Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

r Ti év alatt kézéi 18 százalékos eredményjavulás — 90 millió az idei tervprooram Jelentősen fejlesztik a gyógyszertári hálózatot As ellenőrzés — ADÓDHAT a mérleghiány egy része abból is. hogy egész évben hatvan pár lovat hajta­nak, de senki nem ellenőrzi, ha a íogalos kimegy a majorból, az italbolt felé vette-e az útját, vagy a földekre ekézni? — Az ellenőrzés hibája az is, hogy a négy hold paprikának csak a fele termett, mert a ki­pusztult palántákat senki nem pótolta idejében . ..! — A járástól kilátogató elv­társak gyakrabban járják kö­rül a határt, jussanak el a leg­eldugottabb határrészre is, mert ott van az ellenőrizni való, nemcsak az irodán! E három mondat három asz- szony felszólalását idézi egy nemrégiben lezajlott tanácsko­zásról. Olyan asszonyokét, akik féltő gonddal vigyázzák a kö­zös gazdaságok érdekeit, akik nem nyugodtak bele szövetke­zetük mérleghiányába, s nyug­talanul kutatják egy — a terve­zettnél rosszabbul sikerült — gazdasági év ..titkát”. Eközben jó gazdasszony módjára latol­gatják, mennyivel került volna több termény a kamrába, s több pénz a zárszámadáskor ki­osztott borítékba, ha minden, környezetükben élő ember pon­tosan, rendszeresen elvégzi aat a munkát, ami reá jutott. A HIBÁKRA nem nehéz rá­jönni. Hiszen aki a kérdéses paprikaföld mellett munkába- menet naponta elhaladt, tudja azt is, kinek a dolga lett volna a pótlás. A másik felszólaló meg éppen azután találkozott az italbolt előtt ácsorgó, disku- ráló fogatossal, hogy előtte a v/jEtfßszfidasssoBya oanassat hallgatta végig, miszerint az a nevezett fogatost reggel óta hiá­ba várta a kukorica megekézé- sére. A gondok okának megtalálá­sánál azonban sokkal bonyolul­tabb és kényesebb feladat a hi­bák kijavításának módja. Az idézett felszólalók — de az itt fel nem soroltak is — egyönte­tűen azon a véleményen vol­tak, hogy meg kell sokszorozni és szigorítani az ellenőrzést, s legfőképpen a felsőbb szervek — járási tanács, járási pártbi­zottság — ellenőrző tevékeny­ségének további erősítésére cé­loztak. Kétségtelen, hogy ez is egyike azoknak a módszereknek, ame­lyek a hibák kijavításához ve­zetnek. Ám csak a járási szer­vek ellenőrzése révén várni a hibák lelepleződését, mulasztást elkövetők felelősségre vonását — ugyanakkor magukat mente­síteni, függetleníteni az ellenőr­zéstől —, nem lenne célrave­zető. Az ellenőrzés nemcsak a fel­sőbb szervek joga és kötelessé­ge, hanem a szövetkezetek tag­jaié is. S legfőképpen az övé­ké. Nemcsak joguk, de köteles­ségük is szóvátenni a vezetőség­nek. s ha ez nem vezetne ered­ményre, akkor az illetékes fel­sőbb szerveknek a szemüket, szívüket bántó mulasztásokat, hanyagságból eredő károkat. Kötelességük és érdekük is, hi­szen, ha idejében szólnak ki­sebb lesz az egész közösséget, s azon belül őket személy szerint is érintő károsodás. 6. K ... ez a két csinos ruhamodell, melyet a Kecskeméti Állami Áru­ház legutóbbi divatbemutatóján láthattunk. De vajon mikor me­részkedhetnek ilyen könnyed viseletben hölgyeink az utcára is? Naptár szerint — akár máris, s a valóságban? Tessék csak ki­nézni az ablakon. Brrr ... Szeretem a reg­gelt, amikor gyer­mekeimmel a va­ros központja felé sétálunk, s közben beszélgetünk. Ki­fogytam már a ka­tonahistóriákból, melyek főként óvo­dás fiamat érdek­lik — aki hol ka­tona, hol rendőr, hol pedig tűzoltó akar lenni —, s ha­ladunk szépen vissza felé az idő­ben: most már az iskolás éveknél tar­tok. — Én régi isko­lák szerint harma­dikos gimnazista lennék — mondjr a hetedik általáno: iskolai osztályba já ró lányom, S azt firtatja, jártam-e én gimnáziumba. Csak később, fel­nőttként érettségiz­tem — vallom be neki. Horni miért'! SÉTA \em volt a szü­leimnek pénze a aníttatásomra, pe­dig szerettem volna tanulni már akkor is. Tudod, magas volt a tandíj a fe­lekezeti. iskolában. — Tandíj? — csodálkozik leá­nyom. Majd a fe­lekezeti iskola ér­telmét tudakolja, s meglepődik amikor hallja, hogy a „más vallásúak” — tehát nem az iskolát fenntartó egyház­hoz tartozók — magasabb tandíjat fizettek. Nem érti, s- nem is értheti, mint ahogy homá yos számára a tan­díj fogalma is. Hogy a tankönyv, az írószer is drá­gább volt mint manapság — ami­kor az állam jó részt vállal magára ennp.k előállítási költségéből — szin­te már félve kez­dem el magyarázni. Látszik, hogy új sszefiiggések vilá- josodnak meg ben­ne, mert hosszan hallgat, s én nem is bánom ezúttal. Sok minden eszébe jut az embernek véletlen beszélge­tés során. Többek közt az is, hogy milyen szemérmesek vá­gyunk mi mostaná­ban a régi emlé­kek felidézésében. A szajkózástól való félelem görcse él kennünk. Pedig lám — okkal és móddal — nem árt néha. elmondani egyet és mást a legifjabb nemzedék­nek. Tanmese nél- ■ül. Őszintén. Hogy ’egyen mihez mér­niük mostam életű- I két. T. P. * ' KAPU ÍV/ISUK az elsőévesek is szorgalma­san tanulnak, biztosított te­hát az asszisztens-utánpót­lás. A hálózatban dolgozó gyógysze­részeink részére kilenc előadás­ból álló továbbképző konferen­ciát rendeztünk. Tizenkét, me­gyénkbe került gyógyszerész si­keres államvizsgát tett tavaly a szegedi és budapesti egyete­mek gyógyszerészkarán. — A gyógyszertári központ is segítet­te őket a tanulásban. Mindez azt mutatja: nemcsak a gyakorlati munkát, hanem a szakmai továbbképzést is első­rendű fontosságúnak tekintik. Az utóbbi időben, néhány ki­sebb községben dolgozó gyógy­szerész is bekapcsolódott a rendszeres közegészségügyi felvilágosí­tó munkába. ezzel is növelve a gyógyszeré­szek társadalmi megbecsülését. Jó lenne, ha ezt a szép példát mások is követnék. Vaskó Tódorné a következők­kel fejezte be a beszélgetést: — A gyógyszertári központra ebben az évben 90 millió fo­rint értékű forgalmi terv telje­sítése vár. Mi azonban nemcsak a tervfeladatoknak kívánunk eleget tenni, hanem a szakmai színvonal emelésében, és a há­lózatfejlesztésben is előre aka­runk lépni. B. Gy. Már a tavaszt idézi... Megkértük Vaskó Tódornét, a Bács-Kiskun megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatóját, ismertesse a válla­lat múlt évi eredményeit, s az idén megoldásra váró feladato­kat, — Ügy gondolom, tavaly ja­vult a munkánk — kezdte a gyógyszertári központ igazgató­ja — hiszen az 1962. évinél 8,1 százalékkal jobb eredményt pro­dukáltak dolgozóink, ami az ér­tékesítési terv 103,37 százalékos teljesítésének felel meg. Előre­láthatólag 10—11 napi kereset­nek megfelelő nyereségrészese­dést osztunk vállalatunknál. Elsősorban a kielégítő munka- fegyelem játszott nagy szerepet a terv túlteljesítésében. Vaskó Tódorné a továbbiak­ban a gyógyszertári központ gondjairól beszélt. — Évek óta vajúdik, de min­dig megoldatlan a gyógyszert szállító gépkocsi beszerzése. Emiatt hatalmas összeg — mint­egy 300 ezer forint — került a szállítási számlánkra tavaly. Ami az egyéb költségek alaku­lását illeti. tatarozásra, javításra 550 ezer, felújításokra egymil­lió 933 ezer forintot költöt­tünk a múlt évben. — Hol történt jelentősebb há­lózatfejlesztés? — kérdeztük. — Csávói von, Kiskőrösön, Kecskeméten. Tasson, Izsákon, Fajszon, Szakmáron, Rémen és Tiszakécskén — válaszolta az igazgatónő, majd hozzátette: — A gyógyszertári ellátást segítette, illetve segíti majd az idén a harminc új kézi és a húsz. táramérleg. amelyekkel a gyógyszerészek régi óhaja vá­lik valóra. A gyógyszerészek szakmai to­vábbképzéséről a következőket mondotta: — Az állományban levő gyógyszerészasszisztensek tan­folyamán a másodévesek álta­lában szép eredménnyel tették le a képesítő vizsgát, s Városfejlesztés Kiskunfélegyházán A múlt esztendőben igen fon­tos feladatának tekintette a Kis­kunfélegyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a külön­böző városrendezési és városfej­lesztési gondok megoldását. A tavaly megtartott tanácstagi be­számolók javaslatait figyelembe véve, főleg a járdaépítés, út­építés, vízhálózat-bővítés szere­pelt a városfejlesztési program­ban. A múlt évben 23 utcában mintegy 9436 négyzetméter alap­területű járdát építettek 1,3 mil­lió forintos értékben. Beruházá­si hitelből tizennégy utca bur­kolását végezték ei, melyre két­millió forintot fordítottak. A varos vízellátási problé­máinak megoldása érdekében évente közel egymillió forintot költenek, s így az utóbbi két esztendőben — az eddig már meglevő hálózathoz — nyolc- nyolc utcát kapcsoltak be. Állami erőből tavaly kilenc lakást építettek, s ebben az esz­tendőt en még további tizenhat lakást adnak át. A fejlesztési tervben további modern házso­rok építése kezdődik. 1 \ ftépe ^ • „Különlegesen" étkeztem A RIPORTEREK rögös útjait járva, sűrűn sodor a végzet s nem utolsó sorban az étvágy — a megye különböző rendű és rangú vendéglátó létesítményei­be. S nem egy helyen bosszant és derít fel egyszersmind a kö­vetkezőkben körvonalazott szi­tuáció. Ebédelni szeretnék. Fényes papírra nyomott, díszes étla­pot nyomnak a markomba; raj­ta girlandok, cirádák és egyelj dekoratív ékítmények uözo. pompázik a szarkaláb-beltm^ei hangsúlyozott fejléc: „A mi konyhánk ételkulönlegessegei . Disztingváljunk: nem arról be­szél az étlap, hogy ma ez kap­ható, vagy az nem kapnató, nem is azt mondja: mai kész­letünk, vagy a ma fellelhető ételféleségek, hanem különle­gességeket, soha nem — illetve | csak elvétve — kóstolható „gyo- ' mór szenzációkat”' ígér. Ezzel 'szemben mi a rideg valóság? AZ EGY-KET féle sablon-le- i vesen kívül — amelyek ötven százaléka mellett rendszerint ott található a könnyed ceru­zavonással húzott pipa: elfo­gyott! — a készételek között szerepéi bográcsgulyás, marha- pörkölt tarhonyával. jobbik esetben sertéssült rizzsel. A j töltöttkáposzta, ami némi val- toztatosságot jelentene a száz­szor megunt típusételekkel szemben, szintén elfogyott. „Hideg előétel”. Üsszefut a számban a nyál: majonézre, franciasalátára, imbiszekre és egyéb inyencfalatokra gondo­lok. És mi a. választék? —Egy darab vagdalthús. ami kellő­képp hideg ugyan, de hogy mennyiben előétel, annak csak az a magasságos Túrós Lukács lehetne a megmondhatója . . . Frissensültet kívánsz? Helyes: választhatsz ropogós rántott- és kevésbé rágós párizsi szelet kö­zött. FÖURAIM, és kevésbé fő urak! Ne harapják át harcok­ban edzett, de inyencfalatnak ugyancsak nem nevezhető, 37- es torkomat. Nem akarok én senkit se bántani. Óhajom mindössze ez: csak annyit ígér­jünk. amennyit adni is tudunk. Korántsem azt kívánom, hogy i ezután a hatodrangú útszéli be­térő büfékben Cumberland- mártással, padlizsán-vagdalék- kal, paprikás polpettivel, irish stew-val, vagy Lucullus módra készült angolos őzgerinccel traktáljanak. Be kell azonban látnunk, hogy hangzatos, de a tartalmat nélkülöző szólamokkal csak ideig-óráig lehet felkelteni az érdeklődést. Ne legyen többé koloroffszet-nyomású menükár­tya, melynek a legnagyobb slágere a grenadirmars. . . Kap­jon kézhez a vendég egy min­den csinnadratta híjával levő ét­lapot, nem ez a fontos, de at étrend legyen valamivel válto­zatosabb, kevésbé egy kaptafá­ra készült a mostaninál. Hior- gyék el. ezek a szolid, egyszeri’, de ízletes — s nem feltétleni"’ különleges — ételféleségek ön­magukat fogják reklámozni! Jóba Tibor PETŐFI VEPF 4 Magyar Szocialista Munkásp Bács-Kiskun megyei Bizoltsaz ás a rnegyel tanács 'ama Főszerkesztő- űj. Weither Dani« Kiadta a Bács megyei Lapkiadó Váll« Felelős kiadc: Mezei István igazé Szerkesztőség: Kecskemét, Városi fanácshá? Szerkesztőségi relefonközpon- 26-19 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál ä kézbesftőknél • ii- h-snaprs i? fp Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85 Index; 9S 085.

Next

/
Thumbnails
Contents