Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

? n I S/C a FopHHo npHBeTCTByeM coBeTCKyio napTHHHO-npaBHTeJiBCTBeHHyio Xüejieran,HK) bo rjiaBe c TOBapnm,eM XpymeBbiM! Forró ^ereíeüel iiilvözöljükasxovjei pórt- és kormáuyküldöttségei élén Hruscsov elv társsal! 9 m? Köszöntjük drága barátainkat Vannak ünnepek egy nemzet életeben, amelyeknek jelentősé­gét és értékét nemcsak a szálló évek lokozzák, A íelszabadulás idei évfordulóját a nap törté­nelmi jelentőségén is túlmenően — nemzeti és nemzetközi szem­pontból egyaránt különös fon­tossággal ruházza fel a szovjet párt- és kormányküldöttség ér­kezése. s az, hogy a testvéri küldöttség élén maga Hruscsov clvlars. a Szovjetunió Kommu­nista Fártja Központi Bizottsá­gának első titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke lép hazánk földjére. Ügy köszöntjük a Hruscsov elvtavs vezette szovjet küldött­ség látogatását, mint újabb meg- pecsételését a szovjet és magyar nép, történelmi hagyományokból táplálkozó, mély barátságának. Ezek az erős baráti szálak már akkor kezdtek kialakulni, ami­kor a magyar munkások és pa­rasztok az 1905-ös orosz forra­dalmi eszmékért lelkesedve in­dultak harcba elnyomóik ellen. A nagy Október eszméi tovább mélyítették ezt a forradalmi ba­rátságot, és a Magyar Tanács- közt arsaság a minden oldalról megtámadott szovjetország első szövetségesévé vált. Magyar vér is hullott az intervenciósok el­leni harcban az első. születő szocialista ország szabadságáért. Történelmi igazságszolgáltatás az. hogy szovjet harcosok a ma­guk véráldozatai árán szabadí­tották fel Magyarországot. Mél­tán mondotta Hruscsov elvtárs a hat esztendővel ezelőtti ope­raházi díszünnepségen: „A szov­jet katonák szívében ott élt az 1848—49-es magyar szabadság- harc és az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság emléke . . A felszabadulás nemzeti jelen­tősége egyben összekapcsolódott ennek nemzetközi jelentőségével ist A Szovjetunió sokoldalú gaz­dasági és politikai támogatása tette lehetővé, hogy röviddel a második világháború vérzivala- ra után, a legyőzött „úri Ma­gyarország’ romjain megjelen­hessek az új. a Szovjetunióval szövetséges népi Magyarország. A hazánk földiére lépő szovjet párt- és kormányküldöttségben, s személyesen Hruscsov elvtárs­ban, ily módon egy állandóan ható nemzetközi felszabadító erőnek a vezetőit is üdvözöljük. Ezen erő állandó támogatása tette lehetővé a tőkés világ ha­talmas — és válságos pillana­tokban újra meg újra felfokozó­dó — nyomásával szemben a szocializmus megvédelmezését és megszilárdítását Magyarorszá­gon. Az így kibontakozott együttműködésnek és sokoldalú segítségnek felbecsülhetetlen szerepe volt abban, hogy öntu­datos, szorgalmas népünk élni tudott a történelmi lehetőség­gel; lerakta a szocializmus alap­jait s most a szocialista társa- dalotn teljes felépítésén mun­kálkodik. Az együttműködésnek és se­gítségnek ez a skálája annyira széles, megnyilvánulási formái pedig annyira színesek és eleve­nek voltak, amilyenre az embe­riség történelmében először a Szovjetunió és a szocializmust építő országok viszonya nyúj­tott példát. Gazdaságilag az együttműködés számos fejlődési fokon ment keresztül, míg vég­re kiteljesedett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának egyre magasabb szintű munká­jában. A KGST-ben a szovjet és a magyar gazdaság két- és több oldalú szerződések egész sorával kapcsolódik egymáshoz. Országaink egyenjogú testvéri viszonyára jellemző, hogy szál­lításainkat a kölcsönös szükség­letek szabják meg. Ezen belül ipari nyersanyagszükségletünk nagy részét a Szovjetunió fedezi. Méghozzá olyan hosszú lejáratú szerződések keretében, amelyek teljesen szilárdan biztosítják iparunknak a nyersanyagot, ter­mékeinknek a piacot. Más szó­val: gazdasági stabilitásunk alapvető pillérei. E szilárd gaz­dasági alapra az együttműködés (Folytatás a 2. oldalon.) kulturális és sportműsorok Felszabadulásunk 19. évfordulójára készül a megye Sárga homokkal, kaviccsal szórják be a parkok útjait, a sé­tányokat. A virágágyások itt-ott keményre taposott talaját ásók lazítják fel, s nyomában már ültetik a virágpalántákat. Ta­vasz van. S ez a tavaszkezdet egybeesik felszabadulásunk év­fordulójának ünnepi előkészü­leteivel. A MEGYESZÉKHELYEN — Kecskeméten április 3-án az üze­mek, vállalatok és az intézmé­nyek pártalapszervezetei ünnepi taggyűlésen emlékeznek meg 1945. április 4-e jelentőségéről. Este hét órakor a Katona Jó­zsef Színházban rendezik meg a központi ünnepséget. Szabó Lajos, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága agitáció« és propaganda osztályának vezető­je mond ünnepi beszédet. Ápri­lis 4-én reggel a párt-, a ta­nács- és a tömegszervezetek képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi em­lékművet. Elhelyezik az emlé­kezés koszorúit a Budai úti te­metőben. a szovjet hősök sír­jainál, a Vaeút-kertben levő em­lékműnél és a városi tanács sár­iién levő 1956-os mártíremlék- műnél is. Mindkét nap változa- I tos kulturális és sportműsor te­szi emlékezetessé a nagy évfor­dulót. KISKUNHALASON a város ftlszabadulása 20. évfordulójá­nak méltó megünneplésére ké­ssülnek ezúttal. A program sze­rint április 4-én délelőtt a teme­tőben, a szovjet hősök sírjainál koszorúzással kezdődik az ün­nepségsorozat. Este 19,30 órakor a Fegyveres Erők’ Klubjában rendezik meg a központi emlék­ünnepséget. ahol Oláh György, a járási-városi pártbizottság első titkára méltatja az évforduló jelentőségét. A kétnapos ünnep kereté­ben rendezik meg a körzeti kulturális szemle bemuta­tóit is. BAJÁN, április 3-án este 6 órakor, a Központi Mozi helyi­ségében tartják az ünnepi nagy­gyűlést. Negyedikén, délelőtt 10 órakor megkoszo­rúzzák a Déry-kertben levő szovjet hősi emlékművet. Az ünnep délutánját és a hét utolsó napját kultúrműsorok és sportesemények teszik változa­tossá. KISKÖRÖSÖN, április 4-én délelőtt zajló koszorúzási ün­nepség után este 7 órakor a köz­ségi pártbizottság épületében rendezik meg az ünnepi nagy­gyűlést. melynek szónoka Símé Tibor, a járási pártbizottság első ' titkára. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN áp­rilis 3-án, az évforduló előesté­jén a művelődési ház színházter­mében kerül sor a központi ün­nepségre. ahol Túri József, a já­rási-városi pártbizottság első tit­kára méltatja az évforduló ' je­lentőségét. KALOCSÁN, április 3-án este nyolc órakor a járási pártbizott­ság fogadást ad a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a ma­gyar és a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet alakula­tok parancsnokai részére. Ápri­lis 4-én délelőtt 10 órakor meg­koszorúzzák a járási tanács épü­lete előtti szovjet hősi emlék­művet. Este 18 órai kezdettel tart­ják a városi művelődési házban a díszünnepséget, melyen Kőrös Gáspár, a járási­városi pártbizottság első titkára tartja a megemlékezést. Az ün­nepség után az Állami Opera­ház szólistái részvételével hang­verseny kezdődik. DUNAVECSÉN ugyancsak áp­rilis 3-án este 7 órakor, a járási művelődési házban tartják a felszabadulásunk 19. évforduló­jának tiszteletére rendezett dísz­ünnepséget, melynek szónoka Dér László, a járási pártbizott­ság tagja. A járási székhelyek ünnepi programjához hasonlóan készül­nek a népünk történelmében je­lentős évforduló méltó megün­neplésére megyénk valamennyi községében. Termelőszövetkeze­teink gazdái pedig sok helyen szorgos munkával kötik egybe a felszabadulásunkra való em­lékezést. Harminchárom vagon húsvéti export A Kecskeméti Barnevál ter­mékei iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg külföldön a hús­vét előtti időszakban. A válla­lat 25 vagon tojást exportált Ausztriába, Svájcba és Nyugat- Németországba. Ezen kívül nyolc vagon vágott baromfit — gyöngytyúkot, pecsenyekacsát, csirkét — szállított a Szovjet­unióba, Franciaországba és Csehszlovákiába.

Next

/
Thumbnails
Contents