Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-15 / 87. szám

Egymillió forint terven felüli bevétel,, két vagonnal több szalámi, kolbász és húsáru a megye lakosságának Az eiaő negyedév eredménye a Kiskunfélegyházi Vágóhídon A Kiskunfélegyházi Vágóhíd dolgozói idei első negyedévi ter­vüket az előirányzott 36,5 millió forinttal szemben 37.5 millió forintra teljesítették. Mi a sike­rek forrása, hogyan tudtak ilyen eredményt elérni — erről be­szélgettünk Gombos Aladárral. a vágóhíd igazgatójával. — A vágóhíd az elmúlt há­rom hónapban csak a tervezett mennyiségű jószágot kapta meg, Reumások „Mekkája” Egy esztendővel ezelőtt ad­tunk hirt arról, hogy kecske­méti munkáskezek is segítik az ország egyik jelentős egészség­­ügyi beruházásának, a hajdú­­szoboszlói SZOT-gyógyüdülőnek megépítését. A Lakatosipari Vál­lalat dolgozói készítették el ugyanis az épület igen jelentős mennyiségű és különleges kivá­nalmaknak megfelelő vasszer­­kezetétí Beleértve a fürdőépü­let hatalmas ablakainak vaske­reteit is. Mindez talán nem mond so­kat az olvasónak, de az a fény­kép, amit cikkünk végén bemu­tatunk, már ad valami fogalmat ennek a nagy jelentőségű léte­sítménynek a méreteiről. Több mint nyolcvanmillió forintot fordított a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a korszerű, or­szágos viszonylatban egyedül­álló gyógyüdülő megépítésére. A kiváló gyógyhatású hajdú­­szoboszlói hőforrás egyik kútja látja el az üdülőt, az impozáns, hangárszerű fedett csarnokban levő, valamint a szabadban megépített kis és nagy meden­céket. Ezzel fűtik télen a szo­bákat is, a hatemeletes — a mi Aranyhomok Szállodánkra emlé­sőt, annál valamivel kevesebbet. Ilyen körülmények között nyil­vánvaló, hogy az előirányzatok teljesítése is gondot okozott a vállalat vezetőinek. Megoldást kerestünk és találtunk is. Vannak tartalékaink, ame­lyeket az üzem gépesítése és korszerűsítése teremtett meg — magyarázta az igazgató. — Az elmúlt negyedévben kezdtük ugyanis a termelést az új húsfeldolgozóban. — Ennek üzembe állítása lehetővé tette, hogy több bácskait, kenőmájast és disznósajtot, azonkívül turis­taszalámit állítsunk elő. Eze­ket a cikkeket nagyon keresi a közönség. A megye kiskeres­kedelmi boltjait az első negyed­évben 28 helyett 30 vagon tölte­lékáruval és füstölt húskészít­ménnyel láttuk el. Igaz, ez teljes egészében még nem elégíti ki a megye la­kosságának szükségletét, az ellátást azonban már érez­hetően javította. Megtudtuk Gombos Aladártól, hogy a közeljövőben még to­vább bővítik a húsfeldolgozót. A tervek szerint ugyanis a ta­valyi 100 vagonnal szemben az idén 150 vagon töltelékárut kell Kiskunfélegyházán készíteni. — Már felszereltek négy nagy tel­jesítményű darálót, melyek óránkénti teljesítménye eléri a 20 mázsát, azonkívül egy gyors­­keverőt is. Ez három percenként két mázsa tölteléket készít el. keztető — gyógyüdülő fő- és melléképületeit. Volt alkalmunk bejárni az impozáns, modern építészeti elvek szerint megalkotott üdülő helyiségeit, ahol minden a be­tegek, a beutaltak kényelmét szolgálja. A személyszállító lif­tek, az emeletenkénti társalgó szobák — rádióval, televíziós készülékkel felszerelve —, a földszinten a több mint három­száz fői: befogadó színház- és moziterem, a tágas étterem, s az „utókúrát” elősegitő bár­helyiségnek nevezett, de inkább csendes, szolid szórakozás cél­jaira igénybevett levegős, han­gulatos táncterem. A mellékszárnyakat is meg­irigyelhetné akármelyik község egészségügyi létesítménye. Gyógykezelőhelyiségek, kád­fürdők, orvosi szakrendelők, pi­henők és öltözők egészítik ki a főépületet. A „reumások Mekkája" te­hát — ahogy itt nevezik —, ha nem is csodahely, de az em­beri gyógyulás nagyszerű se­gédeszköze. Társadalmunk ál­dozatkészsége, humanizmusa teremtette meg hozzá a lehető­séget. T. P. Legnagyobb reménysége azonban az üzem dolgozói­nak a kolloid-húsmalom. Ilyen berendezés az itt le­vőn kívül csak egv helyen van még az országban. Ezzel a géppel az eddigieknél tökéletesebb lesz a töltelékáruk feldolgozása. Az említett gépek, berendezé­sek csak kis részét képezik azoknak, amelyek beszerzését tervbe vették. Már munkálkod­nak például a gőzfőző átalakí­tásán. Korszerűsítésére kereken egymillió forintot költenek. Bő­vítik a raktárhelyiségeket is. és hamarosan hozzálátnak a zsír­­olvasztó berendezések kicserélé­séhez. Néhány napja érkeztek meg a villanymotoros emelők, amelyek a marhavágóban kap­nak majd helyet. A vállalat ve­zetőd arra számítanak, az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve, — tegyük hozzá, jogosan —, hogy az üzem korszerűsítése még újabb eredményeknek, si­kereknek válik, forrásává. Nagy József Vita helyett... He rezeg József vagyok, a Bu­dapesti Rádiógyár kecskeméti üze­mének dolgozója. Az eset, amit szó­vá kívánok tenni, a városi tanács melletti buszállomáson történt, és legalább nyolcvanan voltunk szem­tanúi ... — állított a szerkesztősé­günkbe hétfőn délelőtt egy fiatal­ember, és máris részletezte: — Legalább százan várakoztak a háromnegyed hatos buszra, amikor begördült a GA 3€—39 számú tar­talékjárat. Mivel ilyenkor szokás szerint nagy a tolakodás a jármű hátsó ajtajánál, egy konzervgyár­ban dolgozó édesanya, körülbelül hároméves gyermekével, az első aj­tónál szállt fel. Ez is érthető szo­kás. Kisgyermekes és terhes anyák általában itt szállnak a buszra, anélkül, hogy ezért bárki is szólna. Ezúttal azonban vita támadt. A busz vezetője erélyes hangon leszál­lásra szólította a gyermekes asz­­szonyt, s azzal vádolta, hogy be­törte az ajtót. És folyt a vita. Igaz­ságtalannak éreztem, meg múlott is az idő, ezért nem bírtam tovább hallgatni. Leszálltam és kértem a vezetőt, hagyja abba, mert vala­mennyien elkésünk a munkahe­lyünkről. Mondanom sem kell, köz­beavatkozásom nem tetszett a veze­tőnek. Aztán végre elindultunk, és körülbelül nyolcvanan csakugyan el­késtünk a munkahelyünkről — a buszvezető érthetetlen magatartása miatt. Az esetnek különben tanúja volt az egyik forgalomirányító is, aki, ahelyett hogy közbeavatkozott volna, odébb sétált. — Ügy éreztem, szükséges volt ezeket elmondanom. Nemcsak a kisgyermekes édesanya, de a többi munkába menő útitársam érdeké­ben. Mert szerintem a buszvezetők­re és a buszjáratokra azért van szükség, hogy az utasok és különö­sen a munkába igyekvő utasok közle­kedését megkönnyítsék. S egy ki­csivel is több emberséggel, hiva­tástudattal az ilyen kellemetlen esetek elkerülhetők. A képen: a csodálatosan szép fürdökorobinát látképe, háttérben a félköralakban ívelő fedett fürdővel és a hatemeletes lakóépülettel. Fiatal Juhászok Szelíd lejtésű, kopár talaj. Egyszerre mintha évszázadokat ugománk vissza a történelem­ben. Mintha régi pásztorénekek foszlányai szálldosnának felet­tünk a kunszentmiklósi szike­seken. Lassan, észrevehetően zsen­­dül már a fű, szótlanul legel a nyáj, s a juhász mellett elha­salt a két puli is. Ám ha ide­gen vetődik erre, a csattogó kutyafogsorok igen közelről ve­szélyeztetik a nadrág épségét. A riporter előre elképzeli: nagybajuszú, már a matuzsá­lemi korban járó juhásszal fog találkozni, aki százados pász­tori titkok tudója. S ehelyett? Mosolygós fiatalember siet elénk, akinek jóformán még „legénytoll sem pelyhedzik ál­­ián”. Ifjú Felkert Ferenc valóban nem több még húszévesnél, ha­nem a vállára borított cifraszűr már kétszer ennyi idős. Egyik nagybátyjától kapta, ajándékba, mert az is juhász, meg az apja is — és az volt a nagyapja is. Mert itt, Kunszentmiklóson, még jó pár évtizeddel ezelőtt is szinte minden ötödik ember a pásztor foglalkozást űzte. A szikes legelőkön csak kurta fű terem gyéren, azt lecsipkedni csupán a birka képes. Most már kevesebb a juhá­szok száma, ám juhokban egyál­talán nem szűkölködik ez a vidék. Egyedül a Kiskunsági Termelőszövetkezetben több mint négyezerre szökött fel a gyapjas állatok száma, de az idén még ezer darabbal gyara­pítják az állományt. A nyája­kat tizenkét juhász őrzi és gon­dozza, legidősebb közöttük a hetvenéves Horváth András bácsi. A legfiatalabbról pedig az imént szóltunk. Korban utána ifjú Ordasi Lajos következik, aki három évvel idősebb nála, s a közelben, néhány száz mé­terrel odább legeltet. Látni, amint nyáját a gémeskút felé tereli. Megyünk mi is arrafelé. S a kútnál megkezdődik az itatás. Közben a pulik vigyázzák a nyájat, nehogy összekeveredjék a másikkal. Ámbár néhányszor ez is megtörtént már, de min­dig sikerült különválogatni az állatokat. A juhászok szerint ugyanis a juhok épp úgy nem egyformák, mint az emberek. Füvesítés, talaierüpétlás, szegélyfásítás Jól dolgozik a Dunapataji Legeltetési Bizottság Kilenc éve alakult Dunapataj községben a legeltetési bizott­ság, amelynek azóta egyfolytá- Sftn Bálint Mihály az elnöke. A vele való beszélgetés során megtudjuk, hogy 1955 tavaszán, bizony, üres magtárt vettek át. Most ilyen gondjaik nincsenek: a hatvan hold szántóterületről az apaállataik részére elegendő mennyiségű szemes- és szálas­takarmányt gyűjtenek be. A bizottság működésének első éveiben 30 hold. szántónak hasz­nált területet füvesítettek. A ta­valyit megelőző négy év mind­egyikében alkalmaztak vegy­szeres gyomirtást. Ami az ig­­licetövis irtását illeti, jó hatá­súnak bizonyult a Dikonirt, az egyéb, erősszárú növényekhez viszont olyan erős adagolásra lenne belőle szükség, amit a fű is megsínylene. A mezőgazda­­sági osztály javaslatára azért az idén a Tributon nevű gyom­irtóval próbálkoznak. Dunapataj, valamint a kör­nyező községek határában mint­egy 1200 holdnyi legelőterület van a bizottság birtokában. A legelők javítását szolgálja első­sorban az az intézkedésük, hogy a kihajtáskor valamennyi te­héntartó gazda tehenenként egy kocsi istállótrágyát köteles a le­gelőre kihordani; ezenkívül pe­dig ebben az évben még három mázsa vegyes műtrágyát, vala­mint két mázsa pétisót is jut­tatnak minden holdra. Évenként csaknem félszáz hol­don alkalmazzák az úgyneve­zett fektetése® trágyázást. En­nek lényege, hogy a jószágok i déli pihentetése egy hónapon keresztül ugyanazon a legelő­részen történik. Így a havon­kénti váltással szinte „automa­tikusan” trágyázódik a legelői A minőség tekintetében a há­rom határrészben elterülő lege­lők egy része tápanyagban gaz­dagabb sziki mézpázsit, a má­sik rész kisebb tápértékű sava­nyú fű. A község határában le­vő, úgynevezett belső legelő ugyancsak megfelelő tápértékű, főként réti csenkesszel. gombos­herével és perjével benőtt te­rület. Tavaly 20 holdnyi legelőt tet­tek szegélyfásítással szélvédet­té. A mostohább talajviszonyok miatt nagyobb területen nem kerülhet sor e módszer alkal­mazására. A múlt év őszén az erdőgazdaságtól kapott nyár-, szil- és akácfacsemetéket azon­ban — ahol a talaj összetétele miatt a fiatal fák kipusztulásá­val nem kell számolniuk — a tavasz folyamán újabb legelő­területre ültettek ki, szegélynö­vényként. J. T. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó VáUalal Felelős kiadó: Mezei István Igazgató szerkesztőség: Kecskemét városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: 1 Kecskemét. Szabadság tér l?s Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előflzethető: a helyi postahivataloknál é9 kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065,

Next

/
Thumbnails
Contents