Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-21 / 68. szám

Világ prölfttárjdf, •gy«t8í|er«1c! nfáfí Hém A. MA&VA«. SIOCIA^STA AAWWKÄSPÄRT BÄCS - l<*S\<-\AM MEGYEK LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Ara 60 fillér 1964. MÁRCIUS 21, SZOMBAT Befejezte munkáját a Hazafias Népfront Ili. kongresszusa [ • nrr-ui: . > Pénteken reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa beszámolója és a működési szabályzat módosí­tására előterjesztett javaslat megvitatásával folytatódott a Hazafias Népfront III, kongresz- szusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, az El­nöki Tanács elnökhelyettese, a budapesti pártbizottság első tit­kára, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Ott voltak a városok és falvak küldöttei, a társada­lom minden rétegének képvi­selői, valamint a kongresszusra hazánkba érkezett külföldi dele­gációk. Kádár János felszólalása Mielőtt a kongresszus máso­dik napjának eseményeit is mertetnénk, az alábbiakban kö­zöljük Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága el­ső titkárának, a kormány el­nökének felszólalását, amely a kongresszus beszámolójának el­hangzása után, még az első na­pon történt. Kádár elvtárs felszólalása be­vezető részében vázolta az or­szág életében végbement kedve­ző változásokat. Hangsúlyozta, a statisztikai adatoknál, számok­nál is meggyőzőbben mutatják a változások közéletünk fejlő­désének azok a sem méretek­ben, sem kilogrammokban ki nem fejezhető új vonásait, me­lyek az új szocialista viszonyok­ban és az emberek kapcselatai- ban fejeződnek ki. Utalt az elő­készítés során országszerte ta­pasztalt felélénkülésre, amely a közélet igen jellemző vonása volt, majd visszapillantott a népfrontmozgalom múltjára. Hangsúlyozta, hogy a mi Haza­fias Népfrontmozgalmunk első­sorban politikai mozgalom. És ahhoz, hogy ez a mozgalom erős és egységes legyen, kell egy kö­zös politikai hitvallás is, amely mindannyiunkat összeköt. Ez — mondotta — szerencsére adott: közösen valljuk, hogy népünk jövendője, útja, boldogulása, a szocialista társadalom. A szo­cializmus sikeres építése — tette hozzá Kádár János — min­denekelőtt gazdasági feladataink teljesítésétől függ. Éppen ezért népünk alkotó energiáit, szor­galmát, találékonyságát és lelke­sedését gazdasági feladataink jobb elvégzésére kell mozgósí­tani. Társadalmunk gazdasági alapjai szilárdak, egészségesen fejlődnek — mondotta Kádár elvtárs. Iparunk ötszörösét ter­meli a háború előttinek, telje­síti a terveket. A mezőgazda- sági termelés a rossz időjárás ellenére is fejlődött. Hatalmas összegeket ruházunk be, hogy megalapozzuk a jövő fejlődést, de nem feledkezünk meg a má­ról sem. Gazdasági munkánk — mondotta Kádár János — végső és legfőbb célja az életszínvo­nal emelése és a fejlődés felté­teleinek megteremtése. Népünk anyagi jóléte miatt szégyenkez­ni valónk nincs. Barát és ellen­ség látja: lakosságunk jól táp­lálkozik, rendesen ruházkodik, egészségesen, kuturáltan, nyu­godtan és biztosan él, néz a jö­vőbe. A továbbiakban utalt a dolgozó nép helytállásának, tu­datos áldozatvállalásának szép ée felemelő példáira, a« élet minden területén. Munkások százezrei dolgoznak szocialista brigádokban, versenyeznek a munkában; tudósok, orv jsok, pedagógusok törekednek arra, hogy a maguk hivatásában a legtöbbet nyújtsák a társada­lomnak, az új társadalom építé­sének javára Segítsen a Haza­fias Népfront is abban, hogy napról napra gyarapodjék az ilyen új módon gondolkodó és dolgozó emberek száma. Utalt a felszólaló szocialista forradalmunk nagy győzelmeire, s mostani eredményeire. Han­goztatta, hogy pártunk felelős­séggel vette figyelembe a múlt tapasztalatait, a jobb- és bal­oldali torzítások tanulságait. Szá­molt adottságainkkal. Munkájá­ban a marxista gondolkodás el­veit követi és hasznosítja a nemzetközi munkásmozgalom, elsősorban az úttörő, a Szov­jetunió Kommunista Pártja tör­ténelmi tapasztalatait. A Haza­fias Népfront kongresszusán, e nagy nemzeti tömörülés jövendő útjára tekintve, amit a kong­resszusnak Központi Bizottsá­gunk megbízatása alapján és nevében mondhatok — hangoz­tatta Kádár János —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt­nak, társadalmunk vezető ere­jének politikája ezután sem változik. Néni változik természetesen népfrontpolitikánk sem. Az osz­tályszövetség, amely a munkás- osztály vezetésével a szocializ­mus építésében létrejött — a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség szoros együttműkö­dése — folytatódik. A társada­lom tényleges szükségleteinek kielégítésében a városi kispol­gárság is megtalálja a maga hasznos tevékenységének terü­letét és ezzel saját becsületes munkája révén boldogulását is. Mai szövetségi politikánkra mindaddig szükség lesz, amed­dig fennmaradnak az egyes dolgozó osztályok határai. Nem lehet jobbra húzni az ország szekerét. Hiú ábrándokban rin­gatják magukat azok — mon­dotta Kádár elvtárs —, akik azt hiszik, hogy szocialista de­mokráciánk kiteljesedése libe­ralizálódás, és reményt nyújt kapitalista elemek visszacsem- pészésére rendszerünkbe. Szo­cialista demokráciánkat mi to­vább fejlesztjük, de a termelési eszközök köztulajdona megma­rad és tovább szilárdul; az em­bernek ember által való kizsák­mányolása soha vissza nem tér. Magyarországon szocializmus lesz, s népünk és társadalmunk a kommunista társadalom felé fejlődik. Kádár elvtárs a továbbiakban beszélt a személyi kultusz kü­lönböző ideológiai ferdítéseiről, Hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág nem talaj és a jövőben sem lesz az a baloldali kalandorok számára. Pártunk sem jobbra, sem balra nem változtat politi­káján, amelyet súlyos tapaszta­latok árán érlel ki népünkkel együtt. Ezt a politikát egész pártunk egységesen vallja, s munkásosztályunk, népünk a milliók meggyőződéssel követik. Kádár elvtárs részletesen ele­mezte társadalmi életünk új je­lenségeit, a jobb- és baloldali elhajlás tartalmát és hangsú­lyozta, hogy mivel politikánk lényeges elvi alapjai nem vál­toztak, nem fognak változni a módszerek sem. Politikánk ereje növekszik -- mondotta — és ereje mindenekelőtt elsősorban a szocialista eszme erejében van. Hiszünk eszménkben, hi­szünk abban, hogy az emberek fejlődnek és nézeteik változnak, de szocialistává változnak és nem visszafelé. Vannak és még lehetnek súlyos idők, nehéz helyzetek. Népünket olyan szel­lemben szeretnénk nevelni, hogyha kell, kész legyen meg­halni is a nép új világáért és jövendőjéért. De nem azzal a frázissal dolgozunk, hogy halj meg. Mi az életre gondolunk és azt mondjuk, hogy élj, és dolgozz a szocializmusért. A mi szemünkben nem bűn, ha az emberek a szocialista tár­sadalom építése közben is ke­resik anyagi boldogulásukat. Véleményünk szerint a szocia­lizmus építésének igazi lendítő ereje akkor jelentkezik, ha az eszme és az érdekeltség egy irányban hat. Hangsúlyozta a marxizmus— leninizmus szellemében folyó nevelő munka óriási tudatfor­máló erejét. Megállapította, hogy a mindennapos propa­gandamunkának iskolákban, egyetemeken, az élet minden területén nagy jelentősége van. Kádár elvtárs ezután külpo­litikánk jellemző vonásait vette sorra. Hangoztatta, hogy mi a Szovjetunió, a varsói szerződés­ben tömörült országok, az ösz- szes szocialista ország szövet­ségesei vagyunk, a gyarmatosí­tás ellen küzdő népek harcos­társainak és szövetségeseinek tekintjük magunkat, a társadal­mi haladás erőinek a békét vé­delmező erőknek a szövetsége­sei vagyunk és maradunk. Rendít­hetetlenül és változatlanul vall­juk külpolitikánk alapelveként a békés egymás mellett élés elvét. Minden országgal, függetlenül társadalmi rendszerétől, a nor­mális kapcsolatokra törekszünk, mégpedig mind diplomáciai, mind politikai és gazdasági, mind pedig kulturális kapcso­latokra. Aki felénk az együtt­működés tisztes szándékával kö­zeledik, az megértő készségünk­re talál — mondotta —, aki rendszerünk ellen támad, vagy aknamunkát kezd, annak meg­felelő válaszban lesz része. Az összes külpolitikai javaslatok­ban egységesek vagyunk a szo­cialista világgal. Mind —-1 olyan javaslatot táír mely, ha kis mértéki , ..álisan Bővül a szélesvásznú mozik hálózata Hatvanezerrel több néző az év első hónapjában Eredményesen dolgozik a Báes-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat Kevesen dicsekedhetnek olyan nagyszerű eredményekkel az or­szágban. mint amilyeneket a há­lózatfejlesztéssel ért el a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vál­lalat. Jelenleg 116 mozi műkö­dik megyénkben, ebből 39 szé­les vásznú, 15 normál, 51 kes- kenyfilmszínház. Rajtuk kívül még 3 vándor és 56 helyen ját­szó 8 körzeti mozi gondoskodik a vidéki lakosság filmellátásá­ról, szórakoztatásáról. Néhány éve még a mozik szá­mának gyors ütemű növelése volt a Moziüzemi Vállalat leg­fontosabb feladata, de a további fejlődés érdeke most a megle­vők korszerűsítését, a mai igé­nyeknek megfelelő színvonalon tartását írja elő. Ennek követ­keztében a mozik száma ugyan nem emelkedik, csak a normal­es keskenyfilmszínházakból lesz egyre kevesebb. Ezek egy része normál-vetítőgépet és berendezést kap. így tavaly 7 község: Kiskőrös, Kiskunmajsa. Tiszakécske, Sza­badszállás. Lakitelek, Tass, Mis­ke és 1 város: Kiskunhalas film­színházát alakították át széles vásznává. Az idén pedig kes- kenyből szélesvásznúsítják Fok­tő, Csátalja, Akasztó, Dávod, Szeremle, normálból szélesvász­núsítják: Vaskút. Kecel, Fülöp- szállás, Solt filmszínházát, to­vábbá a bajai Központi és Sza­badság mozit. Géderlakon nem­rég fejezték be az átalakítást és nagy népszerűségnek örvend az új szélesvásznú mozi. Egyye csökken tehát megyénk­ben a régi típusú keskeny, vagy normál mozik száma, hogy he­lyet adjon az újnak és lehetővé tegye: Falura is eljussanak a legfrissebb, szélesvásznú film­alkotások. A tervek szerint három év múlva sikerül a megye va­lamennyi moziját a korsze­rű követelményeknek meg­felelően átalakítani akkor, ha a községi tanácsok sem fukarkodnak az anyagi tá­mogatással. A vállalat a tavalyihoz ha­sonlóan ebben az évben is 4 millió forintot fordít a mozik rekonstrukciójára, felújítására. Ezzel szemben mindössze 4 köz­ség ajánlotta fel, hogy KÖFÁ- ból hozzájárul az átalakítás költségeihez. Fülöpszállás 150 ezer. Szeremle 100 000, Kecel 80 000, Dávod 50 000 forintot sza­vazott meg és az utóbbi három község ezenkívül még épületet is ígért. A szélesvásznúsítás sokba ke­rül a teljes költség fedezése meghaladná a vállalat erejét és kimerítené amúgy is gyér pénz­ügyi forrásait. A községi tanácsok megértő támogatására volna szükség, de ugyanez vonatkozik a megye és Kecskemét város vezetőire is. Sürgős megoldásra vár a kecs­keméti Városi Mozi régóta hú­zódó, sokat vitatott ügye. Az épület életveszéyes, a tervező iroda már készíti ugyan a ta­nulmányterveket, de addig, amíg a megyei és városi tanács veze­tői a mozi sorsáról végleg nem döntenek, nem biztosítják az új­jáépítéséhez szükséges pénzt — marad minden a régiben. A vállalat idei tervei között szerepel a Kecskemét Árpád Mozi egymillió forint értékű fel­újítása is. A mozi teljes átala­kítására — a pesti Sport film­színház mintájára — és a kert­mozi 12 méter széles vetítőfe­lülettel való ellátására azonban csak akkor keiül hét sor. ha- a tervező iroda április 30-ig elké­szíti a terveket. Célkitűzéseinek megfelelően a Moziüzemi Vállalat tőle telhe­tőén mindent elkövet, hogy külsejében is mutatós, min­den igényt kielégítő film­színházakkal örvendeztesse meg nézőit. De a filmek iránti érdeklődés felkeltése érdekében jelentős összegeket fordít reklámcélokra is. Az elmúlt évben 50 utcai reklámobjektum készült 150 000 forint értékben, az idén még 50-et állítanak fel a városok, községek forgalmasabb helyein; A városi mozikat magnetofon­nal szerelték fel, így hangfelvé­telekről kaphat ízelítőt a közön­ség a következő műsorokról. A kecskeméti Aranyhomok Szállo­dával kötött egyezség értelmé­ben minden szobába ízléses, nyomtatott kartonokat helyez­nek el, amelyek a mozik műso­ráról, az előadások kezdetéiül tájékoztatják a vendégeket:­A szakmai színvonal növelése érdekében most állítják össze a mozi-üzemivezetők és gépészek újrendszerű, háromhónapos to­vábbképzésének tematikáját. A továbbképzés ősszel kezdődik. A vállalat tehát jól felkészülten kívánja fogadni a közönséget és a látogatottság emelkedése rész­ben ennek a javára írható. Igaz, hogy az 1962-s 5 270 000-ről ta­valy 5 225 000-re csökkent a lá­togatók száma, de az idén már bizonyos javulás várható. Év elején — január—februárban — például 60 000-rel több nézője akadt a filmeknek, mint az el­múlt esztendő hasonló időszaká­ban. A felnőttek megnyerésén kí­vül a tanulóifjúság filmellátásá­ra is gondot fordítanak. Az idei oktatási évadban 90 iskolával kötöttek szer­ződést, ezáltal lehetővé tették, hogy a tanulók külön előadásokon is­merkedjenek a legjobb ifjúsági és a tananyaghoz kapcsolódó filmekkel. Több iskola élhetne ezzel a lehetőséggel, hiszen a legjobbaknak — ilyenek például a kunszentmiklósi gimnázium és belterületi általános iskola, a kiskőrösi és a Kecskeméti Bá­nyai Júlia Gimnázium — érté­kes ajándékokat, sportfelszere­léseket ad át az évzáró ünne­pélyen a moziüzemi vállalat is, a helyzet normalizálásához, a hidegháború megszüntetésé­hez, a tartósabb béke megte­remtéséhez hozzájárulhat. Szö­vetségeseinkkel együtt a béke megőrzéséért küzdünk, mert külpolitikánkban is egy kötele­zettségünk van, híven képvi­selni, jól szolgálni népünk, szocialista hazánk érdekeit. Kádár János beszélt a párt munkamódszereiről. Utalt arra, hogy pártunk és a nép viszo­nyának szilárd alapját a köl­csönös bizalomban látjuk, veze­tési módszerünk a meggyőzés. Ez így van ma és így lesz hol- naD is. Pártunk történelmi kül­detését a tömegek vezetésében a munkásosztály, a nép, a nem­zet ügyének szolgálatában lát­juk, nem parancsolgatásban és hatalmaskodásban. Népünk ma­ga is jól tudja, tapasztalja és becsük ezt pártunk munkájá­ban, tevékenységében, tehát e téren, a módszerek terén sincs és nem lesz változás. Pártunk politikája és a nép egyetértése biztosítja munkánk feltételeit. Adottak szocialista építőmunkánk nemzetközi fel­tételei is. A béke, a demok­rácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus túlsúlyban (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents