Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-18 / 90. szám
Sokoldalú segítség — hasznos ellenőrzés Párizsi csavargások «SSWS9S*;<>~~. A NEB munkája a dunavecsei járásban Az elmúlt év folyamán a dunavecsei járási NEB fokozatosan 277 főre emelte a népi ellenőrök számát, a korábbi 138- rél. Ezt főleg az tette szükségessé, hogy korábban kevesebb volt a szakember, és így egy-egy speciális terület megvizsgálása nehézségekbe ütközött. A mostani létszám már döntő részben nagy gyakorlattal rendelkező és elméletileg is jól felkészült emberekből áll. Á múlt évi munkaterv. annak megvalósítása ugyanis körültekintő és alapos vizsgálatot, szakértelmet igényelt. Tizennyolc vizsgálat Milyen munkát végzett az 1963-as évben a Dunavecsei Járási Népi Ellenőrzési Bizottság? összesen 18 vizsgálatot folytatott le az egy év alatt és négy tájékoztató jellegű ellenőrzést bonyolítottak le. Ennek érdekében 120 vizsgálati egységet kerestek fel és 109 alkalommal küldtek ki figyelmeztetést különböző szerveknek, vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek. A vizsgálatok között szerepelt többek között az ipar, az állami és szövetkezeti kereskedelem és a mezőgazdaság. A szántóföldi és hajtatásos zöldségtermesztés vizsgálata során például megállapította a járási NEB, hogy a járás termelőszövetkezetei korszerűtlenül, az agrotechnika követelményeinek figyelmen kívül hagyásával, tehát igen költségesen termelnek zöldségféléket. Ezáltal a termelt javak értéke sok esetben nem fedezi a ráfordítás költségeit. A NEB felhívta a járási tanács mezőgazdasági osztálya figyelmét erre az állapotra, és javasolta, hogy a következő öt évben dolgozzon ki egy nagy volumenű tervet a zöldségtermesztéssel kapcsolatban. Megvizsgálta a NEB a munkaszervezés kérdését is, és megállapította, hogy több gyenge termelőszövetkezetben a mezőgazdasági munka szervezése nem tervszerű, hanem kapkodó, és szakértelem nélküli. A mezőgazdasági szakbizottság javaslatára ezekben a tsz-ekben most bevezették a hetenkénti megbeszéléseket, egybekapcsolva az előző héten végzett munkáról való beszámolóval. Meg lesz-e az új üzletház? A szövetkezeti kereskedelemmel foglalkozva meg kell említeni, hogy a járási székhely üzlethálózata igen mostoha körülmények között, vizes raktárakkal küszködve végzi a munkáját. Különösen korszerűtlen az étterem, annak ellenére hogy VÁRAKOZÁS a helyi vezetőség mindent megtesz ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére. A fő megoldás azonban az lenne, ha egy új üzletházat és vendéglőt építenének. Az üzletház építésére a pénz meg is van, de ha a járás nem tudja időben elkezdeni az építkezést, a hárommillió forint elvész. A járás hét községében önkiszolgáló bolt működik, ahol kultúrált környezetben történik a vásárlás. A lakosság kulturális igényei kielégítésének vizsgálata során a járási NEB a kultúrházak, mozik kihasználásának fokával foglalkozott. A járás területén az utóbbi időben több községben új kultúrház épült, vagy filmszínházat létesítettek. Kunszentmiklóson például négyszáz embert befogadó mozi épült. Sajnos, azonban a fiatalok szórakozásának a gondja ezzel nem oldódott meg, mert a kultúrház, ahol időnként összejöhetnének, elavult és felújítása sem' célszerű. Viszont már folyik a szervezés, az előkészület egy újnak az építése. A másik kifogásolni való a járásban a solti kultúrház sorsa. Ezt az épületet ugyanis azzal a céllal, hogy bővítik és felújítják, szétbontották, és még máig sincs kész, pedig szükség lenne rá. Pénz-és anyaggazdálkodási fegyelem a tsz-ekben A Dunavecsei Járási Népi Ellenőrzési Bizottság feladatát képezte még többek között a társadalmi tulajdon védelmének vizsgálata a termelőszövetkezetekben. Ennek során hat termelőszövetkezetben nézték meg a pénzügyi és anyaggazdálkodási fegyelem betartását. A solti Egyetértés Tsz-ben például a fentiek tekintetében teljes bizonytalanságot talált a NEB, aminek a tisztázása után kiderült, hogy 25 ezer forintot elsikkasztottak. A körülmények teljes felderítésére a büntetőeljárás folyamatban van. A felemelt és szakemberekkel bővített létszámmal minden valószínűség szerint még jobb és hathatósabb munkát tud végezni a NEB a dunavecsei járásban, ezzel is segítve a szocialista törvényesség megszilárdítását, a gazdálkodási fegyelem betartását, ami végső öszszetevőiben a népgazdaság egészének az érdekét szolgálja. Gál Sándor {Páckor Ziotóán Mvétetei I. • PÁRIZSBAN vagyok! Régi álmom teljesült, amikor a KISZ bajai járási bizottsága jóvoltából, mint fiatal festő és földrajz-rajz szakos tanár kerültem be az Expressz Utazási Iroda párizsi csoportjába. Most itt állok a Szajna partján, felajzott érdeklődéssel, s kissé csalódva. Bizony vékony folyócska ez a Dunához szokott szemnek. Igaz, hogy szép és hangulatos a hídjaival, a partmenti fákkal, s a Bolhapiac zajló életével. A Bolhapiac a Szajna-parton végighúzódó ládák "sora, ahol régi könyvek, festmények, reprodukciók várnak vásárlóra. Messzire nem merészkedek, hisz az első napon úgy érzem magam a hatalmas városban, mint akit elvesztettek a szülei. De nem sokáig tart ez az érzés. Estefelé egyik útitársam megkért, hogy működik a francia propagandagépezet. A főnököt végül is nem találjuk bent, helyettese foghegyről válaszolgat, éppen hogy ki nem dob. Ja, kérem, ő nagy ember. A VACSORÁRÓL, persze elkésünk. Szállásunkról gyalog nyargalunk végig a „Bulmis”en a párizsiak kedvelt Szent Mihály útján. Egyetemi menzát keresünk, s nem találjuk. Utóbb egy járókelőtől érdeklődve kiderül, hogy elmentünk mellette. Nem csoda. Hipermodern épület, a mi menzáink milliomos rokona. Szinte félve lépünk be. Bent négy emeletszinten futószalagon vacsorázik az egyetemisták tömege, köztük a mi társaink. Mi is kézbe fogunk egyegy tálcát, melyekbe hat-nyolc mélyedés van préselve, s ezekbe a hosszú felszolgáló pulton furcsa micsodákat tesznek. Ittott ismerős étel is akad köztük: A Szajna-part. Párhuzam... A napokban egy fontos tanácskozásra jöttem hatodmagammal Bajáról a megyeszékhelyre. Az autóbuszról leszállva első utunk reggelizni vezetett a Rákóczi úti tejcsárdába. Először jártam itt, s őszintén megvallva, kíváncsian tekintettem körül. A berendezés a bajaihoz hasonló. Minden modern, önkiszolgáló készülékek, sütemény bőven van, reggeliből nagy a választék — gondoltam j magamban. A pénztárnál csalódottan álltam meg. Kiflit ugyanis nem kaptam, mert elfogyott, vagy — ki tudja? Talán nem is volt. Zsemlét ettem hát a kollegáimmal együtt — ha már nem lehetünk ennyire elkényeztetve. A másik csalódás akkor ért, amikor jéghideg kakaót adott ki az automata készülék. S ez egyáltalán nem volt öröm ezen a hűvös, szeles reggelen. Baján minden időszakban meleg tejet, kávét, kakaót szolgálnak ki a gondosan feltöltött automaták. Ez a különbség a két tejcsárda között. Pedig a kecskeméti tejcsárdának is módjában állna a reggeliket megmelegíteni. Bizonyára nem neheztelnének érte a csárda napi vendégei. Legalábbis még ebben az időszakban. Elnézést a párhuzamért. B, F. mivel beszélek franciául, kísérjem el a Tolbiac utcába, ahová üdvözletét hoz hazulról. Kérdem a hoteltulajdonost a térképre mutatva, hogyan juthatunk el ide? — Avec Metro! — válaszolja teljes meggyőződéssel. Metróval, ám, de hogyan? Magyarázza. Két percen belül kavarog a fejem az útirányok és átszálló állomások tömegétől. No, lesz ami lesz. Az egyik közeli mellékutcában lemegyünk a föld alá és jegyet váltunk. Nagy csornok, négy-öt folyosóval. Kérdezősködöm, merre tovább? Mutatják az irányjelző táblát és Metró-térképünkön magyarázzák az átszállókat. Zűrös még mindig, de két-három útbaigazítás után már úgy közlekedünk a Metrón, mint a vérbeli párizsiak. Megy ez! S valóban rájövünk, hogy a térkép és a jelző táblák segítségével Párizsban pofonegyszerű a közlekedés. A Metrón rend és udvariasság. Üti célunk egy kis üzem az egyik külvárosban. A tulajdonost keressük. Kérdezősködésünkre fiatal rakodómurikás válaszol — magyarul. Diszszidens, vagy ahogy ők mondják „1956-os turista”. Gyors ismerkedés. A fiatalember csupa panasz: munkanélküliség, lakásprobléma, bizalmatlanság, idegen légkör. Hívjuk haza, de csak fejét rázza. Nem mondja, de látszik rajta, hogy fél. Jól párolt marhahús, roseibni. A többi: szósz, saláta, másféle szósz, valami konzervhal és ismét saláta. Gyomrom tiltakozik a gondolat ellen, de hát nemcsak igével él az ember. Próbálkozom. A hús majdnem teljesen nyers, vére* lé szivárog belőle. A salátán vastagon Oliva olaj, a hal büdös, s a szószoknak a színe is gyanús. Hej, te sokszor lesajnált krumplipaprikás. Apropo krumpli! A roseibni csak ehető. Próbálom az apró villával — lepereg. Beleszúrnék, de kemény, eltöredezik. Óvatosan szétnézek, látom, hogy a „bennszülöttek” kézzel szedegetik. Meg vagyok mentve. Kenyér és roseibni. ez ehető. Iszom rá két deci vörösbort és úgy érzem, hogy jó lenne valamit enni is. Na majd otthon. HIÁBA ügyeltem, asztalszomszédom csak észrevette falusi mivoltomat. Kérdésére elmondom, hogy Magyarországról jöttem. — Ah, 1’ Asie. Nem — mondom, nem Ázsia — Európa. Csodálkozva néz rám, s hiába magyarázok, látni rajta, nem hiszi, hogy Magyarország Európában van. No mindegy. Nem azért fizetnek, hogy francia egyetemistának tanítsam Európa földrajzát. ELBÚCSÚZOM, s az esti „Bulmis” fényeitől tele szívvel, s a változatos vacsorától üres gyomorral szállásomra térek. Szalontai György Figyelmeztetés a szabálysértőknek (Tudósitónktól.) A Bajai Városi Tanács szabálysértési csoportja ötszáztól kétezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtott tizenegy bajai lakost, akik iparengedély nélkül rendszeresen végeztek szekérfuvarozásokat. Köztük Fischer József, Márity Lajos, Rigó József, Dikán Sándor ezer-ezer, Nagy Mihály pedig kétezer forint pénzbírságot köteles megfizetni. A bírságoltak között jó néhányan vannak, akik már nem először álltak szabálysértés elkövetése miatt a városi tanács szabálysértési előadója előtt. Hisszük, hogy a mostani pénzbírság végre meggyőzi őket arról, hogy iparjogosítvány nélkül nemcsak hogy törvényellenes, de nem is érdemes fuva rozásokat vállalni. Vígh Károly PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállala Felelős kiadó: Mezei István tgazgati Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácshaz Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál is kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra IS forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefoni U-8S Index: 25 065»
