Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-07 / 56. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek BACS - KISK.UN MEGYEI LAPJA MAGYAR. SZOCIALISTA XIX. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM MUHKÁSPÁ RX Ara 60 filter 1964. MÁRCIUS 1í, SZOMBAT i'f \: Sikereink titka a dolgozó emberekbe vetett bizalom A Hazafias Népfront megyei küldöttgyűlése Dr. Bodóczky László elvtárs. — A Hazafias Népfront Hl. kongresszusára készülve el­sősorban az a felemelő légkör ragad magával bennünket, mely egész népünk magatartásából árad, az a nagyszerű tudat, hogy életünket jó vágányra te­reltük és pártunk politikája ga­ranciát jelent a további sike­rekre. Mondhatjuk úgy is, hogy jó érzésünk alapja az egész ma­gyar 'valóság, benne megyénk fejlődésének egyre inkább né­pünk kedve szerinti kiteljese­dése. Szokás manapság azt monda­ni, hogy sikereink kulcsa a párt politikájában van. De mi a kul­csa a pártpolitika sikerének? Csakis a dolgozó, építő embe­rekbe vetett bizalom. Vagyis: politikánk nem valami elvont, az eszközökkel és lehetőségek­kel nem számoló jónak a meg­valósítására irányul, hanem a valóság szigorú és pontos fel­tárására építve olyan célokat a szónoki emelvényen. A továbbiakban a megyei nép­frontbizottság elnöke a szocia­lizmus erőinek világméretű elő­retöréséről beszélt, majd rátért megyénk né-p fron tmozgaienának ismertetésére. — Visszatekintve a Hazafias Népfront 1960 május havában megtartott II. kongresszusa óta eltelt négy év munkájára, meg­állapítható, hogy a kongresszus után megyénkben is fellendült a' mozgalmi tevékenység — mon­dotta BodóczjO’ László. — Az újjáválasztott' népfrontbizottsá­gok kedvező körülmények kö­zött láttak hozzá a munkához, a népfrontmozgalom iránt meg­növekedett az érdeklődés. Me­gyénk városaiban és községei­ben működő népfrontbizottságok testületi élete az elmúlt évek során igen sokat fejlődött. Köz­ségi bizottságaink egyre in­kább a közélet aktív szereplőivé váltak, és foglalkoztak a poli­tikai, gazdasági étet és műve­Megyénk községi, járási népfrontküldöttei teg­nap megyei értekezletre gyűltek össze Kecske­méten, a városi tanács dísztermében, hogy ösz- szegezzék és megvitassák a legutóbbi népfront­választások óta eltelt négy esztendő tapasztala­tait, az elkövetkező évek feladatait, megválasz- szák a megyei népfrontbizottságot, s annak tisztviselőit, valamint a Hazafias Népfront or­szágos kongresszusának megyei küldötteit. A termet zsúfolásig megtöltötték a megye minden részéből érkezett küldöttek, munkások, termelő­szövetkezeti tagok, értelmiségi dolgozók, alkal­mazottak, s a társadalom számos más rétegé­nek képviselői. Az elnökségben helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Or- tutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, dr. Molnár Frigyes, a me­gyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Bodóczky László, a megyei népfrontbizottság elnöke, Farkas Jó­zsef, a népfront megyei titkára, Szabó Lajos, az SZMT elnöke, Pankovits Józsefné, a megyei nőtanács titkára, Sinka Antalné, üzemi munkás és dr. Csetényi Artúr főorvos, a kiskunhalasi járási népfrontbizottság elnöke. A megyei népfrontbizottság nevében Farkas József köszöntötte a küldötteket és a vendége­ket, majd átadta a szót dr. Bodóczky László­nak, aki megtartotta az elnökség beszámolóját. Dr. Bodóczky László beszámolója — Tisztelt megyei küldött- gyűlés, kedves barátaim! — kezdte beszámolóját Bodóczky tűz ki, amelyek lelkesítők lehet­nek minden becsületes, jó szán­dékú ember számára. I lődésügy legkülönbözőbb kér­déseivel, tennivalóival. Az el­múlt év folyamán például kü­lönböző szintű bizottságaink 303 ülésen tárgyaltak mezőgazdasá­gi vonatkozású kérdéseket, s ezek keretén belül 92 ülésen a mezőgazdasági szakmunkáskép­zéssel kapcsolatos problémákat, 158 ülésen kulturális kérdése­ket, 132 ülésen pedig községfej­lesztési tennivalókat tűztek na­pirendre. Jóleső érzéssel állapítom meg, hogy elnökségeink, bizottságaink tagjai a népfrontmozgalmi mun­ka során közéleti emberekké fejlődtek, amit mutat az is, hogy az 1963. évi tanácsvál osztáso­kon bizottságaink tagjainak 26 százalékát, az elnökségek tag­jainak ötven százalékát válasz­tották tanácstaggá. Ez a tény egyúttal jelzi a népfrontbizott­ságainkban tevékenyen részt ve­vő aktivisták megbecsülését is. Bizottságaink egy részénél hiányosságként állapítható meg az, hogy nem kellően foglalkoz­tak a tanyai és szállási lakos­ság problémáival. Kielégítően működtek a kecskeméti városi népfrontbizottság által életre hí­vott népfrontcsoportok, amelyek jelentős eredményeket értek el a termelőszövetkezetek megerő­sítésében, s a kultúrának a ta­nyavilágban való terjesztésében. E tapasztalatok alapján a me­gye területén 54 tanyai, illetve szállási népfrontcsoport alakult az újraválasztások során. Ezek munkájához nagy reményeket fűzünk. Beszéde további részében dr. Bodóczky László a népfront al­kotmányos tennivalóit, a tanács- választásokkal összefüggő mun­káját ismertette, majd a válasz­tás utáni tevékenységről szólt: — A választások utáni idő­ben községi bizottságaink haté­konyan segítették a tanácstagok oktatásának szervezését, s az újonnan megválasztott tanácsta­gok munkájának megkezdését mind a testületben, mind a vá­lasztókerületben. Segítették nép­frontbizottságaink a tanácstagok beszámolóinak szervezését is, még pedig jó eredménnyel. Az év első felében megy esze rte 3328 tanácstag tartott beszámo­lót, s ezeken több mint 70 ezer választó vett részt. Az év má­sodik felének eredményei még jobbak voltak. Kiemelkedő ered­ményt értek el e tekintetben a kecskeméti járásban, ahol az el­múlt év első felében 17 ezer, második felében pedig több mint 18 ezer választópolgár vett részt a tanácstagi beszámolókon. Je­lentős mértékben a népfrontbi- zottságok jó szervező munkájá­nak köszönhető ez. Ezután a beszámoló a taná­csok és a népfront munkakap­csolatának hasznos és jó mód­szereit elemezte, majd rátért a községfejlesztésben elért ered­ményekre: — A községfejlesztés az, ahol népfrontbizottságaink és a ta­nácsok között a legszorosabb az együttműködés. Ennek is nagy része van abban, hogy az 1963. évben megyénkben a társadalmi munka értéke több mint 30 mil­lió forint volt. Csak példaként említem meg a kalocsai városi bizottságunknak a vízvezeték­építést támogató sikeres mozgó­sító tevékenységét. Dicséretre méltó sikerrel munkálkodtak a községfejlesztésben a kiskunha­lasi és a bajai járási és községi népfrontbizottságok. A községfejlesztésbez jelentős segítséget nyújtottak a megyei, valamint járási műszaki akció­bizottságaink, amelyek részt vettek a távlati rendezési ter­vek kialakításában, szaktanácso­kat adtak az egyes létesítmé­nyek elhelyezéséhez, és több he­lyen konkrét tervezési munká­kat is végeztek községi bizott­ságaink felkérésére. Külön kiemelem a kiskunha­lasi járási műszaki akcióbizott­ságot, amely az elmúlt négy év alatt számos járási létesítmény tervdokumentációját készítette el társadalmi munkában, s ezzel 2,7 millió forint megtakarítást sikerült elérniük. Kiemelkedő munkát végeztek bizottságaink a víznuitársulások szervezésében. Különösen emlí­tésre méltó a kalocsai, a bajai, az alpári és a bácsbokodi víz­műtársulás szervezése. A kiskunhalasi városi bizott­ságunk kezdeményezésére a vá­rosban összeírták azokat a nagy családé dolgozókat, akiknek la­kásproblémájuk van. Társadalmi összefogással, helyi anyagok íel- (Folytatás a 3. oldalon.) A küldöttgyűlés elnöksége.

Next

/
Thumbnails
Contents