Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

1964. március 28, szombat 3. Oldal Uj gazdák — anno 1964 K. Szabó Sándor, az izsáki Sárfehér Tsz elnöke a szövet­kezeti gazdák névsorát mutatja. A füzet mindegyik lapjánál időz egy kicsit, # megmondja, kik azok, akiket a zárszámadó köz­gyűlésen vettek fel a szövetke­zetbe. — Pontosan harmincán van­nak — teszi el a kimutatást —, de majdnem kétszer ennyien je­lentkeztek. . Mindenkit azonban nem vehettünk fel. Legtöbben az itteni állami gazdaságból jöt­tek, de szép számmal tértek vissza az iparból, különösen a főváros üzemeiből is. Nagyobb­részt fiatalok. — Majd nevetve hozzáteszi: „Többen voltak, aikik a feleségük helyére állnak. Az átszervezés idején ugyanis az iparba „menekültek ’, s így asz- szonyaik léptek a szövetkezet­be.” De hát milyenek is az új be­lépők? Hiába, est »seretem... Mindjárt a község alatt, a Kecskemét felé vivő mű út mel­lett található a szövetkezet ser­téstelepe és kisebbik lóistállója. Itt gondozza a tsz 30 anyakocá­ját, tíz csikóját és két fiaslovát K rasn'yánszki Béla. az új belé­pők egyike. Délelőtt van, épp hazafelé igyekszik, miután meg­járatta a csikókat. A fiatal ál­latok szoborszerű mozdulatlan­sággal állnak a jászol mellett. — Itt lakom a közelben — mutat a község felé. — Alig háromszáz méterre. Nemrég vet­tem itt házat. Azelőtt Fülöp- szállás határában, Balázspusz- tán éltem, mint egyéni gazdál­kodó. Mindig szerettem a pa­raszti munkát, különösen a jó­szággal való törődést. Az utóbbi évben aztán mégis csak szeren­csét próbáltam az iparban, ne­vezetesen az útépítésben. Az Izsáki Állami Gazdaságnak épí­tettünk bekötő utat. — Miért lépett a szövetke­zetbe? — Jobbnak láttam így — vá­laszol gondolkodás nélkül. Ismerőseim, rokonaim is ezt ajánlották. Igaz, hogy itt job­ban oda vagyok kötve a mun­kahelyhez, de hát, hiába, én ezt a munkát szeretem. És itt anya­gilag is jobban járok. Hatvan munkaegységet kapok havonta, még pedig garantáltan 40 forin­tot érőt. Ezenkívül még pré­miumra is van kilátásom. Harminckét éves. Még a ko­rát tekintve is fiatal gazdának számít a szövetkezetben. f asiintö a kertészetben Kovács Sándor huszonöt esz­tendős. Tizennyolc éves korá ban felment Pestre, azzal a szándékkal, hogy véglegesen itt­hagyja szülőfaluját, csak láto­gatóba tér vissza. Elhatározása ez év elején vesztette érvényét. — Lakásproblémám volt mondja, indokolva vissztértének okát. — Igaz, hogy az itt is van, de majdcsak megoldódik. Ha­marabb, mint a fővárosban. Itt legalább segítenek az ismerő­sök. Ügy gondolom, hogy majd a feleségemet is lehozom, aki egyébként pesti születésű. Jól megleszünk itt. — Kereset? — Ctt az erzsébeti vasöntödé­ben dolgoztam, az utóbbi évek­ben már mint betanított mun­kás. Itt ugyanannyi a jövedel­mem, mint ott, de hozzáteszem, hogy Izsákon kevesebből ki le­het jönni... A kertészetben Példakép A KALjOCSAI Fűszer papriká­éi Konzervipari Vállalat ifjú­munkásai „Az ifjúság a szocia­lizmusért” mozgalomból mara­déktalanul kiveszik részűket. A négy követelménynek — sport­ban, művelődésben, munkában, tanulásban — szinte valameny- nyien eleget tettek, s most az első fokozatú jelvényt is elnyer­ték. Ezzel kapcsolatosan azonban egy érdekességről is beszámo­lunk: Gerd Kintzel, aki az NDK-beli Wachauban népi rendőrként teljesít már évek óta szolgálatot, és az FDJ '.Né­met Szabad Ifjúság) ottani alapszervezetének titkára, ugyancsak eleget tett a magyar ifjúsági mozgalom említett négy követelményének. GERD KINTZEL ugyanis, kö­rülbelül másfél évi levelezés után, meghívást kapott a válla­lat KISZ-vezetőségétől, felesé­gével együtt látogasson el Kalo­csára és tanulmányozza a vá­ros, illetve az üzemek ifjúsá­gának mozgalmi életét, mun­kásságát. Margaret Kintzel — Dull Margit, aki kalocsai mun­kásszülők gyermeke, s akivel Gerd első magyarországi tar­tózkodása alkalmával ismerke­dett meg, örömmel tett eleget férjével együtt a meghívásnak és tavaly szeptember 20-án meg is érkeztek Kalocsára. A kalocsai vendégeskedés ide­je alatt az ifjú német kommu­nista és az üzem KISZ-fiataljai között mind jobban elmélyül­tek a baráti kapcsolatok, és az alapszervezet tagjai sorába is felvették. Gerd Kintzel termé­szetesen vállalta a négy felté­tel teljesítését is, hogy elnyer­hesse „Az ifjúság a szocializ­musért” mozgalom valamennyi jelvényét. WACHAVBÓ L a napokban érkezett meg az üzem KISZ alapszervezetéhez az FDJ első jelentése arról, hogy Gerd Kint­zel az LPG-ben (ottani mezőr gazdasági termelőszövetkezetX valamint a faluban a vállalt ISO társadalmi munkaórából negyvenet már teljesített, de részt vesz még a párttanfolyam ideológiai és szakiskolai elő­adásain, azonkívül — levelezői tagozaton — külön foglalkozik a német munkásmozgalom tör­ténetével is. Irodalmi tanulmá­nyai közé sorozta Brecht mel­lett még Gorkij és Illyés Gyula alkotásainak eredetiben történő tanulmányozását, valamint szí­nes vetítettképes előadásokai is tart a Szovjetunióról, Magyar- országról és Bulgáriáról. El­nyerte az ottani jfiúsági szerve­zet — az FDJ sportjelvényének bronz fokozatát, az úszásban pe­dig az aranyjelvényt, s ezzel — teljesítve a KISZ fentebb említett mozgalmának feltétele­it — 'jogosult mind a négy fo­kozatú jelvény viselésére. Vass Imre Húsvéti nyúl Petőfiszállásról PetőÖszálláson nyúltenyésztés- be kezdett a Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet. Erre a célra egy haltholdas területen telepet hozmaik létre, amelynek egy része már el is készült. Nemrégen a Szovjetunióból és az NDK-ból megérkeztek a te­lepre a tenyésznyulak is. Főként a húsfajtákat, a csincsillát, a bé­csi fehéret és az óriás fejű, kos­orrú német nyulat szaporítják tiszta vérben. A telepen most fialnák az anyák, s húsvétig mintegy 250 kisnyúlra számítanak. A tapsi­fülesek iránt igen nagy az ér­deklődés. Már számos termelő- szövetkezet és egyéni tenyésztő bejelentette vásárlási igényét. A telepről ebben az évben össze­sen 6 ezer kismyuiat értékesíte­nek. dolgozom, ami kedvemre való munkahely. S ezzel már megy is, hogy tüzelőt vigyen a melegházak fű­tésére. A közelben levő Lévai Imréről szintén kiderült, hogy a szövetkezet új gazdái közé tartozik. Fogatos. Hosszú éve­kig az Izsáki Állami Gazdaság­ban volt szőlőmunkás. — Ahogy felvettek — újsá­golja —, mindjárt másnap ko­csira ültem. Mondta is itt a többi fogatos, hogy ez kitünte­tés, mert a szövetkezetben az a szokás, aki fogatos akar lenni, annak e’őbb a gyalogmunkában kell helytállnia. Erre azt vála­szoltam, hogy a próbaidőt már az ál'ami gazdaságban kitöl- tötterr As újabb nyolc Ugyancsak az állami gazda­ságból jött át a huszonhat éves Tóth János gépszerelő is. Tíz évig dolgozott a gazdaság gép­műhelyében, a szakmáját is ott tanulta ki. Nem keresett rosz- szul, tavaly, egész évben, 27 ezer forint volt a jövedelme. — Már a nyáron elhatároz­tam, hogy átjövök ide. A Sár­fehér területén dolgoztam ugyanis, mint kombájnos. A Szö­vetkezet gazdái mondták, legyek szerelő itt. Engedtem a rábeszé­lésnek, mert láttam, hogy érde­mes lesz itt dolgozni, jók a munka feltételei. Űjabö alkatrészt helyez az esztergapad satujába. Hogy nem jár rosszul, az bizonyos, mint­hogy a havi részesedése 65 munkaegység. — Nos, rm a tapasztalata? — kérdi az elnök, miután vissza­térek az irodába. Elmondom, hogy a lehető legjobb. — Akkor írja meg azt is, hogy azóta újabb nyolc személy kéri felvételét a tsz-be — s elém tárja a legyezöszerűen egy­másra rakott kérvényeket. Hatvani Dániel KISIPAROSAINK Két évvel ezelőtt, amikor az iparpolitikai terv megvitatását tűzte napirendjére a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága és a kisipar helyzete is szóba került, kedvezőtlen jelenségre figyelt fel a végrehajtó testület. Kide­rült ugyanis, hogy egy év alatt havi átlagban ötven mester szüntette meg kisipari tevékeny­ségét. A lakosság szolgáltató igé­nyeinek növekedése, s ugyan­akkor a tanácsi és szövetkezeti szolga Itató-javító ipar hálózatá­nak még korántsem kielégítő méretei és adottságai mellett ta­lán felesleges is magyarázni en­nek a tünetnek a káros voltát. Megyei szinten egy olyan lánc szemeinek rohamos fogyatkozá­sáról volt szó, amelyre pedig — partunk és kormányunk poli­tikájának megfelelően — még hosszú ideig szükség van. Nem véletlenül foglalt el ak­kor a végrehajtó bizottság olyan álláspontot, mely szerint új adó­zási rendszerrel és egyéb ked­vezmények biztosításával meg kell állítani ezt a folyamatot. A hozott határozatok nyomán 52 szakma képviselőinek áta­lányban állapították meg az adóját. Ez, a megye kisiparo­sainak mintegy 80 százalékát érintő, rögzített adózási rendszer mentesítette őket a korábban különböző címeken kivetett pótadók fizetésétől. S javult ugyanakkor a magánkisi párosok anyagellátása is. Ma rpécr lemérhető ezeknek az intézkedéseknek a jó hatása. Az elmúlt évben mi ndossze har­minc mester szüntette be ipará­nak gyakorlását, s jelenleg 3715 kisiparos szolgálja különböző szakmákban a megye lakossá­gát. Tavaly 16 csoportosí­tott szakmában 71 millió 871 ezer forint értékű volt a kisiparosok szolgáltató-javító munkájának tervelőirányzata, s ezt több mint 10 millió forint értékkel túlteljesítették. Köztu­dott ugyanakkor, hogy a megye számos pontján mégis milyen gondot okoz a lakosságnak pél­dául a cipész, női fodrász, la­katos, rádió- és tv-szereiő mes­ter hiánya. A helyi tanácsok kutatják e gond megoldásának lehetőségeit, a megyei KIOSZ, s járási szer­vezetei pedig készségesen segí­tenek ebben. A városok külterü­letén, a járási székhelyek kör­nyékén, ahol nélkülözi a lakos­ság egyik vagy másik szakma képviselőjét, lehetőség van rá, hogy olyan szakmai képesítés­sel rendelkező is működési en­gedélyhez jusson, ótki egyébként valahol munkaviszonyban áll. A kalocsai járásban körülbelül harminc ilyen mestert kutattak fel, főleg a környéki szállások lakcesága igényeinek kielégíté­sére. Egy másik ilyen kisegítő megoldás, amely ugyancsak a kisebb településeken vált be: a helyi tanácsok kérésére a KICSZ területi szervezeteinek közreműködésével már eddig is sok szakember vállalkozott rá, hogy hetenként egy-két meg­határozott napon az adott kis községben, településen folytat tevékenységet. Az említetteken túl azzal is méltó részt vállalnak kisiparo­saink a szolgáltató-javító igé­nyek kielégítéséből, hogy rend­szeres szakmai és politikai to­vábbképzésben való részvéte­lükkel is törekednek á kor kö­vetelményeinek megfelelni. Csu­pán legutóbbi őszi-téli oktatási idényben 33 továbbképző tanfo­lyamot szervezett a KIOSZ me­gyei titkársága. A TIT-tel együttes szervezés­ben Baján, Kecskeméten és Kis­kunhalason működő kétéves akadémiát mintegy százan láto­gatják rendszeresen. Ennek hatása tükröződik ab­ban, hogy a becsületes, köz­hasznú munkájukon túl oda- adóan, szívesen kapcsolódnak be a községük, városuk fejlesz­tését, szépítését célzó társadal­mi munkába, szaktudásukat kí­nálva. Pártunk törekvéseinek megfelelően, aktív részesei te­hát egész dolgozó népünk szo­cialista összefogásának. S hogy ugyanakkor a magánkisiparo­saink legjobbjait megveszerte ott találjuk a Hazafias Nép­front bizottságaiban, s az állam- igazgatás helyi szerveiben, a ta­nácsokban, arról tanúskodik: nem marad el a társadalmi megbecsülésük sem. P. T. Előbbre lépnek A még télies tavaszban „fázósan kuporognak” a fülöp- házi tanyák. A tanácselnök iro­dájában kellemes meleget árasztva duruzsol a vaskályha, miközben sorra megérkeznek a község vezetői. A műút másik oldalán a ta­nyás község büszkesége, a mű­velődési otthon „nyeli” a kette- sével-bármasával érkező férfia­kat, asszonyokat. A három ter­melőszövetkezeti csoport egye­sítő és vezetőségválasztó köz­gyűlésére jöttek össze, amelyen Nyúl János községi tanácsel­nök megnyitója után kerül sor a közös tennivalók megbeszélé­sére. Javaslatára egyhangúlag az Aranyhomok nevet adják ala­csonyabb típusú szövetkezeti gazdaságuknak. A javasolt 15 tagú vezetőséget még két példa­mutatóan dolgozó gazdával „megtoldják” majd az öttagú ellenőrző és a háromtagú szo­ciális bizottságot is megválaszt­ják. "rom hallgatni a pártonkívüli Csemák Ferenc tszcs-elnök első beszámolóját, amit végig nagy figyelemmel kísérnek a gazdák. Az Aranyhomok Tszcs összesen 4370 holdon gazdálkodik, mely­nek mintegy hatodrészén már a fejlettebb szövetkezetek terme­lési módszereit alkalmazzák. A KCZÖSEN vetett 100 hold gabonát például fejtrágyázzák, több mint 60 holdon szerződé­ses növényeket — fele részben paradicsomot — termesztenék, -10 hóidon mélyszántásba ö«ie­ták a burgonyát, s a cukorrépa szakszerű termesztéséhez is biz­tosították a feltételeket. Mivel ők is küzdenek a szervestrágya hiányával, a kukorica 30 száza­lékát fészektrágyás módszerrel ültetik el. Fejlesztik az állattenyésztést és jelentősen növelik a közös állományt is. Az ősszel vásárolt és a telet jó kondícióban át­vészelt 330 anyajuhuk egyéb­ként áprilisban ellik; a szapo­rulat nagy részét tovább te­nyésztik. A beruházások is közös ter­veiket szolgálják, s e célra mint­egy 400 ezer forintot fordítanak. Ebből az összegből juhhodályt, iker szolgálati lakást, tejházat, gépszínt építenek, és bővítik az irodát is. Vásárolnak egy UE 28-as traktort, valamint egy Ra- pidtox porozógépet. A homoki gazdálkodás eredményességének növelése ér­dekében nagy gondot fordítanak a szőlő telepítésére. A csaknem 100 hold egyéves szőlőjük mellé az idén újabb 90 holdat tele­pítenek, s a második ötéves terv időszakának a végéig összesen 300 holdon akarnak nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt lét­rehozni. A vita során ellenvélemény is elhangzik a közös gazdálko­dással szemben, de a túlnyomó többség szemléletét és szándé­kát híven kifejezi felszólalásá­ban Lovász Ignác hatvan év kö­rüli tszcs-gazda: „Az egyénies- kedéssel nem megyünk semmi­re. S vajon kinek kell a ma­gunk, a gyermekeink és uno­káink jövőjéről gondoskodni, ha nem nekünk?!” Az egyszerű pa­rasztember, szavait e gondolat köré csoportosítva, bizonygatja a közös gazdálkodás fejleszté­sének szükségességét. A vita után sorra kerülő szavazás bizonyítja, hogy aki ellene volt a közös terveknek, végül is igent mond mindarra, ami az itteni termelőszövetke­zeti csoportok egyesüléséből megszületett Aranyhomok elő­relépését biztosítja már az idén is. Horváth Ignác Tanácselnökök értekezlete A Minisztertanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú vá­rosi tanács vb. elnökeit csütör-, tökön és pénteken értekezletre hívta össze. Az értekezleten részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Kiss Károly, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkára és dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője. Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese az idősze­rű kormányzati intézkedések­ről, valamint a tanácsi szervei előtt áöó időszerű mezőgazda sági feladatokról tájékoztatott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents