Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-26 / 97. szám
1964. április 36, vasárnap 3. oldal Kétszázhúszezer ember éléskamrája Tehergépkocsik kanyarodnak kd a Klapka utcából cukorral, sóval, liszttel, rizssel megrakottan. Itt van a FÜSZÉRT Vállalat huszonhat kecskeméti raktára közül az egyik. Szűk udvarán nem valami derűs kép fogod. Nehéz zsákokat, ládákat cipelő munkások nagy erőlködéssel emelik terhüket a gépkocsikra. A rozzant épületben a mennyezetig halmozva az áru. — Látná csak a Bika közi „fészerünket” — szólít meg egy raktári munkás. És valóban nem túlzott. A Bika közi FÜSZÉRT-raktárban, ahol konzervféleségeket tárolnak, még cifrább a helyzet. Itt a télen több mint 10 ezer forint értékű fagykár volt. Egy sarokban külön rakva láttuk a tönkrement gyümölcsleveket, befőtteket, lekvárféleségeket. Csűri Ferencet, a FÜSZÉRT igazgatóját kérdezem, milyen kilátások vannak az áruk tárolásának megjavítására. — Épül már az új raktárunk, a helyszínen azonban többet láthatunk. Útközben arról tájékoztatott, hogy a vállalat a kecskeméti* a kiskunfélegyházi és a dunavecsei járás 623 boltját és közületét látja el. Évi áruforgalmuk meghaladja a 15 ezer tonnát, ami több mint 220 millió forint értéket jelent. A rendelkezésükre álló raktártér 2460 négyzetméter. Az új raktár 3600 négyzetméter rakfelületű, ami az évről évre növekvő áruforgalom miatt már kevés lesz, de ha elkészül, jelentősen enyhít a gondokon. — Ezért hívtuk össze az elmúlt hónapban a felsőbb hatóságokat és az építőket — mondta az igazgató. — A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat akkor ígéretet tett arra, hogy ez év augusztus 1-ig elkészíti az új raktárát és hozzá a bekötőutat. Közben megérkeztünk a Kiskőrösi út mentén épülő FÜSZ ÉRT-raktárhoz, amely fenti képünkön látható. Sulyok József, az építő vállalat művezetője kalauzolt bennünket, s elmondta, hogy építőanyaguk van, még 14 tagú segédmunkás brigádra, két betonkeverőgépre és négy szállítószalagra lenne szükség, akkor május 10-ig a falazással és a belső rakterűiét vasalt betonaljazatával elkészülnének. Ez a feltétele ugyanis, hogy az alvállalkozó — az Üt- és Vasútépítő Vállalat — az aszfalt burkolat elkészítéséhez hozzákezdhessen, a raktárban és a bekötőúton. Ha az említett segítséget megkapják, augusztus 1-én átadják az új raktárát a FÜSZÉRT-nek. Közérdekről van szó, 220 ezer ember éléskamrájának felépítéséről. Reméljük, az említett határidő betartásával a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat felteszi az „i”-betűre a pontot, s egy régen húzódó raktárépítés befejezésével is gazdagabb lesz megyénk. Május 1-én kezdődik az idei kőzséglejlesziésí verseny Több százezer forint a nyerteseknek — Olyan vetélkedés ez a községfejlesztési verseny, amelyben mindenki győztes! — jegyezte meg a legutóbbi megyei tanácsülés után az egyik tanácstag. S vajon bizonyításra szorul-e, mennyire igaza van? Hiszen a lakosság községfejlesztési hozzájárulásából képződő pénzalap, s a melléje felkínált és elvégzett társadalmi munka — a versengés jóvoltából — évről évre nagyszerű ütemben lendíti előre községeink, városaink fejlődését, elsősorban a kommunális létesítményekkel való gazdálkodást. Vesztes tehát nem lehet, a nyertesek viszont kétszeresen jól járnak. A versenyben elért szép eredményeket újabbakkal toldhatják meg a jutalmul kapott, fejlesztési. célokra fordítható pénzösszegből. Nem véletlenül, s főleg nem tétlenül — hiszen a megye minden helyiségében munkálkodik már a tanács és a lakosság az idei községfejlesztési célkitűzések valóra váltásáért — várják tehát megyeszerte az idei verseny . elindítását, amit ezúttal teszünk közzé. A megyei tanács az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságával és a Hazafias Népfront megyei elnökségével közösen községfejlesztési versenyt hirdet az 1964. évre. A verseny május 1-től december 31-ig tart és feltételei a következők: i Az éves községfejlesztési alap teljes kiadási tervét 100 százaléknak tekintve, a vízellátást elősegítő beruházás, út-, járdaépítés, villanyhálózat-bővítés tervének teljesítése után — százszázalékos arányban értékelve, az összes kiadáshoz viszonyított minden százalék 5 pontot jelent. A bevételi terv 100 százalékos teljesítése 50 pont, minden 1 százalékos lemaradás után viszont 5 pont levonandó. Az egy főre jutó, fejlesztésre fordított kiadás 2 8 S 1000 forintja utón 100 pont. VT] Egy fore jutó társadalmi munkáért a 20 forinton aluli teljesítés kizáró ok a versenyből. 20—50 forintig (2 forintonként) 1 pont, 50—100 forintig (1 forintonként) 1 pont, 100 forinton felüli teljesítés (1 forintonként) 2 pont. Az éves fejlesztésre fordított összkiadást 100 százaléknak tekintve, minden saját anyag felhasználásával elért fejlesztés 1 százalékáért 1 pont. A községben működő ivóvíztárolás, vagy annak a tárgyévben való megszervezése (egy alkalommal) 50 pont. r^Tj A vonatkozó törvényerejű I * I rendelet szerint 50—300 forintig terjedő hozzájárulás fizethető. A lakosság részéről 150 forinton felüli hozzájárulás fizetése esetén minden 50 forint után 10 pont. A községfejlesztési versenyben részt vesz valamennyi járási, városi, községi tanács. A versenyben helyezést elért tanácsok az alábbiak szerint részesülnek dologi jutalomban, melyet területükön kommunális célok fejlesztésére fordíthatnak: Járási, városi tanácsok: egyegy első helyezés 350 ezer forint, egy-egy második helyezés 200 ezer forint. Községi tanácsok: ötezer lélekszám felett egy első helyezés 150 ezer forint, egy második helyezés 120 ezer forint, két harmadik helyezés (egyenként legkisebb összege) 50 ezer forint. Ötezer lélekszám alatt egy első helyezés 120 ezer forint, egy második helyezés 80 ezer forint, két harmadik helyezés (egyenként legkisebb összege) 40 ezer forint. A községfejlesztési verseny értékelésére 1965 márciusában kerül sor. A jutalmak kiosztása pedig 1965. április 4-én, a megyei tanács végrehajtó bizottságának és a tanács községfejlesztési állandó bizottságának előterjesztése alapján ünnepélyes keretek között történik. Fel tehát a nemes vetélkedésre, melynek nyomán a győztes: az egész megye lakossága! Ünnepek és hétköznapok A leszerelési hónap rendezvényei eseményei ezekben a napokban zajlanak megyénkben. Békegyűlések, találkozók követik egymást, külföldi barátaink látogatnak el hozzánk, a testvéri szocialista országokból és távoli földrészekről érkezett vendégeink — köztük a Gyarmati Ifjúság Napjának küldöttei — vesznek részt a városokon, falvakban megtartott gyűléseinken. Mintegy dokumentálva, megerősítve azt a tényt, hogy a béke ügye nem csupán egy-egy ország vagy földrész lakóinak, dolgozóinak legfőbb, legbelsőbb törekvését, óhaját és harcos célkitűzését fejezi ki, hanem átfogja, egyesíti a világ minden táján az egyszerű emberek sokaságát. Hétköznapi dolgaink közepette ritkán jut eszünkbe, hogy cselekedeteink mennyire összefüggenek a nagy egésszel, az országépítő munkával, a szocialista társadalom közeli és távolabbi terveivel, vagy — túlzás nélkül állítva — a nemzetközi helyzet alakulásával. S nehéz az összefüggések megmagyarázása is olykor, hiszen akadnak még, talán nem is kis számmal, akik azt mondják: engem csak a saját boldogulásom érdekel, mi gondom a mások bajával, távoli országok lakóinak életével, a messzi földrészeken dúló fegyveres harcokkal. Vannak, akik már eljutottak annak felismeréséig, hogy a szűkebb környezetük — Utcájuk, lakónegyedük esetleg községük javára érdemes munkálkodniuk, hiszen ennek egyénileg is hasznát látják. De ha valaki azt mondaná nekik, hogy ezek az apró tettek is végeredményben hazánk külpolitikai pozícióit, s ezen keresztül a szocialista országok nagy családjának helyzetét erősítik, szilárdítják — talán értetlenül és kétkedéssel fogadnák ezt az okfejtést. Valóban, nem is könnyű meglátni a nagyobb összefüggéseket. Csak, ha figyeljük, nyomon követjük a változásokat, például hazánk építő munkájának, a lakosság javuló életkörülményeinek külföldi visszhangját, azt a diplomáciai előrehaladást, B Százötvenezer holdon vetették el eddig a kukoricát Kevés híján 190 ezer holdon vetnek kukoricát az idén megyénk közös és háztáji gazdaságai. Ebből a termelőszövetkezetek közös vetésterülete meghaladja a 67 ezer holdat. Zömmel . őszi mélyszántásba kerül a tengeri. így a mostani talajelőkészítés jobbnak mondható a korábbi évek bármelyikénél. Hibrid vetőmagból a gazdaságok igényeit teljes mértékben sikerült kielégíteni. Üsszesen 140 vagon cserét bonyolított le a megyei vetőmag-felügyelőség. Nemcsak a jó talaj előkészítés, a vetőmag megfelelő kiválasztása, hanem a vegyszeres gyomirtás elterjedése is azt mutatja, hogy közös gazdaságainkban valóban a „szántóföldek királynőjévé” válik a kukorica. Érdemes megemlíteni, hogy már a múlt őszszel 8200 hóidra szórták ki a Hungazint, a tavasszal pedig 5400 holdra, így az előző évben vegyszerezett területekkel együtt — amelyekre most Dikonirtot juttattak — a tsz-ek a vetésterületük 35 százalékán alkalmazzák a kémiai növényvédelmet. Ennél nagyobb arányú vegyszerezés már nem is lenne célszerű, minthogy akadályozná a szükséges vetési sorrendet. A vetés, az időjárás alakulásának megfelelően, április második hetében kezdődött meg, méghozzá igen nagy irammal, hiszen — bár az utóbbi pár nap esőzése több helyütt akadályozta a munkát — eddig már mintegy 150 ezer holdon került földbe a kukorica. Megfelelő a vetés minősége is, -a gazdaságok általában a 17—18 ezres holdankénti tőszám elérésén fáradoznak. Remélhető, hogy e hónap végére kevés kivétellel mindenütt elvetik a kukoricát. . Külön kell szólnunk a fészektrágyzásról, amely a hozamok nagyfokú növelésének a múlt években igen jól bevált módszere. Ezért is határozták el a termelőszövetkezetek, hogy 22 és fél ezer holdon alkalmazzák. E terület csaknem felén a bajai és a kiskunhalasi járás tsz-ei vállalták a trágya fészkekbe rakását. Zömmel az idén is kézi erővel végzik ezt a munkát, hiszen a gépállomások csak néhány vetőgépet alakítottak át. Ennek ellenére a tsz-ek általában tartják magukat a vállalásukhoz, bizonyítja ezt, hogy eddig majdnem 15 ezer holdon vetették el a tengerit az említett módszer alkalmazásával. Külön is dicsérendők a kiskunfélegyházi járás szövetkezeti gazdaságai, amelyek máris „túllépték” az általuk vállalt 1200 holdas területet, s előreláthatólag vetésterületüknek közel a kétharmadán végeznek fészektrágyázást. amit megtettünk az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági helyzetünkből való kilábalás* óta — csak akkor érezzük: milyen nagy utat tettünk meg viszonylag rövid idő alatt. S azt is éleznünk kell, hogy ez igenis azoknak a hétköznapi tetteknek a sokaságából, a dolgozó nép alkotó munkájából adódott és következett, amelyre pártunk helyes politikája épül és bátran támaszkodik. „A szocialista országok mindenekelőtt gazdasági sikereikkel gyakorolnak alapvető befolyást a világtörténelem menetére.” — állapította meg újólag a Hruscsov elvtárs látogatásának befejezésekor kiadott közös magyar —szovjet nyilatkozat. S kifejti, hogy az erőviszonyok változásának eredményeként a jelen körülmények között valamennyi békeszerető erő egyesült erőfeszítésével meg lehet akadályozni az új világháborút, meg lehet védeni és szilárdítani a békét. iztató, bátorító, tettre serkentő megnyilatkozások ezek, melyekkel szorosan összefüggenek azok a kezdeményezések, amik szinte egymást követik a békeszerető nagyhatalom, a Szovjetunió részéről. Legutóbb a hadicélokra szolgáló hasadóanyagok gyártásának csökkentéséről szóló nyilatkozat keltett újabb reményeket a dolgozók millióiban, a békében bízó, s azért munkálkodni, küzdeni kész emberiségben. Megyénk lakossága is örömmel fogadta ezt a hírt, csakúgy, mint minden jelét a békére törekvésnek. Hiszen tudjuk, milyen hatalmas összegeket költ a világ évente fegyverkezésre. A tudományos munkaerők hetven százalékát köti le még napjainkban is a haditechnika. S miközben évente — az ENSZ hivatalos adatai szerint — mintegy negyvenmillió ember hal éhen a világon, több mint 120 millió dollárt fordítanak évente fegyverkezésre. Tudjuk, ismerjük ezeket a számokat — s azt is tudjuk, nagy barátunk a Szovjetunió mindent elkövet, hogy rákényszerítse a nagyhatalmakra a leszerelés fokozatos végrehajtását és a ma még torpedórombolókra, bombázó repülőgépekre, emberpusztításra szánt rakétákra fordított összegek békés felhasználását. A leszerelési hónap rendezvényei segítenek feltárni a nagy megye dolgozó népe előtt, s a összefüggéseket Bács-Kiskun Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kalocsán és számos községben megtartott békegyűlések nagyszerű alkalmak voltak a dolgos hétköznapok igazi értelmének megmutatására. Hétköznapok és ünnepek követik egymást. Hétköznapi tetteink, a békés építőmunka megnyilvánulásai, s a pihenésre szánt ünnepek kiegészítik, változatossá teszik életünket. Május elsejére készülődve például a megyeszékhelyre várjuk Andrijan Nyikojájevet, a szovjet űrpilótát, akiről nekünk a győzelmes emberiség vágyainak, világhódító terveinek megvalósulása, az alkotás nagyszerűsége jut eszünkbe. C valljuk, hirdetjük együtt ** a békeszerető emberiséggel, a szocializmust építő barátainkkal, s a függetlenségükért harcoló gyarmati népekkel: csakis ez a békés alkotómunka lehet az emberiség jövője, a hétköznapok értelme, s ünnepeink beteljesülése. t . Tóth Pál
