Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-28 / 98. szám
1964. április 28. kedd 3. oldal Tudománnyal a népért A TIT megyei küldöttgyűlése Vasárnap délelőtt Kecskeméten a megyei tanács nagytermében tartották meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ÍV. megyei küldöttgyűlését, a megye minden részéből érkezett mintegy 150 TIT-tag részvételével. Megjelent a gyűlésen Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kocsis Ferenc, az Élet és Tudomány főszerkesztője, a TIT országos elnökségének tagja, Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője. A beszámolót Madarász László, a társulat megyei enöke tartotta. Elmondotta, hogy 1961. óta nagy fejlődés tapasztalható a megye TIT-szervezeteinek életében. Nemcsak azért, mert az időszak során elhangzott tizenkét és fél ezer előadás, valamint 100 ezer hallgató több mint négyszerese a korábbi három év összesített eredményeinek, hanem azért is, mert jelentős változás következett be az ismeretterjesztés belső szerkezetében. Megyénk mezőgazdasági jellegéből fakadóan a TIT fő feladatának tekintette a mezőgazdasági lakosság körében kifejtendő tudatformáló és a mezőgazdasági termelést közvetlenül segítő ismeretterjesztő munkát. Ennek a törekvésnek eredményeit jelzi, hogy az összes előadások 10—75 százalékát a községekben és a tanyavilágban tartatták meg. Bővült az ismeretterjesztés hatóköre az ipari munkásság körében is, bár itt még igen sok a tennivaló. A következő években azokat az üzemeket is be kell vonnia tevékenységébe a TIT-nek, amelyek eddig kimaradtak belőle. — Ma már nem az emberek érdeklődésének felkeltése a tudományos ismeretterjesztés feladata — mondotta Madarász László elvtárs —, hiszen az érdeklőd*4* nagy, hanem a dolgozók általános műveltségének és szakműveltségének gyors növelése. Az ismeretterjesztés az a terület, ahol közös nevezőre jut a népművelés és az iskolai oktatás. Egyre többen vesznek részt hazánkban és megyénkben is 4 felnőttoktatásban. A TIT- előadásoknak ki kell egészíteniük a tanulás anyagát, tovább kell fejleszteniük a megszerzett ismereteket. A TIT tagsága jelenleg alig egytizedét teszi ki a megyében élő értelmiségieknek. Be kell kapcsolni a társulat munkájába azokat is, akik már eddig is részt vállaltak a lakosság nevelésében, tudásának bővítésében, de a társulat keretein kívül. A TIT-ben minden értelmiségi megtalálhatja a szakképzettségének, érdeklődési körének megfelelő működés lehetőségét. Megnőtt az utóbbi években a társulat tekintélye. A segítség, amelyet a párttól kap, nemcsak az országos és a megyei vezetésben tapasztalható, hanem mind gyakrabban és mind hatékonyabban érezni a járási, községi szervezetek munkájában is. Nagy fejlődést jelentene, ha a Hazafias Népfront keretei között a TIT szorosabb kapcsolatba kerülhetne a tömegekkel, erősödne szervezetileg, az értelmiség szélesebb körét fogná össze. Madarász László megyei elnök beszámolója után Joós Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke számolt be a bizottság munkájáról. Ézután ckr. Kocsis Ferenc, az országos elnökség elismerő oklevelét adta át azoknak a T1T- tagoknak, akik kimagasló tevékenységet fejtettek ki a beszámolási időszakban. Elismerő oklevelet kapott Vágó Márta, dr. Cserháti Cszkár, dr. Gerő János, Miskolczi József né, Röckl József, Jánosi István, Győrök Imre, Heltai Nándor, Nagy Sándor, Lovrity Sándor és Judik Menyhért. A beszámolókat követő vitában felszólalt többek között Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára. Ezután Madarász László elvtárs összefoglaló válaszadása, majd a szavazás eredményének ismertetése következett. A megyei küldöttgyűlés harminckilenc tagú elnökséget választott, öttagú ellenőrző bizottságot és tizenkét küldöttet a TIT TV. országos küldöttgyűlésére. Az országos küldöttgyűlésen dr. Bolyos Mihály, dr. Cserháti Oszkár, Faludi Gábor, dr. Gerő János, Joós Ferenc, Judik Menyhért, Keresztes Nagy Imre, dr. Kapeller Károly, Madarász László, Major Imre, dr. Mihály Gyula és Nagy Sándor képviseli megyénket. A IV. megyei küldöttgyűlés ezzel véget ért. Az elnökség megtartotta első ülését, s megválasztotta a tisztségviselőket. Az új elnökség elnöke Madarász László lett, alelnökök: dr. Cserháti Oszkár, és dr. Gerő János, titkár Major Imre. Az elnökség és a résztvevők egy csoportja. Sikerrel zárait a baromfitenyésztési verseny Az idei első díj: hatnapos moszkvai utazás A MEGYEI NŐT AN ÄCS közelmúltban megtartott ülésén kerültek a szélesebb körű nyilvánosság elé a baromfitenyésztési verseny múlt évi, összefoglaló eredményei. Eszerint a különböző termelési mozgalmakban résztvevő, közel tízezer aszszony közül 2167-en neveztek be a baromfitenyésztési versenybe. Többek között 1 449 150 tojásra, 7682 mázsa csirkére, 28 688 libára, 3735 kacsára, 15 774 pulykára kötöttek szerződést, s vállalt kötelezettségüknek a határidőre eleget is tettek. A JÁRÁSOK közötti versenyben kiemelkedő eredményt értek el a kiskunfélegyháziak, akik 322 teljesített benevezést tartanak nyilván, félmilliónál több tojást, 10 505 libát, 6054 pulykát, 3577 csirkét és 722 kacsát szállítottak a szerződésekre. A legjobb eredményt a kiskunmajsai Balogh Sándomé érte el 665 liba és ötezer tojás értékesítésével. A verseny második járási helyezettje Kállai Balázsné, petófi szállási asszony, aki 400 libát és nyolcezer tojást adott a felvásárló szerveknek. Harmadik helyezett a kiskunfélegyházi Kiss Szabó Istvánná, 175 liba és kétezer tojás értékesítésével. A BAJAI járásban a legjobb egyéni eredményt a mátételki Kincses Jánosné érte el, aki 900 pulykát nevelt fel a háztájiban. Második a hercegszántói Hangya József né lett 62 kiló csirke, 11 kacsa és ötezer tojás értékesítésével, a harmadik ifj. Szorg Mihályné, aki ezer tojást, tíz csirkét és hat kacsát Az „olcsó" elnök All volt a legszimpatikusabb mozzanata Krupa Jánossal, a kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezet elnökével lezajlott találkozásnak? Ezen gondolkodom, miközben autónk egyre távolodik a gazdaságtól. Az-e, amikor megtudtam, hogy már tizenötödik esztendejét tölti a közösben? Nagy dolog ez. Meg az is, hogy huszonegyes létére tizennegyedik , éve elnök. Igaz, a hajában sűrűsödő fehér szálak küzdelmes évekről árulkodnak, de ezekről már a győztes ember nagyvonalúságával beszél. — 1951-ben lettem elnök. 1954-ig minden évben elfagyott a szőlőnk. Semmitől nem félünk úgy mint a tavaszi fagyoktól... — mondta, s lezárta ezzel. — De azérj deficitünk sosem volt. # Azt sem lehet elfelejteni, mikor arra a kérdésre, hogy 1956-ban mi volt a tsz-ben? — az akkori kavargós időkre emlékezve így válaszolt. — Mindenki a helyén maradt. Pedig jöttek ám Pestről a „nagy hazafiak”. Volt úgy, hogy húsz kocsi állt itt a központi majorban. Mi meg, mintha csak véletlenül lenne úgy, minden épületben, istállóban, pincében, lakóházban elfoglaltuk „harci állásunkat”. Mondja az egyik „nemzetőr”: „Ki itt a góré?” — Én vagyok — közlöm vele nyugodtan. „Na, apukám — akkor hadd lássuk az „árut”! — mutatott a pincék, istállók felé —, mert különben ...” — és rácsapott a nyakába akasztott „gitárra”, meg a derekán csüngő kézigránátokra. — Ha bármihez hozzányúlnak, legyenek elkészülve rá, hogy a tsz-tag'ok fegyverei megszólalnak — mutattam körül. Minden ablak, ajtó mögött készen állnak. A koma mindjárt lejjebb adta... Pedig valójában egy régi rozsdás flintánk volt csak. Az viszont igaz, hogy ásó, kapa meg egyéb célszerű ütőszerszám mindig a kezünk ügyében volt. Nem azért vagyunk mi a Dózsa Tsz gazdái! • Aztán arról is különkülön riportokat lehetne írni, milyen lelkesen kísért végig a „birtokon”, egyik gazdasági épülettől a másikig. Itt Oravecz András sertégondozót mutatta be, aki csendre intett bennünket, mikor beléptünk birodalmába. Éppen az egyik apaállat viselkedését figyelte; nincs vele megelégedve... Aztán megnéztük a 131 egészséges malacot, a most hozatott 30 kornval anyakocát, amellyel a 367 darabot számláló sertésállományban 50- re emelkedett az anyakocák száma. Czingel Mihálynál a növendékmarhákban gyönyörködtünk. A tiszta, egészséges tehénistállóban idős Nógrádi Józseffel tréfálkozott az elnök. Ezúttal a „főnöki bajusz” volt a célpont. Itt dolgozik az ugyancsak őstag Kakuja , Imre, alá már 14 éves kora óta a szövetkezetben tölti napjait. A másik Kakuja — József sertésgondozó. — Az ott Nagy Lajos, amoda Czingel Ádám meg Kövecses Antal látható — diktálta a többi állatgondozó nevét Krupa János, mikor a szabadban körülnéztünk. Szembetűnt, hogy sok az istállótrágya és gondosan kezelik. Erről külön tett megjegyzéseket az elnök. Gazdagon almoznak az egyszerű, de praktikus istállókban, s náluk négyszer annyi istállótrágya kerül a vetésekre, mint sok más közös gazdaságban. Takarmányuk is van, nem szűkölködik az állatállomány, melyben a már említett sertéseken kívül llő szarvasmarba, s abból 37 fejőstehén igen számottevő. Fejlesztik ezeken kívül a juhállományt is. A tagok háztáji gazdaságában szintén népes állatállományt tartanak számon ... * Az is tetszett, hogy mikor arról érdeklődtem, választott elnök-e, vagy háromezernégyes és mennyi a jövedelme, szerényen intézte el a választ. — Olcsó elnök voltaim ón jó ideig... Volt idő, amikor 24 munkaegységét dolgoztam. De tudtam, leszek én még drágább is. Ahogyan a szövetkezet gazdagodik, több jut majd nekem is ... Reggel ötkor szeretek ott lenni, hogy első az elnök legyen a munkában. Furcsállották eleinte azt a szokásomat is, hogy ha gallyat elhullajtott téglát, deszkadarabot találok a majorban, nem restellek lehajolni érte. Aztán csak utánoztak mások is... Tessék körülpillantani, van-e nálunk rend? Igen, jólesik a szemnek is a tisztaság... • Legszebben talán mégis az hangzott a látogatás alatt, hogy amikor a központi épületben újabban berendezett helyiségekbe nyitogatott és mondogatta — ez itt a pártiroda, ez a KlSZ-eseké, itt a tv-szoba, ez az iskola tanterme, az utolsónál megállt a küszöbön. — Ez pedig az én irodám... Most csinosíttattuk, rendeztük be reprezentatívabban ... Tizennégy év után . . . Addig nem akartam, míg kicsi volt a munkaegység értéke. Az idén 45 forintot értünk el. ízt ki ne hagy jam, hogy a szövetkezet személygépkocsijával robogunk most Kecskemét felé... Tavaly ősszel már erre is futotta... . T«tb István adott át a felvásárló szerveknek. A DÜNAVECSEI járásban a verseny első díjasa Kökény Jánosné, szabadszállási lakos, aki 1461 kiló súlyú baromfit nevelt fel. Második Kozma lllésné — Kunszentmiklósról — 1.380 kiló baromfi értékesítésével, harmadik Bajusz Istvánná 200 liba felnevelésével. A KALOCSAI járásban a verseny első helyezettje Dimák Petemé kalocsai asszony, aki az 560 kiló baromfi és 29 500 tojás értékesítésére kötött szerződést hiánytalanul teljesítette. A második helyezést a szakmári Simon Ignácné érte el 500 kiló baromfi és ötezer tojás értékesítésével, a harmadik helyezést pedig Greksa Kálmánná halomszállási asszony 500 kiló baromfi és háromezer tojás értékesítésével. A KISKUN" 4LASI járásban Máté T. Imréné tajói asszony lett a verseny győztese 940 kiló baromfi és kétezer tojás értékesítésével. A második helyezett Magyar Gergelyné mélykúti lakos 352 kiló baromfi leszállításával, a harmadik helyezett pedig a borotai Kiss Ferencné 158 kiló baromfi és 3250 tojás értékesítésével. A KECSKEMÉTI járásban Pallagi Sándomé, bugaci lakos érte el a legjobb eredményt. 600 libát, 100 pulykát és 30 csirkét nevelt szerződésre. A verseny második helyezettje a jakabszállási özv. Kun József né 1340 kiló baromfi és ezer tojás, a harmadik Bakó Pálné Nyárlőrincről 200 csirke, 100 pulyka és 20 liba értékesítésével. A KISKŐRÖSI járás csak e felsorolásban maradt utolsónak. Eredményeikkel méltó vetélytársai voltak a többi járásnak. Az itt folyó verseny győztese a csengődi G. Tóth Gyuláné például 200 libára, 200 pulykára, 35 kiló csirkére és ezer tojásra kötött értékesítési szerződést — és hiánytalanul teljesítette is. U^?ancsak csengődi a verseny második helyezettje: Baksa Lajosné. Ö 200 pulykát, 100 libát nevelt fel, s ezen túl még 3500 tojást értékesített. A MÜLT ÉVI eredmények összegezése után érdemes néhány szót szólni a jelenről is. Már a közelmúlt hetekben lezajlott díjkiosztó tanácskozásokon is számos ígéret, felajánlás és elhatározás született a verseny folytatására. A kiskunmajsai Balogh néni ismét „megcélozta” az idei verseny járási első helyezését, melynek jutalma egy hatnapos moszkvai utazás. A bajai járásban háztájinként öt anyalúd tartására indítottak mozgalmat az asszonyok. Kömpöcön is megélénkült a baromfitenyésztési kedv mert eddig csaknem ezer libára, 896 pulykára, 150 kacsára és 40 csirkére kötöttek szerződést a versenybe benevezők. Így minden remény megvan arra, hogy a verseny idei szakasza sem zárul kevesebb eredménnyel, s kevesebb haszonnal, mint a tavalyi vetélkedés. E. É. Ülésezett a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Hétfőn délelőtt Kecskeméten ülésezett a megyei KIS? végrehajtó bizottság. A résztvevők az 1964. évi mezőgazdasági termelési mozgalom indulásáról, a tanyai úttörőcsapatokban és kihelyezett rajokban folyó nevelőmunka tapasztalatairól, az 1964. első negyedévi KlSZ-tagdíjfizetések alakulásáról szóló jelentéseket vitatták meg,.
