Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

1964. április 19, vasárnap 3. oldal '■g Ir-3i iflL rr^rne^nüSA^-) Hozzáértés és felelősség A vörös vándorzászló új tulajdonosai: A ZIM Kecskeméti Gyáregysége, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz, a Tiszakécskei Fmsz Büszkeséget és örömet keltett megyénkben a hír, hogy ' a Zománcipari Művek, a Kiskőrösi Vegyes Kisipari Termelő Szövetkezet és a Tiszakécskei Földművesszövetkezet 1963- ban elért eredményei jutalmaként elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Hogyan sikerült, mivel I érdemelték ki a nagyszerű kitüntetést? — tettük fel a kér­dést a vállalat, illetve a szövekezet vezetőinek. A megyei tanács pénteken megtartott ülése után a végre­hajtó bizottság egyik tagja elé­gedetten jegyezte meg: nagysze­rű érzés volt végighallgatni a költségvetés vitáját, s ugyan­úgy az interpellációkat. Valami újszerűt lehetett érezni a ta­nácsterem levegőjében ... Igen, újszerű volt az a ma­gabiztosság, határozottság, amely a tanácstagok felszólalá­saiból kicsendült. S amelyekből érezni lehetett: tudatában van­nak, milyen felelősségteljes az az irányító poszt, ahová a vá­lasztók bizalma állította őket. A múlt évi tanácsválasztá­sokkal kezdődött tanácsi ciklus eddigi időszaka nemcsak serény közérdekű munkálkodással telt el a tanácstagok számára, de nagyszerű iskola is volt. A munkában szerzett tapasztala­tok, s a végrehajtó bizottság különböző formákban nyújtott segítsége nemcsak biztonságot, önbizalmat kölcsönzött, de az államigazgatás legkülönbözőbb kérdéseiben hozzáértő jártassá­got is adott a testület tagjai­nak. A keceli Nagy Sándor megyei tanácstag és egyben a művelő­dési állandó bizottság elnöke, a költségvetési vitában való fel­szólalásában így vallott erről: — Korábban csak egy-egy szakterületen voltunk tájéko­zottak, amely területen éppen foglalkozásunknál fogva dolgoz­tunk. A többihez nem tudtunk hozzászólni. Most azonban, hog.v ezt az igen gondosan elkészített költségvetési dokumentumot kézhez kaptuk, tanulmányozhat­juk, s az egyes szakágazatokon belül is összefüggéseiben láthat­juk a megye egész gazdálkodá­sát, annak kihatásait. Hozzá tu­dunk szólni, figyelemmel tudjuk kísérni, s hozzáértőek lehetnek az ellenőrzéseink is... A hozzáértés pedig nagy do­log. Nem kis része van azokban az eredményekben, amelyeket a megyei tanács a múlt évi gaz­dálkodási költségvetésének vég­rehajtásában elkönyvelhet. Az ezekről való számadás a külön­böző szintű tanácsok vb appa­rátusának egyre csiszoltabb szakértő tevékenységéről is megemlékezik. Az irányító és végrehajtó testületek javuló tevékenysége pedig állandó köl­csönhatással van egymásra. S az eredmény: a lakosság érde­keinek mind gondosabb, kielé­gítőbb szolgálata. Ám a megyei tanácsterem s,újszerű levegőjében” ott lehe­tett érezni a választók öntuda­tának fejlődését is. Nemcsak abban fejeződött ki ez, hogy a KÖFA-költségvetés múlt évi zár­számadása 30 millió forint érté­kű lakossági társadalmi munkát könyvelhetett el, hanem egyéb kihatásaiban is megnyilvánult. Filákovity Vitályosné, a Her­cegszántón megválasztott me­gyei tanácstag például az inter­pellációk során így tolmácsolta választói megbízását: — Környékünk asszonyainak az a legnagyobb gondja, hogy nem lehet naposcsibét kapni. Márpedig sokat szeretnének nevelni. Jelezzem ezt a megyé­nél — mondták, mert ha nem olvashatják a nevemet az újság­ban a panaszuk tolmácsolásáról, ne is jöjjek haza! Szavait derültség fogadta a teremben. De a megyei tanács testületé ebből ítélve 4s jó ér­zéssel könyvelhette el: a vá­lasztók nemcsak figyelemmel kísérik, de következetesen szá­mon is kérik választott embe­reik tevékenységét! S ugyanez csendült ki a szakmári Simon Ignác, a bácsalmási Retek Pál­­né és a többi interpelláló ta­nácstag szavaiból is. Ez az igazi államigazgatás! Mind a választók, mind a vá­­lasztottaik egyre jobban bele­tanulnak jogaikba és kötelessé­geikbe. S ennek jóvoltából — semmi kétség az iránt — az idei feladatainkat, a tavalyi fogya­tékosságainkból is okulva, még ' osabb léptekkel haladva, eredményesebben sikerül ...egoldanunk. Ha alaposan megkésve is, de beköszöntött az igazi tavasz, s mindenfelé meggyorsultak az építkezések. Kecskeméten a Bethlen körúton az új autóbusz­állomás építése is megélénkült. Szemlátomást „nőnek ki a föld­ből” a betongombák, amelyek esős időben vagy nyáron a tűző napban nyújtanak majd védel­met az utasoknak. A mintegy másfél millió fo­rint beruházást igénylő buszál­lomás építése eddig bizony elég­gé lassú ütemben haladt. A ter­vek szerint még a múlt év nya­rán —, de legkésőbb őszén — el kellett volna készülnie. A ha­táridő eltolódása — mint meg­tudtuk — a vkülönleges szerke­zetű építményben előre nem lá­tott technikai okok miatt követ­kezett be, majd a szokatlanul korán beköszöntő és egyben hosszantartó, kemény tél újabb néhány hónapra megbénította a munkát. — Bár a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége csu­pán egyik üzeme a hatalmas vállalatnak, mégis mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy a ván­dorzászlót elnyerje? — kérdez­tük Babai Józseftől, a Zománc­ipari Művek vezérigazgatójától. Ötvenhé<milliós export — A kecskeméti gyáregység 1963-ban 136 és fél millió forint értékű árut termelt — válaszol­ta Babai elvtárs. Exporttervét 104,7 százalékra teljesítette. Az exportfürdőkádak 33 százalé­kát a szocialista. 67 százalékát a kapitalista országokba szállí­tottuk. Emellett belföldi szük­ségletre is 51,2 százalékkal több kádat készítettek, mint 1962- ben. Eredményeikhez tartozik még. hogy 2,4 százalékkal több első­osztályú kádat gyártottak. Meg­értették az építésügy problé­máit, teljesítették rendeléseit, amiért miniszterhelyettesd dicsé­retben is részesültek. Beszéltünk Szabó Lajossal, a kecskeméti gyáregység Munka Érdemérem ezüst fokozatával Bányi Tivadar, a városi ta­nács osztályvezető főmérnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy az állomás épületének új vona­lú tetőszerkezete már elkészült és most soron következik az úgynevezett nyílászáró acél­­szerkezetek felállítása, illetve beszerelése. A 15 betongomba építése szintén a befejezéshez közeledik, de ezekkel a mun­kákkal egy idöbeh végzik töb­bek között a központi fűtést szolgáló kazánház belső szere­lési munkáit, valamint a föld­alatti gőzcsövek lerakását és a fűtőtestek bekötését. Hangsú­lyozta, hogy az új buszállomás, amely a budapesti Bukarest ut­cai távolsági MÁVAUT-állomás pontos mása lesz, szeptember első napjaiban elkészül, és ugyancsak még szeptemberben megtörténik műszaki átadása is. V. I. nőkével is. Elmondta, hogy a vándorzászló átadásának ünnep­sége alkalmából a kecskeméti gyáregység 80 munkását, mű­szaki és adminisztratív alkal­mazottját Kiváló dolgozó jel­vénnyel, illetve oklevéllel tünte­tik majd ki. Méltók akarnak azonban továbbra is maradni jó hírnevükhöz, ami véleménye szerint az idei első negyedévi eredmények alapján sikerülni fog, ugyanis ebben az időszak­ban 103,4 százalékra teljesítet­ték tervüket. Tizenkét év áldozatos munkája Tavaly elért eredményeinket 12 év áldozatos munkája ala­pozta meg — válaszolta kérdé­­désünkre Gárdonyi Herman a Kiskőrösi Vegyes Ktsz elnöke. Szövetkezetünk tavaly 65,5 mil­lió forint értékű árut adott a népgazdaságnak, s 7,3 millió fo­rint értékű szolgáltatást nyúj­tott a lakosság részére. Az épí­tőrészleg négy OTP-hiteles társas házat épített Kiskőrösön, de jó eredmények születtek az egyéb — rádió, televízió, s háztartási gépeket javító, valamint a mér­ték utáni szabóság, stb — szol­gáltatási ágakban is. Elsőrendű feladatunknak tekintettük a ter­melőszövetkezetek támogatását. 1400 tonna meszet égettünk a növényvédő munkához. 4000 ke­réktárcsát készítettünk mező­­gazdasági gépekhez. Negyvennyolc egység versenye Kérésünkre Brachna János, a MÉSZÖV elnöke méltatta a Ti­szakécskei Földművesszövetke­zet érdemeit. — A tiszakécskeiék gazdasági eredménye 66,4 százalékkal volt magasabb tavaly, mint 1962-ben — mondta többek között Brach­na elvtárs. A szövetkezet a leg­messzebbmenőkig igyekezett ki­elégíteni a lakosság igényeit. A községben öt helyen kölcsönöz­nek háztartási kisgépeket, külön üvegező, képkeretező, bérszesz­főző részlegük van. Kiveszik a részüket a lakosság kulturális életének fejlesztéséből. Többek között két író—olvasó találkozót rendeztek, s boltjaik 125 ezer forint értékű könyvet árusítot­tak. A szövetkezet szakszervezeti P. I. április 4-én kitüntetett főmér-Szeptemberben átadják a forgalomnak az új kecskeméti autóbuszáilomást Az áruházban A polcokon az áruk tarka so­kasága. Itt állunk fotoriporter kollégámmal a Kecskeméti Ál­lami Áruház szombat délutáni kavargó emberforgatagában; A méteráruosztályt vesszük először „lencsevégre”. A tavaszi szövetek mellé már kikerültek a nyarat idéző selyem- és karton­anyagok is. S a százféle ruha­anyag között bizony nehéz a vá­lasztás. Igaz? Divatbemutató? Csinos nők felvonulása? — Talán mindket­tő. Ugyanis az áruház készruha­­osztályán vagyunk. A tavaszi ruhák már hetek óta a fogaso­kon kínálják magukat. A vá­laszték? Erre feleletet ad majd az április 26-i divatbemutató is. Kedélyes brigád A hollandi ágyak­ban zsenge palánták erdeje Dirit, s nem messze iXs beszédű asszonyok hajladoznak. Emitt, a sövénykerílés mentén öntözőberen­dezés csövei sorakoz­nak, s mellettük vál­las fiatal férfi vizsgál­­gaija a motoros szi­vattyút: Varga István, a kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszö­vetkezet kertészetének vezetője. — Ez az első év — kezdi a beszélgetést —, amikor 40 holdon öntözéses kertészetet létesítünk. Holnap ke­rül sor a szivattyúbe­rendezés kipróbálásá­ra. Most ehhez készü­lök fel. Több mintegy kilométer hosszúságú csőhálózaton keresztül­jutva, 3€ szórófejből permetez majd az él­tető viz a zÓldségfé­­lékre. A már meglevő há­rom mellé idén másik három hollandi ágyat épitettek. Műanyagfó­liához azonban csak jó negyedéves késedelem­mel jutottak: ez mint­egy 50 ezer forint ki­esést jelent, ennyi ér­tékű hónaposretket tudtak volna a fólia alatt termelni. A 30 hold paradi­csom egyharmada pri­mőr lesz, s már hol­nap kipalántálásra ke­rül. Tavaly három hold primőr paradi­csomuk 70 ezer forin­tot jövedelmezett. Hogy mindnyájan még jobban járjanak, ezért háromszorozták meg a területet. Szabó Imre és ifjú Ficsor Mihály a tő­zeggel dúsított földet hordja fogattal a me­legágyakhoz. Az asz­­szonybrigád tagjai — Zsigó Imréné, özvegy Fekete Sándorné, öz­vegy Csenki Jánosné és Szabó lAszlóné — egyengetik el a földet, amelybe még aznap bele is kerül a mag. Az örökvidám asszo­nyok közben a ker­tésszel érődnek. — Hol volt, Pisla, mikor a föld rengett? — kérdi egyikőjük. — Én a helyemen — vág vissza Varga István nevetve —, de hol lesznek maguk, amikor a szórófejek munkába lépnek? Mert csinálunk itt ak­kora özönvizet, hogy még magukat is el­árasztjuk! Amazok kacagnak, de közben fürgén, meg­állás nélkül jár a ke­zük a langyos meleg­­ágyi földben. ... A betonút túlsó feléről üdezölden te­kint ránk a három holdas közös művelésű retektábla. Jó két hét még, és már annak a terméséből falatoznak tízóraijuk mellé a Kiskunsági Tsz jóked­vű asszonygazdái... Jóba Tibor bizottsága jól szervezte a szo­cialista munkaversenyt, amely­nek keretében 35 üzlet. 12 ven­déglátóipari és egy ipari egység nevezett be a „Kiváló egység” címért folyó küzdelembe. S a szép ruhához elengedhe­tetlen a modem táska. A vásár­lók is ezt tartják. Havonta kö­zel 200 ezer forintot forgalmaz az áruház bőrdíszmű osztálya. Kovácsi—Pásztor Versenyben a csat aljai Új Tavass Tsz-ssel (Tudósítónktól.) A csátaljai Űj Tavasz Tsz versenyfelhívással fordult a ba­jai járás valamennyi szövetke­zetéhez a tavaszi mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzésével kapcsolatban, aminek végső ha­táridejét április 28-ban jelöli meg. A felsőszen ti váni Űj Élet Tsz vezetősége és tagsága meg­tárgyalta a felhívást. Elfogadta azt és vállalta, hogy minden ta­vaszi munkát legkésőbb április 28-ig elvégeznek. A jó időben naponta átlago­san kétszáz ember szorgoskodik a földeken. 540 hold kukorica­­vetésterükből 300 holdat már bevetettek. A fennmaradó 200 holdon pedig fészektrágyázva kerül földbe a mag. A 140 hold cukorrépájukon már répabarkó elleni védekezést végzik vegy­szerrel. Az ugyancsak szépen zöldellő étkezési borsójukat magnak szerződték le. 50 hol­don zöldséget vetettek. 140 hol­don zöldell a friss vetésű lucer­na. Molnár János

Next

/
Thumbnails
Contents