Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
-684 Világ proletárja?, egyesüííeföítí Nincs felesleges időnk (M. L.) Az emberek ma szívesen tanulnak, művelődnek. Ez már szinte közhelyszerű igazság, felesleges is bizonygatni. A művelődési évad ugyan még nem fejeződött be. összesítő adataink sem lehetnek az eredményekről, de egy-egy időszakos felmérés, egy-egy helyzetjelentés azt mutatja, hogy egészében véve ezen a télen megint csak több előadás hangzott el. több tanfolyam zajlott le sikeresen, több hallgató részvételével, mint az előző évben. Egészében véve. Mert most is akadtak azért olyan előadássorozatok, amelyek megszakadtak, amelyekről „lemorzsolódtak” a hallgatók. Sőt olyanok is. amelyek meg sem indultak. Ha pedig az okát kutatja a felsőbb vezetés, leggyakrabban ez a magyarázat: „Nálunk nehezen lehet megmozgatni az embereket”, — „nagy az érdektelenség”. Holott ez nem igaz. A jó összképen belül még mint kivételes helyi vonás sem lehet igaz. Bátran állíthatjuk, hogy a hiba oka nem az emberek érdektelensége, hanem a szervezők, s még inkább az előadók hanyagsága, vagy alkalmatlan volta. Aki maga is részt vett már valamilyen előadássorozaton, megfigyelhette, hogy egy-egy rosszul sikerült előadás után hogyan csappant meg a következő alkalomra a hallgatóság. Ám, ha a következő sikerült, utána ismét többen jöttek el. Az emberek ugyanis érdeklődnek: Ott voltál? Milyen volt? Megint jó? No, akkor legközelebb én is ott leszek!... A magyarázat egyszerű: Senki se hajlandó pocsékolni az idejét, amikor hasznosabban, vagy szórakoztatóbban is eltöltheti. Rádió, televízió, mozi, könyv... a szabad idő felhasználásának anynyi lehetősége kínálkozik, hogy /valamennyihez egyszerre hozzá se férhet az ember. S ezért érthetően válogat, rangsorol. Vagyis: színvonalbeli, tartalmi megkülönböztetéseket tesz. Ezzel pedig már eljutott oda, hogy igényessé vált. Hiszen éppen azért hajlandó meghallgatni egy érdeklődési körének megfelelő előadást, beiratkozni egy tanfolyamra — erre áldozni az idejét szórakozás és pihenés helyett —, mert igényes. Mert tanulni akar, tudásban gyarapodni. Ha nem kapja meg, otthagyja — és igaza is van. Egy megkezdett előadássorozat elakadásának tehát nem az emberek érdektelensége az oka, hanem a rosszul megválasztott tematika, vagy a rosszul felkészült előadók. Ha pedig már az indulásnál elakad egy sorozat, ez is többnyire vagy a hallgatók előző évi rossz tapasztalataival magyarázható, vagy azzal, hogy a szervezők nem vetettek számot a hallgatóság érdeklődési körével. Még egy helytelen nézettel vi-i tába kell itt szállnunk. Némelyek valamiféle önző számításnak tulajdonítják, hogy a bizonyítványt, meghatározott képesítést adó népművelési formák iránt nagyobb az érdeklődés, mint a képesítést nem nyújtó tanfolyamok, előadássorozatok iránt. A dunavecsei járásban például januárig a tervezettnél százzal kevesebb ismeretterjesztő előadás hangzott eh s volt olyan község, ahol februárig egyetlen előadást sem tartottak meg. A tervezett 7 tszakadémiából is csak egy indult meg időben. Ugyanakkor a dolgozók iskolájának 11 osztálya helyett 18 alakult meg és működött rendszeresen. Hasonló példákat sorolhatnánk a többi járásból is. Egészségtelennek azonban semmiképpen sem nevezhető a mind szélesebb körben gyűrűző tanulási kedv. Hogyan is lehetne önzés az, ha az emberek vállalják a kemény tanulást és a vizsgakötelezettséget a mégiscsak kényelmesebb előadásra járogatás helyett! Legalább anynyira társadalmi érdek, hogy minél többen szerezzenek magasabb képzettséget. mint amennyire egyéni. Ezenfelül azonban alighanem az is oka az iskola népszerűségének például a tsz-akadémiákkal szemben, hogy az iskolában jól felkészült pedagógusok; magvas előadások várják a hallgatót, míg az ismeretterjesztésről nem mindig mondhatjuk ezt el. Az idei félbeszakadt tanfolyamok, akadémiák, gyéren látogatott előadások szolgáljanak tanulságul. Amikor az okokat kutatják a népművelés vezetői, mindenekelőtt az előadók munkáját vizsgálják, s csak kisebb részben keressék a hallgatókban a hibát. KISZ-brigád Február végén még rosszul állt a szénája a Tiszakécskei Permetezőgépgyár gázfejlesztő készülékeket gyártó üzemrészének. Közel 800 ezer forinttal termelt kevesebbet az év első két hónapjában, mint amennyit a terv előirányzott. Elsősorban az itt dolgozó héttagú KISZ-brigád szorgalmának köszönhető, hogy a negyedév végéig csaknem teljes egészében sikerült pótolni a lemaradást. Az üzemrész dolgozói biztató lendülettel fogtak a második negyedévi feladatok megoldásához is. Képünkön Farkas József ifi brigádja látható. (Pásztor Zoltán felvétele.:) XIX. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM /lén 60 fillér 23, CSÜTÖRTÖK Kecskeméten Vladimir lljics Lenin születésének 94. évfordulója alkalmából szerdán délután 6 órai kezdettel a Bányai Júlia Gimnázium dísztermében ünnepi estet tartottak. A díszemelvény elnökségében többek között helyet foglalt Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pártföiskola igazgatója, Szabó Lajos, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az agitációs és propaganda osztály vezetője, Erdélyi Ignác, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Greiner József, az MSZMP városi bizottságának titkára. A terem zsúfolásig megtelt. Erdélyi Ignác elvtárs megnyitó szavai után Szerényi Sándor elvtárs mondott ünnepi beszédet. nem törődve azzal, megvannak-e a szükséges feltételek. Ha nem folytatunk határozott támadást, a „baloldali” ostobaságok ellen, akkor az egész nemzetközi kommunista mozgalomra pusztulás vár” — hangsúlyozta Lenin. A mi pártunk tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy mindig akkor vallottunk kudarcot, amikor letértünk a lenini útról, s akkor értük el legnagyobb és legtartósabb eredményeinket — mint az elmúlt nyolc év során — amikor kétfrontos harcban védtük meg a lenini tanítás tisztaságát. Amikor a lenini proletár internacionalizmus szellemében küzdöttünk és küzdünk a békéért, a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban, és a kommunista pártoknak a leninizmus elvi alapján nyugvó egységéért világszerte. Ezért vagyunk teljesen szolidárisak a Hruscsov elvtárs vezette Szovjetunió Kommunista Pártja lenini politikájával. Csakis Lenin szellemében — a béke útján jutunk el nagy célunkhoz, az emberiség szabad, boldog életéhez, az igazságos és emberséges társadalmi rend megteremtéséhez: a kommunizmus világméretű győzelméhez — hangoztatta végezetül Szerényi elvtárs. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédet színvonalas kultúrműsor követte. ★ A kecskeméti ünnepséghez hasonlóan emlékeztek meg Lenin születésének 94. évfordulójáról a megye többi városában is. A hétfőn, illetve kedden lezajlott bajai, kalocsai és kiskunfélegyházi megemlékezések után Dunavecsén, a községi pártházban összevont taggyűlésen ugyancsak tegnap este rendezett ünnepségen, Dér László, a községi pártszervezet titkára tartott ünnepi megemlékezést. A járás nagyobb községeinek pártszervezetei is tegnap rendezték meg az ünnepségeket, s ugyancsak tegnap, illetve ma tartják a megemlékezést Kiskunhalas üzemeiben is. Bevezetőben a párt Központi Bizottságának nevében üdvözölte a megjelenteket, majd többek között a következőket mondotta: — Leninről a Nagy Októberi Forradalom előtt csak igen kevesen hallottak hazánkban. A forradalom után azonban Lenin hírét nemcsak az újságok, hanem a magyar kommunista hadifoglyok is elhozták hozzánk, és így nevét a magyar munkásság is hamarosan a szívébezárta. Az ő eszméi ihlették meg azokat, akik megalapították a Kommunisták Magyarországi Pártját, melynek vezetésével 1919 tavaszán kikiáltották a dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaságot. Az első magyar proletárdiktatúra vérbefojtása után a fasiszta diktatúra hangadói mindent elkövettek, hogy elhomályosítsák Lenin emlékét, eltántorítsák tőle a tömegeket. A magyar munkásság, parasztság, és értelmiség legjobbjai azonban reményüket továbbra is a leninizmus győzelmébe vetették. A magyar kommunisták az illegalitás legnehezebb éveiben is terjesztették Lenin tanítását, az ő forradalmi szellemében készítették fel a tömegeket az új harcokra, és az ő útmutatásai szerint a legális és illegális munka módszereinek rugalmas felhasználásával módját ejtették, hogy nagyobb tömegek számára is hozzáférhetővé tegyék forradalmi tanításait. így Lenin halálának 3. évfordulóján, 1927- ben a Horthy-rendőrség éberségét kijátszva a Magyarországi Szocialista Munkáspárt angyalföldi és kőbányai szervezetének párthelyiségeiben több száz munkás jelenlétében tartottuk meg a teaestének álcázott féllegális Lenin-ünnepségeket. Négy évtized sem telt el azóta és mégis óriási változások következtek be a világban, a nemzetközi munkásmozgalomban. Olyan változások, amelyeket Lenin tudományosan előre látott, amelyek bekövetkezését hirdette és amelynek megvalósulásáért senki sem tett nála többet. A szocializmust építő magyar fiatalság, amely úgyszólván beleszületett a lenini eszmekörbe, el sem tudja képzelni, milyen nehéz évtizedes küzdelmet kellett folytatni Leninnek és híveinek a lenini igazságok elismertetéséért. Ma már nincs a földkerekségnek olyan eldugott zuga, ahol ne ismernék az ő nevét. Évtizedek óta az ő eszmélnek megvalósulásától remélik száz és százmilliók az emberségesebb életet. a felszabadulást. Lenin nemcsak kiváló követőle Vokt Műm tenüésáoílfc, hanem az új történelmi korszakban helyesen alkalmazta és alkotóan továbbfejlesztette a forradalmi marxista elméletet. — Ezért tekintjük a leninizmust elválaszthatatlannak a marxizmustól, ezért beszélhetünk arról, hogy forradalmi elméletünk a marxizmus—leninizmus. E forradalmi tanítás helyességét a világtörténelmi helyzet. egész menete igazolta és nap mint nap igazolja. Lenin halála után mindjárt megindult a harc Lenin örökségéért. Trockij és társai elérkezettnek látták az időt arra, hogy megpróbálják letéríteni a Szovjetunió Kommunista Pártját és a nemzetközi kommunista mozgalmat az egyedül helyes győzelmes lenini útról és saját álforradalmi nézeteiket fogadtassák el helyette. Nyílt antileninista programmal nem léphettek fel. cselhez folyamodtak tehát és önmagukat nyilvánították „igazi leninistáknak”. Lenin „valódi” örököseinek. Manővereik így sem sikerültek, ami a Szovjetunió Kommunista Pártja éberségének, fejlett elméleti színvonalának, forradalmi szellemének eredménye. Korunk új trockistái a kínai vezetők, napjainkban pontosan a régi recept szerint járnak el. Ám ma már nemcsak a kommunista pártok óriási többsége, hanem a legtöbb józanul gondolkodó ember is mindinkább felismeri, hogy amit a kínai vezetők mondanak és cselekednek, annak legtöbb esetben semmi köze sincs a marxizmus —leninizmushoz. Leninnél a forradalmiság sohasem vált öncéllá. Ellenkezőleg, mindig óvott a kispolgári „forradalmárkodástól”. Nem rettent vissza soha attól, hogy a reakció erőszakávaí — ha szükségessé vált — a forradalmi erőszakot szegezze szembe. De féltve óvta a kommunistákat attól, hogy szükségtelenül nyúljanak az erőszak fegyveréhez. Erről tanúskodik Lenin összes műveinek 44. kötete, amely most jelent meg Moszkvában. Ez Leninnek 1921 júniusától 1922 márciusig írt műveit tartalmazza, köztük igen sok ^őlyat, amely most először lát napvilágot. Akkoriban Lenin a nemzetközi kommunista mozgalom fő vés zél yenek tekintette a „baloldali opportunizmust” és leleplezte a „baloldali elemek kalandor álláspontjának politikai ártalmait”, megmutatta, hogy „ezek az elemek forradalmi frázisok mögé bújva a tömegektől való elszakadás végzetes útjára, fegyveres megmozdulásokra akarják te- I Eetaá a- komrpiHústa 1 * % Lenin-iinnenség Kecskeméten
