Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

1»64. március 20, péntek 3. oldat Összeült a Hazafias Népfront III. kongresszusa Zászlóavatás — koszorúzást ünnepségek veterántalálkozók A Tanácsköztársaság A kongresszus elnöksége. Előtérben jobbról balra: Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP K. B. első titkára, a Minisztertanács elnöke, és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Hangsúlyozta: Kötelességünk­nek tartjuk, hogy tovább erő­sítsük a szocialista népek test­véri közösségét, igaz barátságát, hiszen egymás önzetlen támoga­tása meggyorsítja mindannyiunk előrehaladását közös szép cé­lunk felé. A népfront arra tö­rekszik, hogy jó kapcsolatait tovább fejlessze, és megértéssel együttműködjék a világ minden haladó mozgalmával. Felhívja a földkerekség békeszerető erőit, hogy tevékenykedjenek biza­lommal együtt a békés egymás mellett élés szellemében, foly­tassanak közös erővel fáradha­tatlanul küzdelmet azért, hogy a vitás kérdéseket az emberiség egyetemes érdekében tárgyalá­sok útján rendezzék. Beszélt a magyar békemozgalom perspek­tíváiról. Korunkban — mondot ta Kállai Gyula — a béke vé­delme a legátfogóbb eszme - amely világszerte a legnagyobb tömegeket tömöríti. A békét akaró százmilliók mozgalmának újult erőt ad az, hogy az idén tragikus történelmi események évfordulóiról, az első világhá­ború kitörésének 50. és a máso­dik világégés kezdetének 25. év­fordulójáról emlékezünk. Ma, amikor a legnagyobb hatalmak atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkeznek, egy világháború, még az előző kettőnél is bor­zalmasabb pusztítást vonna ma­ga után, és száz és százmilliók megsemmisülésével fenyeget. A legveszettebb monopoltőkés kö­rök, a legreakciósabb imperia­lista csoportok mégsem mondtak le arról, hogy háború segítségé­vel állják útját a világ fejlődé­sének. A magyar békemozga- lomnák — tette hozzá Kállai Gyula — éppen ezért erősítenie és állandóan fejlesztenie kell kapcsolatait a világ békemoz­galmával, támogatnia kell a bé- ke-világmozgalom akcióit, elő kell segítenie azt, hogy tovább erősödjék a tömegek antiimpe- rialista békeharca. Kállai elvtárs befejezésül ki­emelte: Ma a magyar nép —, amely évszázadok során vívott függetlenségi harcai és társadal­mi forradalmai révén csak idő­ről időre került a világ haladó erői közé, a felszabadulás óta eltelt időben és különösen nap­jainkban, véglegesen elfoglalta elyét a nemzetközi haladás élén áró szocialista népek nagy csa- ádjában. Népünk továbbra is öntudatosan, a béke és a hala­dás egyre növekvő táborának első soraiban kíván haladni. Or­szágunk nemzetközi tekintélye soha nem volt ilyen nagy és dolgozik. Hazánk minden hű fia mun­kálkodjék e jelszó szellemében: „Mindannyian hazánk felemel­kedéséért, a szocializmusért!” E cél eléréséhez szükséges munkára hívjuk, várjuk népünk milüóitj • Kállai Gyula nagy tapssal fo­gadott beszéde után Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára ter­jesztett elő javaslatot a Haza­fias Népfront működési szabály­zatának módosítására. Ezután szünet következett. Szünet után Dobi István el­nökletével folytatódott a tanács­kozás. A kongresszus részvevői­nek hosszan tartó nagy taps közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke emelkedett szó­lásra. Kádár elvtárs beszédét lapunk szombati száma közli. * A délutáni tanácskozáson, amelyen részt vett Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. megkezdő­dött a beszámolód és a műkö­dési szabályzat módosítására előterjesztett javaslat feletti vita. Elsőként Glf&ri István, Borsod megyei küldött szólalt fel, majd V. Ny. Sztoletov, az OSZSZSZK felsőoktatási minisz­tere szólott a tanácskozás rész­vevőihez. Dr. Ortutay Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Bács-Kiskun megyei küldött arról beszélt, hogy a két kongresszus között végzett népfrontmunka tükre az egész ország elmúlt négy évi történetének. A népfront az egész ország becsületes, tiszta szándékú fórumává vált. — A yárosok és falvak lakói­nak gondolkodásában, szemlé­letében elválaszthatatlan egység­be fonódott az egyéni, a csa­ládi, az országos gond, az egész emberiség sorsáért érzett fele­lősség. Ez — véleményem sze­rint — munkánk egyik legna­gyobb eredménye, olyan sikere, amelyre büszkék lehetünk. Ép­pen ezért ügyeljünk arra, hogy a népfront a jövőben is meg­őrizze ezt az emberformáló, szo­cialista embert és szocialista kö­zösséget kovácsoló rangját, sze­repét — hangsúlyozta befejezé­sül. Dr. Várkonyi Imre kalocsai főkáptalani helynök felszólalá­sában arról beszélt, hogy a Pa- cem in Terris enciklika. XXIII. ben, járuljanak hozzá az embe­reket, a családokat, a népeket s aágáló közjó műveléséhez, dolgozzanak fáradhatatlanul minden olyan célért, amely jó, vagy jóra vezet. A kongresszus pénteken foly­tatja a munkáját. VÁROSON ÉS FALUN egy­aránt ünnepi megemlékezéseken méltatják a dicsőséges Tanács- köztársaság negyvenötödik év­fordulóját. BAJÁN szombaton kezdődnek az ünnepségek. Délelőtt 10 óra­kor a párt-, tanács- és tömeg- szervezetek képviselői ' meg­koszorúzzák a járási tanács előtt levő tanácsköztársasági em­lékművet, ahol Papp György, a járási-városi pártbizottság tit­kára mond ünnepi beszédet. Ezután a Magyar Néphadsereg 7809. számú K ISZ-sze^vezete zászlót adományoz a bajai vete­ránoknak. A fegyveres erők díszmenete után az ünnepség résztvevői a Rabata Sándor utca 12. szám alatti ház elé vonul­nak, ahol emléktáblát lepleznek le Bokányi Dezső, a munkás- mozgalom egyik kiemelkedő alakja, egykori lakhelyén. Az ünnepségek veterántalálkozóval zárulnak. KECSKEMÉTEN március 20- án délután 5 órakor kezdődik a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 45. évfordulójára rendezett központi emlékünnep­ség a Bányai Júlia Gimnázium (Űjkollégium) dísztermében. A megemlékezést Weither Dá­niel, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának tagja, a Petőfi Népe főszerkesztője tart­ja. Az ünnepség keretében ke­rül sor a kecskeméti I. számú általános iskola kisdobosainak /avatására. Március 21-én, szom­baton délelőtt 10 órakor a párt-, a tanács- és a tömegszervezetek megkoszorúzzák a tanácsköztár­sasági emlékművet. Háromne-. gyed 11 órakor — a városi ta­nács elől — külön autóbusz indul az új köztemetőbe, ahol a mártírok emlékművét koszo- rúzzák meg. KISKUNHALASON március 21-én délelőtt kezdődik az ün­nepségsorozat. Az üzemek, vál­lalatok, intézmények és iskolák képviselői délelőtt 11 órakor megkoszorúzzák a tanácsköztár­sasági emlékművet és emlék­táblát. Este 19 óra 30 perckor a Fegyveres Erők Klubjában tartják az ünnepi megemléke­zést. A Tanácsköztársaság kiki­áltása 45. évfordulójának je­lentőségét Horváth István, a járási-városi pártbizottság tit­kára méltatja. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN pénteken este fél nyolckor, a Fegyveres Erők Klubja mozihe­lyiségében rendezik az ünnepsé­get, melyen Sztanojer. András, az MSZMP kiskunfélegyházi já­rási bizottságának osztályveze­tője mond ünnepi beszédet. Utána levetítik a „Harag napja” című magyár filmet. A TÖBBI járás székhelyén is tartanak központi ünnepségeket és koszorúzásokat, A KISZ-szer­vezetek pedig ünnepi taggyűlé­seken emlékeznek meg a nagy jelentőségű eseményről. (Folytatás az U oldalról.) I soha nem volt ily egységes a egyház szolgái sem akarnak jár- I magyar társadalom, mely mind- ni — tette hozzá, majd a szó-1 inkább teljes egészében felis- cialista népek barátságáról szólt, "meri, hogy igaz és jó ügy, amiért János pápának a végrende­lete a katolikus egyház vala­mennyi tagját arra szólítja: ve­gyenek részt aktívan a közélet­45. évfordulójára készül a megye NEHÉZ 1 Az asztalon piros doboz. Józsika, a kétéves csöppség Láb­ujjhegyre állva kapaszkodott. „Ajsz a pijosat...” Az asszony óvatosan beljebb tette a dobozt. Majd kinyitotta. — Miniszteri kitüntetés — emelte ki a bársonybélésröl. — Kiváló termelőszövetkezeti tag... Hosszá évek, sőt évtizedek szorgalmas tanulása, kísérletek, kudarcok, hajnalig tartó viták, örömök, bánatok — így jutott el Kecskés Józsefné, a szabad- szállási Lenin Termelőszövet­kezet állattenyésztési vezetője a miniszteri kitüntetésig. Lakásán kerestem fel a Kecs­kés családot. A férj — a helyi református segédlelkész — a kisfiúkkal foglalkozott, míg az asszony az ebédet kavargatta a tűzhelynél. Erre a rövid beszél­getésre félbeszakadt a vasárnap délelőtti, házimunka. — Már gyermekkoromban szí­vesen foglalkoztam az apró ál­latokkal. Gazdaságban nőttem fel, így erre megvolt a lehető­ségem — vallott magáról. — 195f-ben érettségiztem Kecske­méten. Az Állatorvosi Főisko­lára kértem felvételem, de „túl­jelentkezés” miatt elutasították kérvényem. Egészségügyi terü­leten dolgoztam, de nem adtam fel a reményt, hogy állatokat gyógyítsak, neveljek. 1961-ben lettem a Lenin Tsz tagja. A következő évben megüresedett az állattenyésztő munkakör —, így kerültem erre a helyre — ; mondta az asszony. Az „előd”, Gerely György 2100 tyúkból álló törzsállományt ! adott át Kecskésnének. — Hirtelen, szinte egyik nap- ' ról a másikra kaptam ezt a feladatot, s így szakmailag sem ;udtam megfelelően felkészülni. Hatvankettő végén — a tsz ve- . setéinek unszolására — két hó- 1 lapig Bábolnán voltam tapasz- ' ;alateserén. ; S a bábolnai tanulmányi út Jtán — három hónap múlva — : iött az első próba. Március ki- t encedikén a gödöllői kísérleti 6 UTAKON telepről 3000 csirke érkezett te­nyésztésre a gazdaságnak. — Nem voltunk felkészülve erre a szállítmányra, így az el 5- nevelőben minden négyzetmé­terre negyven csirke jutott. Április közepén ismét három­ezer csirkét kapott a szövetke­zet. S ezzel a szállítmánnyal k,megérkeztek” a gondok, az álmatlan éjszakák is Kecskés­nének. Ugyanis a kis állatok között — két hetes korukban — „tanyát vert” a mycoplasmosis (légzőszervi megbetegedés). Ez­zel a betegséggel ritkán talál­kozik a tudomány, s így a szak- irodalma sem kielégítő. A csir­kéket három alkalommal tet- ránnal itatták. Egy hét alatt lokalizál­ták a fertőzést. Az utónevelő­ben — ugyancsak ezzel a «zállít- mánnyal — ismét előkerültek a problémák. Időben észrevették, s ismét sikerült megmenteni az állományt,­A problémákról, hiányossá­gokról beszélt. S csak a végén említette, hogy a tsz-nek jelen­leg 3050 darabos baromfitörzse van, hogy az egy tyúkra jutó tojáshozam a múlt évben 160 darab volt, hogy a közösnek 429 420 forint jövedelme szár­mazott a kisállattartásból. A község vezetőitől tudtam meg, hogy Kecskésné tavaly 1144 munkaegységet szerzett. A kisfiú csak ünnepnapokon látja a mamát, miVel az asszony hét közben lóháton, motorkerékpá­ron vagy gyalogszeren járja a szétszórt baromfi farmot. Hiszen még a községtől nyolc kilomé­terre levő — eddig kihasználat­lan — jubhodályban is utóne­velőt rendeztetett be. Az eredmény persze nemcsak az ő dicsősége, hanem a körü­lötte dolgozó hat asszonyé, a vezetőségé — akik segítették, a tagságé —, akik bíznak benne. Bíznak. S ez nagy szó Szabad- szálláson. Mert, mint a helyi anácselnök mopdta: „Vendég- 1 szerető, kedves — de kemény­fej ű kunemberek laknak itt. S nehéz a bizalmukat kiérde­melni...” Kecskésné ma is tanul. A tsz- vezetőinek javaslatára felvették a budapesti Felsőfokú Mezőgaz- hasagi Technikum állattenyész­tési és állattegészségügyi tago­zatára. Az első évet végzi — jó eredménnyel. S a férj is sokat segít. Gondozza az asszony ház­táji kísérleti állományát. Mivel Kecskésné a különféle táp­anyagokat, gyógyszereket ott­hon, 110 darabos tyúktörzsén kí­sérletezi ki. S a legmegfelelőb­beket használja csak a gazda­ságban. — Ez csak a kezdet, hi­szen közös gazdaságunk most kezd csak fejlődni. Még ebbcr, az évben 40 ezer forintos költ­séggel új tojóházat építünk Korszerűsítjük a régieket is... Igen — mindez csak a ke öet. De ezért a „startért” kap március 4-én a Földműveié ügyi Minisztériumban — az c* szág hetvennégy kiváló tsz-mc zőgazdásza között — Kecské Józsefné is a kitüntetést El ismerésként — s talán kicsi előlegnek — a továbbiakhoz. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents