Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
Egv szerep — két ruha Az „Igen” című új magyar filmben Béres Ilona játssza a főszerepet. Ezúttal a filmben „szereplő” ruháiból mutatunk be kettőt Korszerű csillárok A lakáskultúra fejlődésével szinte észrevétlenül kimentek a divatból a sokágú, agyondíszített, s még néhány évvel ezelőtt is igen elterjedt bronzcsillárok. Nem is sajnáljuk őket, hiszen a mennyezetre világító égőik inkább hangulat- keltő célt szolgáltak, mint a szoba tárgyainak, vagy munkaasztalunk megvilágítását. A kisméretű, alacsony szobában különben is groteszkül hat a több ágú, túl díszes csillár, különösen a modern, egyszerű vonalakat követő berendezés mellett. Az új vonalú „csillárok” sokkal egyszerűbbek elődeiknél, de ez nem jelenti azt, hogy nélkülözik az ötletességet. A vékony zsinóron függő búrák többsége sima, vagy recézett tejüvegből készül — mint képünkön is látható —, s célszerű úgy felszereltetni őket, hogy magasságuk állítható legyen, így sok esetben helyettesíthetik az asztali olvasólámpát is. A vegyszeres növényvédelemmel járó egészségügyi tudnivalók A mindjobban elterjedő kémiai növényvédelem gazdasági hasznához nem fér kétség. A növényvédő szerek célszerűen alkalmazva a termesztett növények kártevőit pusztító anyagok, mérgek. Óvatlan, az előírástól eltérő használatuk azonban az emberre és a hasznos állatokra is mérgezési veszéllyel járhat. Ezért — úgy véljük — nem árt ha ezúttal rovatunk falusi olvasói számára adunk némi útbaigazítást, tájékoztatást a tavaszi munkák kezdete előtt — egészségük védelme érdekében. Sokféle mérgezési veszély összefoglaló ismertetőül elmondhatjuk, hogy használati módjuknak megfelelően e szerek lehetnek vizes oldatban, szuszpenziókban, emulziókban alkalmazott permetezőszereik, csávázó-, bemerítő-, öntöző-, bekenőszerek, por formájában kiszórt, légtérbe juttatott gázosító-, füstölő-, ködösítőszerek valamint a kártevők által táplálékként elfogyasztott mérgező csalétkek. Ennek megfelelően az emberre háruló mérgezési lehetőségek veszélye is sokféle. . A vegyi anyagok az élő szervezetbe a testfelszíneken át, légutakon, a bőrön, a szem nyálkahártyáján, a szájon valamint a tápcsatornán keresztül juthatnak. Az érintkezés egyes mérgekkel néha helyi károsodás nélkül történik és az anyag észrevétlenül, szinte alattomosan hatol a szervezetbe. Legtöbbször azonban az egyes oldószerek, savak, lúgok jelentős helyi károsodást, marást, gyulladást, az élő Érdekes összefüggések A terhesgondozó intézetek és a kórházi szülészeti osztályok krónikái arról tanúskodnak, hogy az elmúlt években nagyon megnőtt a koraszülések számaránya. A közelmúltban statisztikusok is behatóan foglalkoztak a jelenség okaival, s országos és budapesti adatok alapján elemezték: milyen ösz- szefüggés állapítható meg a koraszülések és a művi vetélések között. A kiterjedt vizsgálat eredményeit összegezve megállapították, hogy statisztikailag igazolható kapcsolat található az előzetes művi vetélések és a koraszülések arányának emelkedése között. A számokból, adatokból ugyanis világosan kiderül, hogy a kora, főleg pedig az éretlen születésűek növekvő gyakoriságát alapvetően a korábbi nagyszámú művi vetélés okozza. A statisztikusok következtetései között szerepel például, hogy a koraszülések gyakoriságának növekedésében alárendelt szerepet játszik az a tény, hogy az elmúlt években az anyák átlagos életkora csökkent. Az orvosok és a laikusok körében felvetődött az is, hogy esetleg az úgynevezett urbanizációs ártalmak, a nagyvárosi élet egészségre káros behatásai is okozói lehetnek a koraszülések száma emelkedésének. A statisztikai vizsgálat cáfolja ezt a nézetet, s külföldi adatokat is felsorakoztatva bizonyítja: a fokozódó városiasodás egyáltalán nem, vagy pedig csak egészen csekély mértékben játszik közre e jelenségben. A felmérés érdekes eredménye volt, hogy az elsőszülötteknél a koraszülések aránya lényegesen alacsonyabb, mint a másod-, harmad- stb szülötteknél. További vizsgálódások alkalmával azonban kitűnt, hogy ebben is végső fokon a művi vetélések „ludasak”, mert megközelítő pontosságú becslések szerint az első gyermek születése előtt a nők 18 százaléka esik át művi vetélésen, ez az arány azonban a második, illetve a harmadik gyermek születése előtt 47, illetve 74 százalékra emelkedik. sejtek elhalását okozhatják, majd a különböző mértékű felszívódás eredményeként általános mérgezés is kifejlődhet. Hogyan kerül a szervezetbe? Növényvédelmi munka közben a növényvédőszerek gáz, gőz, köd, füst, permet vagy por formájában kerülnek a levegőbe. Az átlagos napi nyolc órai munka folyamán mintegy 10 köbméter levegő cserélődik a tüplőben. A vegyszerrel szennyezett levegő ily módon az orr, garat, légcső nyálkahártyájának, és a tüdő lég- zőhólyagocskáinak mintegy 100 négyzetmétert kitevő, teniszpálya nagyságú felületen kerül érintkezésbe szervezetünkkel. A bőrünk felületével érintkező vegyszerek hatása lehet helyi vagy felszívódás utáni általános mérgezés. A zsírokban, zsíroldó szerekben oldódó folyadékok, vagy szilárd anyagok az ép bőrön keresztül is jól felszívódhatnak. További mérgezési veszély forrása az ajkakról, bajuszról, szennyezett kézzel végzett étkezés, dohányzás. Amikor látszólag nincs baj... A felszívódott anyagok egy- része a szervezetben előbb- utóbb elbomlik, kiválasztódik és a szervezet méregtelenítődik. A vegyi anyagok méregtelenítésében jelentős tényező, hogy a mérgek a vesén, tüdőn, májon, a tápcsatornán és különböző mirigyeken keresztül kiválasztódnak. Az anyagok másik csoportját azonban az jellemzi, hogy a szervezetbe kis töménységben is ugyanolyan hatást fejtenek ki, mint más, nagyobb töménységű és mennyiségű mérgek. Ilyenek a különböző klórozott aromás szénhidrogének, arzén, tallium és vegyületei, melynek a szervezet különböző részeiben, főleg a csontokban, zsírszövetekben vagy a bőrben rakódnak le, ott depót képeznek. Látszólag nincs baj, de a „méregtelenítésnek"’ ez a módja veszélyt rejt magában, mert a méreg különböző okokból kiszabadulhat, mobilizálódik és váratlanul tényleges mérgezéshez, kiújuláshoz vagy rosszabbodáshoz vezethet. A vegyi anyagok egy része a méreghatáson kívül bizonyos feltételek között jellegzetes tülyári „előzetes“ Bár a tavasz sem érkezett még el igazán, de az előrelátó kereskedelmi szakemberek már a nyári divatcikkek beszerzésén fáradoznak. Nem sikertelenül, hiszen mint képes „mellékletünk” mutatja, csinos fürdőruhákban az idén sem le»" hiány. netekben megnyilvánuló túlérzékenységi állapotot, úgynevezett allergiát idézhet elő, különösen akkor, ha a szervezet már előzőleg is fertőződött az illető anyaggal. A túlérzékenységi állapot tünetei különböző elváltozások a bőrön, csalán- kiütés, ekcéma, vizenyős puffadás főleg az arcon, nehéz légzés, asztmás tünetek, hasmenés, stb. Tartsuk be a használati utasítást! Mindezektől a kellemetlenségektől és a mérgezés veszélyétől megóvhatjuk magunkat, ha a vegyszerek használatára vonatkozó előírásokat pontosan és lelkiismeretesen minden esetben betartjuk, ha használatuk után és étkezés előtt gondosan kezet mosunk. Ha ezek elmulasztása miatt mérgezés következik be a helyszíni elsősegélynyújtás célja az orvosi ellátás biztosításáig a további mérgezés lehetőségének megszűntetése, következményeinek enyhítése, a közvetlen életveszély elhárítása. Elsősegélynyújtásra mindenki köteles, elmulasztását a törvény bünteti. A mérgezett gyógykezelése azonban már az orvos feladata. Ezt az elsősegélynyújtás sohasem pótolhatja. Lóránd Nándor gyógyszerész Ötleteket gyűjtünk "»■»**«00»*** : Bérházi lakásoknál sok esetben az alig több mint egy-két négyzetméternyi erkély pótolja az udvart, a saját kis kertet. Sok esetben — de nem mindig. Olykor ennél sokkal praktikusabb dolgok — mint például a kismosás utáni ruhaszárítás — miatt mond le egyik-másik lakótársunk, még a nagyforgalmú kecskeméti Rákóczi úton is, az erkély rendeltetésszerű használatáról. Máshol ide zsúfolják a használaton kívüli holmikat stb. Pedig ez nem más, mint könnyelmű lemondás arról, hogy legalább tavasztól őszig „megnagyobbítsuk” a téli hónapokban szűknek bizonyult lakásunkat. Hogy hogyan képzeljük? Ha nem is több, de legalább két kisméretű, csővázas fonottszék még a legkisebb erkélyen is elfér, s nem hat ízléstelenebb dekorációként a száradó ruháknál. Házilag is elkészíthető keskeny ládikákból az erkély aljára keretet képezhetünk, töltsük meg földdel, ültessük be futónövénnyel — s nyárra kellemes pihenő, napozó he- ' "et kapunk, ötletes, szép és llszerü lenne az is, ha az épülő új házak erkélyei fölé a képen látható módon, lehúzható színes ponyvákat szerelnének „napernyőként”. E néhány ötletet csak figyelemfelkeltésnek szántuk, s azért tettük szóvá most, hogy még legyen idő a megvalósításukhoz. Újabb ötleteket is szívesen fogadunk és adunk közre, hogy mire elérkezik a tavasz és a nyár, minél több bérházlakó varázsolhassa felüdülést nyújtó kis „szigettél’ az eddig kihasználatlan erkélyeket. Receptek SÖS FORGÁCS. 6 deka élesztői tejben megáztatunk. 30 deka liszttel, 5 deka zsírral összemorzsol* juk, hozzáadjuk az élesztőt, s jól összegyúrjuk. 4 egyenlő részre oszt* juk, majd másfél órán keresztül pihentetjük. Késvékonyságúra nyújtjuk, tojássárgájával megkenjük, sajttal megszórjuk, rádlival hosszú csíkokra vágjuk, és forró sütőben sütjük. DIÓS KIFLI TOJÁS NÉLKÜL. 28 deka vajat, 14 deka porcukorral és 14 deka őrölt dióval elkeverünk és 35 deka lisztet gyúrunk hozzá. Jól kidolgozzuk, kifli-alakokat formálunk belőle és lassú tűznél megsütve, még melegen megforgatjuk cukorban.
