Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-11 / 59. szám
1964. március 11, szerda 3, oldal Jó módszer — magasabb terméseredmény MEGKAPTUK A bácsalmási termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok tavaly két és fél ezer sertést, 15 vagon baromfit, félmilliónál több tojást, nagy mennyiségű terményt, több száz vágómarhát, összesen 13,5 millió forint értékű árut adtak át a felvásárló vállalatoknak. Tavalyelőtt, amikor az elemi károk nem sújtották annyira a községet, 22 millió forint értékű mezőgazda- sági termékkel segítették a közellátást. A bácsalmásiak tehát évenként 8—10 százalékát adják a bajai járás felvásárlási tervteljesítésének. A község termelőszövetkezeti gazdaságai egyik-másik árucikkből azonban jóval kevesebbet termeltek, mint amennyire képesek lennének. Súlyos gondot okozott ugyanis a talajerő-utánpótlás. A jelenlegi körülmények között a szántóterületnek csupán 10—14 százalékát tudják istállótrágyázni, mert kevés az állatállomány. Ez viszont szoros összefüggésben van a takarmány készlettel, valamint a gazdasági épületek számával, alkalmasságával. Ki kell tömi ebből a bűvös körből, azt tűzték ki célul Bácsalmás termelőszövetkezetei. A 10—14 százalékos szervestrágyázás és a még mindig kisebb mennyiségben alkalmazott műtrágya nyilván nem elegendő a talajerő fenntartásához. Ha a tápanyagot közvetlenül a kukoricafészkekbe adagolják, elegendő holdanként 20—25 mázsa szervestrágya is, amelyhez 2 mázsa foszfort, 1 mázsa nitrogént és 50 kiló kálisót kevernek. A mi viszonyaink között ugyanis holdanként 1,5—2 mázsánál kevesebb műtrágya nem érvényesül megfelelően a kukoricatermesztésben. A község egyik legnagyobb termelőszövetkezeti gazdasága a Petőfi Tsz, már évek óta sikeresen alkalmazza a fészkestrágyázott kukoricatermesztést, sőt, ki is dolgozta ennek a technológiáját. Kapával való vetés heMeíyek a legellenálióbbak? ilódosi Sándor, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet fiatal kutatója behatóan vizsgálja, hogy a különböző hazai és külföldi paradicsomfajták közül melyek tanúsítják a legnagyobb ellenállást a két legveszedelmesebb gombabetegséggel, a Septoriával és az Al- ternariával szemben. A kísérlet során az egyes fajtákat mesterségesen fertőzi. lyett barázdanyitó ekével húzzák meg a sorokat, így. fele idő alatt végeznék a vetéssel, és a korábbi bárom személy helyett kettő is elegendő a munkafolyamat elvégzéséhez. Arra ügyelnek csupán, hogy a fészkekbe nyirkos állapotban kiszórt szerves- és műtrágya-keveréket nyomban kövesse a vetés és a fészkek betakarása. Ha kiszárad a barázda feneke, a vetőmag csak a következő esőzés után fejlődik és egyenetlenül kel ki. A Petőfi Tsz-ben 196'2-ben 24 —25, tavaly, az aszály ellenére is, 2? mázsa májusi morzsolt kukorica termett holdanként. Ebben az esztendőben a tsz 440 holdas kukoricaterü létéből 290 holdon vetik a fenti módszerrel a kukoricát, ügyelve arra, hogy a holdankénti 18—20 ezres tőszám meglegyen. Ezenkívül lesz egy 150 holdas kukoricatábla, amelyet vegyszerrel gyomtalaníEzen a délelőttön a Kecskeméti Városi Tanács V. B. mező- gazdasági osztályán a Vörös Csillag Tsz vezetői, s rajtuk kívül a Magyar Nemzeti Bank, valamint a felvásárló és értékesítő vállalatok képviselői gyűltek össze. A közös gazdaság ez évi tervével kapcsolatos észrevételeiket teszik meg az erre hivatott tanácsi, pénzügyi, illetve kereskedelmi szervek megbízottai. Bírálnak, javasolnak, figyelmeztetnek; a tsz-szakem- berek pedig „megvédik diplomájukat”. Érvelnek, indokokat hoznak fel az általuk kidolgozott irányszámok, a szándékolt gazdálkodási törekvések megalapozottsága, megvalósítható volta mellett. A közös gazdaság terve — az idén első ízben — az állami gazdaságok tapasztalatai nyomán és azok felhasználásával készült. Elkészítésének ez a módja kétségkívül a fejlődés jele A kellően mérlegelt számvetés eredménye, a szövetkezeti gazdák javaslataiból, véleményéből leszűrt terv, a „több szem többet lát” jól bevált elvét alkalmazva kerül alapos megvitatásra. Nemegyszer aggályok is felmerülnek a rubrikák, számoszlopok egyik-másik tételével kapcsolatban. Nyíltan felteszik például a kérdést a közös gazdaság vezetőinek: rendelkeznek-e megfelelő eszközökkel a teljesítéshez, vállalják-e a fetanak, de itt is íészkestrágyá- zott módszerrel vetnek. Az idei vetésterületet alapul véve a Petőfi Termelőszövetkezetben 12 vagonnal több kukorica várható betakarításkor. A fészkestrágyázott kukoricatermesztés és az ősziárpa-termelés növelésével már ebben az esztendőben megszűnhet a krónikus abrakta- karmány-hiány, s lehetővé válik az állattenyésztés nagyobb arányú fejlesztése. A Petőfi Termelőszövetkezet gazdáiéhoz hasonló törekvések vannak a bácsalmási Táncsics, a Haladás és a Lenin Termelő- szövetkezetben. Ha a község mintegy 1900 holdnyi kukorica vetésterületének legalább 40—50 százalékán fészkestrágyázott kukorica lesz. szerényen számítva mintegy 30 vagonnal több abrak takarmány terem a bácsalmási gazdaságokban. Kiss Antal lelősséget a meglehetősen „feszített” terv valóra váltásáért. A felülvizsgáló bizottság tagjainak egyike túlzottan magasnak tartja néhány növényféleség tervezett átlaghozamát. A tsz elnöke válaszában azzal érvel, hogy a tervet megfontoltan, az elmúlt év tény- számainak figyelembe vételével alakították ki. Feszített ugyan, de nem irreális. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a tavalyi esztendő aszályos volt, s ha — mint például a szőlőnél — az elmúlt évi termésátlagok szerepelnek, minden remény megvan arra, hogy a maguk elé tűzött célt akkor is elérik, ha netán a most induló gazdasági év időjárása sem lenne a legkedvezőbb. Hozzásegíti őket ehhez a különféle növényi kultúrák 234 holdat kitevő öntözéses művelése is. Jócskán délutánba hajlik már az idő, amikorra megtörténik a terv jóváhagyása, és sor kerül a jegyzőkönyv felvételére. A bizottság igent mondott a kidolgozott tervre, hangsúlyozva, hogy végső soron a kecskeméti Vörös Csillag Tsz vezetőségének egész évi tevékenysége és a szövetkezeti gazdák munkalendülete tölti meg azt tartalommal. _____________ J. T. Fe lvétel a SZOT felsőfokú munkásvédelmi tanfolyamára A tervet jóváhagyták A SZOT felsőfokú munkásvédelmi tanfolyama felvételi pályázatot hirdet az 1964 65-ös tanévre a munkásvédelem valamely ágában dolgozók, továbbá műszaki vezetők és más műszaki képzettséggel rendelkező érdeklődők részére. A tanulmányok elvégzéséé után a jelöltek diplomatervet, illetve szakdolgozatot nyújtanak be, amelynek sikeres megvédése esetén munkásvédelmi-szakmérnöki. illetve szaktechnikusi oklevelet nyernek. A szakmérnöki- tagozatra okleveles mérnökök és tudományegyetemet végzett vegyészek. a szaktech-nikusi tagozatra pedig mindazok jelentkezhetnek, akik technikusi képesítő oklevéllel rendelkeznek. Mindkét tagozaton budapesti és vidéki ágazat is indul, a foglalkozásokat azonban minden esetben Budapesten tartják. A tanulmányi idő a budapesti ágazatoknál két év, a vidékieknél két és félév. Az oktatás egyetemi levelező rendszer szerint folyik, a hallgatókat tehát megilletik a főiskolai levelező j hallgatókra vonatkozó kedvez- ' menyek. „1964. február hó 27-én cikk jelent meg a Petőfi Népében „Furfangosok” címmel. Tekintettel arra, hogy az abban foglaltakról a vállalat vezetőségének — olyan értelemben, mint ahogyan azt önök közölték —, nem volt tudomása, így Ká- vássy elvtárshoz, a Megyei Döntőbírósághoz fordultunk magyarázatért, aki kiküldte hozzánk Sántha elvtársat. Ö tartott vizsgálatot vállalatunknál kötbérügyben és tudomást szereztünk arról, hogy ő adta az alapötletet ezen cikk megírásához...” A Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat igazgatójának válaszlevele ezek- után egy bekezdésen keresztül olyan sértő, hogy éppen az ő érdekében mellőzzük. Folytatjuk az ügyre vonatkozó részszel. „Vállalatunk egy budapesti ktsz-nek gyártott különféle csavarokat. Múlt évi tervünk nem volt lekötve rendelésállománnyal, igy igyekeztünk a terv teljesítése érdekében alkalmi rendeléseket is elfogadni. A legyártott csavarokkal kapcsolatban minőségi kifogást emeltek, így a jegyzőkönyv felvételére felküldtük azt a technikust, aki a technológiát kidolgozta, és köteles lett volna azt gyártás közben is ellenőrizni. Ez a technikus — aki a sok ballépése miatt már rég eltávozott vállalatun- tól — elismerte az egész szállítmány hibáját, holott az lett volna a kötelessége, hogy szúrópróbaszerűen megállapítsa, hány százalék a selejt, és az mennyiben javítható. Megállapítottuk, hogy az egész átvizsgálással néhány perc alatt végzett, s más munkája nem lévén, privát ügyeit intézte el Budapesten, és este ért haza. A szállítmány visszaérkezésekor megállapítottuk, hogy át kell válogatni a csavarokat és kb. 10 százalékánál újra vágni a menetet a hibás menetmetszők miatt. A ktsz- nek sürgős volt, erre várni nem tudott, mi pedig azon az állásponton voltunk, hogy akkor hagyja itt az egészet, mert a csavarokat saját gyártmányainkhoz is el tudjuk használni. A kötbérek és késedelmek miatt igazoló jelentést kértem a csoportvezetőktől. így az anyag-, áruforgalom csoportvezetője a főkönyvelőnek 10— 16/1963. ikt. számon jelentést tett — belső használatra — a kötbér felmerülésének okáról. Ezért én jogosan figyelmeztettem — sajnos anyagi felelős- ségrevonás nélkül — az illető technikust, azért mert — először: nem ellenőrizte gyártás közben a minőséget, azért mert rossz technológiát adott ki és helytelenül járt el a jegyzőkönyv felvételénél, mert meg kellett volna állapítani a selejtszázalékot és a javítási lehetőséget, mely esetben a kötbér összege kisebb lett volna, sőt el is lehetett volna kerülni. Az ilyen felelősségre vonásra minden jogom megvan, és minden alap megvolt. Tehát addig, amíg önök a cikk bevezető részében azt kifogásolják, hogy a vállalatok mellőzik a felelősségre vonást, ugyanakkor megrónak azért, mert felelősségre mertem vonni valakit, rossz munkája után keletkezett kötbér miatt...” A válasz befejező mondatait ugyancsak Hoffmann György igazgató érdekében hagyjuk el. Ehelyett közöljük a Megyei Döntőbizottság képviselőjével, Sántha elvtárssal folytatott beszélgetésünk lényegét. Idézzünk a Finommechanikai Vállalat 1963 szeptember 28-i jelentéséből: „A megrendelő exportgyártmányaihoz rendelt meg alkatrészeket... A kérdéses alkatrészeket a műhely úgy készítette el, hogy azoknak jó része minőségi kifogás miatt nem használható, azonfelül hogy a kérdéses határidőt nem tartotta meg... A minőségi jegyzőkönyv felvételénél megbízottunk azt a hiányosságot követte el, hogy elfogadta a megrendelőnek azt az állítását, hogy az általunk legyártott munkadarabok teljes mennyiségben használhatatlanok. Ennek értelmében a későbbi módosító kísérleteink — hogy a kifogástalan darabokat a megrendelővel átvétessük, hiábavalónak bizonyult. Ennek értelmében hibásnak tartom a kérdéses kötbér kifizetésében a műhely vezetőjét, a MEO-t, valamint vállalati megbízottunkat, aki a minőségi jegyzőkönyv felvételénél felelőtlenül járt el.” Mint látjuk, Sántha József elvtársnak nem kellett „alapötletet adni” a cikk megírásához. A felelősök meghatározása szétfolyó: melyik műhely vezetőjéről van szó? A MEO- ban kiről? A jelentés szerint mégiscsak a megbízott a légii ibásabb, mert elismerte a mulasztást. Ez pedig — a vállalat saját tájékoztatója szerint nem is olyan kicsi, hiszen az alkatrészek „jó része minőségi kifogás miatt nem használható”. Ez bizonyára nem a lapnak írt válaszlevélben feltüntetett 10 százalék. Amit alátámaszt a vállalat két vezetőjének kijelentése, Sántha elvtársnak beismerték, hogy 40:60 volt az arány a minőségileg kifogásolt és megfelelő alkatrészek között... Ezt szerintünk. ránézésre is meg tudja állapítani — nemhogy egy technikus, de majdhogynem egy laikus is. „Egy ízben már azzal a jelzővel illettek bennünket, hogy hallgatag vállalat vagyunk... — írja az igazgató. Ezt a cikket azonban nem hagyhatom válasz nélkül.” Igen, megválaszolta, de levele, amellett, hogy sértegetésekkel van tele, eléggé el is rugaszkodott a tényéktől. —th —n Szaktanácsadók segítenek a paprikát termesztő tsz-eknek A Kalocsa vidéki termelőszövetkezetek a fűszerpaprika elmúlt évi gazdag termése után bizakodva készülnek az idei évre. A tervezettnél 300 holddal nagyobb területen, összesen 6200 holdon termesztik a világhírű fűszernövényt. A nagyüzemi paprikaföldek beültetésére már most készülődnek. A tavalyinál jóval nagyobb területeken alakítják ki a palántanevelő telepeket is, ahol a szokottnál ritkábban nevelik a növényeket. így erőteljesebb, fejlettebb hajtásokat kapnak, amelyek kevésbé sínylik meg a szabadföldi kiültetést. Ebben aa évben mái- mindenütt nemesített paprikát termesztenek, legnagyobb részt az E—15-ös bőtermő fajtát, amelyet kizárólag erre a vidékre nemesítettek a kutatók. A paprikásokat sokoldalúan segíti a termeltető vállalat is. Kétezer vagon trágyát osztott szét közöttük, a csapadékpótlásra pedig újabb 22 öntözőberendezést adott át a termelőszövetkezeteknek. A palántanevelés, valamint a kiültetés időszakában termelési tanácsadók járják a nagyüzemi termesztésben még gyakorlatlan közös gazdaságokat és segítsége nyújtanak az új termelési módszerek alkalmazásához.
