Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-15 / 87. szám
Egymillió forint terven felüli bevétel,, két vagonnal több szalámi, kolbász és húsáru a megye lakosságának Az eiaő negyedév eredménye a Kiskunfélegyházi Vágóhídon A Kiskunfélegyházi Vágóhíd dolgozói idei első negyedévi tervüket az előirányzott 36,5 millió forinttal szemben 37.5 millió forintra teljesítették. Mi a sikerek forrása, hogyan tudtak ilyen eredményt elérni — erről beszélgettünk Gombos Aladárral. a vágóhíd igazgatójával. — A vágóhíd az elmúlt három hónapban csak a tervezett mennyiségű jószágot kapta meg, Reumások „Mekkája” Egy esztendővel ezelőtt adtunk hirt arról, hogy kecskeméti munkáskezek is segítik az ország egyik jelentős egészségügyi beruházásának, a hajdúszoboszlói SZOT-gyógyüdülőnek megépítését. A Lakatosipari Vállalat dolgozói készítették el ugyanis az épület igen jelentős mennyiségű és különleges kivánalmaknak megfelelő vasszerkezetétí Beleértve a fürdőépület hatalmas ablakainak vaskereteit is. Mindez talán nem mond sokat az olvasónak, de az a fénykép, amit cikkünk végén bemutatunk, már ad valami fogalmat ennek a nagy jelentőségű létesítménynek a méreteiről. Több mint nyolcvanmillió forintot fordított a Szakszervezetek Országos Tanácsa a korszerű, országos viszonylatban egyedülálló gyógyüdülő megépítésére. A kiváló gyógyhatású hajdúszoboszlói hőforrás egyik kútja látja el az üdülőt, az impozáns, hangárszerű fedett csarnokban levő, valamint a szabadban megépített kis és nagy medencéket. Ezzel fűtik télen a szobákat is, a hatemeletes — a mi Aranyhomok Szállodánkra emlésőt, annál valamivel kevesebbet. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy az előirányzatok teljesítése is gondot okozott a vállalat vezetőinek. Megoldást kerestünk és találtunk is. Vannak tartalékaink, amelyeket az üzem gépesítése és korszerűsítése teremtett meg — magyarázta az igazgató. — Az elmúlt negyedévben kezdtük ugyanis a termelést az új húsfeldolgozóban. — Ennek üzembe állítása lehetővé tette, hogy több bácskait, kenőmájast és disznósajtot, azonkívül turistaszalámit állítsunk elő. Ezeket a cikkeket nagyon keresi a közönség. A megye kiskereskedelmi boltjait az első negyedévben 28 helyett 30 vagon töltelékáruval és füstölt húskészítménnyel láttuk el. Igaz, ez teljes egészében még nem elégíti ki a megye lakosságának szükségletét, az ellátást azonban már érezhetően javította. Megtudtuk Gombos Aladártól, hogy a közeljövőben még tovább bővítik a húsfeldolgozót. A tervek szerint ugyanis a tavalyi 100 vagonnal szemben az idén 150 vagon töltelékárut kell Kiskunfélegyházán készíteni. — Már felszereltek négy nagy teljesítményű darálót, melyek óránkénti teljesítménye eléri a 20 mázsát, azonkívül egy gyorskeverőt is. Ez három percenként két mázsa tölteléket készít el. keztető — gyógyüdülő fő- és melléképületeit. Volt alkalmunk bejárni az impozáns, modern építészeti elvek szerint megalkotott üdülő helyiségeit, ahol minden a betegek, a beutaltak kényelmét szolgálja. A személyszállító liftek, az emeletenkénti társalgó szobák — rádióval, televíziós készülékkel felszerelve —, a földszinten a több mint háromszáz fői: befogadó színház- és moziterem, a tágas étterem, s az „utókúrát” elősegitő bárhelyiségnek nevezett, de inkább csendes, szolid szórakozás céljaira igénybevett levegős, hangulatos táncterem. A mellékszárnyakat is megirigyelhetné akármelyik község egészségügyi létesítménye. Gyógykezelőhelyiségek, kádfürdők, orvosi szakrendelők, pihenők és öltözők egészítik ki a főépületet. A „reumások Mekkája" tehát — ahogy itt nevezik —, ha nem is csodahely, de az emberi gyógyulás nagyszerű segédeszköze. Társadalmunk áldozatkészsége, humanizmusa teremtette meg hozzá a lehetőséget. T. P. Legnagyobb reménysége azonban az üzem dolgozóinak a kolloid-húsmalom. Ilyen berendezés az itt levőn kívül csak egv helyen van még az országban. Ezzel a géppel az eddigieknél tökéletesebb lesz a töltelékáruk feldolgozása. Az említett gépek, berendezések csak kis részét képezik azoknak, amelyek beszerzését tervbe vették. Már munkálkodnak például a gőzfőző átalakításán. Korszerűsítésére kereken egymillió forintot költenek. Bővítik a raktárhelyiségeket is. és hamarosan hozzálátnak a zsírolvasztó berendezések kicseréléséhez. Néhány napja érkeztek meg a villanymotoros emelők, amelyek a marhavágóban kapnak majd helyet. A vállalat vezetőd arra számítanak, az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve, — tegyük hozzá, jogosan —, hogy az üzem korszerűsítése még újabb eredményeknek, sikereknek válik, forrásává. Nagy József Vita helyett... He rezeg József vagyok, a Budapesti Rádiógyár kecskeméti üzemének dolgozója. Az eset, amit szóvá kívánok tenni, a városi tanács melletti buszállomáson történt, és legalább nyolcvanan voltunk szemtanúi ... — állított a szerkesztőségünkbe hétfőn délelőtt egy fiatalember, és máris részletezte: — Legalább százan várakoztak a háromnegyed hatos buszra, amikor begördült a GA 3€—39 számú tartalékjárat. Mivel ilyenkor szokás szerint nagy a tolakodás a jármű hátsó ajtajánál, egy konzervgyárban dolgozó édesanya, körülbelül hároméves gyermekével, az első ajtónál szállt fel. Ez is érthető szokás. Kisgyermekes és terhes anyák általában itt szállnak a buszra, anélkül, hogy ezért bárki is szólna. Ezúttal azonban vita támadt. A busz vezetője erélyes hangon leszállásra szólította a gyermekes aszszonyt, s azzal vádolta, hogy betörte az ajtót. És folyt a vita. Igazságtalannak éreztem, meg múlott is az idő, ezért nem bírtam tovább hallgatni. Leszálltam és kértem a vezetőt, hagyja abba, mert valamennyien elkésünk a munkahelyünkről. Mondanom sem kell, közbeavatkozásom nem tetszett a vezetőnek. Aztán végre elindultunk, és körülbelül nyolcvanan csakugyan elkéstünk a munkahelyünkről — a buszvezető érthetetlen magatartása miatt. Az esetnek különben tanúja volt az egyik forgalomirányító is, aki, ahelyett hogy közbeavatkozott volna, odébb sétált. — Ügy éreztem, szükséges volt ezeket elmondanom. Nemcsak a kisgyermekes édesanya, de a többi munkába menő útitársam érdekében. Mert szerintem a buszvezetőkre és a buszjáratokra azért van szükség, hogy az utasok és különösen a munkába igyekvő utasok közlekedését megkönnyítsék. S egy kicsivel is több emberséggel, hivatástudattal az ilyen kellemetlen esetek elkerülhetők. A képen: a csodálatosan szép fürdökorobinát látképe, háttérben a félköralakban ívelő fedett fürdővel és a hatemeletes lakóépülettel. Fiatal Juhászok Szelíd lejtésű, kopár talaj. Egyszerre mintha évszázadokat ugománk vissza a történelemben. Mintha régi pásztorénekek foszlányai szálldosnának felettünk a kunszentmiklósi szikeseken. Lassan, észrevehetően zsendül már a fű, szótlanul legel a nyáj, s a juhász mellett elhasalt a két puli is. Ám ha idegen vetődik erre, a csattogó kutyafogsorok igen közelről veszélyeztetik a nadrág épségét. A riporter előre elképzeli: nagybajuszú, már a matuzsálemi korban járó juhásszal fog találkozni, aki százados pásztori titkok tudója. S ehelyett? Mosolygós fiatalember siet elénk, akinek jóformán még „legénytoll sem pelyhedzik álián”. Ifjú Felkert Ferenc valóban nem több még húszévesnél, hanem a vállára borított cifraszűr már kétszer ennyi idős. Egyik nagybátyjától kapta, ajándékba, mert az is juhász, meg az apja is — és az volt a nagyapja is. Mert itt, Kunszentmiklóson, még jó pár évtizeddel ezelőtt is szinte minden ötödik ember a pásztor foglalkozást űzte. A szikes legelőkön csak kurta fű terem gyéren, azt lecsipkedni csupán a birka képes. Most már kevesebb a juhászok száma, ám juhokban egyáltalán nem szűkölködik ez a vidék. Egyedül a Kiskunsági Termelőszövetkezetben több mint négyezerre szökött fel a gyapjas állatok száma, de az idén még ezer darabbal gyarapítják az állományt. A nyájakat tizenkét juhász őrzi és gondozza, legidősebb közöttük a hetvenéves Horváth András bácsi. A legfiatalabbról pedig az imént szóltunk. Korban utána ifjú Ordasi Lajos következik, aki három évvel idősebb nála, s a közelben, néhány száz méterrel odább legeltet. Látni, amint nyáját a gémeskút felé tereli. Megyünk mi is arrafelé. S a kútnál megkezdődik az itatás. Közben a pulik vigyázzák a nyájat, nehogy összekeveredjék a másikkal. Ámbár néhányszor ez is megtörtént már, de mindig sikerült különválogatni az állatokat. A juhászok szerint ugyanis a juhok épp úgy nem egyformák, mint az emberek. Füvesítés, talaierüpétlás, szegélyfásítás Jól dolgozik a Dunapataji Legeltetési Bizottság Kilenc éve alakult Dunapataj községben a legeltetési bizottság, amelynek azóta egyfolytá- Sftn Bálint Mihály az elnöke. A vele való beszélgetés során megtudjuk, hogy 1955 tavaszán, bizony, üres magtárt vettek át. Most ilyen gondjaik nincsenek: a hatvan hold szántóterületről az apaállataik részére elegendő mennyiségű szemes- és szálastakarmányt gyűjtenek be. A bizottság működésének első éveiben 30 hold. szántónak használt területet füvesítettek. A tavalyit megelőző négy év mindegyikében alkalmaztak vegyszeres gyomirtást. Ami az iglicetövis irtását illeti, jó hatásúnak bizonyult a Dikonirt, az egyéb, erősszárú növényekhez viszont olyan erős adagolásra lenne belőle szükség, amit a fű is megsínylene. A mezőgazdasági osztály javaslatára azért az idén a Tributon nevű gyomirtóval próbálkoznak. Dunapataj, valamint a környező községek határában mintegy 1200 holdnyi legelőterület van a bizottság birtokában. A legelők javítását szolgálja elsősorban az az intézkedésük, hogy a kihajtáskor valamennyi tehéntartó gazda tehenenként egy kocsi istállótrágyát köteles a legelőre kihordani; ezenkívül pedig ebben az évben még három mázsa vegyes műtrágyát, valamint két mázsa pétisót is juttatnak minden holdra. Évenként csaknem félszáz holdon alkalmazzák az úgynevezett fektetése® trágyázást. Ennek lényege, hogy a jószágok i déli pihentetése egy hónapon keresztül ugyanazon a legelőrészen történik. Így a havonkénti váltással szinte „automatikusan” trágyázódik a legelői A minőség tekintetében a három határrészben elterülő legelők egy része tápanyagban gazdagabb sziki mézpázsit, a másik rész kisebb tápértékű savanyú fű. A község határában levő, úgynevezett belső legelő ugyancsak megfelelő tápértékű, főként réti csenkesszel. gombosherével és perjével benőtt terület. Tavaly 20 holdnyi legelőt tettek szegélyfásítással szélvédetté. A mostohább talajviszonyok miatt nagyobb területen nem kerülhet sor e módszer alkalmazására. A múlt év őszén az erdőgazdaságtól kapott nyár-, szil- és akácfacsemetéket azonban — ahol a talaj összetétele miatt a fiatal fák kipusztulásával nem kell számolniuk — a tavasz folyamán újabb legelőterületre ültettek ki, szegélynövényként. J. T. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó VáUalal Felelős kiadó: Mezei István Igazgató szerkesztőség: Kecskemét városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: 1 Kecskemét. Szabadság tér l?s Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előflzethető: a helyi postahivataloknál é9 kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065,
