Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-05 / 54. szám
1964. március 5, csütörtök S. oldal Új üzem, új emberek.. Az utcáról nézve nem nyújt valami barátságos látványt az Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalat dunapataji keménygumi telepe. Ki hinné, hogy az itt dolgozóknak mégis megvalósult álmok színhelye, a község asz- szonyainak pedig nagy lehetőségeket jelent? Munkát, pénzt, fejlődést — önérzetet, jobb, teljesebb életet. A jövőt... A kezdet itt sem könnyű, és a fiatal üzem számos nehézséggel küzd. Sok helyen átázott a mennyezet, tócsákban áll a víz a termek közepén, és a falak mellett magányos gépek sora szomorkodik. Kihasználatlanul. — Sexkan jönnének pedig — sóhajt Libiesányi Ernő telepvezető —, de eddig hiányoztak a termeléshez szükséges előfeltételek. Most már javult a helyzet, és a létszámot 200-ra szeretnék felfuttatni. Dolgozóink munka- és anyagi körülményei máris kedvezőbbek, mint tavaly, tehát a bővítéssel nyugodtabban foglalkozhatunk. Szavait egy kedves fiatalasz- szony, Szakács Sándorné polírozó is megerősíti: — összehasonlíthatatlanul jobb most. Múlt évben például TOO forintot kerestem a többiekkel együtt. Januárban már a duplájára, 1400 forintra emelkedett a fizetésünk. Csak aztán anyag is legyen, a polírmassza például még mindig nem elég. Hát zökkenők akadnák, nem lehet egy csapásra felszámolni az első időszak szervezetlenségének itt-ott felbukkanó maradványait. Szakemberekből is hiány mutatkozik, ezen vajon hogyan segítenek? — Minden kedvezményt biztosítunk azoknak, akik továbbtanulnak — mondja a telepvezető. — 'A közgazdasági technikumba öten járnak — 3 nő —, belőlük szeretnénk vezető középkádereket nevelni. Már most olyan munkaterületre osztottuk be őket, ahol megismerkedhetnek a rájuk váró feladatokkal és nem kell ledolgozni az iskolaidőt. Elvégre nekünk érdekünk, hogy tanuljanak. A fiatal üzemben valóban nem öncélú kedvtelés a tanulás. Közösségi érdek, a továbbfejlődés alapfeltétele. Távlati tervet dolgoztak ki, amely a továbbtanulás ütemét szabja meg. Ott, ahol falusi lányok és asz- szonyok kötnek életre szóié barátságot a gépekkel, nem lehet mellékes az általános műveltség növelése, a szakismeretek bővítése sem. — Először kíváncsiságból irat- lyosan megindult. A régiek mel- koztam be a közgazdasági tech- lé talán hamarosan újak jön- nikumba — mondja a 17 esz- nek. Lányok és asszonyok, hogy tendös Keserű Júlia, miközben jobban éljenek és másként, mint szakértő mozdulattal igazítja a eddig. Hogy feloldják végre az fésűket a köszörűhöz. — A ta- asszonysors évszázados köt'ittA szürke, sivító masinák között üde, Júlia. mezei virág Keserű nulás értelmét itt ismertem fel, örülök annak, hogy a technikumot elvégezhetem. A fésűüzem, ahol dolgozik, január elején létesült. Akkor vették fel fényezőnek, és az üzem átformáló légkörében Keserű Júlia is sokat változott. Céljai vannak, és talaj a lába aiatt. Megszűnt a bizonytalanság érzése, hiszen munkájával, szorgalmával, eszével mindent elérhet, amiről szezonmunkás korában a Paprikafeldolgozó Vállalatnál nem is álmodhatott. És a többiek? Életútjuk, ha zökkenőkkel is, de egyenes ívben vezet felfelé. A bátortalan mosolyé, de jövőjüket erős kézzel igazgató Keserű Júliáké, a középkorú parasztasszonyé, aki az életet adó földek ősi nyugalmát hozta ide a sistergő, zakatoló gépek közé. A nap besüt az ablakon, fényben füröszti a gépeket, amelyek mellett 36 helyett már 106 dunapataji dolgozik. Az új üzem vérkeringése lassan, de szabóságéit. A falu álmos csendjébe lázadó kiáltásként hasít a gépek dübörgő kórusa... V. ZS. Több mint könyvkölcaöwsés A KALOCSAI Nagy Laics Könyvtár új épületét 1961. április 13-án adták át rendeltetésének. Belső terének kialakítása, bútorzata sok tekintetben más, mint a hagyományos, a megszokott. Sok világos, derűs szín jellemzi, modem vonalak ízléses forma. Rendelkezik a korszerű szemléltetés eszközeivel, rádióval, televízióval, zenegéppel, vetítővel, magnetofonnal, lemezjátszóval van felszerelve. A könyvtár azóta központja lett a TIT tevékenységének. Itt működik a huszonkét tagból álló Katona István Társaság, mely összefogja azokat a kalocsaiakat és környékbelieket, akik az irodalom, a művészetek, vagy a tudomány valamely területén alkotnak. 1963 májusában megalakult a TIT értelmiségi klubja. Nem csupán az előadásokon részt vevő TJT-tagokból. hanem mindazokból, foglalkozásra, iskolai végzettségre való tekintet nélkül, akiknek szellemi érdeklődése a napi problémákon túl kiterjed az ismeretek vagy művészetek valamely területére. Figyelemre méltó, hogy megalakulása óta a klub megszakítás nélkül működik. , A TAGSÁGI díjakból jutott olyan előadássorozat megindítására, mint a moderndráma-es- tek, amelyen a Kecskeméti Katona József Színház művészei szerepelnek. Indul képzőművészeti szabadegyetem, rendszeresen megtartják a helytörténeti előadássorozat előadásait. Emellett különféle egyéb témájú előadások is szerepelnek a közönség kívánsága szerint. A könyvtár tevékenysége a növekedés, differenciálódás útján van. Nem Ismerjük még a* országos eredményeket, de bizonyos, hogy — a háromezren felüli beiratkozott olvasó, mely a lakosság 22,7 százaléka — a legelsők között van. A helyi könyvállomány 23 ezer kötet, majdnem 50 százaléka tudományos és ismeretterjesztő mű, mivel az utóbbi két évben legnagyobb mértékben a műszaki könyvek számát emelték. Fehér Lajosnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának 200 kötetnyi könyvajándéka nemrég megvetette az idegen nyelvű könyvállomány alapját. JELENLEG kilencven napilapot, folyóiratot találhat az olvasó a könyvtárban. Kétszáz hanglemezzel — melyhez nemsokára kapnak utánpótlást — megindult a hanglemeztár kialakítása. A növekvő igényekről tudva, a Kalocsai Városi Tanács 20 ezer forintra emelte — a költségvetésen kívül — a könyvvásárlási támogatást. A kalocsai könyvtár az állami könyvtárhálózat része. Az értelmiségi klub társadalmi egyesülés, de e kettőről csak együtt tudunk írni. Nemcsak azért, mert közös a helyiségük, azért is, mert nagyon szorosan összetartoznak. Dr. Nyitrai Lajos könyvtárigazgató A Kecskeméti Ze- »■ nei Iskola pompás új épületében az ünnepélyes birtokbavétel után megkezdődött a szorgos mindennapi munka. Az avatás meghitt percei azonban ma is — és bizonyára még sokáig — beszédtémát jelentenek az iskola növendékei és az intézmény átadásán részt vett felnőttek számára. Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke mesélte el a minap az ott lezajlott kedves történetet: — A nagy esemény középpontja — természetesen a szép iskolán kívül — az ünnepélyes avatáson megjelent Kodály Zoltán volt, akit ebéden is vendégül láttunk. Már a terített asztal körül helyezkedtek el a szeltek otthon, ezt már valószínűleg neki is felhánytorgatta az anyja... Nem volt kellemes .. Mit felelhetett? Mondta vol- tócsára, na el, hogy mennyivel különb Kati a nővérénél, hogy ő mint vélekedik Ilonka életfelfogásáról, viselkedéséről? Szerencsére erre nem volt zükség, mert éppen bejött lonka, és elvágta a beszélgetés fonalát. Feltűnően vidám volt, a ruházata pedig: mint egy idegené. Valahogy nem illett a lakásba, a társaságba. Más levegőt hozott magával, illatot, gyűrűt az ujján. , Azelőtt nem volt gyűrűje, ő sose látott gyűrűt a kezén — ondolált hullámokat a hajában. Mintha az anyja is csak akkor vette volna észre a változást. Nézte őt, Ilonkát, aztán Katit, és zavartság látszott az arcán. öt percnyire lehetett Var- gháék házától. Visszafordult. Most már csak arra tudott gondolni, hogy mi vár ott rá, mi lesz a dolga. Egy kicsit erősebben dobogott a szíve: az egész ügy elég izgalmasnak ígérkezett. Pontos időben nyitott be a kapun. Balra, a szalmába öltöztetett nyomós kút mögött, sűrű függöny fedte az alacsony ablakot. Csak keskeny fénysáv szűrődött ki, vékony vonalai festett a kút körüli jéghártyés (Folytatjuk.) Kedves emlék meghívottak, amikor egy pisze orrú, negyedik osztályos szőke legényke toppant a helyiségbe, fényképezőgéppel a kezében. Határozottan hozzám fordult: — Bácsi kérem, szeretném lefényképezni Kodály Zoltán bácsit... Hirtelen gondolkoztam, mit is feleljek neki, de a művész, aki meghallotta az óhajt, bele- egyezően biccentett. — Rendben van, kisöreg. Amint vége lesz az ebédnek, lefényképezheted — feleltem. A gyerek kivonult az előtérbe. Ott sétálgatott fel-alá, csak olykor kukucskált be kintről, tapasztotta fitos orrát az ajtó ablaküvegére. Aztán megunta a dolgot, benyitott, s az ebéd másik résztvevőjéhez fordult: — Bácsi kérem, sokáig tart még? Az illető igyekezett megnyugtatni őt, hogy most már rövidesen véget ér az ebéd. A legényke ismét kiment. Ezúttal azonban hamar elfogyott a türelme, mert pár perc múlva megint előttem termett, s kifejezte rosszallását a hosszúra- nyúló ebédelés miatt. — Megeszel egy szelet tortát? — kérdeztem tőle. — Hát... megennék, de nincs nálam pénz... — nézett rám kérdőn. o nem baj... — nyugtattam meg, mire ő felcsillanó tekintettel így szólt: — Ugye valamilyen címen el lehet ezt számolni? (Ezek a mai gyerekek! Vajon melyik felnőtt csinált volna ebből ekkora problémát!) — Szó, ami szó, véget ért az ebéd, elfogyott a mi kis barátunk tortája is. Ekkor fényképező masinájával buzgón szaladt a távozó művész és felesége elé, akik megadóan álltak meg, s várták a gép elkat- tintását. A gyerek kipirult arccal köszönte a lehetőséget, amikor a művész felesége kedvesen így szólt hozzá:- Nc — Nem akarsz még egyet csinálni, öcsike? Hátha ez nem sikerült... — De igen, nagyon szívesen! — hálálkodott a. figyelmességért a kis élelmes, és másodszor is elkattintotta gépét. Hir- tele.n azonban aggodalom ült ki az arcára. — Jaj, néni kérem, miért is tetszett szólni?! — szegődött az immár gépkocsija felé tartó házaspár nyomába. — Nem csavartam a filmen és így egy kockára került mind a két felvétel! Aztán nagy izgatottan, elkészítette a harmadikat is a kö- rülállók megértő mosolyától kisérve. Cikerült-e a fénykép? Er- ** röl nem értesült még a történet elmondója. Egy azonban bizonyos: a szőke kisfiú élelmességét, talpraesettségét, is kedves emlékül vihette magával Kodály Zoltán és az iskolaavatás többi résztvevője. P. I. Fantasztikus filmek fesztiválja Triesztben július 9—18 között rendezik meg a tudamányas- fantasztikus filmek második nemzetközi fesztiválját. A zsűri a legjobb tíz filmet jutalmazza majd az „Aranyűrhajóval”. A trieszti fesztiválon áttekintést adnak a tudományosfantasztikus filmek eddigi fejlődéséről. Brigitte Bardot népszerűsége A Paris Presse szerint az 1963-as év legnépszerűbb személyiségei a következők voltak: Brigitte Bardot, Johnny Haly- day és — a harmadik helyen — de Gaulle. Ha megfontoljuk, hogy a lap degaulleista...!
