Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-27 / 73. szám

1964. március 27, péntek

3. oldal

Az új zakó

»Ax egyén és a társadalom közös érdeke66

Nagy öröm, ha az ember új darabbal gazdagítja ruhatárát. Én is örültem, amikor a minap a Kiskunhalasi Kisáruházban alapos körülnézés után kedvemre való zakót találtam. A zakón semmi „kivetni való” nem volt — így hát kértem a blokkot, fizettem és távoztam.

Másnap elégedetten öltöttem magamra az új ruhcldarabot. s iskolásaimmal a községi tüdőszűrő-vizsgálatra indultam. Várakozás közben észreveszem, hogy egyik ismerősöm szinte feltűnően a bal karomra „szeg- zi” tekintetét. Kezdtem zavarba jönni. Nem hiába, mert csakhamar meglepetten vehettem észre, hogy körülbelül 5 centiméter hosszan fehér csíkot hordozok a bal karomon. A fehér folt a kabátujjam bélése volt, amely ötcentis feslésen át virított a messzeségbe.

Nem ártana, ha a minőségellenőrzés alkalmával nem engednék át a „rostán” a hibás árut. Ezzel sok bosszúságtól megkímélhetnék a vásárlókat.

Kovács János Balotaszállás

Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán fogadták el a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 1964. évi T. számú törvényerejű rendeletét, a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról. Ennek lényege, hogy előbbre hozták a tényleges katonai szolgálat megkezdésének időpontját.

Mivel a rendelkezés élénken foglalkoztatja a sorköteleseket és hozzátartozóikat, a megyei kiegészítő parancsnokságon kértünk tájékoztatást a módosítás részleteiről és jelentőségéről.

— A sorkötelesek bevonulási korhatárának leszállítása egybeesik az egyén, a társadalom és a honvédelem érdekeivel — hangzott a válasz. — Korábban 20 évesként vonult be és 22 éves korában szerelt le a fiatal. Ennek több hátránya volt, mert például sokan megnősültek már a katonai szolgálat megkezdése előtt. Ilyen körülmények között nem lehetett biztosítva — legtöbb esetben — a harmonikus, megalapozott családi élet kialakításának feltétele.

KÉT { évtized ~j

HA MEGYEBELI asszonyokat szólítottak a fővárosba kitüntetés átvételére — mindig elkísérte őket. Kalauzuknak szegődött, hogy el ne tévedjenek, otthonosan érezzék magukat az Országházban, s hogy a segítőtársaknak kijáró tisztelettel elsőnek gratulálhasson — néhány szál virág kíséretében — a kitüntetetteknek. Ez év tavaszán is hűséges kísérőként indult Budapestre — Horváth József- néval és Juhász Gizivel —, de ezúttal a Munka Érdemrend aranyfokozatának meghatott tulajdonosaként érkezett haza.

Két évtizedes mozgalmi munkája elismeréseként kapta a magas kormánykitüntetést Pan- kovits Józsefné, megyénk országgyűlési képviselője, a megyei nőtanács titkára. A kitüntetést követő napok egyik, alkonyba hajló délutánján a két évtized legszebb, legizgalmasabb emlékeit idézzük.

A KEZDET: 1944 ősze, Baja felszabadulásának napja. Attól a naptól vesz részt a mozgalomban, s azóta párttag is. A párt a nőmunka irányításával bízta meg.

1945 nyara. A fegyverek az ország legtávolabbi részében is elcsitullak. A földosztás — melynek ő is részese volt — ősi vágyak beteljesüléseként megtörténi, a város határában új magot vetett és ápolt a föld- hözjuttatott. És akkor — nem egyszer, nem kétszer — elhagyott lőszerbe „botlott” a barázdát hasító eke, a kapa, vagy a mezsgyén futkározó kisgyerek. Éles robbanás „kürtölte” szét a hírt: isméi elvitte egy-egy áldozatát a háború itthagyott kísérteié... Legtöbbször felügyelet nélkül hagyott gyermekeket.

— Csinálni kell valamit — született a tetteket követelő elhatározás — a törékeny kis ba- jaszentistváni asszonyban. — Éppen elég oktalan áldozatot szedett már enélkül is a háború. S felvéve a küzdelmet a nincs- telenséggel, bizalmatlansággal — néhány társával megkezdte az első napközi szervezését. A felszerelést, az élelmet az induláshoz a környező falvakból gyűjtötte össze. Kölcsönkért, üres lovaskocsival indult reggel, minden útbaesö házba bekopogott — és este megrakodva tért vissza a városba. Fáradtan, el- törödve —, de néhány nap múlva 130 kisgyerek második otthonra, gondos felügyeletre talált, míg a szülei a határban, vagy az újjászerveződő üzemek*

ben dolgoztak. A napközi több mint egy évig teljesen „önellátó” volt — ami azt jelenti: adományokból tartotta fenn magát. Egy óvónő, egy dajka és egy szakácsnő volt... November 7-ét már műsorral köszöntötték, 130, bajt, félelmet feledő kisgyermek ajkán csendült kórusban a proletárköltő játékos, kedves altatódala: „A távolságot, mini üveggolyót megkapod, óriás leszel...”

S AHOGY biztonságba kerültek. a gyerekek — a figyelem. a magukra maradt, jövedelem nélküli és munkaképtelen öregek felé fordúlt. S a szent- istváni fiatalasszony újra elindult társaival. Ötven falut jártak sorra. Minden faluban csak egyetlen dunna, párna, egy váltás ágynemű összeadására kérték az asszonyokat, — a magukra maradt öregek érdekében. Ágyakat a kórháztól kaptak — s nemsokára 50 idős ember minden ellátást biztosító otthonaként megnyílt a bács- borsodi szociális otthon ...

1949-BEN lett először ország- gyűlési képviselő. Kerékpárral járta a környező falvakat Vas- kúttól Jánoshalmáig, onnan Csávolyig, Bajáig ... Mindenütt ott volt, ahol szükség lehetett a segítségére és így van ez azóta mindig. Jártam vele Foton, amikor a gyermekváros első kis lakóinak meglátogatására vezetett megyei asszonyküldöttséget, találkoztam vele szövetkezetben, asszonytanácskozáson, tanácsülésen ... Egyszóval mindenütt, minden fórumon, ahol valamennyiük érdekében valami új- szebb nemesebb tett van születőben.

S hogy minderre nemcsak én emlékszem, arra bizonyíték az őszinte jókívánságok, dísztáviratok, levelek sokasága, ami asztalán kitüntetése hírére összegyűlt.

Eszik Éva

— A törvény módosítása értelmében 18 éves korban bevonulnak, s 20 éves korban szerelnek le a hadkötelesek. Nemcsak azért van ennek jelentősége, mert így előtte eleget tesznek állampolgári kötelezettségüknek, hanem azért is, mert a katonai szolgálat minden szempontból érettebbé, alkalmasabbá teszi őket a rendezett családi élet kialakítására.

— Az érettségi után tovább tanuló sorköteleseket mennyiben érinti a módosítás? — kérdeztük.

— Az egyetemet, főiskolát végzetteknek ez idáig csak Igen kis hányada teljesített katonai szolgálatot, illetve csak minimális ideig tettek eleget kötelezettségüknek. Jogtalan előnyt élveztek azokkal szemben, akik nem tanultak tovább a középiskola elvégzése után.

— A rendelkezés szerint az egyetemisták, főiskolások, tanulmányaik megkezdése előtt egy év, illetve tizenegy hónapos katonai szolgálatra vonulnak be. A módosított törvény azt is leszögezi, hogy a fiatalok lehetőleg olyan fegyvernemhez kerüljenek, amely kapcsolatban van későbbi tanulmányaikkal. Az egyetem, vagy a főiskola, a diploma megszerzéséhez szükséges gyakorlati időnek is elismeri az egyéves katonai szolgálatot.

A megyei kiegészítő parancsnokságon elhangzott tájékoztató a következőkkel fejeződött be:

— Az érettségi után szakmát tanuló fiatalok számára továbbra is biztosítja a módosított törvény, hogy a szakvizsga letétele után kezdjék meg szolgálatukat. Abban az esetben, ha a sorkötelesnek megoldhatatlan családi, szociális problémái vannak, egy éves szolgálathalasztásra van lehetőség. Ez messzemenő bizonyítéka szocialista társadalmunk humanitásának. A kiegészítő parancsnokságon szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megyénk sorkötelesei is megelégedéssel, egyetértéssel fogadták a katonai törvény módosítását, akárcsak hozzátartozóik.

B. ©y*

Terv

és valóság

Amikor a fénykép készült, nagy gondban voltak a kerek- egyházi Aranyalma Termelőszövetkezeti Csoport vezetői, Kraj- csovszki Károly elnök (középen), dr. Király Endre agronó- mus (balra) és Darabos Ilona könyvelő (jobbra). A tervet készítették éppen. Azóta biztos már befejezték ezt a nagy munkát. Bizony nem könnyű a terv- készítés, hiszen egy egész gazdasági évre ad programot. A vezetők azt latolgatták, miként lehetne ismét előrelépni a közös gazdálkodásban. Az Aranyalma Termelőszövetkezeti Csoport eddig is szépen fejlődött. Többek között a tiszta vagyon három év alatt több mint háromszorosára emelkedett, most már másfél millió körül van. Az idén többek között Zetort vásárolnak, raktárt, sertésfiazta- tót építenek, 20 holdra növelik a szőlőiskola területét, fejlesztik a közös állatállományt. Ebben az évben 280 hízót szándékoznak átadni a felvásárló vállalatnak. Jelenleg hatvan göm- bölyödik a közös hizlaldában Alsó képünkön a termelőszövetkezeti csoport elnöke gyönyörködik a szép jószágokban amelyek már a valósággá váló terv tényei,

TANULSÁGOS SZÁMVETÉS

A kérdés feltevését az indokolja, hogy több kutató ama a megállapításra jutott, jó termőerőben levő talajon a kukorica műtrágyázásának nincs figyelembe vehető termésnövelő hatása. Javasolják, hogy a műtrágyákat az elővetemény alá adjuk, mert így hatásosabbak.

'E megállapításokra azzal is kezdhetnénk válaszunkat, hogy nekünk tulajdonképpen jó termőerőben levő talajaink nemigen vannak. Emellett sok tízezer hold területen találhatók háztáji gazdaságaink, ahol az elővetemény is kukorica. De nem maradhat ez a kérdés tisztázatlan a nagyüzemi gazdaságaink gyenge trágyaerővel rendelkező földjein folytatott ku- koricatermelés tekintetében sem.

Tegyünk egy számvetést. A kukorica, melléktermékeivel együtt, egy mázsa terméssel a következő tápanyagokat vonja ki a talajból: 2,6 kg nitrogént, 1 kg foszfort és 2,7 kg káliumot. Huszonöt mázsás termés 65 kg nitrogént, 20 kg foszfort és 67 kg káliumot von ki a talajból. Ezek a mennyiségek, durván számítva, a következő műtrágyákban találhatók meg: 3 mázsa 20,5 százalékos pétisóban, 1 mázsa 18 százalékos szuperfoszfátban és 1,5 mázsa kálisóban.

A tervezett 25 mázsa termésben foglalt tápanyagok mennyiségéből le kell vonni a talaj és a szerves trágyák tápanyagtartalmát és a még fennmaradt szükségleteket kell műtrágyákkal pótolnunk. A talaj és a szerves trágyák tápanyagsaol- gáltató képességére laboratóriumi vizsgálatokkal következtethetünk.

A tálaiból kivont tápanyagmennyiségek alapján a három legfontosabb tápanyag egymáshoz való aránya megközelítőleg így alakulhat: nitrogén 3, foszfor 1, kálium 1,5.

Ebből a megközelítő számításból megállapíthatjuk, hogy a kukoricánál is legfontosabb szervezetlen talajerőpótló a nitrogénműtrágya. A holdanként 3

mázsa, vagy ennél nagyobb ada- gú nitrogénműtrágya felét a legújabb kísérletek szerint ősszel* a taiajművelés alkamával, másik felét pedig közvetlenül a vetés előtt ajánlatos kiszórni. Egy mázsa pétisó 1,5—3,2 mázsa szem- és 2—3,4 mázsa szárter- méstöbbletet eredményezhet.

A kukorica műtrágyázásánál figyelembe kell venni azt, hogy a foszfor egymagában sokszor eredménytelennek mutatkozott: továbbá azt, hogy a kálium csak nitrogénnel együtt fejti ki hatását.

Meg kell jegyeznünk, hogy homokon mind a három műtrágya érvényesülése kedvezőbb, ha azokat — illetve a pétisó felét — 25—30 cm mélyen beszántjuk, s így biztosítjuk a talaj nyári kiszáradásának idejére is az állandó oldódást, a növény folyamatos tápanyagellátását.

Az öntözés igen nagy mértékben növeli a műtrágyák hatásfokát. Megfelelő víz- és táp- anyagellátás esetén a kukorica tőszamának a növelése szintén kedvezően befolyásolja a műtrágyák hasznosulását. A mind kevesebb szervestrágya, az istálló- trágya hiánya miatt nagyüze- mileg is ajánlható a fészektrágyázás. és az úgynevezett sortrágyázás, amelynek céljára sok üzemünk maga alakította, s alakítja át régi kukoricavetőgépeit.

összefoglalva azt ajánlhatjuk, hogy az istállótrágya csökkentett mennyiségben történő felhasználása mellett a kukorica alá is adjunk nagy adagban műtrágyákat, amelyeknek homokon legfontosabb része a nitrogénműtrágya. Természetesen jó termést csak akkor várhatunk, ha nem hanyagoljuk el a többi termésfokozó tényezőt, az őszi mélyszántást, a gyomtalanítást, a fajta megválasztását, a főszám növelését stb. sem.

Dr. Tompa László

főagronómus