Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

Egy évi számvetés A javaslatok sorsa Dunavecsén Országgyűlési képviselők munkájának 1963. évi mérlege Egy esztendő tett ei a leg­utóbbi tanácsválasztások óta. Előttem fekszenek azok a fel­jegyzések, kimutatások, amelye­ket a választást megelőző jelö­lőgyűléseken a Hazafias Nép­front aktivistái készítettek és bocsátották az új tanács ren­delkezésére. Mit is tartalmaznak ezek a sokszor előkerülő feljegyzések? Számos kívánalmat, óhajt, me­lyek megvalósítását Dunavecse lakossága az új tanácstól kér­te és várja. Akadnak közöttük egyéni gondok, közösségi prob­lémák. és társadalmi segítség- kínálat egy-egy fontos kommu­nális létesítmény megvalósításá­hoz. Egyszerűbben szólva: e feljegyzések képezik községi ta­nácsunk 4 éves programját. Mi az, amit egy esztendő alatt sikerült a programból megvalósítani, s mire kell ez­után sort kerítenünk? A lakosság régi yágya a köz­ség egészséges ivóvízzel való el­látása. Ennek megfelelően ha­tároztuk el a törpevízmü építését. Ez ideig elkészült a hidroglóbus, két és fél kilométeres hálózat, s most készül a gépház. Az idén még további 7 kilométer hálózatot építünk, s az év első felében megkezdődik a vízszol­gáltatás. A lakosság létrehozta a vízműtársulást, és ezzel a tel­jes megépítés anyagi alapjai Is biztosítottak. Belterületi útjaink kiköve­zését is nagyon sokan kérték. Fontos­sági sorrendben megkezdtük e munkát. Folyamatban van a Lenin utca kövezése, s még eb­ben az évben elkészül a Petői* utca is. A Rákóczi, Bajcsy-Zsi- linszky és Zrínyi utcák köve­zésére a következő években lesz anyagi lehetőségünk. A külterületi Szentimrei és Öreg- közi út megépítését nemcsak kérték a helyi termelőszövetke­zetek gazdái, hanem ehhez a segítségüket is felajánlották. Ezt az igényünket bejelentettük a megyei tanács vb illetékes osztályának, a megvalósítására azonban előreláthatólag 1965- ben, illetve 1966-ban kínálkozik lehetőségünk. Ugyanez _ vonat­kozik a Bacsó Béla, Széchenyi, Sport, és Tűz utcában, valamint a Béke közben igényelt járda­építésre is. A jelölő gyűléseken elhangzott kívánságoknak megfelelően eb­ben az évben egy kilométeres hálózatépítéssel elvezetjük a villanyfényt a Petőfi, Bajcsy- Zsilinszky. Tövis, Damjanich, Cédrus, Széchenyi és még né­hány kisebb utcába. A lakásépítés elősegítése érdekében az OTP-nek átadott és értékesítésre váró 16 ház­hely mellé — az igényeknek megfelelően az 51-es műút men­tén — újabb telkek kialakítá­sa vált szükségessé. Az elké­szített házhelyrendezési tervünk­ben 140 telek szerepek mefcaek közül ebben az évben 70-et adunk még át értékesítésre. Dunavecse járási székhely, s ez is indokolta a lakosság igé­nyét a közvilágítás korszerűsíté­sére. Ennek eleget téve, még a múlt évben 43 higanygőzlámpát sze­reltünk fel a Vörös Hadsereg útján, és a Lenin utcában. A budapesti vízügyi igazga-l tóság a dunai védgáton elhe­lyezett zsilipek közül kettőt meg-/ szüntetett. Szükségessé vált a Vörös Hadsereg útja és a védgát közötti községrész csatornázása. A munka megkezdődött, a kivir telező Kiskunhalasi Vízmű Vál­lalat már is végzi a szükséges anyagszállítást, s a csatorna még ebben az évben megépül. Sokan szóvá tették a jelöliő- gyűléseken a kereskedelmi egységek korszerűtlenségéi, s főleg a vendéglátó részleg rossz elhelyezését és felszerelt­ségét. E jogos észrevételek or­voslása meghaladja a községünk és helyi szerveink anyagi ere­jét, ezért ehhe2 — lehetőségei­hez mérten — a MÉSZÖV tá­mogatását kérjük. Sikerült vi­szont előbbre lépnünk a TÜZÉP-telepi kiszolgálást ille­tően. , Ma már hídmérleg áll rendelkezésre, ami lényegesen meggyorsítja a kiszolgálást. Gond még a tüzelő házhoz szál­lítása. A termelőszövetkezetek­kel történt tárgyalás eredmé­nyeként azonban ezután több kocsit biztosítanak a tüzelőszál­lítás céljára. A lakosságnak a jelölő gyűlé­seken parkjaink, zöld terüle­teink védelmével kapcsolatban elhangzott aggodalma serken­tett bennünket jogszabályalko­tásra. A napvilágott látott ta­nácsrendeletünk hatására bizo­nyára tovább javul községünk köztisztasága, egészségügyi helyzete. Egészségügyi ellátással kap­csolatban jogosan vetődik fel községünk széles rétegeiben a megfelelő orvosi rendelő kialakítása. A jelenlegi rendelő ugyanis csak szükségmegoldás­nak fogadható el. A rendelőt is magában foglaló orvosi szolgá­lati lakásban jelenleg — és már hosszú évek óta, a Solti Álla­mi Gazdaság egyik dolgozója lakik, akitől a lakosság joggal elvárná, hogy a közösség iránti felelősségérzettől áthatva fo­gadjon el a gazdaság és a Solti Községi Tanács által már ko­rábban felkínált lakások közül egyet. Hiszen a kérdéses orvo­si szolgálati lakás mellett az épületben két orvos részére megfelelő rendelő is kialakít­ható. Nemcsak Dunavecse, de az egész járás egészségügyi ellátá­sát javítja majd nagymértékben a községünkben épülő szakor­vosi rendelőintézet, melynek alapozási munkálatai még a tél folyamán megkezdődtek. Több jelölő gyűlésen került szóba jelenlegi dunai strandunk fejlesztésé­nek gondolata. Községi tanácsunk és a végrehajtó bizottsága több­ször foglalkozott már ezzel a kérdéssel. A strandon emelt ár- vízvédelmi művek azonban a terület eliszaposodását eredmé­nyezik, e-y' a strandot más területen L kialakítanunk. Íme, ennyi a mi egy évi szám­adásunk. A még megoldatlan jelölőgyűlési javaslatok, s a la­kosság újabb észrevételei, jel­zései azonban ezzel még nem kerülnek irattárba. Továbbra is programot képeznek a helyi ta­nácsunk számára, melynek va­lóra váltásáért — természetesen az anyagi lehetőségeinkhez mérten — ezután is következe­tesen munkálkodunk. Majer Imre vb-elnök Az országgyűlés illetékesei összeállították a képviselőik 1963. évi munkájának mérlegét. A budapesti és vidéki képvise­lők több mint kétezer alkalom­mal tartottak fogadónapot, il­letve fogadóórákat, amelyeken közérdekű és egyéni kérések ez­rei merültek fel. A Bács-Kis- kun megyeiek például a mész és rézgálic beszerzésének ne­hézségeit panaszolták képvise­lőiknek. A békésiek arról szá­moltak be, hogy a szarvasi já­rásban sok női munkáskezet le­hetne még foglalkoztatni, ha lenne elegendő munkaalkalom számukra, Borsodban, Nógrád- ban, Szabolcsban és másutt a fogadónapok „napirendjén” sű­rűn szerepeltek a talajjavítás, a mezőgazdasági gépek beszerzé­sének problémái, a kereskedel­mi, kommunális, szocialista, egészségügyi ellátás, helyi gond­jai, nehézségei is. A közügyek iránti érdeklődés növekedését tanúsítja az is, hogy népesek, látogatottak vol­tak a képviselői beszámoló gyű­lések. Eredményes esztendőt zártak 1963-ban a képviselőcsoportok is. Számos figyelemre méltó ja­vaslat, hasznos elképzelés szü­letett és indult el a megvaló­Házi „borkóstolás" A hajósi pincesoron kellemesen telnek a hosszú téli esték. Egy-egy pincében olykor valóságos kis házi borkóstolást rendez­nek. Képünk Kovács Árpád pincéjében készült, akihez az esti órákban betértek a hazafelé tartó erdei munkások egy pohár borra, s egy kis beszélgetésre. Jégrombolók A Budapesten székelő Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóságon, a Baján levő Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon száz és száz ember — mérnökök és technikusok, gátőrök és műsza­kiak, repülősök és hajósok — figyelik a Duna jéghelyzetét. Irányítják, illetve elvégzik az esetleges műszaki beavatkozáso­kat. Bejelentkeznek a hajók — Halló, itt... helyzet jelen­tést adok. Jelenleg a Sió-torok­tól délre, mintegy ötszáz méter­rel, egy összefüggő jégmező fel­törésén dolgozok hajómmal... A bajai központ földszintjén van a rádiószoba. A két szol­gálatos: Patócs Mihályné és Csanády László — szorgalma­san jegyzi a hajók üzenetét. — Halló, Jégtörő IV? Hol tartózkodnak, mi a helyzet önök­nél? — ezt már az újságíró kérdezi rádión. — Itt Leveszi Ottó kapitány! Tizentetten tartózkodunk a jég­törőn, jelenleg az 1516-os fo­lyamkilométer magasságában vagyunk. Az idő ködös, egy kilométerre lehet csak ellátni. Előttünk erősen feltorlódott jégmező. Az 1-527-es folyamki métertől egy kilométert csúszott reggel óta a jég.' A rombolást folytatjuk... A hajók jelentéseit és a meg­figyelő repülőgépek információit — melyet hetente kétszer kap­nak rádión — adják tovább a jégszolgálatnak. A központi ügyeletén Információs központ, központi jégügyelet — lehetne talán még több különböző „nevet” adni ennek a kis szobának itt az igazgatóság épületében. A falon színes ceruzával rajzolt grafiko­nok jelzik a dunai jégmező naponkénti helyzetét. — A hozzánk tartozó 136 ki­lométeres, jugoszláv—magyar közös érdekeltségű Duna-szaka- szon — az országhatár és Du- naföldvár között — száz kilo­méter a jégmező és 26 kilo­méter a sima víztükör hosszú­sága — mondja felvilágosítás­ként Nemes Gyula jégügyeletes. Ide, a központba, naponta 22 gátőr adja be telefonon a hely­zetjelentést. így osztják el a magyar szakaszon dolgozó öt jégtörőhajót is. A jugoszláv vízügyi szervekkel kötött szer­ződés értelmében pedig két közvetlen telefonvonalon kap­ják a tájékoztatást napjában egyszer a Duna alsó szakaszá­nak jéghelyzetéről. A jugoszláv és a magyar vizeken tartózkodó jégtörők kétóránként közlik rá­dión a központtal a végzett munkát. — Igen nehéz feladat várt és vár jégtörőhajóinkra. Az időjá­rás enyhülésével mozgásba jött az idáig összefüggő jégmező. Egyes helyeken 4—5 méter vas­tagságú -jégtorlódás is keletke­zett ... Két héttel ezelőtt a honvéd­ségi alakulatok megkezdték az összetorlódott jégpáncél felrob­bantását. Naponta több száz méteres, veszélyessé vállható sza­kaszon — Solt, Kalimajor, Baja magasságában — robbantottak. Motorhiba a négyesen A Jégtörő IV. és a Jégtörő VI. hajók hajnalban indultaik el a bajai kikötőből. A négyes pa­rancsnoka régi ismerős — Kecs­kés József kapitány. A hatos hajót Szalma Béla kapitány irá­nyítja. Elhagyjuk az 14ff6-os folyam- kilométert. Idáig — a bajai hídtól — csillogó, „szabad” víz- tökrön hajóztunk. Elöl a né­gyes halad, utána pár méterre a mi hajónk. A távcsőben fe­hér sáv tűnik fel a ködös látó­határ szélén. Az már a jég. sulás útján. Baranya megyében például arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy a városokhoz ha­sonlóan a kisebb községekben is mielőbb meg kellene terem­teni a szakrendszerű oktatás fel­tételeit, s a tanyai kisdiákoknak is jól felszerelt iskolaműhélye- ket kellene biztosítani a gyakor­lati képzéshez. A veszprémi képviselők a megyében elő­irányzott beruházások végrehaj­tását és a határidők kitolódá­sának okait vizsgálták ülésükön. Tapasztalataikat, az építkezések gyorsítását célzó indítványaikat csokorba gyűjtötték, s a legil­letékesebbekhez, az Építésügyi Minisztériumi vezetőihez to­vábbították. A Nógrád megyei képviselőcsoport „eredménylis­táján” többek között 15 teher­autó is szerepel — a gépkocsi­kat ugyanis a szállítási gondok enyhítésére a csoport tagjainak közbenjárására bocsátották az illetékesek a megye rendelkezé­sére. A Vas megyei képviselő- csoport többek között az Őrség­ben megkezdett nagyszabású ta­lajjavítási munkálatokat kísérte figyelemmel, a Tolna megyei csoport pedig a Vörös Szikra Termelőszövetkezetben tartott ülésén a szőlő- és gyümölcster­melés helyi problémáinak, köz­tük a gyümölcsfaállomány vé­delmének megoldásához nyújtott értékes segítséget. A képviselők mintegy 2200 családlátogatáson, termelőszö­vetkezetben, üzemben, állami gazdaságban és gépállomáson tartott összejövetelen, tanács­ülésen, a helyi népfrontszervek rendezésében tartott tanácsko­záson, illetőleg a választókkal lezajlott kötetlen találkozáson vettek részt. (MTí) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 19-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér T/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét- — Telefon: 11-85 Index: 25 065, Hajónk orra „belevág” a ke­mény takaróba. A jég tapad — nehéz kormányozni a 270 ton­nás fémtestet. A 300 lóerős mo­tor „prüszkölve” nyomja előre a hajót. A kapitányi hídon ál­lunk. — Pár kilométerre kezdődik a magyar Duna egyik „legnehe­zebb” szakasza — mutat a kapi­tány a távolba. — A gemenci erdőnél. Sárospartnál és Bődé térségében vastag, összetorlódott jég teszi majd ismét próbára hajónkat. Kurdi Ferencnek, az első kor­mányosnak bizony nehéz dolga van. Néha „megakad” a hajó, s csak az ügyes manőverezés tudja ismét mozgásba hozni. Jelzéseket észlelünk az előt­tünk haladó hajóról. Rádión vesszük fel a kapcsolatot. Mo­torhiba a négyesen. Leállunk. Mozdulatlanul rostokolunk a jég között. A javítás másfél órát vesz igénybe. Aztán indulás Mo­hács és az országhatár felé. A távolból — a kékes ég­bolton — fehér kétmotoros gép tűnik fel. A főigazgatóság meg­figyelői. Egy tiszteletkor a ha­jók felett. A megrettent sirá­lyok nagy számycsapásokkal re­pülnek „a levegő szörnyei” elől. S a két hajó folytatja útját a jugoszláv—magyar határ felé... K. M,

Next

/
Thumbnails
Contents