Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-22 / 93. szám
1964. április 22, szerda oldal KÉPREGÉNYVÁLTOZAT: KOVÁCS SÁNDOR ROZSDÁS RETTENETESEN 1 csAaan DÜHBE GURUL . M/G \A ~I í,' A szabadba csalogató napsütést néha ugyan esővel, széllel hüti le a szeszélyes április, de ki vonná kétségbe, hogy tavasz van? Halványzöld rügyekkel pettyezettek az ágak, sárgán virítanak az aranyeső szirmai. „Ki a zöldbe!’' — ez most a jelszó, és magasra száll a labda, gépek csörömpölnek a földeken, sorra kiürülnek a művelődési otthonok. Véget ért az őszi-téli művelődési évad. Mielőtt számba vennénk eredményeit, látogassunk el két községbe. N-”zzük meg, hogy a tavasz számukra újabb feladatokat vagy valóban „holtszezont”, tétlenséget jelent? « Kecelen honismereti szakkör létesül — Bizony, megérezzük a tatavaszt — mondja Nagy Sándor, a művelődési otthon igazgatója. — Megkezdődött a szőlőnyitás, metszés, mindenki elfoglalt, egész nap dolgozik. A művelődési otthonban is csendesül az élet. Rövidesen befejeződik a gazdasszonyok szakkörének szabás-varrás, valamint főző tanfolyama, a Vegyes Ktsz munkásakadémiája, a Vörös Zászló Termelőszövetkezet tszakadémiája. Véget ért a szakmunkásképző tanfolyam I—TI. évfolyama, szóval most egy aránylag eseménytelenebb időszak következik. Valóban így lenne? Tény az, hogy az érdeklődés kisebb lett, a vasárnap délelőtti, vetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadásoknak például százról felére csökkent a közönsége, de a művelődési otthon tétlenséggel mégsem vádolható. Hathónapos gép- és gyorsírótanfolyamot szerveznek, honismereti szakkör létesítését tervezik, amely gazdag helytörténeti anyaggyűjteményük tudományos feldolgozását is elősegítené. — A községben 20—24 féle szakkör működik — a bélyeggyűjtőtől a modellezőig mind megtalálható. Elég szépen dolgoznak, legtöbb dicséretet az ifjúsági fotoszakkör érdemel. A kulturális szemle helyi bemutatóján nagy sikert arattak a földművesszövetkezet népi táncosai a Botolóval és a Keceli párossal. Fejlődés mutatkozik a színjátszó csoportnál is. Eddig csak alkalomszerűen jöttek össze, a kulturális szemlére azonban már rendszeresen, foglalkozásokon készültek fel. Nagyon népszerűek és látogatottak a vasárnap délelőtti gyermekfoglalkozások. A művelődési otthonnal közösek a községi könyvtár célkitűzései és rendezvényei is. A könyvtárban most indul egy zenei előadássorozat, melynek közönségéből a zenebarátok körét szeretnék kialakítani. A zene5 ismeretterjesztés nem megy a könyvtári munka rovására? — Egyáltalán nem — mosolyog elégedetten Vető Györgyné, a könyvtár vezetője. — Alig győzzük könyvvel, olyan sok az olvasó. A községben 1160-an iratkoztak be a könyvtárba, 7 fiókkönyvtárunknak 400 olvasója van. Most már azt is elmondhatjuk, hogy nemcsak a Jókai regényeket kedvelik, hanem sűrűn olvassák a mai írók műveit, a mezőgazdasági és ismeretterjesztő szakköpy veket. Kulturkombinátot terveznek Egy örömhír: a jövő évben talán megkezdődik a kultúrkombinát építése. Ideje már, a művelődési otthon jelenlegi épülete bizony nem valami hangulatos. És egy szomorú hír: saját művelődési autójuk — melyet az indulás hőskorában „kultúrkordénak” kereszteltek el — tönkrement. így elakadt a nagymúltú tanyai népművelés. Hiába vár filmre, könyvre, előadásra 2000—2500 tanyai dolgozó. — Talán sikerül megoldást találnunk — reménykedik Nagy Sándor. -4- Búcsúzóul pedig hadd számoljak be egy igazi, tavaszi kulturális munkáról. A művelődési állandó bizottság vizsgálatot tart a kulturális tervek végrehajtásáról. Megnézzük, hogy terveikből — ha készítettek — mennyit váltottak valóra a szakszövetkezetek, a tsz, a KTSZ, a földművesszövekezet, a nőtanács, KISZ, Tőzeg Vállalat, állami gazdaság. Még ebben a hónapban a vizsgálat eredményéről be is számolunk és kezdődhet az új feladat: a jövő évadi tervezés . .. Akasztón új művelődési otthoni avatnak Mióta tartós meleget ígérve kisütött a nap, megélénkült a munka Akasztón, az új művelődési otthon körül. Az épület készen áll, csak a környékét kell rendbehozni, parkosítani. Végül berendezni az üres termeket. — Reméljük, hogy a bútorok időben megérkeznek, és a tervezett május 1-i megnyitás nem marad el — mondja Maros Zoltán, a művelődési otthon igazgatója. — Sokat várunk az új intézménytől. A művelődési otthonban kap helyet a szélesvásznú mozi, és ebben az évadban a Kecskeméti Katona József Színház két darabbal lép az akasztói közönség elé. Mit lehet tudni, hogy a mostoha kulturális adottsággal rendelkező kiskőrösiek nem jönnek-e ide színházat látogatni? A község közel van, úgyszólván Kiskőrös peremrész*, új művelődési otthona pedig nagyon csábító... — Jó műsorokkal szeretnénk még csábítóbbá tenni. A kulturális munka kibontakozását eddig hátráltatta a megfelelő épület hiánya, de még így is szü lettek számottevő eredmények. A kiskörösre bejáró munkások nagyon megkedvelték szakmunkás klubjukat. Rendszeresen összejönnek — velük együtt az ipari tanulók is —, beszélgetnek, szórakoznak, szakmai filmeket néznek meg, vitatkoznak, ankéton vesznek részt. Ugyancsak hasznosak még a KISZ vasárnapi klubdélutánjai. Évekig nem volt sem KlSZ- titkár, sem szervezet Akasztón. Most Országh Pál KISZ-titkár mozgósította, összefogta a fiatalokat. A klubdélutánokon közelebb kerülnek egymáshoz, újságot olvasnak, zenét hallgatnak, tervezgetnek. Készülnek a május 1-i megnyitóra, de a művelődési otthon — a tavaszinyári holtszezon ellenére — később is számíthat segítségükre, közreműködésükre a kulturális élet fellendítésében Akasztón ... V. Zs. „Háztáji kézikönyv A Földművelésügyi Minisztérium és a Szövetkezetek Országos Szövetsége kezdeményezésére az ország minden községében részletes intézkedési terv készül a háztáji gazdaságok növénytermesztési és állattenyésztési lehetőségeinek kihasználására. A tervek készítésének és végrehajtásának részesei és egyben felelősei is a földművesszövetkezetek. E munka elősegítése érdekében a Szövetkezetek Országos Szövetsége felmérte a háztáji gazdaságok lehetőségeinek kihasználásához szükséges eszközöket, az ezzel kapcsolatos jó tapasztalatokat. Az összegyűjtött hasznos és gazdag anyag „Kézikönyv a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének elősegítésére” címmel nyomtatásban is megjelent. A kézikönyv mellékletben közli a háztáji gazdaságok termelését érintő legfontosabb rendeleteket is. (MTI) NÉHÁNY nap múlva az INDIAI ÓCEÁN LÁTHATÁRÁNAK SZÉLÉN, APRÓ FÉNYPONTOK TÜNEDEZNEK ELÓ EGYRE ERŐSEBBEN, EGYRE HATÁROZOTTABBAN...' ROZSDÁS KÉNYELMESEN ELHELYEZKEDIK A KO LOMBO! GRAND ORIENTAL HOTELBAN, VÁRJA FŐORVOS URAT FRED MEGKÉRÉSÉ Homoki ftzole&zeh tanain mát* ra i Két jelentős, a szőlőtermesztéssel foglalkozó kiadvány jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában: A szőlészeti kutató intézet évkönyve és kutatási eredményei. Mindkettő helyt ad megyei szerzők írásainak is. Az előbbiben megtaláljuk Kocsis Pál Kossuth-díjas kutató: Az újabb szőlőfajták és szőlőfajta-jelöltek és dr. Szegedi Sándor. Néhány csemegeszőlőfajta gyökérrendszerének vizsgálata című tanulmányait. A szőlészeti kutató intézet kutatási eredményei című könyvben Horváth Sándor egyik írásának: „A hajtásállomány és termővesszők elhelyezésének új módja huzaltámasz, mellett homokon”, a másiknak „A szőlő rügyeit károsító téli és tavaszi fagy kockázatának csökkentése termővesszőkezeléssel”, a harmadiknak „A szőlő talajának előkészítése a futóhomokon” a címe. Ebben az összeállításban dr. Szegedi Sándor: A homoki szőlők mélytelepítése című tanulmányával jelentkezik. ICUKA NÉNI A munkásszálláson mindenki így hívja Prims Fenencnét — Icuka néni. Az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat kecskeméti központi irodájának gondnoka. Munka után, mikor a munkások hazamentek a munkásszállóba, ő is átsétál a szép, modem épületbe. Ö az üzemi könyvtáros. munkásaink egyik helyről a másikra mennek, vándorolnak. Nagyon nehéz kialakítani az állandó olvasókeretet. Jelenleg Kecskeméten 430 olvasónk van. Vidéken 17 helyen szerveztem vándorkönyvtárt, a vállalaton belül. Ezeknek 230 olvasójuk van. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a vállalati KlSZ-szer-Olvasnak-tanulnak a munkásszállás lakói. A kép jobb oldalán Prims Ferencné, a könyvtáros. A könyvtárat 1960 óta vezeti. 1961-ben elvégezte az alapfokú könyvtáros, 62—63-ban pedig a kétéves továbbképző tanfolyamot. Nagyon jó eredményeket ért el a József Attila olvasómozgalom és az olvasókörök szervezésében. Az SZMT-könyvtár által meghirdetett versenyen a II. helyezett lett. Mindezt a napi munka után társadalmi munkában végzi. Az első emeleti klubszoba szépen berendezett. Kényelmes fotelek, a falon festmények, egy kis asztalon rádió. És itt van a könyvtár. Erre nagyon büszke Icuka néni. Joggal, hiszen minden darabját ismeri, ő vásárolja, választja ki a könyveket és talán ő is olvassa el először. Az asztal előtt már sokan állnak öregek, fiatalok. — Kereken 1500 kötet van itt — mondja a könyvtáros. És az olvasók száma? — Az állandó olvasók számát nagyon nehéz megmondani — válaszolja, s közben egy könyv címét írja a kartonra. — A mi vezettel, és a szocialista brigádokkal. Közösen rendezünk előadásokat, író—olvasó találkozókat. Különösen a megyei írókkal jó a kapcsolat. A munkásszállás kultúrfelelőse Rádi István kőműves. — Munka után mindig van valami szórakozás — mondja. Lehet sportolni, azután ott van a rádió, televízió, újságok, folyóiratok. A legnagyobb sikere mégis a könyvtárnak van. Icuka néni nagyon érti a dolgát. A munkások az egész napi fárasztó munka után is bemennek hozzá könyvért. Tudják, mindenki olyan könyvet kap. amilyet szeret. Akkor nem fárasztó az olvasás. Már az ízlésünket is ismeri. A klubszoba sokáig nyitva van. A későn hazatérők is ott találják még Prims Ferencnét. Aztán amikor már senki sem jön, gondosan bezárja a szekrényeket, ő is hazaindul. Az utcáról látja, hogy a munkásszállás ablakaiból fény szűrődik. Olvasnak a munkások. TAVASZI JELENTÉS...
