díszíti. Piros zsákruha, a gombolás mentén fehér hevesi szőttesminta fut. Majd egy sárga-barna kiskosztüm következik. Anyaga a palóc szőttesek mintájára született. A ruha barna gallér és kézelőborítása, gombolása, a legutolsó divattonalakat tükrözi. Dr. Pintér Imrével, a Népművészeti Szövetkezetek művészeti vezetőjével beszélgetünk: — Valamennyi ruha modern szabású, a legutolsó divatvonalak szerint készült, mégis eredeti, nem szériadarab, mert az ízléssel és mértékkel alkalmazott népi áíseítőművészet egy-egy motívuma teszi érdekessé, egyedülállóvá. Barna, zöld, sárga finommintájú szőttesből készült tavaszi ruha. Gallérja, kézelője és a gomb sötétbarna. Fiatal leányoknak empire vonalú alkalmi ruha krémszínű szövetből. A felsőrész elejét szegőzés és fehér azsúr díszíti. Rusai Magda rajzai A népviselet egy-egy ruhadarabját — az ezerráncú szoknyát, a bevarrott ujjú szűrt, a szoros pruszlikot — a mai ember életmódja, életritmusa már nem fogadja el. De a népművészeti szövetkezetek az öltözködésben alkalmazott gazdag mintakincset egy-egy divatos ruhadarab díszítésére használják fel. A Hevesi Népművészeti Szövetkezet a siroki, bodonyi régi férfiinghimzés mintáit használja fel a könnyű nyári blúzok díszítésére. A plasztellszínű blúzok iránt külföldön (Svédországban, Angliában, Nyugat- Németországban) nagy az érdeklődés, több tízezres megrendelés érkezett. Kísérletként felújították a kihalóban levő kékfestő háziipart, s bemuIskolásaink második féléve Évről évre viharos jelenetek zajlanak le a békés családi körben, amikor a gyermek haza viszi a bizonyítványt, és abban nem azok az osztályzatok szerepelnek, amelyeket a „minden rendben van” kényelmes álláspontra helyezkedett szülő várt. Ilyenkor a szülő — az édesapa, vagy az édesanya — temperamentumának megfelelően különféle hangnemben fejezi ki megrökönyödését, csalódottságát, vagy — ami a legrosszabb — felháborodás'-' Először is: a szülőt meglepetések nem érhetik. Nem szabad, hogy meglepetések érjék — ez a helyesebb kifejezés. A szülőnek pontosan tudnia kell, hogy a gyermeke — kislánya, kisfia, miként tanul. Ismernie kell a gyermek tanulmányi előmenetelét — a fél évi iskolai figyelmeztetés az alap — és tudnia kell arról is, hogy tanuló gyermeke miképpen rontott, vagy javított félévi eredményein. Ha ezt tudja, vagyis, ha jól tájékozott — márpedig ez kötelessége — akkor igyekezzék segíteni. Ez a figyelmesség akkor is a szülői kötelesség, ha a gyermek „problémátlan”. Kettőzött a szülő gondja akkor, ha a gyermek előmenetelében zavarok mutatkoznak, ha a kicsinek a saját erejéből nem sikerült javítania. Akkor a szülő, lehetőleg a pedagógus tanácsai alapján keresse meg a nem kielégítő előmenetel okait. Márpedig, ha ezt sikerült megállapítania, akkor már viszonylag könnyű a segítés módszere is. Ez a segítség sokféle lehet. Kezdődhetik az otthoni légkör megjavításával, a kisdiák tanulási körülményeinek biztosításával és folytatódhatik közvetlen támogatással is. Kikérdezzük a gyereket leckéiből, ellenőrizzük házifeladatainak elvégzését stb. A második fél év elegendő időt biztosít mind az első fél év hiányainak pótlására, mind pedig az új tananyag eredményesebb elsajátítására. És ez az időszak nagyon fontos. Ekkor érik meg a végső minősítés osztályzat formájában is. Minden szülőnek fel kell ismernie, hogy nincs „elveszett gyerek”. Legalább is az esetek többségében nincs. A fájdalmas határeseteket leszámítva, a legtöbb gyerekben megvan a képesség az előírt tananyag bizonyos szintű elsajátítására. Márpedig ha ez így van, akkor a szülői gondoskodás igen sokat segíthet a jobb „kalkulus” kiharcolásában. Azok a szülők, akik ezeket a nagyon hétköznapi tanácsokat megfogadják, biztosak lehetnek abban, hogy az év végén meglepetések nem érik majd. Hacsak — örvendetes meglepetések nem. Dr. D. P. tatták az olcsó alapanyagból készült húzott szoknyái, menyecskeruhát és blúzt. Debrecenben a kék-piros, kevés fehérrel díszített hajdúsági szőttesekből kantáros tvisztszoknyát és kétrészes, angolo? kiskosztümöt készítenek. Az egyik a fiatal lányok, a másik az idősebb korosztály legkényesebb ízlését is kielégíti. Divatrajzokat nézegetünk. Iparművészek terveit, amelyek szerint a ruhák készülnek. Kalocsa részére tarka virágmotivumokkal teleszórt sötétkék, fehér, piros és türkisz-színű kislányruhákat terveztek. A baranyai szőttes színbontásával újszerű kosztümanyag készült, s a szőttes mintadarabja mellett már ott a kész ruhaterv. A szomszédos népeknél — Csehszlovákiában, Romániában, Lengyelországban — gazdagon alkalmazzák a népi hímzést, a szőtteseket az öltözködésben. A népi öltözködési stílust pedig Ausztriában is felújították, sőt nálunk is hódít az osztrák népi viselet, a „dirndli”. A bemutatott és a népművészeti boltokban országszerte árusított női blúzok, női, kisfiú- és kislányruhák azt a törekvést tükrözik, hogy a népművészet gazdag mintakincsé: nálunk is alkalmazzák az öltözködésben. Ez a törekvés nem azonos a negyvenes évek erőltetett műmagyarkodásával. A minták eredeti színharmóniája, iparművészek által irányított mértéktartó és ízléses alkalmazása az öltözködés eddig ismeretlen, fel nem derített lehetőségeit rejti magában. A hazánkban járó külföldiek egyre inkább keresik és igénylik a népművészeti ruházati cikkeket. Az idelátogató olaszok a kalocsai főkötőt, a hím-Amit a szavatossági és az eltarthatósági időről tudni kell A TELEVÍZIÓK, a rádiók, a háztartási gépek stb. minőségére a gyártó üzem fél, illetve egyéves minőségi garanciát vállal. Az élelmiszerekre ugyancsak vonatkozik a szavatosság, a fentinél lényegesen rövidebb időtartamra. Érthető ez, hiszen az élelmiszerek hamarabb megromlanak, ezért a csomagolásnál feltüntetik a szavatossági időt is, az úgynevezett eltarthatósági időt viszont nem. MI A KÜLÖNBSÉG az élelmiszerek és az iparcikkek szavatossági és eltarthatósági ideje között? Lényegében az, hogy az utóbbiak esetében a szavatosság lejárta után is legtöbbször megtartja az áru a megfelelő minőséget. Az élelmiszereknél azonban nagyobb óvatosságra van szükség a vásárlók részéről, mert a jelzett szavatossági időn túl már veszélyes a húsáruk, a tej, a tejtermékek stb. fogyasztása. Itt egy-két napos időeltérés is súlyos következményekkel járhat. Ezért szükséges, hogy az élelmiszereknél az előírt tárolási időt és szabályokat betartsák, mert csak ily módon lehet azonos a szavatossági idő az eltarthatósági idővel. ELŐFORDUL viszont bizonyos élelmiszerek — például konzervek, cikória kávé, száraz tészták, fűszerek, stb. esetében, — hogy hosszabb az eltarthatósági idő, mint ameddig ezt az előállító gyár, üzem garantálja, vagyis szavatolja. Ilyen esetekben azonban mindig meg kell győződni a szavatossági idő lejárta után fogyasztásra kerülő élelmiszerek megfelelő minőségéről. zett pruszlikot, a kanadaiak a rövid szűrhimzéses kulikabátokat Keresik, s a Szovjetuniónak évente kétmillió matyó blúzt számiunk. Itthon pedig nagy sikerük van a fekete, vagy piros, szőttes csíkkal díszített szoknyaalapoknak. Kovács Margit Gazdag választék n A divatékszerek ma már ép pen úgy hozzátartoznak öltözködésünkhöz, mint a táska, vagy a kesztyű. Az idén minden eddiginél gazdagabb választékot kínálnak az ékszer- és illatszerboltok kirakatai, de még nagyobb a választék bent a boltokban. Esti, alkalmi ruhákhoz nagyon sokféle változatban érkeztek a csillogó strassz-ékszerek, de Itt vannak már a nyári újdonságok is: a színes, tarka gyöngyök, a gyöngyöt utánzó pillekönvnyű műanyag láncok, kerámia nyakékek. Bizony nehéz választani .. .
