Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-28 / 98. szám

1964. április 28. kedd 3. oldal Tudománnyal a népért A TIT megyei küldöttgyűlése Vasárnap délelőtt Kecskemé­ten a megyei tanács nagytermé­ben tartották meg a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat ÍV. megyei küldöttgyűlését, a megye minden részéből érkezett mintegy 150 TIT-tag részvételé­vel. Megjelent a gyűlésen Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kocsis Ferenc, az Élet és Tudomány főszerkesztő­je, a TIT országos elnökségének tagja, Madarász László, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Szabó Lajos, a megyei pártbi­zottság ágit. prop. osztályának vezetője. A beszámolót Madarász Lász­ló, a társulat megyei enöke tar­totta. Elmondotta, hogy 1961. óta nagy fejlődés tapasztalható a megye TIT-szervezeteinek éle­tében. Nemcsak azért, mert az időszak során elhangzott tizenkét és fél ezer előadás, valamint 100 ezer hallgató több mint négyszerese a korábbi három év összesí­tett eredményeinek, hanem azért is, mert jelentős változás következett be az isme­retterjesztés belső szerkezeté­ben. Megyénk mezőgazdasági jellegéből fakadóan a TIT fő feladatának tekintette a mező­­gazdasági lakosság körében ki­fejtendő tudatformáló és a me­zőgazdasági termelést közvetle­nül segítő ismeretterjesztő mun­kát. Ennek a törekvésnek ered­ményeit jelzi, hogy az összes előadások 10—75 százalékát a községekben és a tanyavilágban tartatták meg. Bővült az isme­retterjesztés hatóköre az ipari munkásság körében is, bár itt még igen sok a tennivaló. A következő években azokat az üzemeket is be kell vonnia te­vékenységébe a TIT-nek, ame­lyek eddig kimaradtak belőle. — Ma már nem az emberek érdeklődésének felkeltése a tu­dományos ismeretterjesztés fel­adata — mondotta Madarász László elvtárs —, hiszen az ér­deklőd*4* nagy, hanem a dolgo­zók általános műveltségének és szakműveltségének gyors növe­lése. Az ismeretterjesztés az a terület, ahol közös nevezőre jut a népművelés és az iskolai ok­tatás. Egyre többen vesznek részt hazánkban és megyénkben is 4 felnőttoktatásban. A TIT- előadásoknak ki kell egészíte­niük a tanulás anyagát, tovább kell fejleszteniük a megszerzett ismereteket. A TIT tagsága je­lenleg alig egytizedét teszi ki a megyében élő értelmiségiek­nek. Be kell kapcsolni a társulat munkájába azokat is, akik már eddig is részt vállaltak a lakosság nevelésében, tu­dásának bővítésében, de a társulat keretein kívül. A TIT-ben minden értelmiségi megtalálhatja a szakképzettsé­gének, érdeklődési körének meg­felelő működés lehetőségét. Megnőtt az utóbbi években a társulat tekintélye. A segítség, amelyet a párttól kap, nemcsak az országos és a megyei vezetés­ben tapasztalható, hanem mind gyakrabban és mind hatéko­nyabban érezni a járási, köz­ségi szervezetek munkájában is. Nagy fejlődést jelentene, ha a Hazafias Népfront keretei kö­zött a TIT szorosabb kapcsolat­ba kerülhetne a tömegekkel, erősödne szervezetileg, az értel­miség szélesebb körét fogná össze. Madarász László megyei el­nök beszámolója után Joós Fe­renc, az ellenőrző bizottság el­nöke számolt be a bizottság munkájáról. Ézután ckr. Kocsis Ferenc, az országos elnökség elismerő ok­levelét adta át azoknak a T1T- tagoknak, akik kimagasló tevé­kenységet fejtettek ki a beszá­molási időszakban. Elismerő ok­levelet kapott Vágó Márta, dr. Cserháti Cszkár, dr. Gerő Já­nos, Miskolczi József né, Röckl József, Jánosi István, Győrök Imre, Heltai Nándor, Nagy Sán­dor, Lovrity Sándor és Judik Menyhért. A beszámolókat követő vitá­ban felszólalt többek között Glied Károly, a megyei pártbi­zottság titkára. Ezután Madarász László elv­társ összefoglaló válaszadása, majd a szavazás eredményének ismertetése következett. A megyei küldöttgyűlés har­minckilenc tagú elnökséget vá­lasztott, öttagú ellenőrző bi­zottságot és tizenkét küldöttet a TIT TV. országos küldöttgyű­lésére. Az országos küldöttgyű­lésen dr. Bolyos Mihály, dr. Cserháti Oszkár, Faludi Gábor, dr. Gerő János, Joós Ferenc, Judik Menyhért, Keresztes Nagy Imre, dr. Kapeller Károly, Ma­darász László, Major Imre, dr. Mihály Gyula és Nagy Sándor képviseli megyénket. A IV. megyei küldöttgyűlés ezzel véget ért. Az elnökség megtartotta első ülését, s meg­választotta a tisztségviselőket. Az új elnökség elnöke Madarász László lett, alelnökök: dr. Cser­háti Oszkár, és dr. Gerő János, titkár Major Imre. Az elnökség és a résztvevők egy csoportja. Sikerrel zárait a baromfitenyésztési verseny Az idei első díj: hatnapos moszkvai utazás A MEGYEI NŐT AN ÄCS kö­zelmúltban megtartott ülésén kerültek a szélesebb körű nyil­vánosság elé a baromfitenyész­tési verseny múlt évi, összefog­laló eredményei. Eszerint a kü­lönböző termelési mozgalmak­ban résztvevő, közel tízezer asz­­szony közül 2167-en neveztek be a baromfitenyésztési versenybe. Többek között 1 449 150 tojásra, 7682 mázsa csirkére, 28 688 li­bára, 3735 kacsára, 15 774 puly­kára kötöttek szerződést, s vál­lalt kötelezettségüknek a határ­időre eleget is tettek. A JÁRÁSOK közötti ver­senyben kiemelkedő eredményt értek el a kiskunfélegyháziak, akik 322 teljesített benevezést tartanak nyilván, félmilliónál több tojást, 10 505 libát, 6054 pulykát, 3577 csirkét és 722 ka­csát szállítottak a szerződések­re. A legjobb eredményt a kis­­kunmajsai Balogh Sándomé érte el 665 liba és ötezer tojás érté­kesítésével. A verseny második járási helyezettje Kállai Balázs­­né, petófi szállási asszony, aki 400 libát és nyolcezer tojást adott a felvásárló szerveknek. Harmadik helyezett a kiskun­félegyházi Kiss Szabó Istvánná, 175 liba és kétezer tojás érté­kesítésével. A BAJAI járásban a legjobb egyéni eredményt a mátételki Kincses Jánosné érte el, aki 900 pulykát nevelt fel a háztá­jiban. Második a hercegszántói Hangya József né lett 62 kiló csirke, 11 kacsa és ötezer to­jás értékesítésével, a harmadik ifj. Szorg Mihályné, aki ezer tojást, tíz csirkét és hat kacsát Az „olcsó" elnök All volt a legszimpatikusabb mozzanata Krupa Jánossal, a kerekegyházi Dózsa Termelőszö­vetkezet elnökével lezajlott ta­lálkozásnak? Ezen gondolkodom, miközben autónk egyre távolo­dik a gazdaságtól. Az-e, amikor megtudtam, hogy már tizenötödik esztendejét tölti a közösben? Nagy dolog ez. Meg az is, hogy huszonegyes létére tizennegyedik , éve elnök. Igaz, a hajában sűrűsödő fehér szálak küzdelmes évekről árulkodnak, de ezekről már a győztes em­ber nagyvonalúságával beszél. — 1951-ben lettem elnök. 1954-ig minden évben elfagyott a szőlőnk. Semmitől nem félünk úgy mint a tavaszi fagyoktól... — mondta, s lezárta ezzel. — De azérj deficitünk sosem volt. # Azt sem lehet elfelejteni, mikor arra a kérdésre, hogy 1956-ban mi volt a tsz-ben? — az akkori kavargós időkre em­lékezve így válaszolt. — Mindenki a helyén maradt. Pedig jöttek ám Pestről a „nagy hazafiak”. Volt úgy, hogy húsz kocsi állt itt a központi majorban. Mi meg, mintha csak véletlenül lenne úgy, minden épületben, istállóban, pincében, lakóházban elfoglaltuk „harci állásunkat”. Mondja az egyik „nemzetőr”: „Ki itt a góré?” — Én vagyok — közlöm vele nyugodtan. „Na, apukám — akkor hadd lássuk az „árut”! — mutatott a pin­cék, istállók felé —, mert kü­lönben ...” — és rácsapott a nyakába akasztott „gitárra”, meg a derekán csüngő kézi­gránátokra. — Ha bármihez hozzányúl­nak, legyenek elkészülve rá, hogy a tsz-tag'ok fegyverei meg­szólalnak — mutattam körül. Minden ablak, ajtó mögött ké­szen állnak. A koma mindjárt lejjebb ad­ta... Pedig valójában egy régi rozsdás flintánk volt csak. Az viszont igaz, hogy ásó, kapa meg egyéb célszerű ütőszerszám mindig a kezünk ügyében volt. Nem azért vagyunk mi a Dózsa Tsz gazdái! • Aztán arról is külön­­külön riportokat lehetne írni, milyen lelkesen kísért végig a „birtokon”, egyik gazdasági épülettől a másikig. Itt Oravecz András sertégondozót mutatta be, aki csendre intett bennün­ket, mikor beléptünk birodal­mába. Éppen az egyik apaállat viselkedését figyelte; nincs vele megelégedve... Aztán megnéz­tük a 131 egészséges malacot, a most hozatott 30 kornval anya­kocát, amellyel a 367 darabot számláló sertésállományban 50- re emelkedett az anyakocák száma. Czingel Mihálynál a növen­dékmarhákban gyönyörködtünk. A tiszta, egészséges tehénistál­lóban idős Nógrádi Józseffel tré­fálkozott az elnök. Ezúttal a „főnöki bajusz” volt a célpont. Itt dolgozik az ugyancsak ős­tag Kakuja , Imre, alá már 14 éves kora óta a szövetkezetben tölti napjait. A másik Kakuja — József sertésgondozó. — Az ott Nagy Lajos, amoda Czingel Ádám meg Kövecses Antal látható — diktálta a töb­bi állatgondozó nevét Krupa János, mikor a szabadban körülnéztünk. Szembetűnt, hogy sok az is­tállótrágya és gondosan keze­lik. Erről külön tett megjegy­zéseket az elnök. Gazdagon al­moznak az egyszerű, de prakti­kus istállókban, s náluk négy­szer annyi istállótrágya kerül a vetésekre, mint sok más közös gazdaságban. Takarmányuk is van, nem szűkölködik az állat­­állomány, melyben a már emlí­tett sertéseken kívül llő szarvasmarba, s abból 37 fejős­tehén igen számottevő. Fejlesz­tik ezeken kívül a juhállományt is. A tagok háztáji gazdaságá­ban szintén népes állatállo­mányt tartanak számon ... * Az is tetszett, hogy mi­kor arról érdeklődtem, válasz­tott elnök-e, vagy háromezer­négyes és mennyi a jövedelme, szerényen intézte el a választ. — Olcsó elnök voltaim ón jó ideig... Volt idő, amikor 24 munkaegységét dolgoztam. De tudtam, leszek én még drágább is. Ahogyan a szövetkezet gaz­dagodik, több jut majd nekem is ... Reggel ötkor szeretek ott lenni, hogy első az elnök le­gyen a munkában. Furcsállották eleinte azt a szokásomat is, hogy ha gallyat elhullajtott téglát, deszkadarabot találok a majorban, nem restellek leha­jolni érte. Aztán csak utánoztak mások is... Tessék körülpil­lantani, van-e nálunk rend? Igen, jólesik a szemnek is a tisztaság... • Legszebben talán mégis az hangzott a látogatás alatt, hogy amikor a központi épü­letben újabban berendezett he­lyiségekbe nyitogatott és mon­dogatta — ez itt a pártiroda, ez a KlSZ-eseké, itt a tv-szoba, ez az iskola tanterme, az utol­sónál megállt a küszöbön. — Ez pedig az én irodám... Most csinosíttattuk, rendeztük be reprezentatívabban ... Tizen­négy év után . . . Addig nem akartam, míg kicsi volt a mun­kaegység értéke. Az idén 45 forintot értünk el. ízt ki ne hagy jam, hogy a szövetkezet személygépkocsi­jával robogunk most Kecske­mét felé... Tavaly ősszel már erre is futotta... . T«tb István adott át a felvásárló szervek­nek. A DÜNAVECSEI járásban a verseny első díjasa Kökény Já­nosné, szabadszállási lakos, aki 1461 kiló súlyú baromfit nevelt fel. Második Kozma lllésné — Kunszentmiklósról — 1.380 kiló baromfi értékesítésével, harma­dik Bajusz Istvánná 200 liba felnevelésével. A KALOCSAI járásban a verseny első helyezettje Dimák Petemé kalocsai asszony, aki az 560 kiló baromfi és 29 500 to­jás értékesítésére kötött szerző­dést hiánytalanul teljesítette. A második helyezést a szakmári Simon Ignácné érte el 500 kiló baromfi és ötezer tojás értéke­sítésével, a harmadik helyezést pedig Greksa Kálmánná halom­szállási asszony 500 kiló ba­romfi és háromezer tojás érté­kesítésével. A KISKUN" 4LASI járásban Máté T. Imréné tajói asszony lett a verseny győztese 940 kiló baromfi és kétezer tojás értéke­sítésével. A második helyezett Magyar Gergelyné mélykúti la­kos 352 kiló baromfi leszállítá­sával, a harmadik helyezett pe­dig a borotai Kiss Ferencné 158 kiló baromfi és 3250 tojás értékesítésével. A KECSKEMÉTI járásban Pallagi Sándomé, bugaci lakos érte el a legjobb eredményt. 600 libát, 100 pulykát és 30 csir­két nevelt szerződésre. A ver­seny második helyezettje a ja­­kabszállási özv. Kun József né 1340 kiló baromfi és ezer tojás, a harmadik Bakó Pálné Nyár­­lőrincről 200 csirke, 100 pulyka és 20 liba értékesítésével. A KISKŐRÖSI járás csak e felsorolásban maradt utolsónak. Eredményeikkel méltó vetély­­társai voltak a többi járásnak. Az itt folyó verseny győztese a csengődi G. Tóth Gyuláné például 200 libára, 200 pulykára, 35 kiló csirkére és ezer tojásra kötött értékesítési szerződést — és hiánytalanul teljesítette is. U^?ancsak csengődi a verseny második helyezettje: Baksa La­­josné. Ö 200 pulykát, 100 libát nevelt fel, s ezen túl még 3500 tojást értékesített. A MÜLT ÉVI eredmények összegezése után érdemes né­hány szót szólni a jelenről is. Már a közelmúlt hetekben le­zajlott díjkiosztó tanácskozáso­kon is számos ígéret, felajánlás és elhatározás született a ver­seny folytatására. A kiskunmaj­­sai Balogh néni ismét „megcé­lozta” az idei verseny járási első helyezését, melynek jutalma egy hatnapos moszkvai utazás. A bajai járásban háztájinként öt anyalúd tartására indítottak mozgalmat az asszonyok. Köm­­pöcön is megélénkült a barom­fitenyésztési kedv mert eddig csaknem ezer libára, 896 puly­kára, 150 kacsára és 40 csirké­re kötöttek szerződést a ver­senybe benevezők. Így minden remény megvan arra, hogy a verseny idei szakasza sem zá­rul kevesebb eredménnyel, s kevesebb haszonnal, mint a ta­valyi vetélkedés. E. É. Ülésezett a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Hétfőn délelőtt Kecskeméten ülésezett a megyei KIS? végre­hajtó bizottság. A résztvevők az 1964. évi mezőgazdasági terme­lési mozgalom indulásáról, a ta­nyai úttörőcsapatokban és ki­helyezett rajokban folyó nevelő­munka tapasztalatairól, az 1964. első negyedévi KlSZ-tagdíjfize­­tések alakulásáról szóló jelenté­seket vitatták meg,.

Next

/
Thumbnails
Contents