Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-25 / 71. szám

1964. március 25. szerda

S. oldal

Háztáji bizottság HOGYIIN LESZ TÖBB SZÉNA

A Kecskeméti Városi Tanács V. B. mezőgazdasági osztályán ütötte meg először a fülünket az új elnevezés: háztáji bizottság. Ugyancsak ott tudtak róla, hogy a helybeli Törekvés Termelőszövetkezetben kialakulóban van ilyesmi.

A tsz központjában Budai Ferenc párttitkárhoz utasítottak bennünket, mint aki ennek a speciális bizottságnak az ügyét mozgatja.

— Beszélgetésekkel kezdődött — ismertette a kezdeményezés eddigi lépéseit Budai elvtárs. Taggyűlésen, nőgyűlésen, brigádmegbeszéléseken február eleje óta visszatérő téma volt, hogyan lehetne több húst, tojást juttatni a közfogyasztásnak — a háztáji lehetőségek jobb kihasználásával'?

Őszintén feltártuk — a múlt évben például 9 vagon kukoricát adtunk a közösből a háztáji állattartás fejlesztésére, de az ezen nevelt jószágokból csak a szabadpiacra került, ami került, az államnak, a kereskedelemnek jóformán semmit nem adtunk.

Elsősorban az asszonyokat érdekelte a dolog. Elismerték, hogy így nem egészen jól van, mert jóllehet a szabadpiaci árusítással szintén a közélelmezést szolgálják, de az nem minden. Érdekes példát említett az egyik asszony: „Tavaly kórházban voltam. Mikor sóskát adtak ebédre, egy vacak tojást sem tettek hozzá. Miből? — kérdezték. — Nem adnak eleget a tsz- gazdák a kereskedelemnek, a Bameváinak...”

összedugtuk a fejünket, hoÉpítőkkel beszélgettem a múltkoriban. Sok mindenről szó esett, és valaki megemlítette: mennyit kell szégyenkeznie amiatt, ahogyan néhány szakmabeli viselkedik a hét végi munkásvonatokon. A mértéktelenül italozókra gonoolt az idős kőműves, akik minden állomáson ..tankolnak ’, és otthon úgy kell leemelni őket a kocsiról.

— Bizony, rossz hallani, amikor az ilyesmit látva véleményt nyilvánítanak — úgy általában az építőkről — az utasok. De ez még a kisebbik baí — vélte más. — A nagyobbik baj az, hogy a drága borok, vermutok etviszik a

nehéz munkával

keresett fizetés jó részét is. A könnyelműen italra váltott forintokra pedig igen nagy szükség lenne otthon, különösen, ha gyerek is van.

Közös erővel megpróbáltunk magyarázatot találni arra, hogy miért válnak duhajjá a „fapadoson” még azok is, akik hét közben szorgalmasan dolgoznak,' és magatartásukhoz különben egyetlen rossz szó sem fér.

Egy komoly arcú, fiatal munkás elmondta, hogy az első üveggel rendszerint a másik munkahelyen dolgozó, rég látott cimborával való találkozást ünnepük. Ezt az üveget aztán még néhány másik követi és egy bizonyos ponton túl nincs megállás. Különösen akkor, ha senki sem szól: elég már, barátaim.

Mert nagyon sokan vannak olyanok, akik nem isznak ugyan, de úgy vélik, semmi közük hozzá, mit csinál a másik „Maga keres.te, ha neki úgy tetszik, el is ihatja az egészet” — elv alapján.

Pedig a munkatársak sokat segíthetnek. Ezt bizonyítja az egyik segédmunkás jó útra térése. „Mozgó büfének” becézték évekig, nem kell magyarázni, máért. Néhány hónappal

gyan kezdjünk a cselekvéshez? Kézenfekvő volt, hogy felmértük, kinek mennyi jószág ja nevelődik a háztájiján. Szám szerint tudjuk, hogy például gyöngyös mintegy 600 darab van a pusztán.

L?J

Szinte észre sem vettük, úgyszólván menet közben alakult így, hogy Nagy Ulósné és jómagam egy új bizottság első tagjai lettünk. Az is a gyakorlat műve, hogy bővültünk a brigádvezetőkkel, és a gazdákkal egyetértve vizsgálgatjuk, mit lehet kihozni egy-egy háztájiból. Mikor időnk van, ellátogatunk a tagok házaíájára. Mindenhová úgy megyünk, hogy már ismerjük a lehetőségeiket, a mostani jószágállományt — és így tovább. Előbb azt döntjük él közösen, ki milyen baromfit nevel. Mert egyelőre a baromfi- tartást, tojásellátást tűzte. így programjába a tagság.

Ötvenezer tojásra megvan a szerződésünk a Bamevállal, nemrég kötöttük, s ötezer darabot már beszállítottunk. Általában 450 darabot vállaltak egy-egy háztájiról. Ezenkívül 60 mázsa baromfit biztosítunk ösz- szesen. Jövő héten fejezzük be a családonkénti megállapodásokat, aztán erre is megkötjük a szerződést.

Budai Ferenc elvtárs a feleségét is megkérte, segítsen a tojásfelvásárlásban, gyűjtse ő össze a háztájiból eladott tojásokat. Egyik közeli üzletben dolgozik, s a földszöv hozzájárulásával elvállalta.

22 család körölte már tervét,

ezelőtt egy olyan munkacsapatba osztották be, amelyet .

az elsők között

emlegetnek, és tavaly másodszor nyerté el a szocialista ' ri- gád címet. Kitüntetésnek számít ilyen emberek körött dolgozni, és bizony, nem keveset jelent ez akkor sem, ha a pénzes boríték oldaláról nézzük a dolgot. Mert azoknál mindig 100 százalék felett van a teljesítés.

Gondolkodóba esett a fiatalember, amikor közölték vele, hogy vagy abbahagyja az ivást, vagy szedheti a sátorfáját, mert a brigád jó hírét nem ronthatja senki. Végül is leszokott a borról és az így megtakarított forintokból a családnak televízióra, magának pedig színházbérletre is futotta. Együtt megy az egész munkacsapat, két sort töltenek meg minden előadáson.

Nincs tehát igazuk azoknak sem, akik ezt hangoztatják: munkával és utazással telik el az életük. Valami szórakozás nekünk is kell. Kinek fáj, hogy néhány óráig jól érezzük magunkat a pénzünkért?

Elsősorban nekik fáj, amikor hónap végén úgy kell összeku- nyerálni egy pakli Kossuthra valót. Szórakozni pedig

sokkal olcsóbban

és ugyanakkor sokkal jobban is lehet.

Az eszmecsere során többen is megfogalmazták, hogy többet kellene beszélgetni ezekről a kérdésekről. így, vacsora után, egymás között, a munkásotthon társalgójában. Sokan évek óta dolgoznak együtt. Megszokták egymást, mint a vakoló kanál nyelét a kéz. Egy-egy jó munkásnak ismert, idősebb kőműves szavára adnak még á „fenegyerekek’* is. Ha valaki sokat tehet azért, hogy a munkásvonatok ne a rossz hírű taljtonállók légkörét idézzék, akkor ők maguk azok. Békés Dezső

hátra van még körülbelül 40 család lelátogatása. Eddig 480 pulykára, 360 gyöngyösre, 190 csirkére állapodtak meg a huszonkét családdal. Közülük Gulyás Istvánné 80 pulyka, 60 gyöngyös, Pöszmet József 100 és 50, Lángos Imre 100, Horváth Istvánné 50 és 100 — pulyka, illetve gyöngyös nevelését vállalta. Hutás Istvánné, Hatos lm- réné, Szűcs Mihályné, Varga Já- nosné 40—40 csirke átadását ígérte meg.

Eddig 150 libára is volna jelentkező — Kiss Ervinné például egymaga hatvanat vállalna —, de a Barnevál nem tud naposlibát biztosítani.

3.

Mind a családok, mind a kereskedelem — jobban járnak így. Sokkal többet hoz a konyhára, ha a kukoricát állattartással hasznosítják, mintha a padláson tartják, míg pár forinttal jobb ára lesz a piacon. A gyöngyös kilójáért 25 Ft-ot és 2 Ft nagyüzemi felárat, a pulykáért 20 Ft-ot, 2 Ft felárat, a hízott libáért 25 Ft-ot éti 3 forint felárat fizetnek. Ezenkívül minden pulyka és hízott liba után 5, illetve 15 kilogramm kukoricát kapnak a szerződök.

Íme, egy kitűnő bizottság a szövetkezeti gazdálkodásban. A háztáji bizottság nem ülésezik, hanem újszerű, sok eredménnyel kecsegtető gyakorlati munkát végez.

Tóth István

Emelkedik a Ti»%a vízállása

A langyos tavaszi esőtől gyorsan megdagadtak a Tisza mellékfolyói. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ezért elrendelte az elsőfokú árvízvédelmi készültséget a Körösök egy részén, valamint a Szamoson és a Krasznán. A Sebes-Körös és a Barbolc mentén azonban már a másodfokú, a Túron pedig a harmadfokú készültségre is sor került. Ezeken a helyeken a vízügyi igazgatóságok megkezdték az árvédelmi eszközök és anyagok előkészítését, megerősítették a figyelő-szolgálatot, és éjszakai műszaki ügyeletet szerveztek. Az árvízvédelmi készültség körzeteiben éjszakai szolgálatot tartanak a községi postahivatalok is, hogy segítsék a vízügyi jelentések és intézkedések gyors továbbítását.

' Vadgazdálkodási tanácskozás

Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság rendezésében kedden kétnapos országos vadászati és vadgazdálkodási tanácskozás kezdődött Budapesten, a ME- DOSZ székházában. Dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője megnyitó beszédében ismertette a főigazgatóság, valamint a Magyar Vadászok Országos Szövetségének sajátos feladatait, tennivalóit az értékes vadállományunk megóvása, illetve minőségi javítása, s a vadászati kultúra továbbfejlesztése érdekében. Nagy Sándor, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadászati osztályának vezetője az ország vadgazdálkodásának jeleiflegi helyzetéről és a soron levő gyakorlati tennivalókról tartott előadást. Közölte többek között, hogy a 15,6 millió holdnyi vadgazdasági területen az őz kivételével minden vadfajtából nagyobb az állomány a kívánatosnál, ugyanakkor sürgős intézkedéseket kell tenni a legértékesebb tenyészállatok fokozott védelmére, különösen a szarvasállomány minőségi javítására*

A legelők jelentős szerepe a takarmányellátásban kötelezően írja elő számunkra, hogy a korszerű agrotechnikai eljárások megfelelő módon és időben való alkalmazásával termésüket a lehető legnagyobb mértékben növeljük. A tavaszi idényben elsősorban az ápolási munkák lehetnek segítségünkre a gyepek termésének növelésében.

Legnagyobb termésnövelő hatása van a legelők talajtermékenysége helyreállításának, a trágyázásnak. Ismeretes, hogy egy mázsa széna, vagy ennek megfelelő mennyiségű legelőfű szárazanyagával a legfontosabb növényi tápanyagokból, a nitrogénből 1,60 kg-ot, foszfor- pentoxidból 0,65 kg-ot, káliurn- oxidból 2 kg-ot viszünk ki a talajból. A természetes feltáró- dás nyomén ezek a tápláló anyagok legelőink jelenlegi csekély, 3—4 mázsa termésének a biztosítására a talajban rendelkezésre állnak. A termés további növelésére azonban már nem elegendők, hiszen 40 mázsás szénatermés esetén például nitrogénből már 64 kg-ra, fősz- forpentoxidból 26 kg-ra, kálium- oxidból 80 kg-ra lenne szükség. Ez a tápanyagmennyiség 320 kg pétisó, 144 kg szuperfoszfát és 200 kg 40 százalékos kálisó hatóanyagával egyenértékű.

Mezőgazdasági területeink talajtermékenységének a helyre- állítására olyan nagy mennyiségű trágyára van szükségünk, amglyet jelenleg teljes egészében következetesen még nem tudunk biztosítani. Meglevő trágyaféleségeinkkel helyesen kell tehát gazdálkodnunk. A trágyaféleségeket illetően számos kísérleti eredmény igazolja, hogy a gyepes területeken a nagy- adagú műtrágyának van a legjobb és leggyorsabb hatása. A legelők talajtermékenységének helyreállításánál a szervestrágyázással szemben előnyben kell tehát részesíteni a műtrágyázást.

A műtrágyák közül ki kell emelnünk a nitrogén műtrágyát, mert használata egyedül is eredményre vezet olyan talajokon, amelyek elegendő foszfort és káliumot tartalmaznak. Bács-Kiskun megyében a több helyen végzett kisparcel- lás kísérletek eredményei, valamint a nagyüzemi tapasztalatok szerint kh-ként szikes legelőkön 200, homok talajú legelőkön pedig 300 kg pétisó adagolása indokolt. Az adagok további növelése nem mindig gazdaságos, mint ahogy az adagok csökkentésével is kisebb hatásfokú lesz a műtrágya. Éppen ezért helytelen gyakorlat az, hogy a rendelkezésre álló kisebb meny- nyiségű műtrágyát egyenletesen, az egész területre szórják ki, amikor is kh-ként alig jut 30— 50 kg. Ilyen mennyiségű nitrogén műtrágyának alig van hatása. Akkor járunk el helyesen, ha az említett adagokat egységnyi területre koncentráljuk, még akkor is, ha ily módon kisebb terület kerül meg- trágyázásra.

A nitrogén-műtrágyázás idejét több tényező befolyásolja. Ezek közül döntő, hogy van-e öntözési lehetőségünk vagy sem. öntözés esetén a nitrogénműtrágya mennyisége megosztható, amivel a gyep fejlődését egyenletesebbé tehetjük, de ha eredményesen nem tudunk öntözni, a nitrogénműtrágyát kora tavasszal egyszerre szórjuk ld. Ilyenkor a téli és tavasa csapadék hatására még kellő nedvesség van á talajban, míg nyáron, a szárazság idején, csak igen kicsi a nitrogénműtrágyák értékesülésének valószínűsége.

A legelőkön tavasszal jó eredménnyel használható műtrágya

a szuperfoszfát 'is. Ha ősszel nem részesült ilyen trágyázásban, tavasszal 100—150 kg kiszórása gazdaságos. Amennyiben a legelőnek ősszel hasonló mennyiséget már adagoltunk, akkor nincs szükség újabb mennyiség kiszórására.

A gyepek tavaszi trágyázásában , — a homoki legelőket kivéve — nincs nagyobb jelentősége a kálium adagolásának. A kálisót leghelyesebb ősszel kiszórni. Homoktalajainkon azonban az egyoldalú nitrogén-műtrágyázástól nem várhatunk gazdaságos eredményeket, ezért a nagyadagú nitrogén- & foszfortrágyákkal egy időben feltétlenül szükséges kh-ként 50—80 kg kálisó kiszórása is.

A csengődi homoki legelő- trágyázási kísérletben 300 kg pétisó, 150 kg szuperfoszfát és 80 kg kálisó együttes használata bizonyult legeredményesebbnek és leggazdaságosabbnak. Tekintettel kell lennünk arra, hogy trágyázni csak azokat a legelőket érdemes, ahol a gyepborítás mértéke legalább 70 —80 százalékos.

A tavaszi műtrágyázás gazdaságos. Hiszen a most, márciusban kiszórt műtrágyák ára már a májusi legeltetéskor, a tej többlethozamában megtérül. Sehol a mezőgazdaságban nem térül vissza olyan gyorsan a műtrágyázás költsége, mint a legelőkön.

A gyepek kora tavaszi ápolási munkái körött szerepel a fogas és a henger használata is.

Azok a kedvező hatások, amelyeket a múltban a fogas munkájának tulajdonították — mint amilyen a talajtermékenység növelése, a fűfélék bokrosodá- sának, gyökérképződésének elősegítése, gyom- és nvjhairtó hatása — nem bizonyultak valónak. A fogasolásra vonatkozó kísérletek nemhogy termésnövekedést, hanem 9—22 százalékos terméscsökkenést mutattak. A tápláfóanyagnak a tavaszi fogasolástól várt feltáródása a talaj alacsony hőmérséklete miatt nem következhet be., ezzel szemben a boronálással, a gyepek tépésével, zúzásával, a zsenge hajtások letördelésével sokkal nagyobb kárt okozunk. Más az, ha a túlságosan nagy avartakarótól akarunk megszabadulni. Ezt a munkát is eredményesebben végezhetjük azonban ló- gereblyével. Ha mégis kénytelenek lennénk az avart fogassal összegyűjteni, ügyeljünk arra, hogy mihelyt nagyobb tömeg van a fogas alatt, ezt tisztítsuk meg. Nem helyes az avartakarót égetéssel eltüntetni, mert ez nagy pusztítást okozhat a fiatal hajtásokon. Ez 3i munka télen végezhető el a legkevesebb veszéllyel.

A gyepápolás során amennyire ritkán és csak kivételesen jöhet számításba a fogasolás, annyival fontosabb — főleg laza talajokon — a nehéz henger használata. Az idei felfagyásos időszak miatt különösen eredményes lehet a gyep hengere- zése. ami egyébként elősegíti a gyep zártabb állományának ki-s alakulását, az aljfüvek korábbi kihajtását. Ezzel lehetővé válik a legeltetés korábbi megkezdése is. A henger használatának sikerét a koraiság dönti el, mert ha megkésünk vele, a növények fejlődését megakadályozhatjuk.

Ha a legszükségesebb

munkákat — mint amilyen a múlt évi avartakaró eltávolítása, a szükség szerinti hengere- zés és a feltétlen műtrágyáz:'

— idejében elvégezzük, akkc már megteremtettük legelőin ’ idei nagyobb termésének f. alapjait.

Dr. Petrányi István

A munkatársak segíthetnek...