Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-15 / 87. szám

3. oldal Három és fél ezer hold új szőlő és gyümölcsös fordul termőre az idén — Sürgető feladat a járulékos beruhásások gyorsítására — Négy évvel ezelőtt fogtak hozzá megyénkben a jelentősebb mértékű nagyüzemi szőlő- és gyümölcsös telepítéshez. Ebből következik, hogy az idén erő­teljes lesz a termőre fordulás: a szőlők például az állami gaz­daságokban 1200, a szövetkeze­tekben másfél ezer, a gyümöl­csösök 500, illetve 300 holdon hoznak termést. Az összhozam növekedését mindenképpen számításba kell vennünk a területek megműve­lése, a termés betakarítása, to­vábbítása, feldolgozása, érté­kesítése szempontjából. Felve­tődik tehát a kérdés: milyen lehetőségek vannak a járulékos beruházásokat illetően? 1 1-Ezzel fordultunk a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztá­lya, az állami gazdaságok me­gyei igazgatósága, valamint az Alföldi Állami Pincegazdaság vezetőihez, szakembereihez. Be­­nei Sándor, a pincegazdaság igazgatója, ezt mondotta: Csupán a kiskunmaisai pincészet bővítésére számítha­tunk. Az igényekhez képest ez nem nagy eredmény, de sajnos, nagyobb beruházásra nincs le­hetőségünk. Jövőre azonban sok­kal biztatóbbak a kilátásaink. 2. Vígh Péter, az állami gaz­daságok megyei igazgatósága főkertészének a válasza valami­vel többet ígérő: — Az Izsáki Állami Gazda­ságban tizennyolcezer hektó be­fogadó képességű pincét építe­nek. Hasonló létesítmény mégi\ jó néhány mezőgazdasági nagy üzemben elkelne. A feldolgozás gondjait azonban nagymérték-Közel négymillió 300 ezer láda az első fél évben Felkészült az idényre a göngyölegellátó vállalat Bár a zamatos kajszi, mosoly­gós jonathán, gyöngyszemű sár­fehér még a rügyekben duzzad, a főzeléknek, savanyúságnak való nagy része pedig ki sem bújt a földből, a zöldség-gyü­mölcs szakma már felkészült az idényre. Lesz-e elég göngyölegláda az idén? — ezzel a kérdéssel ke­restük fel Pálfi Sándort, a Gyü­mölcs-, Zöldség Göngyölegel­látó Vállalat kecskeméti kiren­deltségének vezetőjét. Magabiztos kijelentéssel kezd­te tájékoztatóját:-r- Az elmúlt évhez hasonlóan a megyei termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a MÉK , és földművesszövetkezeti felvásárló telepek göngyölegigényét. Ügy tudjuk, hogy tavaly he­lyenként akadozott az ellátás. — Igen, de ez nem a mi ro­vásunkra írható — válaszolt megjegyzésünkre a kirendelt­ségvezető és magyarázatul el­mondta, hogy a közös gazdasá­gok vezetői eltúlozták a kedve­zőtlen időjárás okozta károkat A hibás becslések nyomán a kirendeltség dolgozói jóval ki­sebb mennyiségre számítottak bizonyos gyümölcsfajtákból, mint amennyi végül is termett Ezenkívül a felvásárlók részé­ről a göngyöleg elosztása sem volt eléggé tervszerű. — Idén tehát gondosabb fel­mérést, körültekintőbb elosztást kívánhatunk a megfelelő gön­gyölegellátás érdekében? — Reméljük, így is lesz helyeselt Pálfi Sándor, s arról beszélt: a kirendeltség dolgozói eleget tettek feladatuknak. El­ső negyedévi tervüket 113 szá­zalékra teljesítették, közel egy millió 800 ezer ládát gyártot­tak. Második negyedévi elő­irányzatuk — 2 millió 500 ezer láda — teljesítése is biztosított. Jelentős változás a kirendelt­ség munkájában, hogy idén, a korábbi 8—10 ládatípus helyett csak 5 félét gyártanak. A ra­kodás gépesítése tette szüksé­gessé a típusok számának csök­kentését, de a változás meg­könnyíti a javítási munkát is. B. D. ben enyhíti majd a tíz új, nagy kapacitású horizontális prés, a gyümölcs, főként az al­ma osztályozásánál pedig az öt válogató gépsor. Ezenkívül gaz­daságaink „házilag” próbálják elkészíteni a széles sorközű sző­lőkhöz szükséges munkagépeket. Az idén például 61 talajmaró gépet „gyártanak”. Szövetkezeti gazdaságainkban a már jóváhagyott tervek sze­rint nem egészen 3 millió forint lesz az idei járulékos beruhá­zások összege. Ebből két gyü­mölcstároló (válogatóval és cso­­magolóval), kilenc — egyenként 50 hold növényvédelmére alkal­mas — permetlé-keverőtorony, egy szerszám- és vegyszerrak­tár, egy 200 tonnás műtrágya­raktár, valamint 30 ásott, két mélyfúrású és 20 csőkút készül. 3. Pfenning Gyula, a megyei ta nács vb mezőgazdasági osztá­lyának főkertésze szerint azon­ban mindez korántsem elégíti ki a jelentkező igényeket. A tervezetten kívül még mintegy másfél száz kútra, a permetlé-keverőtoronyból pedig 50-re lenne szükségük megyénk szövetkezeti gazdaságainak — mondotta. — A gépcllátásban is előbbre kell lépnünk a korábbi évekhez képest. Az új telepítésű szőlővel rendelkező közös gazda­ságoknak 125 VE—28-as erőgép­re van szükségük. A széles sor­távolsághoz alkalmazandó mun­kagépek első példányainak az elkészítéséhez egyébként már hozzáfogtak megyénk gépjavító állomásai. A második ötéves terv időszakában létesült, illet ve ültetendő új szőlőtáblákban 500 univerzális traktort kell el­látni diszktillerrel, tárcsával, permetező apparátussal, talaj­maróval, nyitó- és fedőekével. Sürgető feladat a támaszrend­szer mielőbbi megépítése is. Ed­dig 3500 holdhoz szükséges tá­masz építéséhez utalt ki anya­got a TÜZÉP, de év végéig még kétezer holdat kell ellátni hu­zallal, betontuskóval és oszlop­pal. Az 1800 hold őszibarac­kost, illetve termökaros almást különben az idén folyamatos munkával bekerítik — mondotta végül a megyei főkertész. H. D Cikkünk nyomán sára. A szocialista erkölcs csak fokozatosan, a forradalom elő­rehaladásával hódítja meg az emberek fejét és szívét. A for­radalomnak nemcsak az a cél­ja, hogy megdöntse a volt ki­zsákmányolok uralmát és le­törje ellenforradalmi ellenállá­sukat; a forradalomra azért is szükség van, hogy a munkás­­osztály és az összes dolgozó megszabaduljon a régi társa­dalom minden szennyétől. A forradalmi gyakorlat tűzésen születik az új szocialista er­kölcs és az új szocialista em­ber A szocialista forradalom elő­rehaladása két vonatkozásban is egyengeti az utat a szocia­lista erkölcs általános elterje­déséhez. Először: új anyagi tár­sadalmi feltételeket hoz létre, amelyek már lényegüknél fogva a szocialista erkölcs irányában hatnak. A közös gazdálkodás, a kollektív tulajdon, a társadal­mi és az egyéni érdekek har­móniája szocialista gondolko­dást, közösségi szemléletet szül. Másodszor: a szocialista forra­dalom nem automatikusan, ön­magától megy végbe. A szocia­lista forradalom harc, amelyben emberek, tömegek vesznek részt, nehézségekkel birkóznak, fel­adatokat oldanak meg, s amely megedzi az embereket, erköl­csileg is átalakítja őket. A fel­­szabadulás óta eltelt évek küz­delmei és erőfeszítései nem maradtak nyomtalanok a küz­delmek résztvevőinek általában gondolkodásában és magatartá­sában sem. Éppen ezért — reálisan érté­kelve fejlődésünk eddigi ered­ményeit — bizakodóak és op­timisták vagyunk az új szocia­lista ember születését illetően. A szocializmus alapjainak meg­teremtésével kedvező társadal­mi feltételek jöttek létre a szo­cialista erkölcs térhódításához és meggyökeresedésébez. De nemcsak a kedvező feltételek­ről van szó. A szocialista em­ber a mi társadalmunkban nem­csak a jövő embere, a máé is. Ott vannak a szocialista brigá­dokban, a termelőszövetkezetek­ben, az iskolákban és egyéb munkahelyeken, kis- és nagy beosztásban, állami intézmények felelős vezetői és tömegmozgal­mak egyszerű résztvevői között azok az új típusú emberek, akik már most szocialista módon élnek, dolgoznak és gondolkod­nak. „A szocialista építésben végzett derekas munka — mon­dotta Kádár elvtárs a népfront­­kongresszuson —, a közéletben való részvétel mind több új em­bert, új erkölcsű, közösségi fe­lelősséggel feruházott szocialista ember nevel.” Ez az új, sajnos, gyakran még kevésbé van ref­lektorfényben, mnit a szocia­lista erkölccsel szemben ájló ne­gatív példák. Nem lármás hír­verésre, rikító reklámra van szükség (ezt a szocialista ember természete sem tűrné, az új itt lényegénél fogva szerényen, csendben születik), de arra igenis szükség lenne, hogy job­ban figyeljünk oda az új szü­letésére és bátrabban állítsuk szembe a régivel, a múlt ma­radványaival. Nem utópista vágyálmo­kat kergetünk tehát akkor, ami­kor arra hívjuk fel az embe­reket, hogy éljenek, dolgozza­nak és gondolkodjanak szocia­lista módon. Ez a cél társadal­munk szükségszerű, belső köve­telménye, amelynek eléréséhez társadalmunk a szükséges fel­tételeket is megteremti. A szocialista társadalom tel­jes felépítése, a szocializmus erkölcsi elveinek győzelme és az új szocialista ember formá­lódása egymástól elválasztha­tatlan, szoros kölcsönhatásban levő folyamatok. A párt a szo­cialista társadalom nevében tá­maszt magasabb erkölcsi köve­telményeket mindenkivel, de elsősorban a kommunistákkal szemben. Az emberek erkölcsi fejlődésében azok az új erköl­csi elvek a döntőek, amelyek a szocializmus lényegének ki­bontakozását segítik elő: a szo­cialista munka elve, az egyéni és társadalmi érdekek össz­hangjára támaszkodó közösségi szellem, a szocialista hazaíiság és nemzetköziség. Ezek az el­vek egyfelől csak a szocialista társadalomban alakulhatnak ki, másfelől nélkülük, megvalósí­tásuk nélkül a szocializmus sem lehet teljes, a szocialista társa­dalom sem fejlődhet egészsé­gesen. A szocialista ember célkitű­zésének realitása és társadalmi megalapozottsága azonban sem­mi nem akadályozza, és a nagy a szocialista ember születését társadalmunkban ma már sem­mi nem akadályozza és a nagy társadalmi átalakulásokat auto­matikusan követi az emberek megváltozása. Életünkből a múlt sok maradványa még nem tűnt el nyomtalanul, s különösen szívósak ezek a maradványok a tudat területén. A társadalmi tudat fejlődése jelenleg az osz­tályharc fontos területe, ahol a régi gondolkodásmód ellenállá­sát sokféle tényező: tudatos propaganda és megszokás, világ­nézeti tájékozatlanság és kon­zervatívizmus, objektív nehézsé­gek és szubjektív hibák stb. se­gítik Ezért itt döntő jelentősége van a tudatos szocialista erők szervezett munkájának: az esz­mei felvilágosításnak és az ideo­lógiai harcnak. Ezért tűzte ki a párt külön feladatként is a szocialista ember nevelését. Wirtll Ádám Intézkedett a vezérigazgató Lapunk március 8-i számában jelent meg Felperes a nép­gazdaság című írásunk, amely­ben bíráltuk az ÉM Fémmun­kás Épületlakatos és Tömeg­cikkipari Vállalat kecskeméti és kiskunhalasi gyáregységét. Bírá­latunkra azzal szolgáltattak okot az üzemek, hogy — hely­telen'munkaszervezés miatt — a múlt évben lényegesen keve­sebb hollandi ágyat gyártottak, mint amennyit a népgazdaság igényelt. Ráadásul az év első hónap­jaiban is csak immel-ámmal fogtak hozzá az adósság tör­lesztéséhez, egymásra hárítva a felelősséget a késedelemért. Cikkünkre Gulyás Györgytől, a vállalat vezérigazgatójától az alábbi választ kaptuk: „Tisztelt Szerkesztőség! Hivat­kozással T. Lapjuk 1964. IH. 8-i számában megjelent „Felperes a népgazdaság” c. cikkükre, ér­tesítem önöket, hogy intézke­désemre 1964. április 20-ig tö­megeikkipari gyárunk a tavaly­ról visszamaradt 632 hollandi ágyat teljes egészében leszál­lítja. Az 1964. első negyedévi 500 darabos szerződésből is már ed­dig 420 komplett hollandi ágyat adtunk ót, a fennmaradt 80 da­rab szállítását pedig április 30-ig fogjuk teljesíteni. Felhívtam a gyár vezetőit, hogy a jövőben fokozottabb fi­gyelmet fordítsanak a mezőgaz­daság részére történő megren­delésekre, s azok gyártási és szállítási határidejének betartá­­lsára.1 % 4 miről a számok ,,beszélnek99 Vajon érdekli-e az olvasót a statisztika? Általában ezzel a kérdéssel nyúl az újságíró olyan témákhoz, amelyekben a szá­mok dominálnak az érvek esz­közeiként. De mégis élnie kell ezekkel, hiszen a számok olyan tényekről „beszélnek”, melyek­ről kár lenne hallgatni. Ilyen adatoknak ítélhetjük szocialista kereskedelmünk me­gyei eredményeit is. Első tény­­száma ennek egy hatalmas ősz­­szeg: 3 milliárd 490 millió fo­rint. Óriási pénzmennyiség! Ennyit költöttek tavaly az álla­mi, a szövetkezeti és a magán­kereskedelem boltjaiban külön­böző árucikkekre megyénk la­kosai, s ebben nem szerepel annak az árumennyiségnek az értéke, amelyet a megyén kívül vásároltak. Legnagyobb kereslet a vegyes iparcikkek iránt nyilvánult meg tavaly — 1 milliárd 213 millió forint értékben —, ami egyút­tal a tartás fogyasztási cikkek vásárlásának növekedését is mu­tatja. Ugyanis mosógépből 650, hűtőszekrényből 400, porszívó­ból 140, centrifugából 171, mo­torkerékpárból 1869, személy­­gépkocsiból 113, rádióból 1330 és televízióból 1450 darabbal vásárolt a fogyasztó közönség többet az elmúlt évben, mint 1962-ben. S ha nem csak az emelkedés számadatait nézzük, akkor szinte elálmélkodhatunk, hiszen egy esztendő alatt 520t mosógépet, 8480 rádiót, 5070 te levíziókészüléket, 1600 porszí­vót, 680 hűtőszekrényt, 3586 mo­torkerékpárt és 675 személygép­kocsit vásárolt megyénk lakos Álljunk meg to egy iimau«.­­ra! Valóban, akármilyen hihe­tetlennek tűnik, a tv-vásárlások növekedési üteme nagyobb mé­retű volt a rádióénál, sőt a mo­sógép és centrifugáénál is, s e legutóbbitól a személygépkocsi vásárlás növekedése alig-alig marad el. Ha figyelembe vesz­­szük, hogy 250 köbcentis Pan­nónia motorokból, 50 köbcentis segédmotorokból, hűtőszekrény­ből, hűtőgépekből — hogy csak néhány viszonylagos ..hiány­cikket” említsek — lényegesen többet is értékesíthetett volna a kereskedelem, már nyugodtan levonhatjuk a következtetést: tavaly még többen rendelkeztek a tartós fogyasztási cikkek vá­sárlásához szükséges pénzösszeg­gel, mint 1962-ben — tehát to­vább emelkedett az életszínvo­nal. Az említett, több mint egy­milliárd forintot kitevő vegyes * iparcikk forgalomból 306 millió forint jutott 1963-ban a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat egységeire. Jelentős ez az arány, éppen ezért érdemes a vállalat tevé­kenységének, eredményeinek tükrében folytatni a számok elemzését. Pontosan hét nappal gyorsult meg egy év alatt az áruk forgási sebessége, ami szintén a vásárlóerő növekedé­sét bizonyítja. A már felsorolt hiánycikkekhez tartoztak bizo­nyos időszakokban a kályhák, tűzhelyek, a kárpitozott búto­rok, a különféle aprócikkek stb. Ennek ellenére a vállalat áru­forgalma azs 1962. évihez ké­pest 14,2 százalékos felfutást mutat, s a gazdálkodási terv 2,5 millió forintos túlteljesítése is dicséri a kereskedelmi dol­gozók jó munkáját. sei esfceueixm loigaj^im gyors ütemű fejlődését azonban nem szabad egyoldalúan a vá­sárlóerő és az igények állandó növekedésével magyarázni. Nemcsak gazdasági, hanem po­litikai kérdés is ez. Mutatja, hogy az emberek nyugodtan építhetnek — és építenek is! —, társadalmi, gazdasági rendünk szilárd. Országunk, s megyénk lakói nyugodtan dolgoznak, ta­karékoskodnak azért, hogy a magasabb életszínvonalat, a kulturáltabb életformát biztosító árucikkekhez minél előbb hoz­zájussanak. Nem lennénk azonban követ­kezetesek, ha mindezzel össze­függésben elhallgatnánk azt, hogy a kereskedelmi dolgozók becsülettel állták a megnöveke­dett létszámú vásárlóhadsereg „ostromát”. Nekik is oroszlán­­részük van abban, hogy 110,9 százalékra teljesítette múlt éVi kereskedelmi tervét Bács-Kis­­. kun megye. S ami talán még fontosabb: ; a megye kereskedelmi vállala­­. tainak tei-vei a tavalyinál bő­­. vebb Választékú és nagyobb j mennyiségű árukészletet ígér­­. nek a vásárlóknak ebben az • évben. Bubor Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents