Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! * Kette-MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA «X. ÉVFOLYAM, 93. SZÄHJ Ara 60 fillér 1964. ÁPRILIS 22, SZERD Országos tanácskozás Hartán a termelőszövetkezetek üzemszervezésérő I INTtZc i )A munkaerőhelyzetről, a vállalatok munkájáról, az iskolák körzetesítéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden Hartán, a Lenin Tsz kultúrházában nyitották meg a Földművelésügyi Minisztérium Tsz Üzemgazdasági Főosztálya által megrendezett kétnapos ta­pasztalatcserét. A tanácskozáson részt vett Walter János, az FM Tsz Üzemgazdasági Főosztályá­nak vezetője, dr. Pálinkás Ist­ván, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Uzem­­tani Kutató Intézetének igazga­tóhelyettese, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb -elnöke, dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazda­­sági osztályának vezetője, az -FM és a PM számos munkatár­sa, a dunavecsei járás és a község párt- és tanácsi szervei­nek vezetői, a tsz-ek képviselői, továbbá az ország valamennyi megyei tanácsa mezőgazdasági osztályának tsz-főkönyvelője. •A tanácskozás célja a Lenin Tsz korszerű vezetési és ügy­viteli módszereinek tanulmá­nyozása, a gyakorlatban való al­kalmazásuk végett. A bátran „hartai példának'’ nevezhető el- | Ügyes brigád Naponta 170 hollandi ládát készítenek a Dudás Ferencné szegezőbrigádjában dolgozó asz­­szonyok. A munkacsapat „mag­ját” képező három menyecske már tíz éve dolgozik együtt a Gyümölcs, Zöldség Göngyöleg­ellátó Vállalat kecskeméti tele­pén. Nem lehet tehát csodálkoz­ni, hogy ügyességben túltesznek akárhány férfin is. Nehéz mun­ka a szegezőké. a műszak vége felé már sajog a kalapácsot emelgető csukló, váll. De már nem sokáig. Megkezdődött a szakma gépesítése, rövidesen 10—15 szegezőpisztoly végzi ezt a munkát az I-es telepen is. (Pásztor Zoltán felvétele.) járás lényege az, hogy a község bárom tsz-ének vezetői felada­taikat összehangolják, a jöve­delemelosztás szintjét azonosra alakítják ki, s több tekintetben hasonló üzemszervezési és ügy­viteli módszereket alkalmaznak. További célja a tanácskozás­nak, hogy az itt alkalmazott üzemszervezési módokra tá­maszkodva az önálló elszámo­lási rendszer necsak üzemi szinten, hanem a kisebb termelő egységekben is alkalmazásra ke­rüljön. Az ország néthány termelőszö­vetkezetében ilyen vonatkozás­ban már vannak kezdeménye­zések. Ez a tanácskozás van hivatva arra, hogy a kezdemé­nyezésekhez szükséges iránymu­tatást megadja, s elősegítse a közös gazdaságok ilyen irányú célkitűzéseinek megvalósítását. A vita során kitűnt, hogy a jól bevált módszereket vala­mennyi tsz-ben az üzemi adott­ságok figyelembevételével kell kialakítani. Cláh Pál országgyűlési kép­viselő, a hartai Lenin Tsz el­nöke, majd a tsz főagronómusa és főkönyvelője ismertette a ta­nácskozás résztvevői előtt a kö­zös gazdaságban alkalmazott Üzemszervezési módszereket. Az ezt követő vita során Walter János, dr. Tompa Béla, dr. Pá­linkás István, továbbá a község másik két termelőszövetkezeté­nek — a Békének és az Üj Életnek — a szakvezetői szó­laltak fel. Ma, a tanácskozás második napján, az üzemen belüli ön­álló elszámolás szakmai problé­máit részleteiben vitatják meg. I J. T I Kedden ülést tai’tott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elsőnek a megye munkaerő­­helyzetéről szóló előterjesztést vitatta meg. A jelentés megál­lapította, hogy a munkaerő­­helyzetet az elmúlt évben idő­szakonként jelentkező férfi­munkaerőhiány és női munka­erőfelesleg jellemezte. Szak-, valamint nehéz fizikai munká­sokkal nem tudták a vállalatok munkaerőigényét teljes mérték­ben kielégíteni. Elsősorban az építő- és vasipari üzemek, vál­lalatok munkaerő-biztosításá­nál jelentkezett számos gond. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a nőknek a termelőmunkába való bevoná­sát sok esetben a vállalatok vagy az ipari üzemek vezetői­nek helytelen szemlélete aka­dályozza. Nem egy helyen még mindig idegenkedés tapasztal­ható a női munkaerőkkel szem­ben. A szakmunkáshiányt azzal is lehetne enyhíteni, ha a vállalatok jobban gazdál­kodnának a rendelkezésük­re álló munkaerővel. A termelékenység fokozásával, jobb üzemszervezéssel, gépesí­téssel stb. számos szakmunkást át lehetne csoportosítani az üzemen belül. A végrehajtó bizottság több fontos határozatot hozott. Töb­bek között utasította a vb mun­kaügyi osztályának vezetőjét, hogy* elemezze a termelőszövet­kezetek munkaerőhelyzetét a mezőgazdasági osztállyal együtt­működve, vizsgálja meg egyes vállalatoknál a nők által betölt­hető' munkahelyeket, és az át­csoportosítások végrehajtására vonatkozóan kérje az illetékes szervek segítségét, a munka­erő-közvetítő tevékenység során elsősorban a szociális okokból rászoruló nők és csökkent mun­kaképességűek elhelyezését biz­tosítsa. A következőkben a Pénzügy­minisztérium revizori kiren­deltségének tájékoztatója — a megye pénzügyi gazdálkodásá­val — került megvitatásra. A beszámoló megállapítja, hogy a pénzügyminiszter revizori ki­­rendeltségének tíz szakigazga­tási intézmény ellenőrzése volt a feladata. A tapasztalatok sze­rint az intézmények vezetői megfelelő intézkedéseket tettek a feltárt hibák megszüntetésé­re, illetve azok megelőzésére melynek eredményeként a hi­bákat általában kijavították, és nagyon ritka esetben ismétlő­dött meg a már egyszer elköve­tett mulasztás. A végrehajtó bi­zottság külön felhívta a figyel­met arra, hogy a hibák elkövetőinek fele­­lősségrevonását egyetlen egy esetben sem mulasszák el az illetékes intézmények ve­zetői. A következő napirendi pont az ipari osztály beszámolója volt. A jelentés az osztály irá­nyítása alá tartozó vállalatok elmúlt évi munkáját és az idei feladatokat taglalta a második' ötéves terv irányszámainak tük-Jelentős létesítményekkel gya­rapodnak az idén megyénk szö­vetkezeti gazdaságai. Csaknem 120 millió forintot ruháznak be új épületekre, villany- és víz­hálózat bővítésére, a korszerű gazdálkodást nagyban segítő egyéb eszközökre. Terveik sze­rint — egyebek közt — 17, át­lagosam száz férőhelyes tehén­istállót, 11 nővén dékmarha-is­­tállót. 4 borjúnevelőt, 30 sertés­ólat, 14 baromfiólat, 40 juhho­­dályt, négy magtárt, valamint 22 szolgálati lakást hoznak az idén tető alá. Ebből is látszik, hogy a szö­vetkezetek építkezéseit illetően nagyok az idei feladatok, külö­nösen, ha hozzávesszük a múlt évről áthúzódó 17 millió forint értékű munkákat, amelyeknek a kétharmada még jelenleg is fejezésre vár. Ilyen körülmények között rendkívül fontos az építkezések ütemszerű, gyors előkészítése, s a folyamatos, zökkenőmentes anyagszállítás. Az utóbbi jelen­leg sincs gondok híján. Több­nyire a tégla szállítása akado­zik, s a csővázas színek iránti igényt sem tudja az AGROKER maradéktalanul kielégíteni. Mindamellett az építkezés idei előkészítése jobb a tavalyi­nál, vagy a korábbi évek bár­melyikénél, bár még korántsem kielégítő. Vegyük sorra: 337 lé­tesítmény-hely közül 279-nek a rében. A vita során különösen a szolgáltatóipari tevékenység további fejlesztését emelték ki a hozzászólók. Sok szó esett a sütőipar fejlesztéséről is. Gon­doskodni kell arról, hogy az izsáki sütőüzem építkezése meg­gyorsuljon, és még az idén hoz­zákezdjenek a jánoshalmi ha­sonló rendeltetésű üzem alapo­zásához. A végrehajtó bizottság a ké­sőbbiekben a körzetesítés kö­vetkeztében előállott iskolaszer­vezési feladatokról szóló jelen­tést vitatta meg. Az előterjesz­tés szerint a következő tanítási év megkezdéséig még 13 isko­lát körzetesitenek, ameiy 660 tanulót érint ,és újabb 160 tanulónak biztosítanak elhelyezést a most létesülő kunszentmiklósi, kisszállást és csávolyi hétközi ottho­­.nokban. A körzetesítés során számos ta­nyai iskola elnéptelenedik. Az ilyen elnépteleoedett iskolák további hasznosításának érde­kében külön tervet kell készíte­ni a járási, városi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak. Ennek során a gazdaságosságot kell a legmesszebbmenőkig figyelembe venni A végrehajtó bizottság vége­zetül bejelentéseket tárgyalt. tervdokumentációja elkészült, s e hónap végén a többiről is el­mondhatjuk ugyanezt. A gazda­ságok azonban csak 180 hitel iránti kérelmet nyújtottak be, jól lehet a terv elkészülte után ezt azonnal megtehetik. Sürgő­sen pótolniok kell mulasztásu­kat, mert a hitel megnyitása előtt nincs mód az építőkkel történő szerződéskötésre és az anyagszállításra sem. A járási bankfiókok egyébként mindösz­­sze 140 létesítményre engedé­lyezték a hitelt. Rajtuk is mú­lik tehát a jó előkészítés. Eddig 70 helyre megkezdték az anyag szállítását is. Magához az épít­kezéshez azonban még csak 39 munkahelyen fogtak hozzá, az idei létesítményeknek alig több mint a 10 százalékán. Hol építkeznek már? A többi között a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat tehénistállót épít a madarasi Rá­kóczi Tsz-ben. tojóházat és ugyancsak tehénistállót a duna­­szentbenedeki Üj Hajnal Tsz­­ben és magtárat a lakiteleki Szikra Tsz-ben. Több helyütt megkezdték az építkezést a kis­ipari szövetkezetek is, így pél­dául a Solti Vegyes és Építő­ipari Ktsz építi már a hartai Béke Tsz három nagyobb léte­sítményét, Kiskunfélegyházán pedig ugyancsak az építők ktsz-e fogott hozzá a libanevelő-telep raktárának létrehozásához. Majdnem százhúsz billió forint beruházás a közös gazdaságokban t

Next

/
Thumbnails
Contents