Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
\ 3. oldal Hogyan tovább Kunbaracson ? ITT AZ IDEJE 1964. április 23, csütörtök „Mintegy négyszáz család lakik a községben, s ezek 87 százaléka külterületen, tanyákon él. Bár 1930-ben sok települést vontak egybe, a 'belterületet csupán 86 ház képezi. A községben öt tszcs van, s ezekben 340 ember — kétszáz család dolgozik...” Nagyon is tömör falurajzában két és fél hónappal ezelőtt rögzítette az újságíró tolla az iménti sorokat S ezek jutottak eszembe a napokban, amikor az öt tszcs múlt évi gazdálkodásának eredményeiről szóló kimutatás került a kezembe. Az eredmények — egy-kettő kivételével — tiszteletre méltóak. Különösen ha figyelembe veszszük, hogy a 3164 holdat ötfelé szakító, öt alacsony típusú társulás tagjai teljesítették 110 százalékra a kenyérgabona-, 72 százalékra a vágómarha-, 56 százalékra a hízott sertés-, 114-rea baromfi-, 135-re, a tojáS-, és 113 százalékra a tejértékesítósi községi tervet. Egyesült a felaprózott erő S itt van mindjárt egy másik adatsor, amely többféle következtetéshez vezethet: A kunbaracsi tszcs-k közül az Aranykalász 85 holdat, a Mathiász 194-et, a Rákóczi 67-et, az Új Élet 20- at, az Üj Tavasz pedig 129 holdat művelt közös alapon. Jókora nagyüzemi táblákat kínáló 495 hold — ötfelé taglalva, s ezzel együtt szétforgácsolva a nagyobb eredmények elérését biztosítható erő is! Figyelmeztetésnek érzi a számok összehasonlítását, aki a kimutatást tanulmányozza. S a széttagoltság gátló mivoltát érezték a tszcs-k vezetői, gazdái is, amikor pár héttel ezelőtt elhatároztak és — a területileg meglehetősen elhatárolt több mint 600 holdas Új Élet; Tszcs kivételével — kimondták az egyesülést. Lehetett volna több is Az ÉM Épületasztalos- és Faipari Vállalat Parkettagyára kecskeméti üzemének legutóbbi termelési értekezletén értékelték az 1963. évi termelési tervek teljesítését. Hegedűs Gáspár üzemvezető az eredmények mellett a hibákra is rámutatott. — A mi gyárunk kezdte meg az országban a zsalutábla és a mozaikparketta gyártását. Éves tervünket 105,5 százalékra teljesítettük. Az elért eredmények alapján 9,4 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizetünk ki, ezenkívül a törzsgárda tagjai 10—30 százalék hűségjutalmat kapnak. Telepünk az élüzemi szint elnyeréséért küzdött, amelyet csupán a tavaly előfordult 23 baleset miatt nem kapott meg. Mégis elmondhatjuk, hogy e téren is javult üzemünkben a helyzet, hiszen 1962-ben jóval kisebb létszám mellett is 27 volt a balesetek száma. Elmondta, hogy elsősorban a fiatalok gyakran fegyelmezetlenek, ami a termelésből jelentős kiesést okoz. Az anyaggal sem takarékoskodnak megfelelően. Már pedig az anyaghányad felhasználásának 1 százalékos csökkentésével is egyhavi nyereségrészesedésnek megfelelő eredményt lehetne elérni. Van tehát lehetőség arra, hogy az idén és az elkövetkező években tovább javítsuk a parkettagyáregység kecskeméti telepének termelési eredményeit — mondta végül a telepvezető. Forrai Etelka Igen, ez is hozzátartozik Kunbaracs rajzához. A mai életünk lüktető, formáló ereje: gazdasági eredményeink, a tanulás, a szebbre és jobbra való törekvés nem kerüli el a legkisebb település lakosait sem. Ezt tükrözte a tanács vb-elnökének kis szobájában a négy tszcs vezetőinek részvételével megtartott értekezlet, amely az egyesítést kimondó közgyűlést készítette elő. És maga közgyűlés is. Hiszen előrelépés volt ez az egyesülés a nagyüzemi alapok megteremtése felé. Ha akad a községben krónikás, aki a mai falu életének eseményeit, állomásait rögzíti, a négy tszcs „házasságának” dátumát érdemes lesz külön fejezetbe jegyeznie. Mert Kunbaracson ez a lépés feltétlenül újabb távlatokat, célokat, törekvéseket nyit meg, amelyek végső fokon a lakosság jólétét szolgálják. Hogyan tovább Kunbaracson? — most ez foglalkoztatja a község tanácsát, Heréd! Szabó Józseffel, a fiatal, jó képességű és szorgalmas gazda hírében álló elnökkel az élen az új tszcs vezetőségét, és nem utolsósorban az egyre erősödő pártszervezetet, amelynek jelentős része volt az egyesítés elhatározásában. Fejlődés a pártszervezetben S ez utóbbi említése ismét visszakanyarodásra késztet a pár höhappal ezelőtt íródott kunbaracsi falurajzhoz, melynek egyik, a pártszervezet munkásságát érintő kitétele jogosan váltott ki észrevételeket a községben és az irányító pártszervekben is, hiszen nem a fejlődésében vizsgálta a pártszervezeti munkát. Való igaz, volt a községben egy páréves időszak, amikor stagnált a pártélet. 1958 és 1962 között például egyetlen tagjelölttel sem gyarapodott a szervezet. S a korábbi párttitkár emberi hibái, különböző visszaélései egyéb vonatkozásaiban is gátolták a pártpolitikai tevékenységet. Leváltása, kizárása a pártból azonban egészséges fejlődést indított el. Rendszeressé váltak a vezetőségi , ülések, a taggyűlések, s a korábi kis létszámú pártszervezet 1962 novembere óta tizenegy fiatal tagjelölttel, illetve taggal gyarapodott. Térjünk vissza azonban a közeli és távolabbi jövőt formálgató elképzelésekre. Azt mondja Tihany Ferenc, a községi pártszervezet titkára: — Tszcs-pártszervezet korábban csak az Új Tavasz Tszcsben működött. Ez a kis közösség nagyobb hatókörben dolgozhat most, az egyesülés után. Hiszen nálunk szinte önkénytelenül adódik, hogy eggyé olvad a főként tanácsi dolgozókból álló községi és a tszcs-pártszervezet. S hogy milyen terveket kovácsol ez az egyre erősödő kommunista közösség? Tme, közülük néhány: A jövő körvonalai Az eggyé olvadt korábbi négy tszcs által az.őszön bevetett sok tagból álló 475 hold gabonaterület lehetőséget kínál az igazi nagyüzemi táblák kialakítására. Ennek módját őszig ki lehet okoskodni. Nagy táblák művelése viszont nagyüzemi módszereket, gépeket, műtrágyát igényel. Ebből adódik a másik tennivaló, amiben nagyobb következetességre kell törekedni. S ez a fel nem osztható alap céltudatosabb gyarapítása. Tavaly ugyanis az öt tszcs tagjai mindössze 57 százalékban tettek eleget az alapszabály általi előírt befizetésnek. Talán ez is az oka, hogy például a tavaszi fejtrágyázásra tervezett 320 hold helyett mindössze 160 holdra jutott műtrágya. Pedig jól tudják a tszcs-gazdák, hogy a táperőért nem marád hálátlan a föld. A kunbaracsi homok „aranynyá” varázsolásában is nagy lehetőségek rejlenek. Mégis a szőlőtelepítés az, amelytől idegenkedtek eddig a tszcs-k, s amit a pártszervezet szorgalmazni kíván. Követendő példaként állítja Bagó Lajos, a korábbi Mathiász Tszcs kutató szőlősgazdájának példáját, aki számára az egyesített szövetkezetekben nagyobb lehetőségek kínálkoznak. S az előrelépés első jelét az idei terv máris tükrözi, hiszen őszi telepítésre 30 holdat irányozott elő. Közös alapokat teremteni az állattenyésztésben — ez is sokat ígérő célkitűzés. Az idén beállítandó tíz anyakoca és 300 anyajuh szaporulata jövőre bizonyára közös ólak építésére is serkenti a tszcs gazdáit. így lehetne sorolni a törekvéseket tovább. S valamennyi mögött ott találni a pártszervezet céltudatos irányító, szervező, lelkesítő munkáját, erejét. Arra pedig, hogy a kunbaracsi jövő körvonalait elénk vetítő célkitűzések lépésről lépésre megvalósulnak, az egyik legfőbb biztosíték az 1962 novembere óta egyre gyarapodó pártszervezeti tagság. Nem is szólva azokról a derék, lelkes pártonkívüli gazdákról, akik tetteikkel, mindennapi becsületes munkájukkal szolgálják a párt iránymutatásait, célkitűzéseit. Perny Irén A földművelésügyi miniszter február 4-én kiadott rendelete előírja, hogy ha az őszi és tavaszi kalászosok terűleién gyomosodás jelentkezik, a gyomokat vegyszerrel kell kiirtani. Megyénkben mintegy 75 ezer kh kenyérgabonavetést kell vegyszerrel gyomtalanítanl. Üzemenként ez a búza vetésterületének 50—60 százalékát jelenti, a gyomosodás mértékétől függően. A kisebb mértékben bokrosodó, tehát a gyomveszélynek jobban kitett nagytermőképességű búzák területének mintegy 70—80 százalékát, a jobban bokrosodó, a talajt jobban takaró hazai fajták területének pedig mintegy 25—10 százalékát kell számításba venni. A búza vegyszeres gyomirtására sok évi tapasztalatok szerint mintegy 10—14 nap áll rendelkezésre. Egy-egy Rapidtox II. permetezőgéppel 400 holdon lehet elvégezni a vegyszeres gyomirtást, ha a munkát megfelelően szervezik. A munka helyes megszervezéséhez tartozik, ha a termelőszövetkezetek a búza vegyszeres gyomirtását . nem külön-külön dolgozó egy-egy géppel végzik, hanem 2—3 gépből álló gyomirtóbrigádokat szerveznek. Ha a termelőszövetkezetnek csak egy gépe van, társuljon a szomszédos szövetkezettel és kössön szerződést a növényvédő-gépállomással. Ennek a szervezeti formának az a nagy előnye, hogy sokkal egyszerűbb, könnyebb a a növényvédőbrigád vízzel, vegyszerrel való kiszolgálása, jobban megoldható a munka és a gépek rendszeres ellenőrzése, a géppark karbantartása, a növényvédő-gépállomás igénybevétele pedig nagyobb szakszerűséget is biztosít. Egy-egy Rapidtox II. permetezőgép 600 literes tartályából kb. 30—40 perc alatt négy hold búzát lehet lepermetezni. A permetvíz szükségletének a megállapításánál és kiszámításánál ezt kell figyelembe venni. A gépenként kívánatos 400 holdat ugyanis csak a zavartalan, folyamatos üzemeléssel lehet elérni. A búza vegyszeres gyomirtására a Dikonirt, hormonhatású gyomirtószert használjuk. A Kiskunfélegyházán a több évtizedes múltú „libatömő dinasztiák” foglalkoztatására önálló lúdtenyésztő és libahizlaló közös vállalkozást hoztak létre a város termelőszövetkezetei. Az e célra épülő telepen az idén először kezdik meg a lúdtenyésztést. Miután az ólak egy része már elkészült, a napokban megérkezett 1500 rajnai kisliba. A tervek szerint a törzsállomány kialakításán kívül már ez évben mintegy ötezret hizlalásra nevelnek ebből a fajtából. Dikonirt csak a kétszikű gyomokat irtja, az egyszikűekre, így tehát a gabonára megfelelően ki permetezve nincs hatással. A hazai fajták gyomirtószerszükséglete holdanként 1—1,3 kg, a nagy termőképességű fajtáké pedig holdanként 1 kg 150 liter vízben feloldva. A permetezésre az az időpont a legalkalmasabb, amikor a búza elérte a teljes bokrosodást, a növények 15—20 cn-es fejlettségűek, a gyomnövények pedig már kikeltek és 2—4 J lomblevelűk nőtt. A későbbi permetezés káros, mert amikor a búza már szárba indult, érzékennyé válik a hormonhatású szerekkel szemben. A permetesésre a 8—25 C fok közötti hőmérséklet alkalmas. Nyolc foknál alacsonyabb hőmérsékleten csak akkor szabad a permetezést kezdeni, ha előzőleg nem volt fagy. Ha az idő 25 fok fölé melegszik, a permetezést abba kell hagyni, mert ilyenkor a hormonhatás fokozódik és a gabonát is károsítja. A vegyszeres gyomirtásra a táblákat tehát akkor kell kijelölni, amikor a gyomosodás mértéke már megállapítható. Feltétlenül permetezésre kell kijelölni azokat a táblákat, vagy táblarészeket, ahol erős, vagy közepes gyomosodás jelentkezik. Erősnek nevezhető a gyomosodás mértéke, ha négyzetméterenként 20—30 évelő gyomot (acat, útszéli zsázsa, tarack, szulák stb.) és 60—80 egyéves gyomot (vadrepce, repcsényretek, pipacs, konkoly) számolhatunk meg. Közepes a gyomfertőzés, ha egy négyzetméteren 20-náí kevesebb évelő,* 60-nál kevesebb, de 20-nál több egyéves gyomnövényt talpunk. A búsa vegyszeres gyomirtásának ideje általában április második felében, május elején következik el. Egy hold búzaterület vegyszeres gyomirtása — a vegyszeres gyomirtószerek ára 50 százalékkal csökkent — mintegy 70—80 forintba kerül. A megmentett terméstöbblet, mivel a gyomok nem pazarolják a talaj nedvességtartalmát és tápanyagkészletét, minden esetben meghaladja az 50—100 kg kenyérgabonát. H. S. A telepen máris hozzáláttak a nagyüzemi libahizlalás módszereinek kidolgozásához. Gépi tömési kísérletekbe fogtak, s azt is vizsgálják, hogy a rajnai ludak alkalmasak-e májhizlalásra. Az első kísérlet a napokban befejeződött. Több száz libát öt hétig elektromos, valamint Izrael típusú tömőgéppel, kisebb részben pedig a hagyományos kézi töméssel hizlaltak. Az állatokat a napokban felboncolták, hogy megállapítsák a máj fejlődését. A pontos öszszehasonlítás végett a háztáji gazdaságokból felvásárolt h ízott libákból is került a boncasztalra. Kitűnt, hogy a rajnai ludak kitűnően alkalmasak a máj hizlalásra — ebben is megelőzik a magyar parlagi ludakat —, a gépi tömés pedig a vártnál is jobb eredményt hozott. Az elektromos tömőgéppel hizlalt liháknál 4,95, az Izrael tömőgéppel hizlaltaknál 4,5, kézi töméssel pedig mindössze 3.5 százalék volt a májkitermelés. A hizlalással egy időben önköltségszámításoka* is végeztek. Megállapították, hogy gépi töméssel nagyobb mennyiségben, olcsóbban, s jobb minőségűre lehet hizlalni a libákat, mint a hagyományos módszerrel. A kísérletek során szerzett tapasztalatokat már az ősszel hasznosítják: a telepen gépi tömésre rendezkednek be. PEREGNEK AZ ARANY MAGOK Verőfényes vasárnap délelőtt. Az enyhén szeles, de sugárzóan derült ünnepen a városok utcái megtelnek sétálókkal, gyereksereg hancúrozik a játszótereken, a bérházak erkélyein pedig félmeztelen napozók sütkéreznek ... Itt, a lajosmizsei Petőfi Termelőszövetkezet földjein azonban a vasárnap is a munka jegyében telik. — Ma is bevetünk 15 holdat kukoricával — jelenti ki Homacsek Imre, a traktor vontatta vetőgép farosa. A huszonhárom éves fiatalember tagja a pártnak, s a vasárnapi munkára a példamutatás ösztönözte, mert sürget az idő. minden percet ki kell használni, hogy a takarmánynövény magja mielőbb ágyába kerüljön. A 120 hold közös kukorica után majd a 70 holdat kitevő háztáji földek bevetésére kerül sor. A vasárnapi teljesítménnyel együtt a közös feladatnak már túl lesznek a felén. — Az Mv—1-es kukoricát megfelelően élőmunkáit, .jól műtrágyázott, fogasolt talajba juttatjuk — mondja. — Szombatra végzünk is tavaszi teendőinknek ezzel a részével. Sorosan vetünk, itt, a laza talajon hétnyolc centiméter mélyre. Mivel jó a talaj tápereje, holdanként 18—20 ezer tövön termesztjük a kukoricát. A vetést magtakarással, hengerezéssel zárjuk majd le... Elmarad a vasárnapi szórakozás? Tegnap már Idszórakoztam magam — újságolja mosolyogva. — A szakmunkásképző tanfolyam első évének befejezését megpecsételő bizonyítványosztást finom vacsora, majd egy kis tánc követte. Néha arra is szükség van. de most ez fontosabb! — veregeti meg tenyerével a vetőgép fémfedelét, amely alól néhány pillanat múlva tovább peregnek a langyos rögök közé az arany magok. J. T. Bevált a gépi tömés
