Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-10 / 58. szám

1964. március 10, kedd 5 oldal Elhunyt Tóth László Tegnap a déli órákban fáj­dalmas hír kelt szárnyra Kecs­keméten: Meghalt Tóth László, a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottságának elnöke, nyugalmazott tanácselnök-he­lyettes. Súlyos betegsége már évek óta őrölte szervezetét, s az utóbbi hetekben végképp elhatalmaso­dott. A hír, városszerte mélységes részvétet keltett. Tóth Lászlót Kecskeméten általánosan ismer­ték. Nincsen a közéletnek ol^an ága, melyből ő fáradhatatlan munkával ki ne vette volna ré­szét, s e tevékenysége által ösz- szeköttetésbe került szinte a vá­ros egész lakosságával. Minden­kin segített, aki jogos kérelmé­vel vagy sérelmével hozzáfor­dult, s népszerűsége általános volt. De ismerték munkáját me- gyeszerte és sok tekintetben még országos viszonylatban, sőt a határokon túl is. Tóth László Kecskeméten szü­letett, 1895. május 17-én, tehát most töltötte volna be élete hat­vankilencedik évét. Ismerve munkaszeretetét és tehetségét, még sok nagyra hivatott tervet és alkotást várhattunk volna tő­le. Képességei már korán meg­nyilatkoztak. A kecskeméti re­formátus kollégiumnak volt egyik első diákja. Tanulmányait részben iskolai segélyek, részben gyengébb diáktársai tanítása ál­tal tudta elvégezni. Kitűnő érett­ségije után a kecskeméti jog­akadémiára iratkozott be. Köz­bejött azonban az első világhá­ború, s tanulmányait csak a le­szerelés után folytathatta vol­na, de akkor elkövetkezett a for­radalmak nagy ideje, s Tóth László, ki már ifjúságában is lelkes harcosa volt a haladó esz­méknek, jelentős részt vállalt a forradalom, s 1919. március 21-e után a Tanácsköztársaság szol­gálatából. Mint nagyszerűen képzett, magas műveltségű ifjú, a kulturális ügyek, elsősorban az irodalom és a művészet di­rektóriumi megbízottjává ne­vezte ki a Munkástanács. Az ellenforradalmi időkben Tóth László sem kerülhette el a börtönt. Letartóztatták, majd másfél évre elítélték. Pályája, mely nagyszerű szel­lemi képességeinek megfelelően indult, megszakadt. Hosszú évekre volt szükség, míg bejut­hatott az Első Kecskeméti Hír­lapkiadó és Nyomda Részvény­társaság nyomdájába, s jó más­fél évtized kellett ahhoz, hogy ott olyan szerephez jusson, mely képességeinek megfelelt. Kitűnő újságíró volt. A Tanácsköztár­saság idején munkatársa a szo­cialista párt lapjának: a Magyar Alföldnek, később pedig a Rész­vény-nyomdában megjelent — Kecskeméti Lapoknak, melynek voltaképpen ő volt a szerkesz­tője. A második világháború vé­gén Tóth László a kiürítési pa­rancs ellenére sem távozott el a városból, s 1944. december 16-án, mint polgármester ke­zébe vette Kecskemét vezetését. Az a három és fél év, amit itt eltöltött, szakadatlan, áldozatos munkában telt el. S amikor az 1956-os ellenfor­radalom pusztításait helyre kel­lett állítani, újra Tóth László felé fordult a bizalom. Megvá­lasztották a városi tanács vég­rehajtó bizottságának helyettes elnökévé, s ismét jórészt rá há­rult a feladat, hogy a várost ezeken az új nehézségeken is keresztül vezesse. S ő ennek a minden testi, lelki erőt igénybe vevő feladatnák is kifogástala­nul megfelelt. 1958 végén visszavonult, de csak a hivatalos munkától. Eb­ben az időben választották meg a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnökévé és megyei bizottságának alelnökévé. A rövid, vázlatos életrajz is mutatja, sokoldalú tehetségét, áldozatos munkakészségét. Pedig hol vannak még a rö­vid felsorolásból hosszú mun­kálkodásának többi megnyilat­kozásai? Cikkei, tanulmányai, köztük a Népkutató Füzetekbe Donáth Györgyről írt tanulmá­nya, mindenkor érdeklődést kel­tettek. A felszabadulás után el­nöke lett a Katona József Tár­saságnak, mely éveken át ered­ményesen működött. Sokat le­hetne még írni kiváló szónoki képességéről, beszédeiről, me­lyekből a valóság tényei mellől sohase hiányzott a líra, az ő költői lelkének aranyfényű meg­nyilatkozása. Még a felszabadulás előtt kap­csolatba tudott lépni a nyomda révén Móricz Zsigmonddal, aki jórészt általa szerette meg Kecs­kemétet. Ö juttatta nyomtatott betűhöz Németh László, Sárközi György, Illyés Gyula, Erdei Fe­renc, Féja Géza és más baloldali és népi írók írásait. Az a munkássága pedig, amit a magyar sakkélet terén végzett, külföldön is ismertté tette a ne­vét. Mint a Kecskeméten meg­jelenő Magyar Sakkvilág szer­kesztője, a várost a magyar sakkélet vezető helyére emelte. Az ő érdeme volt az 1927-i sakkvilágverseny megrendezése, mely akkor valóban világhírne­vet szerzett Kecskemétnek. Saj­nos, az idei sakkverseny veze­téséből már betegsége miatt ki kellett maradnia. Sakk-könyv­tára páratlan az egész ország­ban. Mint a Kecskeméti Kodály- kórus elnökének nagy része van dalkultúránk két évtizedes leg­újabb fejlődésében és felvirá­goztatásában. Emlékét híven őrizzük. Dr. Váry István 49. Amiről te álmodozol Másnap a Stefánia úton talál­kozott Katival. — Ma nagyon komolyan aka­rok beszélni veled — tört rá minden bevezetés nélkül. — Miről? — lepődött meg a lájiy. Szokatlanul idegennek, hi­vatalosnak érezte Feri hangját. — Eddig is komolyan beszéltél velem. — Ma másról van szó. Ne sér­tődj meg, nagyon összekeveredett körülöttünk minden. — Micsoda? — ijedt meg Kati. — Hát ez az egész. Te és én, és a szüleid, és a te rendőrségi dolgod, meg ... — Te nem tehetsz róla. — Nem, de mégis. Én vitte­lek oda, nélkülem nem kerül­hettél volna ilyen kellemetlen helyzetbe. — Nem baj, legalább hozzad is közelebb kerültem. Feri érezte, hogy kedvesség­gel kellene viszonozni a lány szavait, mégis ez bukott ki be­lőle: — Ki tudja? Katinak rosszul eselt. — Én tudom — mondta és könnyes lett a szeme. — Apád fél, hogy kellemet­lensége lesz. — Miért lenne? Attól te ne tarts, könnyen segít magát. Ha kell, elzavar hazulról, de miat­tam nem kockáztat semmit. Is­merem én... Ferit meglepte a lány éles hangja. így sose beszélt. — A szüléidnél kell marad­nod — mondta hideg tárgyi­lagossággal. — Nélkülem meg­lehetsz, de rájuk szükséged van. A lány elnémult. Amikor új­ra megszólalt, remegett a hangja: — Nem hiszel nékem? Ha hívnál, akárhová, veled men­nék. Feri elérzékenyült. Miért kel­lett ez? Hiszen tulajdonképpen mást akart mondani. — Hová mennénk, drágám — kérdezte nevetve. Megállt, két tenyere közé fogta a lány ar­cát. Nézte és kínosan mosoly­gott. Legszívesebben azt mond­ta volna: tréfáltam, megijesz­tettelek. De a torkát köszörülte és újra komor ábrázatot öltött: — Tisztába kell tennünk mindent. — Nem értelek miről be­szélsz? — Hallottad, mit mondott a múltkor édesapád? Érvényesü­lés, biztos kenyér... behúzott nyakkal élni, neki ez az esz­ménye. Ez a tanácsa is. Én ezt nem fogadom el. — Mondtad már. Meg tudom is. Hiszen ismerlek. örülök neki. Csalódtam volna, ha a bé­kesség kedvéért ráhagyod. — Nem akartam vitatkozni. — De azért megmondtad. Anyámnak is. Büszke voltam rád. — Mit mondtakc — Kik? — A szüleid. — Leszidtak, amikor elmen­tél. — Engem? — Dehogyis. Engem. A ma­ma csacsiságokat beszélt. — Miket? — Ah, — legyintett Kati —, mondtam, csacsiságokat. — Hadd halljam. — Minek? Nevetsége«0’ — Akkor is. — De igazán ... — Mondd csak. — Hát, hogy szép vagyok, megcsinálhatnám a szerencsé­met. Hogy veled nem enged, mert te sose fogsz boldogulni. Az sose lesz, amiről te álmo­dozol. Apám kontrázott hozzá. — No látod ... — Tán igazat adsz nekik? Most a lány emelte fel a hangját: — Azt hiszed, talán megijed­tem tőlük? A KISZ és az úttörők kapcsolata^ az ifjúságvédelem probiémá' a HISZ megyei vb ülésén ÜLÉST TARTOTT tegnap Kecskeméten a Kommunista If­júsági Szövetség Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület tagjai hét napirendi pontot vitattak meg. Értékelték, többek között, az ifivezetők munkájának múlt évi tapaszta­latait, a KISZ KB Intéző Bi­zottságának az if j úságvédelmi munkára vonatkozó határozatá­nak végrehajtását, s megvitat­ták a további feladatokat. AZ ELSŐ napirendi pont elő­terjesztésekor Papp István, me­gyei úttörő-titkár hangsúlyozta, hogy amíg 1962 júniusában 850, egy évvel később pedig 982 ifjú­sági vezető működött az úttörő- csapatoknál, jelenleg 815-re csökkent a számuk. Ez azt je­lenti, hogy 138 úttörőcsapatnál egyetlen ifivezető sem tevékeny­kedik. Megyénk 228 úttörőcsa­patának van testvér KlSZ-szer- vezete, de mindössze 155 KIS2- alapszervezet ad ifjúsági vezetőt a testvércsapatnak. A továb­biakban azokat a konkrét tenni­valókat vázolta a megyei úttö­rőtitkár, melyek végrehajtása szükséges ahhoz, hogy a jövő­ben a KISZ-alapszervezetek és az úttörőcsapatok kapcsolata gyümölcsözőbb legyen. EZUTÁN a KISZ KB Intéző Bizottsága az ifjúságvédelmi munkáról hozott határozatának végrehajtásáról tárgyaltak az ülés részvevői. Két évvel ezelőtt 338 fiatalko­rút vontak bíróságilag felelős­ségre, s az arány egy év alatt még kedvezőtlenebbül alakult — állapította meg az előterjesztés. — Nem volt eléggé hathatós például a megelőző felvilágosító munka a bűnözésre hajlamos fiatalok körében, elsősorban a korábban igen jól működő ifjú­gárdisták részéről. Fel kell figyelni arra — álla­pította meg a KISZ vb-ülése —, hogy a bűncselekményeket el­követő fiatalok általában nem rendelkeznek a minimális álta­lános műveltséggel, gyakran nincs állandó munkahelyük. A VB HATÁROZATA szerint a KISZ járási, illetve városi bi­zottságai a jövőben rendszeresen — Mit mondtál? — Mit? Hogy fütyülök a sze­rencsére. Hogy mindig a szi­vem után megyek,, egész éle­temben, akárhogyan is ... — Ezt mondtad? — Igen. — Ilonka hallotta? — Persze. — Mit szólt? — Azt, hogy hülye vagyok. — Te? Tudod-e, hogy... — Ferit elfogta a méreg. De hir­telen meggondolta magát. — Különben —, legyintett. — Mit akartál mondani? — Nem fontos. Ok mit mond­tak még? — Semmit. Abbahagyták. Megharagudtak rám . .. Vala­mit mondani akartál. — Én? Semmit. — De. Valamit elkezdték Ilonkáról. — Semmit. — De. Azt mondtad: Tudod-e hogy... Azt akartad mondani, hogy Lakyval jár? — Láttam őket. — Láthattad. Minden nap ta­lálkoznak. — A szüleid tudják? — Hogyne tudnák? — Tetszik nekik? — Különben nem engednék. — Szép. Egyszóval, ezt is ... Mondom, meg kell beszélnünk. Nekem nagyon nem tetszik. És ... (Folytatjuk.) megbeszélik az ifjúságvédelmi munka legfontosabb tennivalóit az illetékes rendőrkapitánysá­gok ifjúságvédelmi előadóival. A nagyobb községekben és a vá­rosokban létrehozzák az ifjú­gárdát, melynek feladata a fo­kozottabb ellenőrzés. Március 31-ig a KISZ-bizottságok neve­lési osztályai mellett egy-egy öt­nyolc főből álló ifjúságvédelmi operatív csoportot szerveznek, melynek tagjai a lejtőre került fiatalok felkutatásával, patroná- lásával foglalkoznak. A MEGYEI KISZ vb-ülés részvevői a továbbiakban a me­gyében folyó állami, szakmai oktatás tapasztalatait, a KISZ- szervezeteknek a tanulást segítő tevékenységét beszélték meg, majd meghallgatták a múlt évi ifjúsági mezőgazdasági munka­versenyről, s a dunavecsei járás 1963/64. évi KISZ oktatásának tapasztalatairól szóló jelentése­ket. B. Gy. Megmaradt szendvics L egalábbis a szünetig meg­maradt. Nemrégiben egy megyei érte­kezleten, ahol a résztvevők 2ő- me pedagógus volt, egy kis szer­vezési hiba csúszott a program­ba. Késett a Pestről várt elő­adó. így eshetett, hogy még alig negyedórája beszélt, amikor nyílt az ajtó, s behozták, letet­ték az asztalokra az eredetileg a referátum végére „időzített” szendvicseket. No, vajon mi lesz? Késő dél­előtt volt már. Az ízes falatokra alighanem megkordult néhány gyomor, a referátum pedig még fél órát, egy órát is eltarthat... Ki nyúl hozzá elsőnek? Aki nekilát, jól jár, mert akárhogy- is, biztosan jó néhányan restell­nének az előadó helyett a ha- rapnivalóra felejtkezni. Annál több jut a többinek!... De nem nyúlt hozzá senki. Félszböl aligha — inkább il­lendőségből fegyelmezték ma­gukat a jelenlevők. Megvárták a beszámoló végét, a szünetet. De még akkor se mondta senki, hogy „na, végre, lássunk hoz­zá! ...” Nem azért mondtam el, mint­ha szenzáció volna. De azért semmiség se... M. L. Nyitás: május eisején Tavaly fogtak hozzá a solti művelődési ház átépítéséhez, de anyaghiány miatt minduntalan félbe kellett hagyni a munkát. Őszig nem is került tető alá az új épületszárny, így aztán a té­len dolgozni sem lehetett benne. Most, február közepén ismét megélénkült az építkezés. A Dunavecsei Járási Tanács épí­tőbrigádja azóta megszakítás nélkül dolgozik. Úgy ígérik, hogy május 1-ére elkészülnek a belső munkákkal, egy hónap múlva pedig kívül is befejezik az építést. Mivel bővül a művelődési ház? Egy korszerű színházte­remmel. Eddig nem járt hozzá­juk színház, mert kicsi volt a nézőtér is, meg a színpad is. Májusban már 400 személyes nézőtéren fogadhátják a mű­vészeket, modern világitású és berendezésű nagyteremben. Jó­val nagyobb lesz a színpad is, alkalmas bármilyen együttes felléptére.

Next

/
Thumbnails
Contents