Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Pl lapja Ismét jelentős területen telepítenek új erdőt Ankét as idei fásítási hónap alkalmából A megyei pártaktíva értekezlete Kecskeméten XIX. ÉVFOLYAM. 72. SZÁM 60 fillér 1964. MÁRC. 26, CSÜTÖRTÖK Az immár hagyományossá vált, s 1952 óta évente megren­dezésre kerülő fásítási hónap alkalmából tegnap Baján, a já­rási tanács székházának nagy­termében — a Bács-Kiskun me­gyei Tanács VB. továbbá a Kis­kunsági. illetve a Dunaártéri Ál­lami Erdőgazdaság közös rende­zésében — fásítási ankétot tar­tottak. A tanácsi- szervek és a két erdőgazdaság képviselőin kí­vül a megye többi járásának er­dészei, a községek fásítási fe­lelősei, szám szerint mintegy hetvenen vettek részt a megbe­szélésen. Dr. Trapp László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztá­lya igazgatási csoportjának ve­zetője nyitotta meg az összejö­vetelt. Hangsúlyozta a fásítás és erdősítés népgazdasági jelentő­ségét Ezután Krön Kelemen, a Du­naártéri Állami Erdőgazdaság főmérnöke foglalkozott előadá­sában a fásítás szükségességé­vel, s annak szakmai problé­máival. Ahhoz, hogy a legszük­ségesebb faanyagokat illetően önellátó országgá válhassunk, területünknek hozzávetőleg az egynegyed részén kell erdőgaz­dálkodást folytatnunk. Jelenleg az egy lakosra eső erdőterület mindössze 0,13 hektár. Felhívta a figyelmet, hogy az erdőtelepítésekhez — túlnyomó részben a nagy fatömeget biz­tosító óriás- és olasznyárfát használják fel. kisebb mérték­ben pedig az akácot. A fának nem csupán mint ipari nyersanyagnak van jelen­tősége — mondotta — a mező- gazdasági termelést elősegítő, szélvédő, s a talajviszonyokat befolyásoló tényezőként is je­lentős szerepe van az erdőnek. Megyénkben a Kiskunsági Ál­lami Ei-dőgazdaság területén a tavasszal félezer hektáron kerül sor új erdő és fasor telepítésére. E munkának a 85 százalékát a termelőszövetkezetek végzik el. Négymillió csemetét és 50 ezer suhángot ültetnek majd el: ezek fele fenyő, egyharmada nyárfa, a kisebbik hányad pe­dig akác és egyéb fafajta. A Dunaártéri Állami Erdőgaz­daság éves tervében 255 hektár­nyi terület fásítása szerepel. A fásításban résztvevő tár­sadalmi szervek, közületek részére — 117 ezer forint ériékben — ingyenesen is juttatnak suhángot. A legmostohább homoktalajo­kon egyébként hektáronként 16 ezer darab erdei és fekete fe­nyőt telepítenek az erdőgazda­ság munkacsapatai. A tsz-ek szükségleteit azonban csak ak­kor tudják kielégíteni, ha igé­nyüket az erdőgazdaságoknál május közepéig bejelentik. Az előadáshoz többen hozzá­szóltak. majd a fásításban ed­dig elért kiemelkedő eredmé­nyek jutalmaként kitüntető ok­levelek, plakettek és pénzjutal­mak átadására került sor. J. T. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága szerdán délelőtt Kecskeméten a Városi Moziban értekez­letre hívta össze a megyei pártaktívát. Az értekezletet Erdősi Jó­zsef, a megyei pártbizottság, titkára nyitotta meg, majd dr. Mol­nár Frigyes, a megyei partinzottság első titkára tartott beszámo­lót időszerű politikai kérdésekről. A megyei pártaktíva Erdősi József zárszavával ért véget. 668 úttörőszakkor » Ülést tartott a megyei úttörőelnökség Tegnap délután Kecskeméten ülést tartott a megyei úttörő- elnökség. A tanácskozáson részt vett Fekete Jánosné, a KISZ KB úttörőosztályának munka­társa is. Popp István megyei úttörő­titkár előterjesztése nyomán megtárgyalták úttörőink fejlődő szakági tevékenységét. Jelenleg 668 úttörőszakkör működik megyénkben. Közülük 108 szak­kör mezőgazdasági jellegű. A feladatok között a legfontosabb­nak a foglalkozásokon az ön- tevékenységre nevelést, a pálya- választás segítését jelölte meg az elnökség, s általában az olyan módszerek alkalmazásai, amelyek még vonzóbbá, ered­ményesebbé tehetik a szakköri foglalkozásokat. Ezután a kecskeméti úttörő- ház ez évi munkájáról tárgyal­tak az ülés résztvevői. Megál­lapították, hogy az „Expedíció a jövőbe” mozgalom irányítá­sát eredményesen segíti az út- törőház, módszerei az egész me­gyében figyelemre, követésre méltóit. A kiskunhalasi úttörőház te­vékenységéről megállapították az ülés résztvevői, hogy az eredményes volt. viszont a ve­zetőképzés segítésére nagyobi gondot kell fordítani a jövőben Az ülésen elfogadott határo zatok azt célozzák: az idén biz tosítani kell a szakköri foglal­kozásokon részt vevő úttörők részére, hogy kivétel nélkül szakpróbát tegyenek. E lehetősé­get, ahol mód van rá, tanfo­lyamszerűén kell megteremteni, hiszen az egyúttal az „Expedíció a jövőbe” mozgalom megfelelő követelményeinek teljesítését is segítené. Szocialista brigádok az exportterv teljesítéséért Negyedév végi gyorsjelentés az üzemekből A ZIM Kecskeméti Gyáregy­ségének szocialista brigádjai például — amint Szabó Lajos főmérnök el­mondta — április 4-e tisztele­tére vállalták, hogy az év eleji kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesítik az első negyedéves termelési feladataikat. Egyenle­tes lendülettel dolgoztak január 1-től kezdve, most mégis úgy látszik, hogy a hátralevő na­pokban megfeszített munkával kell dolgozniok. az előirányzott zománcmennyiség előállításán. Az üzem ugyanis anyagellá­tási gonddal küzd. Ha a jelen­leg folyó tárgyalások sikerrel járnak és napokon belül meg­kapják a szükséges anyagokat, akkor még segít a hajrá. Ellen­kező esetben kooperációs fel­adatainak nem tud hiánytalanul eleget tenni az üzem, Saját gyártmányaik részére még van egy kevés alapanyag­tartalék, így az exportterv tel­jesítése biztosított. Részben hasonló a helyzet a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban is. — Ennyi anyagunk talán még sohasem volt. mint jelenleg, mégis elsősorban az anyaghiány késleltette a termelést — kö­zölte az üzem tervcsoportveze­tője. Meg is magyarázta hogyan értendő a furcsán hangzó kije­lentés. A gépgyár anyagigényét nem megfelelő ütemben elégí­tették ki a szállító vállalatok, emiatt többször előfordult, hogy nem tudtak befejezni egy-egy gyártmányt. Első negyedéves export köte­lezettségének eleget tesz az üzem, a termelési terv teljesíté­sében azonban mintegy 5 száza­lékos lemaradás várható. Az említett nehézségen kívül közre­játszott ebben az is, hogy szak­munkáshiánnyal küzd a gépgyár és a forgácsoló műhelyben még mindig nem tudták megszervez­ni a második — és a harmadik műszakot. — Meg kell említeni még, hogy a forgácsoló gépek, — csakúgy mint a műhely — eléggé elavultak. Kedvező vál­tozást hoz ezen a téren — és segíti az első negyedéves lema­radás pótlását — az, hogy eb­ben az évben három korszerű géppel gazdagodik az üzem. a forgácsoló pedig már a második negyedévben a most épülő mun­kacsarnokban kap helyet. Amint már hírül adtuk a Ganz Villamossági Művek Bajai Gyáregységében dolgozó szocialista brigádok fél­szabadulásunk évfordulója tisz­teletére értékes felajánlásokat tettek. Ezzel nagymértékben hozzájárultak, hogy exporttervét már március 21-én túlteljesítet­te az üzem. A belkereskedelem megrendelésére készülő termé­kek frontján azonban kedvezőt­lenebb a helyzet. A hónapból hátralevő napokban megfeszített munkával kell dolgozni a ba- jaiaknak, hogy a belföldi fo­gyasztókkal szemben se marad­jon adósságuk. A Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat munkásgárdájának nincs szük­sége negyedév végi hajrára. Az előzetes felmérés szerint ugyan­is termelési tervét mintegy 4 százalékkal túlszárnyalja az üzem. Mennyiségben az exportelő­irányzatát is teljesíti, értékben azonban némi lemaradás mutat­kozik. Ez abból adódik, hogy negyedév közben — a külföldi piac igényeinek megfelelően — módosították a kiszállítandó cikkek listáját. Így például szá­rított hagyma helyett olcsóbb konzervféleségeket indítottak a határon túlra. B. D. Országos pedagógus tájértekezletek Kedden és szerdán országos tájértekezletet tartott Kecske­méten az alsótagozatos nevelők részére a Művelődésügyi Mi­nisztérium. A tájértekezleten részt vettek Békés, Csongrád, Szolnok, Pest, Bács-Kiskun me­gye és Szegei vezető pedagó­gusai, a művelődésügyi osztá­lyok munkatársai, valamint az alsó tagozatos szakfelügyelők sszesen több mint ötvenen. A Művelődésügyi Minisztériu­mot Faragó László, csoportve­zető-helyettes képviselte, a tá értekezleten az Országos Pedí gógiai Intézet részéről megj< lent Csáki Imre, Tihanyi Ai dór, Csorna Vilmos és dr. Arat Endréné. A tanító munkája c mű folyóiratot dr. Szabó öd&r né főszerkesztő és Bakos Tiboi né munkatárs képviselte. Hasonló tájértekezlet zajlö le kedden és szerdán Baján művelődésügy gazdasági vezeti részérej Sportnyelven fogalmazva ipari üzemeink „bekanyarodtak a cél­egyenesbe”, hiszen már mind­össze néhány nap választ el ben­nünket az első negyedév befe­jezésétől. Ami azonban helyén­való a sportban, az nem jó a termelőmunka frontján. Ha a vágtázó az utolsó méterekre tar­togatva erejét a finisben győz, akkor a lelátók népe így szól: Jól taktikázott. Az iparban vi­szont a negyedév végi hajrá még akkor sein dicsérendő, ha terv­teljesítéshez vezet, mert több­nyire a rossz munkaszervezés eredménye. És nem biztos, hogy az a vállalat szervezte meg hely­telenül tevékenységét, ahol a tervlemaradás jelentkezik, jól lehet, hogy a kooperáló, alap­anyagot vagy félkész terméket szállító üzem házatáján uralko­dik szervezetlenség. Indulás előtt A különféle hajfestékektől, samponoktól kezdve a hajszá­rító buráig minden fodrászat­ban használatos szépítőeszköz bekerül az autóba, s néhány perc múlva a mesterekkel együtt útjára indul a vándor- fodrászat, amelyet nem kis ne­hézségek árán hozott létre — a tanyai asszonyok és lányok örö­mére — a Kecskemét és Vidé­ke Fodrászszövetkezet.

Next

/
Thumbnails
Contents