Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-02 / 77. szám
1964. április 2, csütörtök 5- oldal Az első íilmszerep Itedden este utoljára láthattuk ebben az évadban színpadon Dévay Kamillát. „Menet közben”, a Most majd elválik című Tabi László darab „félidejében” kellett abbahagynia a játékot — mert filmszerepet kapott. Előadás után a színház klubjában beszélgettünk az örömhírről Dévay művésznővel és férjével, Udvaros Béla rendezővel. — Ilyen nagy örömről nem is lehet, csak tőmondatokban beszélni — mondta. — Nagyon hálás vagyok kollégáimnak és a színház vezetőinek. Amikor megkaptam a levelet, bogy utazzam aláírni a szerződést, egy kicsit megijedtem: Hatodikén kezdődik a forgatás, a Tabi-darab viszont azután fejeződik be. Mi lesz? — Találtunk megoldást — mosolyog Udvaros Béla — Hege Margit vállalta Kamilla szerepét. — Persze tudom, hogy ez kétszeres megterhelést jelent a többieknek, hiszen a már kész darabot most újból próbálni kell az új főszereplővel. Meghatottan beszél róla Dévay Kamilla, hogy mindenki vele örül. „Ne törődjön semmivel, csak a filmszerep sikerüljön ...” — Már többször volt róla szó, hogy filmezni fogok. Próbafelvételre is felrendeltek, de aztán mégse velem kötöttek szerződést. Most alighanem annak köszönhetem, hogy Makk Károly látott tavaly a Koldusoperában, s az új filmjében rám gondolt... Mi lesx ez a film? — A Szelistyei asszonyok. Az évekkel ezelőtt olyan népszerű operett? — Nem, Mikszáth kisregényéből az operettől függetlenül írta a forgatókönyvet Hubay Miklós. Mit játszik benne? — Először úgy volt, hogy az egyik szelistyei asszonyt, Máriát. A próbafelvétel után azonban úgy döntöttek, hogy Bibiana szerepét kapom. Bibiana Mátyás társalkodónője, a filmben főszerep, nagyobb szerep mint Máriáé. Meddig tart a forgatás? — Valószínűleg június közepén, végén fejeződik be. Ügy hiszem, a tél elején, legkésőbb karácsonykor kezdik játszani. Színes, szélesvásznú, nagy kiállítású film lesz ... Kedvesen elneveti magát. — Tudja, én mindig drámai hősnőnek tartottam magam. Bevallhatom, amikor először vígjátékszerepet kaptam, a Párizsi cukrászdában, egy kicsit lealázónak éreztem. De aztán jött a Váljunk el. s az idén már a harmadik vígjátékban játszszom. Megszerettem. Ebben a szerepkörben Tolnay Klári ihletett meg. Nagyon szeretem minden mai figuráját. S tőle tanultam, hogyan kell eszköztelenül nagyon sokat kifejezni. Csehov Három nővérét említi. A premier előtt szinte kétségbe volt esve. mert a darab elején negyedórán át egy szót I sem szólhatott. A szerep szerin. némán olvasgatnia kellett egy könyvet. — Mégis mindenkinek oda kellett figyelnie — szólal meg Udvaros Béla, aiki a Három nő, vért rendezte. — S akkor láttuk i be mindketten, milyen igaz ez I a színészi játékra vonatkozó 1 mondás: Valamit, ami nagyon nehéz, nagyon könnyein felemelni... í Nem állhattam meg, hogy fel ne tegyem a művésznőnek az ilyenkor szokásos kérdést: — , Hogyan lett színész? — ötéves lehettem, amikor édesanyám elvitt moziba. Amikor kijöttünk, azt kérdeztem: Ki volt ez a néni? — Gréta Garbo. — Anyu, én is Gréta Garbo leszek! — Anyám nem nevetett ki és igazán nagyon sokat segített, hogy csakugyan színész lehessek. Mondhatom, az egész életét erre áldozta. Pedig a szülők még ma se igen szánják ezt a pályát a gyerekeiknek. — Ó, ő nagyon büszke rám. Amikor megtudta, hogy filmszerepet kapok, azt mondta: Minden előadást meg fog nézni! Nem csekélység. Pesten lakik ... Szíritől reméljük, hogy nagyon sokáig kell moziba járnia Dévay Kamilla édesanyjának, ha be akarja tartani az ígéretét. Mester László Fellépés előtt... A nagyterem még üres, a hangszerek is némák.’ De az ünnepélyes fekete ruhába öltözött zenészek már szállingóznak. Arcukon a fellépés előtti várakozás izgalma. A zongora csillogó tetején dr. Szőke László karnagy kiteríti a kottákat, s az utolsó, gyors megbeszélés végére megérkeznek az első vendégek is. Mire hetet mutat az óra, zsúfolt a kiskunhalasi Gózon István művelődési ház színházterme. A zenekar tolmácsolásában felcsendül Verdi; Nabucco nyitányának jól ismert dallama. Ebben az évben már a második hangversenyét tartotta — telt ház előtt — a művelődési ház 60 tagú ének-zenekara. A jól összefort, tehetséges együttest megszerette a város közönsége. Nincs olyan ünnepség, ahová ne hívnák őket szerepelni. Sikerük titka? Rendszeresen eljárnak a próbákra, megbecsülik, segítik egymást, jó közösségi szellemet sikerült kialakítaniuk. A taps — amely felzúg minden szereplésük után megérdemelt... Célszerűen felhasználni A termelőszövetkezetekben hosszú ideig nem fordítottak gondot a szociális és kulturális alapok felhasználására. Amellett gyakran szabálytalanul, nem a célnak megfelelően gazdálkodnak ezekkel az összegekkel. A szövetkezetek megszilárdulásának, a termelési eredmények növekedésének következtében azonban ezek az összegek mind számottevőbbek, s ma már sikerült elérni, hogy a szövetkezetek vezetősége felismerte, érti a szociális és kulturális alapok célszerű felhasználásában rejlő lehetőségeket. Fontosnak tartja egyrészt a tudatformálásban, másrészt pedig a tagság szociális helyzetének javításában. Az elmúlt évben a bajai járás termelőszövetkezetei több mint két és fél millió forintot tartalékoltak, illetve használtak fel ezen a címen. Az idén valamivel több mint három és fél millió forint várható erre a célra. A Földművelésügyi Minisztérium 19/1959 (VII. 12.) sz. rendeleté szerint a szociális és kulturális alapra a kiosztásra kerülő jövedelem két százalékát kell felhasználni. Ez az összeg a szociális és kulturális célokra adott központi állami kereteken túl közvetlenül a termelőszövetkezeti tagságot szolgálja. Mire lehet ? Szemben a korábbi évekkel, ma már csak elvétve fordul elő, hogy az alapot termelési célokra, irodai felszerelés vásárlására, vagy zárszámadási vacsorák kiadásainak fedezésére fordítják. Megesik azonban még most is, hogy a természetbeni alapok képzése nem megfelelő terménnyel történik. A rendelet szerint ugyanis a rászoruló tagokat csak közszükségleti cikkekkel lehet támogatni, mint például kenyérgabonával, tüzelővel. A dávodi Aranykalász Termelőszövetkezet azonban erre a célra mégis baltacimmagot és muharmagot tartalékolt a múlt évben. Nincs még minden rendben a rendelkezésre álló összeg arányos felosztása körül sem. Az alap 40 százalékát szociális, 60 százalékát kulturális célokra kell fordítani. Az idén a termelőszövetkezetek már megfelelő tervet készítettek a szociális és kulturális alap felhasználására, ezek a gazdasági tervekkel egyenrangúak, végrehajtásuk kötelező érvényű. így már nem fordulhat elő a helytelen felhasználás, az aránytalan elosztás, vagy az, hogy a vezetőség nem meríti ki a keretet. A tavaly megmaradt összegeket is az idén fogják felhasználni. Meg kell itt említeni a felsőszentiváni termelőszövetkezetek helyes kezdeményezését, ahol művelődési, illetve szociális létesítmények építésére összeadták a rendelkezésre álló pénzt, összesen mintegy 100 ezer forintot használtak fel erre a célra. Így egy-egy községben könynyebben létesíthetnek a termelőszövetkezetek közös napközi otthont — legalább nyári napközit — és bővíthetik, fejleszthetik a művelődési házakat is. Nem „igazgatói alap1' Külön beszélni kell itt még a jutalmazásokról. Régebben gyakran előfordult, hogy a tszek vezetősége a szociális és a kulturális alapot afféle igazgatói alapnak tekintette. Ebből adott például jutalmat a jó munkáért. Jutalmazás címén azonban a szociális és kulturális alapból csak elvétve, kifejezetten a szociális tevékenységért, vagy a művelődésügyben végzett jó munkáért lehet kisebb összegeket kifizetni. Tavaly a garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet több mint 40 ezer forintot használt fel a szociális és kulturális alapból jutalmazásra. Ezt az összeget az év végével a területi bank viszszafizettette és átírta az üzemviteli kiadások terhére. A tapasztalatok szerint megszűntek a szabálytalanságok ott, ahol nemcsak névlegesen alakultak meg a szociális és kulturális bizottságok, hanem rendszeresen működnek. Amellett, hogy a művelődésügy szer- I vezésében is nagy segítséget ad- [ nak a termelőszövetkezetek vezetőségének, a gazdálkodás I gondjait is leveszik a válláról, s gondoskodnak az összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. Ezek a bizottságok például környezettanulmányokat folytatnak a szövetkezet segítségére szoruló tagsága körében, jól megismerik helyzetüket, életkörülményüket, mielőtt a segélyről döntenek. A jövőben az állandó jellegű segítségre szoruló idős, beteg tsz-tagok részére a bizottságoknak rendszeres támogatást kellene adniuk. A tagokat szolgálja A bajai Lenin Termelőszövetkezet tavaly mintegy 45 ezer forintot fordított a szociális és kulturális alapból berendezési tárgyak vásárlására. Ilyenek lehetnek: a tsz-klub bútorzata, rádió, televízió stb. A tapasztalatok szerint ezeket a tagok megbecsülik, óvják, valóban a magukénak tekintik. Befejezésül hadd ismertessük itt a vaskúti Dózsa Termelőszövetkezet példáját. A tavalyi szociális és kulturális alapot a következőképpen használták fel: Az idős tagoknak 20 ezer forint értékű támogatást fizettek ki, a betegek segélyezésére 9 ezer forintot, temetkezési segélyként 4 ezer forintot. Kirándulásra 29 ezer forintot költöttek, 1000 forint jutalmat adtak, a nőnapra 1000 forint értékű ajándékot vásároltak, a községi művelődési házat, a könyvtárat és a bölcsődét kilenc és fél ezer forinttal támogatták. Babies László Szerkesztőségünk szívesen helyt adott Babies elvtárs cikkének, mert a benne foglaltakkal egyetért. Csupán a következőket kívánjuk hozzáfűzni a befejezésül közölt példa;• alapján: felvilágosítással, meggyőzéssel oda kellene hatni, hogy a jövőben még többet költsenek — a helyi viszonyokat szem előtt tartva — a termelőszövetkezetek a saját házi szakkönyvtáruk megalapozására, fejlesztésére, s tanfolyamok, előadássorozatok, illetve a tsz-akadémia céljaira. Hanr^rseny Kunszemmiklóson Nagyszabású zenei seregszemle zajlott le a napokban a Kunszentmiklósi József Attila Művelődési Otthonban. A helybeli zeneoktatói munkaközösség tagjain kívül részt vettek rajta a gimnázium, az általános iskolák növendékei, s még a környező községekből is — Szabadszállásról, Tassról, Dunavecséről és Apostagról — eljöttek a zenekedvelő fiatalok. A közel háromórás bemutató nyitószámaként a kunszentmiklósi összevont ének- és zenekar 200 résztvevője adta elő Szabó: Szép Mátra és Farsang: Békét a világnak című énekkari művét. Ezután a hangszeres szólisták műsora következett. Kiemelkedett közülük magas technikai tudásával és művészi átéléssel az apostagi Szőllősi Károly. Haydn: Allegretto-ját és Mozart Török indulóját játszotta. Sikert aratott Proccs Katalin szabadszállási és Jakab Edit kunszentmiklósi gimnazisták zongorajátéka, valamint a dunavecsei általános iskola énekkara is. A kunszentmiklósi gimnázium vonósnégyese jó műsorválasztással tűnt ki, bár a technikai felkészültségük még nem kielégítő. A jelek szerint azonban gyorsan fejlődik az együttes. Méltó volt a nap ünnepélyes hangulatához a zárókép, amelyben Kodály: Forr a világ című művét mutatta be a kunszentmiklósi énekkar. Dicséret illeti a jól sikerült és valóban eddig Kunszentmiklóson példa nélkül álló méretű hangversenyért Simon Lajos zenetanárt. Idős kora ellenére is fáradhatatlan ambícióval dolgozott a műsor összeállításán és a számos együttes, sok szereplő munkájának egybehangolásán. Sajnos, azonban a hangverseny nem aratta a megérdemelt közönségsikert. A hallgatóság többségét pedagógusok és a szereplők szülei tették. Kovács Sándor
