Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

Hatáskör és felelősség A mezőgazdasági termelést, a tavaszi munkák jó elvégzését segíti a kisszállási tanács A tsz zárszámadó közgyűlése­ken megyeszerte mérlegre tet­ték szövetkezeti gazdáink a múlt évi tevékenységük ered­ményeit. A tervtárgyaló közgyű­léseken pedig körültekintéssel felmérték az idei feladatokat A figyelem most — T>ár az idő­járás még közbe-közbeszól — a mezőgazdaság ez évi termelését a legtöbb tekintetben megalapo­zó tennivalókra, a tavaszi mun­kára összpontosul. Erről beszél­gettünk a napokban Uricska Istvánnal, a kisszállás! tanács vb-elnökével. Kötelező érvényű — Hogyan, ‘milyen módsze­rekkel működik közre a helyi tanács ebben a jelentős mun­kában? — tettük fel a kérdést. — Mezőgazdasági állandó bi­zottságunk a Hazafias Népfront megfelelő helyi akcióbizottsá­gával együtt — melyekben min­den tsz gazdái képviseltetik ma­gukat — még február közepén felmérte a tavaszi munkákra való felkészülés helyzetét — kezdte a végrehajtó bizottság elnöke. — Tapasztalatainkat a tanácsülés elé tárták, s nyomá­ban több határozatot hoztunk. Végrehajtó bizottságunkat ez­után számoltatta be azonos tárgykörben a járási tanács végrehajtó testületé. Határozati javaslatainkat elfogadta, s ezzel községi tanácsunk és a tsz-eink számára egyaránt kötelező ér­vényűvé tette, E mögött a summázó beveze­tés mögött sok minden rejtő­zik. A kisszállási tsz-ek — múlt évi terveiknek megfelelően — 1207 holdon végeztek nyári mélyszántást, csaknem két és fél ezer holdon pedig őszi mély­szántást a tavaszi vetésű növé­nyek aiá. A kimondottan ta­vaszi mezőgazdasági munkák el­ső fázisaként még januárban megkezdték, s azóta több mint háromezer holdon szinte ma­radéktalanul befejezték az őszi kalászosok tél végi fejtrágyázá­sát. A tavaszi szántás megkez­désével és végzésével főként a PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság:' tó-36. Vidéki lapok: U-22. Kiadóhivatal: ecskemét. Szabadság tér l?a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: M-85 Index: 35 665, Rákóczi és a Búzakalász Tsz je­leskedik. A növényvédelmi fel­adatok között a gyümölcsfaápo- lást több mint 50 százalékban végezték el eddig a helyi szö­vetkezetek gazdái, s megkezd­ték a téli permetezést. Maradjunk azonban a helyi tanácsnak a mezőgazdasági ter­melés irányítását befolyásoló tevékenységénél. A tsz-ekben alapos elemző munkával elkészí­tett éves termelési tervek meg­erősítése, s a közgyűlések által történt jóváhagyása után köte­lező érvényűvé válnak. Valóra váltásuk biztosítéka a népgaz­dasági feladatokból a községre háruló mezőgazdasági termelési értékek előállításának. Ebből következik, hogy az időszerű feladatok elvégzésének figye­lemmel kísérése, ellenőrzése a helyi tanács egyik legfontosabb tennivalója. Intézkedési terv — Tanácsunk határozata ér­telmében évről évre intézkedé­si terv készítésére kérjük fel a szövetkezeti vezetőket — mondja Uricska elvtárs. — A terv részletesen — időre, terü­letre, személyekre bontva és az ösztönző módszerek feltünteté­sével — határozza meg a közös gazdaság feladatait. Ez nemcsak a tsz-ek munkaszervezésében szinte nélkülözhetetlen, hanem a mi ellenőrzéseink szempontjá­ból is... S máris hallunk egy beszédes példát. Tavaly az Űj Élet és a Rákóczi Termelőszövetkezet nem készített ilyen munkater­vet. A szövetkezetek vezetőinek a terv elkészítésével járó kis többletmunkától való megfuta- modásuk itt-ott bizony vissza­ütött. Az Üj Éleben például amikor az aratás is sürgetett, nem volt másodszor is megka­pálva a kukorica. A Rákócziban a burgonyaszedés a szürettel „futott össze”, s öt holdon még most is kinn a termés. A vb ve­zetőinek menetközben volt te­hát okuk a szemrehányásra, Nem adódott ilyen probléma ott, ahol a tennivalókat és az el­végzésük idejét, módját előre­látóan, tervszerűen ütemezték, Az idén, a termelési terv jóvá­hagyása után, a Rákóczi Tsz az első között készítette el az in­tézkedési tervét. — Mi tehát a szövetkezetek munkaterve alapján időről-időre figyelemmel kísérjük a felada tok elvégzését — folytatja a vb elnöke. — S mivel a terv a tsz-ekben is törvény. joggal közbe is szólhatunk, javaslato­kat tehetünk, ha valami esetleg nem megy rendjén. Egyetértésben — Több helyen tapasztaltuk, hogy hatáskör hiányára panasz­kodnak a tanácselnökök, ha a területükhöz tartozó tsz netán mellőzi a községnek előírt egyik vagy másik termelési feladatot. Ez itt, úgy latszik, ismeretlen probléma. — Hatáskör? Mi nem érezzük a hiányát. Mindent meg lehet oldani a tsz-vezetőkkel egyetér­tésben, hiszen a cél közös. Ha lakásra van szüksége valamely tsz-szakembernek — a tanács segít. Erő-, munkagépre van szükség — a javaslatot a köz­ségi tanács terjeszti a járási tanács vb mezőgazdasági osz­tályának. Ugyanez a helyzet a tsz-ek műtrágya-, szőlővessző- igényének bejelentésénél is. Noha a tavaszi mezőgazda­sági munka segítéséből indul­tunk ki, a Kisszállási Községi Tanács V. B. elnökével foly­tatott beszélgetésünkből kitűnt: a maga sajátos, a termelőmun­kát befolyásoló eszközeivel so­kat tehet a helyi tanács. A he­lyi államigazgatási szerv és a tsz-ek demokratizmusából kö­vetkezik ez. Ha ezt mindkét helyen következetesen betart­ják, nem marad el az eredmény sem. Perny Irén Tízezer magoncot nevelnek Miklóstelepen A Szőlészeti Kutató Intézet Kecskemét környéki telepein megkezdődtek az előkészületek az idei bor- és csemegeszőlőne- mesítési program megvalósítá­sára. Miklóstelepen. ahol a bor­szőlőfajták feljavításával, ne­mesítésével foglalkoznak, az idén már nyolc kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező hibridet szaporítanák el. Köztük a „ho­mokvérét”, amely a köztermesz­tésben levő kadarkák feljavítá­sára hivatott. Az új hibrid nem­csak a héjában, hanem a hú­sában is gazdag festékanyag­tartalommal rendelkezik. Az intézetben a többi között a nagyüzemi gépi szüretelésre alkalmas szőlőfajták előállítása is megkezdődött. Erre vonatko­zóan nemesítési tervet készítet­tek a kutatók, s kijelölték azo­kat az egyedeket, amelyek a keresztezésnél számba jöhet­nek. A feladat az, hogy fürtök a termővesszőkön egymás mel­lett helyezkedjenek el, s hosz- szú kocsányúak legyenek, ösz- szesen 10 ezer magoncot nevel­nek az üvegházban. Mathiász-telepen a nemesítés mellett az idén is a már előál­lított csemegeszőlőfajták elsza- porítása, a törzstelepek kialakí­tása a cél. A növényházban megkezdődtek a rügydugványo­zások; több millió dugványt ne­velnek a további szaporításhoz. Még az idei tan­év kezdetén elhatá­rozták a Balota- szállás-felsőbalotai iskola úttörői, hogy kirándulást szer­veznek a tanév vé­gén. Igen ám, de ahhoz pénz is kell! Rövid tanácskozás után kiokoskodták, hogyan lehetne pénzihez jutni. Szer­ződést kötöttek a Bács-Kiskun me­gyei MÉH Vállalat kiskunhalasi kiren­deltségével vas, rongy és papír gyűjtésére. — Nos, munkára fel! — adta ki a jelszót Sziklai Ist­vánná igazgató tani-* -tó, az úttörőcsapat Együtt a pénz vezetője. Az őrsve­zetők és az őrs tag­jai pedig versengve fogtak hozzá a cél­tudatos munkához. S az eredmény? A szerződéssel le­kötött mennyiséget jóval túlteljesítet­ték. A gyűjtött hul­ladékot a napokban adták át a MÉH- nek. Tizennyolc mázsa vasat, és mintegy három mázsa papírt, ron­gyot. Megtalálták a számításukat, mert csaknem ezer- forin­tot kaptak érte. így jött össze tehát a kiránduláshoz szük­séges pénz egy ré­sze. Az eredmény még jobban fellel­kesítette a csapat tagjait. Olyannyira, hogy elhatározták: az év végére még tizenöt mázsa hul­ladékot gyűjtenek, ami szintén komoly feladat, hiszen szor­gos munka szüksé­ges a szétszórt ta­nyavilágban ahhoz, hogy a tervük va­lóra váljon. Nem kétséges azonban, hogy teljesítik. Lel­kességük a biztosi ték rá. Ökrös János ' Balotaszállés Két küldött Tóth Istvánná December óta van férjnél, úgy ismerik mégis Kunszentmikló- son, hogy Julcsi, Szabó Julcsi. Így szólították barátnői is nemrégiben, amikor a falugyű­lésen népfrontbizottsági tagnak választották, s így mesélték el a szomszédok egymásnak az új­ságot: Julcsi küldött lett! — Igen, küldött, tagja annak a delegációnak, amely megyén­ket képviseli a Hazafias Nép­front kongresszusán. Szerény asszonyka. Ha a he­lyi háziipari termelőszövetkezet­ben nem segít Halász Ferencné einökasszony, bizony sovány eredménnyel, élményanyaggal ültem volna az írógéphez, meg­rajzolni Tóth Istvánné portré­ját. így már könnyebb a dol­gom. Megtudtam: Semmi külö­nös, rendkívüli jellemvonása nincs Tóthnénak. „Csupán”, na­gyon szereti a munkáját, s úgy ismeri mindenki, hogy mindig számíthatnak rá a községben. Ha falugyűlést, tanácstagi vá­lasztást, pártnapot kell szervez­ni, mindig az elsők között se­gít. De amikor az iskolai vég­zettség felméréséről a társadal­mi munkára való mozgósításról esett szó, akkor is a helyén volt. Amikor megkérdeztem tőle, mit visz „tarsolyában” az or­szágos népfrontkön gresszusra. i kunszentmiklósiak örömeit, gondjait sorolta. A fiatalok la­kásproblémáit, azt. hogy még mindig nem kapcsolták be a villanyhálózatba a község szé­lén lakók otthonait. De azt Is szeretné elmondani a kongresz- szuson, hogy a helyi Üj Élet Tsz-ben, ahol az édesanyja dol- :ozik, mennyire kifizetődő volt az öntözés, s a jövedelemelosz­tásnál alkalmazott ösztönző mód­szerek milyen hasznosan befo­lyásolták a közös gazdaság mun­káját. Tóthné érdeklődése sokoldalú és mély, nemcsak a közügyek, hanem a látókört bővítő tanu­lás, művelődés lehetőségei iránt is. Ezért határozta el. hogy ősz­től beiratkozik a közgazdasági technikum kihelyezett osztályá­ba. B. Gy. Mutom Lőrinc Felszólalása a Hazafias Nép­front megyei küldöttértekezle­tén szívet melengető híradás volt az alig több mint fél ezer lelket számláló kis falunkról: Drágszélről. A bizalmat, derűt és erőt sugárzó szavakra — amelyek, mint utóbb megtudtam, a küldöttértekezletet megelőző, átvirrasztott éjszakán az elmúlt négy év eredményeinek, harcai­nak mérlegelése nyomán szü­lettek — szívesen emlékezünk mindannyian, de talán legtöbbet magát a felszólalót, Matos Lő- rincet foglalkoztatják. Újra ren­dezgeti, átgondolja az eredmé­nyeket — hogy megyénk egyik küldötteként — a Népfront or­szágos kongresszusán is számot adhasson róluk. A kongresszus előtti napok egyik délelőttjén együtt eleve­nítjük fel a még nem is olyan régi, az ötvenes évek végére jellemző faluképet: — Sáros utcák, járdák, az is­kolát a gyerekek tégláról-téglá- ra szökdécselve tudták csak megközelíteni a sártenger fe­lett ... A házakból esténként petróleumlámpák gyér fénye szűrődött ki ... Ma, a megválto­, zott életről betonjárda, köves- út és villanyvilágítás tanúsko­dik. Külsőleg. Arról, hogy mi rej­lik e változások mögött így vall: — A párt és kormány utóbbi években követett politikája jó­tékonyan éreztette hatását min­den faluban, így nálunk is. A bizalom, a megbecsülés légköre teremtette meg az alapot ahhoz, hogy új erőket kapcsoljunk be a közéletbe, s ezek között is el­sősorban a faluszépítésbe. A népfrontbizottság örömmel vál­lalta a szervező szerepét — ter­mészetesen a párt és a tanács helyi szerveivel a legteljesebb egyetértésben és összhangban.-Ami falunkban korábban elég erőteljes volt a rétegződés — fűzi tovább a gondolatokat. S talán nem veszik dicsekvés­nek, ha azt mondom: A nép­front tudatformáló munkájának eredménye is, hogy a válaszfa­lak ledőltek. Ma már nem em­legetik: Ki, mi volt, mennyi földdel lépett a közösbe... Mi az embereket aszerint értékel­jük: Hogyan dolgozik, mit tesz a közösség érdekében. S talán ebből fakad, hogy soha nem maradunk megvalósítható ter­vek. ötletek nélkül, s hogy az emberek magukénak vallják, büszkék arra, amit elértünk; Szinte zárójelben mondja el, hogy a szövetkezet fejlődésében is szerepe volt a helyi népfront­nak, mert e testület javaslatára dolgozták ki a három év pró­báját jól kiálló, munkaegység és prémium „variációjából” ál­ló jövedelemelosztási formát. A jövőt illető tervek? — A gazdálkodásban a fűszer­paprikatermelés. a sertéshizla­lás, tehát a két legfőbb jövede­lemforrást képező termelési ág továbbfejlesztése. — Községfej­lesztésben a tisztasági fürdő létrehozása. Ezen a tavaszon megkezdjük a tisztasági fürdő építését, s szeretnénk már a nyárra, a nagy mezőgazdasági munkák idejére megnyitni. Ha­sonlóan idei célkitűzéseink kö­zé tartozik a törpevízmű-építés — a jóivóvíz-társulás . kereté­ben. Mindezek ismeretében talán már el is búcsúzhatnánk — leg­alábbis egyelőre — Drágszél kongresszusi küldöttétől. De hadd áruljak el még valamit — most már nem a faluról, hanem küldöttéről. Annak, aki nem is­meri őt — s a szabatos mon­datokat olvasva arra gondolt, hogy beszélgető partnerem jól képzett értelmiségi — be kell vallanom valamit, ami engem is elkápráztatott. Matos Lőrinc, a drágszéli népfrontbizottság el­nökhelyettese és az Űj Barázda Tsz elnökhelyettese negyvenöt éves, hajdan négy polgárit vég­zett parasztember. Olyan pa­rasztember, aki négy évvel ez­előtt hosszas töprengés után tu­dott csak választani a gazdál­kodás egyéni és közös útja kö­zött, de a falut formáló erő, melynek összefogásában neki is része volt — őt is önmaga kor­látainak legyőzésére bátorította. E. É. Repülőgép a debreceni vidámparkban A MALÉV kiselejtezte az Lj 2-s 28 személyes utasszállító re­pülőgépet, amely most utolsó útját repülte Ferihegyről Debre­cenig. A gép ugyanis a jövőben a debreceni vidámparkban be­mutatási célokat szolgál. Az utolsó légiúton 14 személyt szál­lított, köztük a debreceni vi­dámpark műszaki átvevőjét, és a gépet szétszedő szerelőmun­kásokat

Next

/
Thumbnails
Contents