Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

1964. április 4, szombat 3. oldal Disziinnepség az Állami Operabálban Kormát nykitci ntrlésieSt hazánk felszabadulásának llk évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) és minden jó szándékú, munká­jából élő ember a maihoz ha­sonló bekében, nyugalomban és biztonságban élt, élhetett volna. A társadalmunkban ma uralko­dó jó légkör — mondotta Ká­dár elvtárs — azért lehetséges, mert a szocializmus alapjainak lerakásával egyszer s minden­korra megszűnt hazánkban az embernek, ember által való ki­zsákmányolása. eltűntek a kibé­kíthetetlen osztályellentétek, és módosultak az osztályharc for­mái. Megvannak tehát az ala­pok és a legdöntőbb feltételek ahhoz, hogy végre az egész dol­gozó népre kiterjedő egység, szo­cialista nemzeti egység alakul­jon ki. Igazi zavartalan és vég­leges nemzeti egység lesz ez — mondotta Kádár élvtárs — mert véglegesen fog össze olyan osz­tályokat és rétegeket, amelyek­nek érdekei immár maradékta­lanul egybeesnek. Ennek az egy­ségnek ma a szocializmus az alapja és magában foglalja mindazokat a célokat, amelye­kért történelmünk során a nem­zet haladó erői valaha összefog­tak: A nemzeti függetlenséget, a népszabadságot, az antifasiz­­must és a békét. Megtalálja te­hát a helyét e nemzeti össze­fogásban minden hazafi, az or­szágépítés. a nemzeti független­ség minden híve, minden anti­fasiszta és békeharcos. Kádár elvtárs beszéde befeje­ző részében nemzetközi problé­mákról beszélt. Hangsúlyozta: A magyar dolgozók tudatában vannak annak, hogy eredmé­nyeink elválaszthatatlanok a szocialista országokkal való test­véri összefogástól, az egységben rejlő erőtől. Különösen drága számunkra a Szovjetunióhoz fű­ződő testvéri barátság. A ma­gyar nép soha el nem múló há­lát érez felszabadítója, a Szov­jetunió, a szovjet hadsereg iránt. De hálás a Szovjetuniónak, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának és a szovjet népnek azért is, mert szocialista fejlődésünk elmúlt évedben politikailag és gazdaságilag mindenben segí­tőnk és támaszunk volt. Reá tá­maszkodtunk függetlenségünk védelmében, mindvégig legfőbb támogatónk volt és ma is az szocialista építőmunkánkban, építőmunkánk zavartalanságá­nak biztosításában. ÍV. Sz. Hruscsov beszéde Nem, nekik más a céljuk. Amikor „liberalizálódásról” be­szélnek, azt igyekeznek elhitet­ni, hogy Magyarország a bur­­zsoá demokrácia irányába tesz lépéseket, hogy a demokratiz­mus fejlődése már önmagában eltérést jelent a szocialista ál­lamról szóló marxista—leninista tanítástól. Egyébként ugyanezt mondták a Szovjetunióról is, amikor liberalizálásnak nevez­ték a XX. kongresszus határéi zattainak alapján nálunk megin­dult társadalmi, politikai folya­matokat. Ezek az urak újra csalódni fognak reményeikben. Az, ami a Szovjetunióban, Magyarorszá­gon és a többi szocialista or­szágban a demokrácia fejleszté­se érdekében történik, egyálta­lán nem vezet a régi burzsoá rendhez, éppen ellenkezőleg: a szocializmus erősödését, a kom­munista párt és a nép még szo­rosabb egybeforrottságát ered­ményezi. Ez azt jelenti, hogy következetesen valóra váltjuk az államról szóló marxi taní­tást. a párt- és az állami élet lenini elveit és normáit. Az önök pártja, elvtársak, nagy­­tnértékben járult hozzá ehhez a szocializmus erejét és befolyá­sát világszerte megsokszorozó, rendkívül fontos ügyhöz. A to­vábbiakban Hruscsov elvtárs a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködésének fejlődését méltatta, majd így folytatta: A Pravda ma közölte a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága februári plénumának anyagait a nem­­mzetközi kommunista mozgalom egységéért vívott harcáról. Ezek az anyagok — mondotta — is­mertetik pártunk álláspontját, elvi, politikai értékelését adják a KKP vezetői antileninista irányvonalának, megmutatják, milyen komoly veszélyt jelent a szocialista táborban és a' nemzetközi kommunizmusban kifejtett aknamunkájuk. A marxista-leninista pártok az utóbbi időben hatalmas mérték­ben fejlődtek,, és senki sem té­rítheti le őket az egyedüli helyes útról. Hruscsov elvtárs örömét fejezte ki amiatt, hogy az SZKP és a Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi kom­munista mozgalom .valamennyi kérdésében közös nézetet vail, egységes álláspontra helyezke­dik. Pártjaink, népeink egysé­gesek abban a törekvésükben — állapította meg az előadó —, hogy erősítsék a világ vala­mennyi szocialista országa, va­lamennyi kommunista pártja testvériségét. A jelenlevők lelkes tapsa kí­séretében jelentette be a továb­biakban Hruscsov elvtárs, hogy az SZKP Központi Bizottságá­nak és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízá­sából átnyújtották Kádár János elvtársnak a Szovjetunió legma­gasabb kitüntetését, a Lenin­­rendet és a Szovjetunió hősének arany csillagát. A továbbiakban nemzetközi kérdésekről szólva beszélt Hrus­csov elvtárs a békés egymás mellett élés eredményeiről. Hangsúlyozta azonban, hogy a Szovjetunió, Magyarország és a többi szocialista ország síkra­­száll a második világháború európai maradványainak felszá­molásáért, a német békeszerző­dés megkötéséért és azért, hogy ennek alapján rendeződjék a helyzet Nyugat-Berlinben. Hang­súlyozta, hogy tántoríthatatla­­nul kell haladnunk a békéhez vezető úton, egyezményről egyezményre kell törekednünk a nemzetközi feszültség mind íartósabb és hathatósabb enyhí­tésére. Hruscsov elvtárs beszéde vé­gén felolvasta az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének, és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak üdvözletét. Hruscsov .elvtárs beszédét hosszan tartó taps fogadta. A díszünnepség magas színvonalú műsorral fejeződött be. Brazíliai helyzetkép A jelenlevők hatalmas tapsa közepette lépett a szónoki emel­vényre N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormánykül­döttség vezetője. Beszéde bevezető részében utalt annak a nagyszerű útnak az állomásaira, amelyet Ma­gyarország tett meg a felsza­badulás után. Részletesen szólt a magyar ipar, a mezőgazdaság eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az az ügy, amelyért 1919- ben a hős forradalmárok har­coltak, amelyért a Horthy-rend­­szer elleni harc résztvevői éle­tüket áldozták — ma diadal­maskodik a magyar földön. Ma már mindenki láthatja — mon­dotta —, hogy a magyar kommu­nisták sikerrel birkóznak meg a szocializmus építésének fel­adataival, el tudtak igazodni a bonyolult helyzetben, ki tudták javítani azokat a hibákat, ame­lyek Rákosi személyi kultuszá­val voltak kapcsolatban, meg tudtak küzdeni az ellenforradal­mi lázadás következményeivel. Üjjáteremtették a marxista—le­ninista pártot, megszilárdították a szocialista államot, mozgósí­tották a magyar dolgozó népet szocialista vívmányainak védel­mére. A párt és annak Köz­ponti Bizottsága, élén Kádár János elvtárssal, hazájának hű fiával, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom ki­váló harcosával, példáját adta a rugalmas marxista—leninista taktikának, annak, hogyan kell együtt dolgozni a tömegekkel, és egész politikájában a töme­gekre támaszkodni. A továb­biakban Hruscsov elvtárs törté­nelmi áttekintést nyújtott arról, hogy a szocializmus teljes és végleges győzelme után, amikor már kialakult az egész nép poli­tikai, társadalmi egysége, a la­kosság valamennyi rétege érde­keinek, céljainak és törekvései­nek egysége lehetővé teszi a munkásosztály számára, hogy a társadalom fejlődését irányítsa. Eközben úgy használja fel óriá­si erkölcsi tekintélyét, amelyet mint a legszervezettebb és leg­­öntudatosabb, a társadalmi ter­melés leghaladottabb területén tevékenykedő osztály vívott ki magának, hogy már nem él az erőszak módszerével. Ezek a módszerek arra az időszakra jel­lemzőek, amikor a diktatúra fel­­használásával el kell nyomni az ellenséges osztályok ellenállását. Egyes nyugati újságírók ma nagyban dicsérik Magyarorszá­got a rendszer úgynevezett ..li­beralizálódásának’’ folyamatáért. Természetesen ezt egyáltalán nem jóindulatból teszik, hiszen a szocializmus ellenségei nem együgyű emberek, és jól tudják, hogy a népi erők konszolidá­ciója, a párt és valamennyi dolgozó egységének megszilárdí­tása a szocialista rendszer erő­södését jelenti. Ez pedig nyil­ván nem illik bele számítá­saikba. Az Egyesült Államok vezető köreinek támogatását élvező brazil reakció elűzte az ország­ból Joao Goulart köztársasági elnököt. Goulart hollétéről hiva­talos nyilatkozat még nincs. Csü­törtökön este Porto Alegre rá­diója közölte, hogy az elnök el­hagyta utolsó menedékét. Rio Grande do Sul állam volt az, amely legtovább védelmezte az ország választott vezetőjét. Csütörtökön este Goulart el­nököt számos magasrangú sze­mélyiség várta az uruguayi Montevideo repülőterén, mint­hogy elterjedt a hír, hogy Gou­lart Porto Alegréből repülőgé­pen oda indult. Az elnök nem érkezett meg. Ekkor már három latin-amerikai főváros repülőte­rének radarjai fürkészték a bra­zil elnök gépét, mert Argentína és Paraguay lehetősége Is fel­merült. Pénteken reggel jelen­tették, hogy Sao Paulóban a lá­zadó 2. hadsereg főhadiszállásán kiadták a közleményt: Goulart az argentin határszélen levő bir­tokáról gépkocsin argentin fel­ségterületre érkezett, s most Buenos Aires felé tart. A szó­vivői nyilatkozat értelmében az elnököt családija is elkísérte. A Sao Paulo-i repülőtéren le­tartóztatták Amaury Silva mun­kaügyi, Wilson Fabul egészség­­ügyi és Oswaldo Lima Filho földművelésügyi minisztert. — Mindhárman a fővárosba. Bra­­siliába készültek. Ugyancsak Sao Paulóban börtönözték be Oswaldo Pacheco-t. a brazil ál­talános munkásszövetség veze­tőségi tagját. Buenos Airesben 12 baloldali politikust vettek őrizetbe. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, a felszabadulás 19. évfor­dulója alkalmából, kiváló mun­kája elismeréséül, a Munka Ér­demrend arany fokozata kitün­tetést adományozta dr. Varga Jenőnek, a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének. A kitüntetést pénteken a Par­lamentben Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke nyújtotta át. A megyei tanács vb üléster­mében tegnap meghitt ünnep­ség keretében hat személynek nyújtotta át munkássága elis­meréséül a kormány kitünteté­sét dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke. Ispánovics Márton, a Kiskun­félegyházi Járási Tanács V. B. elnöke, Bacsók Ferenc, a Kecs­keméti Járási Tanács V. B. pénzügyi osztályvezetője és Molnár Mihály, a Kiskunhalasi megyei Faipari Vállalat veze­tője a Munka Érdemrend ezüst fokozatát; Vezdán József, a Mélykúti Községi Tanács V. B. elnöke, dr. Mohács Lajos, a megyei tanács vb egészségügyi osztály helyettes vezetője és Pfenning Gyula, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztá­lyának főkertésze pedig a ki­tüntetés bronz fokozatát vette át. Megyénk mezőgazdasági nagy­üzemeinek dolgozói közül idős Ilcsik Jánosnak, a Borotai Gép­állomás traktorvezetőjének, Nagy Józsefnek, a Helvéciái Ál­lami Gazdaság főkertészének a Munka Érdemrend ezüst foko­zatát, Szilágyi Istvánnak, az Ál­lami Gazdaságok megyei Igaz­gatósága főkönyvelőjének pedig a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát a parlamentben nyúj­tották át Kecskeméten, a megyei ta­nács székházéban rendezett ün­nepség keretében Szommer Já­nos, a csátaljai Űj Tavasz Tsz elnöke és Rudnyák Lajos, a har­­tai Lenin Tsz főagronómusa a Munka Érdemrend ezüst-, Kása Antal, a kecskeméti Aranyka­lász Tsz, valamint Nagy And­rás, a hercegszántói Lenin Tsz elnöke és Kucsera János, a pál­­monostori Keleti Fény Tsz fő­agronómusa pedig a kitüntetés bronz fokozatát kapta meg. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke átadja a kitüntetést Ispánovics Mártonnak, a Kiskunfél­egyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének. Ünnepségek az üzemekben Megyénk ipari üzemeiben és vállalatainál bensőséges ünnep­ségek keretében emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 19. évfordulójáról. Ez alkalommal a legjobb eredményt elért dol­gozók részére kitüntetéseket ad­tak át. Vállalati ünnepség ke­retében nyújtották át a „Köny­­nyűipar kiváló dolgozója” mi­niszteri kitüntetést özv. Bagó Istvánnénak, a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Válla­lat dolgozójának, Goretity Ist­vánnak, a Bajai Műkő- és Ce­mentipari Vállalat dolgozójá­nak, Katona Andrásnak, a Bács- Kiskun megyei Nyomda Válla­lat gépszed éjének, Kollár Máriának, a Bács-Kiskun me­gyei Fatömegcikk- és Fagyapot­­gyártó Vállalat dolgozójának, Kovács Károlynak és Vizsnyai Györgynek, a Tiszakécskei Per­metezőgépgyár dolgozóinak, Krision Barnabásnak, a Bács- K iskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Válla­lat dolgozójának, Opoczki Sán­dornak, a Kiskunhalasi Vegyes­ipari Javító- és Szolgáltató Vál­lalat dolgozójának, Rajnai Já­nosnak, a Bajai Bútor- és Fa­ipari Vállalat dolgozójának, Sándor Lászlónénak, a Kecske­méti Ruhaipari Vállalat dolgo­zójának, Szabó Istvánnak, a Kalocsai Cementipari Vállalat dolgozójának, Szűcs Jánosnak, a Bajai Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat igazgatójá­nak, Cs. Tóth Lászlónak, a Kecskeméti Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat dolgozó­jának. Az „Élelmiszeripar kiváló dol­gozója” kitüntetést Fodor Sán­dornak, a Kiskunhalas és Vi­déke Sütőipari Vállalat igazga­tójának, az Élelmezésügyi .Mi­nisztériumban adták át. Az Elnöki Tanács Sohajda Fe­rencet, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatóját a Munka Ér­demrend ezüst fokozatával tün­tette ki, amelyet Tausz János belkereskedelmi miniszter nyúj­tott át A 9-es számú AKÖV-nél 150 dolgozó részére adtak át Kiváló dolgozó jelvényt, illetve okle­velet

Next

/
Thumbnails
Contents