Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

1964. április 25, szombat 5. oldal Máris hozzáfogtak Még be sem fejeződött a pártoktatási év, de már a járási pártbizottságok agit.-prop. osz­tályai megkezdték a következő évad előkészítését. Különösen nagy gondot fordítanak a falusi pártoktatásra, amely tavaly és az idén széles körű érdeklődést váltott ki. Elsősorban a sűrített foglalkozásokkal két-három hét­re rövidített tanfolyamok zárul­tak sikerrel, mert a tanulás ideje a mezőgazdasági munkák szünetére esett, amikor a hall­gatókat nem akadályozta egyéb elfoglaltság az előadásokon, sze­mináriumokon való részvétel­ben. Előnyös volt ez a forma azért is, mert a tanulástól el­szokott idősebb hallgatók szinte „belelendültek” így a rendsze­res munkába, s alaposabban, maradandóbban elsajátították az anyagot, mint a hosszabb tan­folyamokon, ahol egy-egy fog­lalkozásról esetleg valami ok­ból el-elmaradnak. Jövőre a legtöbb helyen ép­pen ezért nem óhajtanak vál­toztatni a falusi pártokta.ás je­lenlegi formáin. Ilyen értelemben tárgyalt leg­utóbb Kunszálláson is a község vezetőivel Némedi Imre, a kis­kunfélegyházi járási-városi párt­­bizottság agit.-prop. osztályának munkatársa. Először a helyi tapasztalato­kat foglalta össze: — A háromhetes pártisko­­la, mint az egész járásban, Kun­szálláson is bevált. Akik elkezd­ték a tanulást, érdemesnek tar­tották befejezni. Hasonlóan jó a pártbizottság véleménye a helybeli téli tanfolyamokról. Sok olyan kérdést sikerült tisz­tázni — jövedelemelosztás, nyugdíj stb. — ami a gazda­sági vezetőknek sokkal hosszabb idő alatt sem sikerülhetett vol­KÉPREGÉNYVÁLTOIAT: KOVÁCS SÁNDOR — De úgy kell megszervezni — s itt nyomatékosan felhívta az előkészítésre a helybeliek figyelmét —, hogy minden idei hallgatóval külön, személyesen kell beszélni. Akar-e tovább ta­nulni, kedve van-e hozzá, hasz­nosnak találta-e az idei tanu­lást? Itt közbeszólt Kiss La­jos, a községi tanács vb-elnöke. Már jelentkeztek néhányan, akik az idei pártiskoláról ki­maradtak. Lehetne tehát egy I. évfolyamot is indítani. A pártbizottság munkatársa beleegyezett. De újra figyelmez­tetett: minden jelentkezővel kü­lön megbeszélni! És beszéljenek azokkal a pártvezetőségi tagok­kal, gazdasági vezetőkkel, bri­gád- és munkacsapat-vezetőkkel is, akik eddig ilyen fokon nem tanultak. Nekik szükségük van rá, hiszen ez káderképző tan­folyam. — Tehát néhány pártonkívü­­lit és fiatal KISZ-tagot is be­vonhatunk a tanulásba'' — mon­dotta inkább, mint kérdezte Budai Imre, az általános iskola igazgatója. — Egyetértek. Ezután 'a téli tanfolyamokra tért Némedi elvtárs. — Érdeklődjetek jó előre, mi­lyen témák érdekelnék az em­bereket. Elképzeléseink szerint a téli tanfolyamok hasonlók lesznek az ideihez, de a jó ja­vaslatokat természetesen figye­lembe akarjuk venni. A tanács vb-elnöke ismét szót kért: — A téli tanfolyammal az idén elkéstünk, egybeesett a zárszámadással. Jövőre ne vár­juk njeg a januárt, akár már december elején elkezdhetjük, hogy ki ne fussunk az időből. — Jó, mi küldhetjük akkor is az előadókat... Végül megállapodtak a jelen­levők abban, hogy a község két pártszervezete közös vezetőségi ülésen beszéli meg az előkészü­letek lebonyolítását. Amolyan kis oktatási bizottság félét ala­kítanak. Mindenkit beszámol­tatnak időnként a végzett mun­káról. Kijelölik a szeminárium­vezetőket, őket is bevonják az előkészületekbe. A pártbizottság viszont megígéri: a leendő elő­adók a tanfolyamok kezdete előtt, már hetekkel kilátogat­nak Kunszállásra, hogy jól meg­ismerjék a helyi viszonyokat, gondokat és reményeket. Arm, amit Kunszálláson hallottunk, bátran elmondhat­juk: a jó előkészítés — fél siker. M. L. A vezetőkön sok múlik Felsőszentivánon szép ered­ményeket értek el a népműve­lésben ezen a télen. Ősz óta mintegy 150 különféle kulturá­lis rendezvényt tartottak a köz­ségben, amelyeken kereken hat­ezer látogató jelent meg. A legszebb eredmény az Üj Élet és a Vörös Október sike­res tsz-akadémiája. A hallga­tók szívesen látogatták az elő­adásokat, s már most észreve­hető, hogy szakszerűbben és lel­kiismeretesebben végzik a mun­kájukat a termelőszövetkezet­ben. Ismeretterjesztő előadásokat, vitaesteket, kiállításokat, szel­lemi vetélkedőket is szép szám­mal rendeztek. Bált műsoros estet, színházi előadást azon­ban még nem tarthattak a fel­­sőszentivániak — mert nem volt hol. Ilyenekre majd csak akkor kerülhet sor, ha végre befejeződik a művelődési ház építése. A jelek arra vallanak, hogy az építők be tudják tar­tani a kijelölt határidőt, s au­gusztus 20-án megtörténhet az ünnepélyes átadás. Hogy mégis eredményesnek mondható Felsőszentivánon az idei művelődési évad, nem kis részben annak köszönhető, hogy a község vezetői — beleértve a két termelőszövetkezet veze­tőjét is — készségesen segítet­ték a népművelőket. Ha helyet kértek az előadásoknak, ha va­lamilyen közbejött akadállyal kellett megbirkózni, a vezetők támogatására mindig számítani lehetett. Ok magük is gyakran érdeklődtek a gondok és ered­mények iránt. Gyakran hivat­koztak rá, hogy a kulturáltabb, képzettebb emberekkel tapasz­talataik szerint is könnyebben érhetők el jobb eredmények. Ezzel megadták a népművelés számára a sok helyen annyira hiányzó erkölcsi támogatást. Mindezekről szó volt nemré­giben a községi kulturális bi­zottság ülésén, ahol a résztve­vők joggal nyilatkoztak elis­meréssel a népművelők idei munkájáról. Molnár János „Anyu, ha ötöst kapok szám­tanból, akkor elviszel és meg­mutatod, hol lakik a Mazsola?” A kérés reggel hangzott el, is­kolába menet egy kecskeméti autóbuszon. És a számtan ötös reményében készségesen bólo­gató mama csak a végállomá­son döbbent rá, hogy mire is vállalkozott. De hát honnan is tudná: mit csinál, hol lakik, mivel tölti hétköznapjait, mi­lyen is valójában az a Mazso­la. .. Mióta a turcsi orrú, kunkori farkú kis malac feltűnt a kép­ernyőn, ilyen és ehhez hasonló kérdések özönével árasztják el a gyerekek tanácstalan szülei­ket. Mazsola — ez immár meg­cáfolhatatlan tény — rövid időn belül a tv legnépszerűbb sztár­ja. kicsik — sőt nagyok! — kö­rülrajongott kedvence lett. Mindent akarnak tudni róla a gyerekek, éppen ezért helyet­tük, a nevükben kopogtattunk be hozzá lakóháza — a tökhéj — ajtaján. — Mazsola most éppen sétál. A Futrinka utcában — mond­ja tréfásan Török Albert, a te­levízió ifjúsági osztályának gyártásvezetője — de amígvisz­­szajön, talán néhány kérdésre felelhetek. Mazsola legelőször Bálint Ágnes képzeletében szü­letett meg. Üj bábfigurára volt szüksége, olyanra, akiben ön­magukat ismerhetik fel a gye­rekek. A bábterv lényegében már régóta ott függött szobája falán. Még 1959-ben készítette Bródy Vera bábtervező. Csak életre kellett kelteni... Mazsola tehát kilépett a kép­keretből, a tervezőtől formás kis malactestet. Havas Gert­­rudtól ellenállhatatlanul ked­ves hangot kapott. Bálint Ág­nes jóvoltából pedig egy igazi, rakoncátlan, de nagyon jórava­­ló gyereket személyesít meg, aki türelemmel, sok szeretettel, ha kell furfangos leleménnyel szépré,' jóra nevelhető. Ezért nőtt hozzá annyira a gyerekek -szívéhez, akik éppen úgy sze­retnek torkoskodni, vagy nem szeretnek korán lefeküdni, olyan jó, és rossz tulajdonsá­gokkal rendelkeznek, úgy haj­lanak végül az okos szóra, mint Manócskáéra Mazsola. „Mindenki malackája” köz­ben megérkezett a Futrinka ut­cából. Zöld a színe, duzzogó, csodálkozó a tekintete. Nagyo­kat szipog. Bánatos, vagy va­lami újabb kópéságon töri a fejét? — Meg ne tessék írni, hogy megint későn jöttem — közli rögtön a szomorúság okát — úgyis szóvá tették múltkor a gyerekek, hogy lefekvésre biz­tatom őket, én meg fennmara­dok. Máris megyek aludni. De előbb megmosakszom, úgye Manócska? És azt üzenem a gyerekeknek, hogy legyenek jók és nézzenek meg mindig a Ci­cavízióban. Juj, és köszönöm a sok-sok levelet. Nagyon örülök mindegyiknek. Ui. .. ui... Jó éjszakát, szép álmokat Mazsola. Reméljük, sokáig szerzel még örömet kicsi és fel­nőtt nézőidnek... Mindazok­nak, akik alig várják, hogy lát­hassanak a képernyőn. .. V. Zs. Köszönet a szervezőknek A kecskeméti ze­nebarátok köre alig néhány hónapos fennállása alatt igen lelkesen fogott hoz­zá a város zenei életének fellendíté­séhez. A kör tagjai tanácsokkal, a kö­zönség véleményé­nek összegyűjtésé­vel és tolmácsolá­sával segítenek pél­dául a hangver­senyévad program­jának összeállításá­ban. Nagy gondot fordítanak a zenei nevelés támogatásá­ra és az értékes zene propagandájá­ra is. Kedves figyel­messég megnyilvá­nulása volt a kör legutóbbi ülésén, hogy ajándékköny­vekkel jutalmazták a sikeres ifjúsági hangversenysorozat lebonyolításában különös érdemeket szerzett általános iskolai nevelőket. Jutalmat kapott dr. hatka László, a 11. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola, Löw Györgyi, a II. sz. általános iskola, dr. Tones Lászlóné, a Zrínyi Ilona Álta­lános Iskola, Varga Imréné, a Halasi úti általános iskola és Lakos Imréné, az Ének-Zenei Álta­lános Iskola ének­tanára. A könyv persze forintban kifejezve nem nagy értékű ajándék. A megju­­talmazottak azon­ban látták munká­juk elismerését és ez mindig jólesik az embernek. Erőt ad a további mun­kához. na. — Jövőre tehát maradjunk meg ezek mellett — mondotta. — A háromhetes pártiskolát végzettek persze a marxista— leninista alapismereti tanfolya­mok II. évfolyamát fogják vé­gezni. (Varga Zoltán felv.) MAZSOLA

Next

/
Thumbnails
Contents