Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

Megyei sportvezetők háromnapos értekezlete Baján Háromnapos tanácskozásra jöttek össze szerdán Baján, a megyei Testnevelési és Sport- szövetség elnökségi tagjai, a megyei szakszövetségek vezetőj, a járási és városi Testnevelési és Sportszövetségek elnökei, el­nökhelyettesei és a megyei TS dolgozói. A tanácskozás résztvevői rész­letesen megbeszélik az MSZMP Politikai Bizottságának, vala- nint az MTS kongresszusának határozataiból adódó feladato­kat. jegyetek a labdarúgó-fordulóról BIZONY vasárnap senki sem mondta volna, hogy egy hót múlva itt van hivatalosan is a tavasz. Sűrű hóesés, mínusz egynéhány fok hideg fogadta mindenütt a pályára kifutó csa­patokat, no meg azt a • néhány száz lelkes futballimádót, akik még a rossz időben is ki­mentek a mérkőzésre. Az NB TI. múlt heti nyitánya után va­sárnap már teljes üzem volt a labdarúgásban. Megyénkben az NB III-as és megyei I. osztályú csapatok is megkezdték szerep­lésüket, még hozzá nem is rosz- szul. KEZDJÜK talán a sort az NB Il-es Kecskeméti Dózsával, amely vasárnap Debrecenben, az ottani Dózsa ellen lépett pá­lyára. Emlékezhetünk, ez a csa­pat már sok „borsot tört'’ kecs­keméti ellenfele orra alá A K. Dózsa tartott is ettől a mérkő­zéstől, talán éppen ezért még nagoybb akarattal és lelkesedés­sel készült a találkozóra. A mérkőzést, amint arról már a keddik számunkban beszámol­tunk, 0:0-ás döntetlen ered­ménnyel végződött. Ebben „lu­das” a rendkívül rossz pálya, valamint a kecskeméti csatárok, akik a gyakran nyolc ember­nél védekező Debrecent csak kapujukhoz tudták szegezni, de nem sikerült egyetlen góllal sem megterhelni hálójukat. Azt vi­szont most is megállapíthatjuk, hogy a kecskeméti játékosok remek erőnléttel rendelkeznek, ami feltétlenül biztató a jövőre. Mindehhez még annyit, hogy az NB TI-ben lejátszott két for­duló után úgy alakult a helyzet, hogy \ asárnap Kecskeméten rangadóra — az első helyezett Gyula és a harmadik helyezett K. Dózsa összecsapására, — ke­rül sor. Tehát a két héttel ez­előtti tv-s rangadó (Kecskemét —Eger) után vasárnap újra nagy mérkőzés színhelye lesz a Szék­tói Stadion. AZ NB III. Délkeleti csoport­jában két csapatunk, a Kecske­méti TE és a Halasi MEDOSZ szerepel ebben az évben is. A KTE kezdett jobban. Otthoná­ban biztosan győzte le régi nagy Hogyan tippeljünk A totó 11. hetében az 13+1-es rendszerben csaknem százezer nye­rő szelvény akadt, ami —* bár há­rom mérkőzés elmaradt és hét dön­tetlenül végződött — nem jelentett különösebb nyerési lehetőséget, mert meglepetéssel egy mérkőzés sem végződött. A 375 000 forintos 13-f-l-es nyereményt nem lehetett kiadni, mert nem volt 14. mérkőzés, így ezt az összeget a most követ­kező lie héten adják ki. Szerencsés esetben akár egymillió forintot is lehet nyerni. A Ü. héten a következő nyere­ményeket fizetik: 13 találatos 214 db, 2200 Ft, L2 találatos 2975 db 105 Ft, il találatos 19 290 db 16,30 Ft, 10 találatos 72 782 db 6,50 Ft. E heti tippjeink: 1. Szeged—Ferencváros 2,1 2. Győr—MTK 1, x 3. Komló—Csepel 1, x 4. Tatabánya—Diósgyőr 1 5. Ózd—Salgótarján x, 1 6. Nyíregyháza—Budafok 1 7. Borsod—Székesfehérvá 1 8. Dunaújváros—Egyetért». 1 ,2 9. Miskolc—MÁV DAC 1 10. Győri Dózsa—EVTK 1 11. Zalaegerszeg—Pécsi BTí % 2 12. Szóin. MÁV—Szóin. MTE l, 2 13. Baglyasalja—Eger 2 Pótmérkőzesek: x, x, x. ellenfelét, a Nagykőrösi Kini­zsit. A KTE-t is dicséret illeti, hogy a rossz pályán végig re­mek küzdőszellemről tett tanú- bizonyságot. Biztosak vagyunk benne, hogy a csapat kedve­zőbb körülmények között lénye­gesen jobb telj esittnényre is képes lesz. A HALASI MEDCSZ rendkí­vül szoros küzdelemben egygó- los vereséget szenvedett a Bé­késcsabai Honvédtől. Tulajdon­képpen két ellentétes félidőt láthatott Békéscsabán a közön­ség. Az első félidőben többször megingott a halasi védelem, és 3:l-re elhúztak a honvédok. Szü­net után nagy hajrába kezdett a halasi csapat, végül mégsem sikerült a kiegyenlítő gólt meg­szereznie. A SORSOLÁS szeszélye foly­tán már az első fordulóban ta­lálkozott a két kalocsai NB III-as csapat: a Kalocsai Kinizsi és a Honvéd. A győzelmet a nagyobb tapasztalattal rendel­kező, a kapu előtt higgadtabban játszó Kinizsi szerezte meg. A H önvádban ezúttal nyolc új já- tékos szerepelt, s így érthető, hogy a csapat még nem tudta azt a teljesítményt nyújtani, amelyre feltétlenül képesnek tartjuk. BAJÁN nagy örömet keltett az MTE Kaposvárott kiharcolt győzelme. A csapat okosan, hig­gadtan küzdött, s a nagyon jó képességű Kinizsit legyőzte. E rendkívül szép fegyvertény résztvevői szinte egymást múl­ták felül a küzdőkedvben. A mostoha időjárás miatt a pálya hihetetlenül rossz volt, de ez­úttal az MTE-nek ez sem je­lentett akadályt. Reméljük, a népszerű bajai csapat a további forduókon is hasonló lelkesedés­sel küzd majd, s ez az idegen­ben kiharcolt győzelem fontos állomása lesz a csapat további sikereinek útján. Mezei István Utolsó előkészület! mérkőzések a kosárlabda-bajnokság előtt Bajai MTE—Szigetvári Vörös Meteor 60:46 (25:22) Bajai MTE: Mándi (5), Pász­tor (2) — Vassné (16), Állaga (1), Csátaljai (6), csere: Taxné (6), Dikán (2), Bognár (10), Ág­falvi (7), Vass, Grünfelder I„ Grünfelder II. (5). A jövő vasárnapi bajnoki rajt előtt utolsó előkészületi mérkő­zését játszotta vasárnap a Bajai MTE NB I-es női csapata a fia­tal, de jóképességű NB II-s csa­pat ellen. A mérkőzés elején a szigetváriak 6 pontos előnyt sze­reztek. Sikerült ugyan 1 pontra megközelíteni őket, de néhány perc múlva már ismét a ven­dégek vezettek 6 ponttal. Ez­után a teljes bajai csapat lecserélése következett és a beállt fiatalok kitűnő játék­kal még a félidő előtt a hazaiak javára íorditották az eredményt. A második félidőben még foko­zódott az iram. A fiatalok ki­tűnő játékával már 16 pontra nőtt az MTE előnye. Végül is­mét a kezdőjátékosok léptek a pályára, de csak tartani tudták az eredményt. Az MTE javuló játékot mutatott. A ponterős Vassné volt a csapat legjobbja. Kecskeméti Dózsa— Nagykőrösi Kinizsi 81:55 (35:17) Kecskemét. Katona-terem, v.: Borsos, Tóth. K. Dózsa: Szabóné (20), D. Kovács — Rigó (7) — Tóth (13), Túri (21), csere: Molnár (10), Kiss (8). Magyar (2), Bende, Vol- ni, Dömötör, Bajati. A közvetlenül a mérkőzés előtt lejátszott Középiskolás Kupa- mérkőzés miatt a fiatalok egy része csak néhány percet ját­szott, akkor is fáradtan mozog­tak. A Dózsa már 18 ponttal el­húzott, amikor a nagykőrösi NB II-s csapat az első pontokat sze­rezte. A kecskeméti csapat vé­gig nagy fölényben játszott, de ezúttal a védekezésre nem for­dítottak olyan gondot mint más­kor, így a vendégek, különösen a két félidő utolsó perceiben aránylag sok pontot értek el. Középiskolás Kupa-mérkőzés Kecskeméti Katona J. Gimn. —Nagykanizsai Közgazd. Techn. 59:35 (32:12). Kecskemét, vezette: Molnár F. Katona: Dömötör (13), Bajati I. — Válni (12), Kiss (12). Korok­nál (17), csere: Erdélyi (14), Kun (1), Bene, Reile, Bognár, Szemt­annal, Bajati II. Lényeges tudáskülönbség volt a két csapat között. Az elején a kecskemétiek sokat kapkod­tak, rosszul védekeztek és így fej-fel mellett haladt a két csa­pat. A 10. perc után az edző Volni helyett Erdélyit vitte a pályára. Felgyorsult a játék és a kecskemétiek percek alatt nagy pontelőnyre tettek szert. Ettől kezdve már nyugod­tan, biztosan játszott a Katona és a jövő héten Nagykanizsán sorra kerülő visszavágóra 24 pon­tos előnnyel utazhat. A kecske­méti csapatból Dömötör, Kiss M. és Erdélyi nyújtott kiemel­kedő teljesítményt. Szegedi EAC— Kecskeméti Petőfi 130:80 (42:24, 43:25, 45:31) Szeged, Rókusi tornacsarnok, v.: Heiszig, Biró E. Petőfi: Sárkány (3), Kovács (8) — Zsadányi (5), Tóth (17), Danicz (10), csere: Fekete (14), Mészáros (12), Donka (4), Ke­nyeres (4), Szabó (2). A megegyezés szerint három teljes félidőt játszottak a csa­patok és így alakult ki a három­számjegyű végeredmény. A nagy játékerőt képviselő NB I-es csa­pat ellen a kecskeméti fiatalok ügyesen játszottak, de komoly ellenállást nem tudtak kifejte­ni. A Katona J. Gimn.—Nagykanizsai Közgazd. Techn. női Kö­zépiskolás Kupa-mérkőzésen Kiss Mária, a Katona ifjúsági válo­gatott játékosa magasan kiemelkedve a védők közül „tempódo­bással” juttatja a labdát az ellenfél kosarába. A cél megjelenik a képernyőn M őst még kevesen is vannak — súgja Kemény Gábor, az MHS megyei rádiós klubjának. előadója, amikor óvatosan beteltük az ajtótt Pedig a nagyteremben a hosszú aszral körül igencsak szép számmal üldögélnek. Csupa IS—20 éves fiatalember. Bevonulás előtt állók, akik most éppen azért vannak itt, hogy az ősszel, amikor elérkezik az ideje, fegyvernemet választhassanak haj­lamaik, szivük szerint. Hasznosabban és jobb kedvvel is szolgálják majd le a két évet, ha oct teljesíthetik, a kötelességüket ahova képességeik alapján állítják majd őket. A táblánál nyúlánk fiatalember áll. A tanfolyamvezető, a néphadsereg tisztje. Magyaráz. Képleteket ír, bonyolult vázla­tokat rajzol. A laikus számára csak egy- egy szó ismerős — indikátor, képcső, frek­vencia... — az előadás egésze azonban az idegennek érthetetlen, szinte titokzatos. Ám a fiúk úgy figyelnek, hogy abból vilá­gos: értenek minden szót. Olykor-olykor még bólogat is némelyik. — ÉS' így létrejön az indikátoron a cél jele — fejezi be az előadó. Kettőt-hármat még kiszólít a hallgatók közül, kérdezget. Aztán szünetet rendel el. Bizony nem könnyű a lokútoros tanfo­lyam anyaga. Kemény Gábortól megtu­dom, hogy az ősz óta járnak ide minden héten a hallgatók, s most, hogy lassan közelednek a vizsgák, vasárnap délelőtt is tartanak foglalkozást ismétlésképpen, gya­korlásul. Ez ugyan nem kötelező, de a hallgatók többsége eljön így is. Mert aki sikeresen levzsgázik, az a néphadseregben lokátoros lesz. Ellőrzö állomáson teljesít majd szolgálatot, vagy a harci repülőgé­pek fedélzeti lokátorát bízzák rá. Szép munka, szép feladat. Érdemes miatta ta­nulni már a bevonulás előtt is. Kik járnak ide? A hallgatók egy része elektroműszerész, televízió- vagy rádiósze­relő szakmunkás. Mások csak szívesen fog­lalkoznak az effélével, s most igyekeznek megtanulni, ami szükséges. Kiss Sándor a Rádiótechnikai Gyárban dolgozik, elektroműszerész a szakmája. Azt mondja: — Ha lokátoros lehetek a hadseregben, nem jövök ki a gyakorlatból, hanem még tovább is képezhetem magam a szakmá­ban. Magy Janos ipari tanuló a GEGKA * ” szervizben dolgozik. Ér ttségizeti az idén leteszi a szakmunk. vizsgát. — Akkor is jelentkeztem volna a tan­folyamra — mondja —, ha nem jelentene előnyt a bevonulásnál. Sok olyat tanulok itt, amit a televíziószerelésnél nem tud­hatok meg, pedig hozzá tartozik a szak­mához. A tanfolyam vezetője, a fiatal tiszt, Kocsi Dezső meg van elégedve a hallgatókkal. — Nem volt könnyű a kezdet — mondja —, mert nagyon különböző előképzettsé- gűek jelentkeztek. Meg kellett találni azt a színvonalat, ami mindenkinek többletet jelent és mégis érdekes, megemészthető marad az anyag. Különösen sok bajuk volt azoknak, akik nem ismerték még az alapvető szakmai kifejezéseket sem... Vi­szont a követelményekből sem engedhe­tünk, hiszen a mai korszerű fegyverekhez annyi tudásra van szükség, hogy a két év a honvédségnél a legtöbb esetben igen kevés. Ezért is becsüljük mi nagyra az MHS-nél folyó szakmai előképzést. S zívesen járnak ide valamennyien, akik jelentkeztek? — Nem kényszer. Aki az első hetekben rájött, hogy ez neki nehéz, az kimaradt — szól Kemény Gábor és a hallgatók egyet­értőén mosolyognak. — Aki ki akar tar­tani, annak segítünk. Általában megér­téssel támogatják a tanfolyam hallgatóit a vállalatok is, többnyire még a műszak- cseréhez is hozzájárulnak. — Majd akkor jöjjön el — biztatnak a fiúk búcsúzóul —, amikor megkezdjük a gyakorlati munkát. Mert ha melegebb lesz egy kicsit a; dő, kijárna)je majd a szabadba, igazi lo káloron gyakorolni, megtanulni a bemé­rést. Már alig várják a pillanatot, amikor nemcsak a táblára rajzolt vázlaton, ha­nem a valóságban is megjelenik a szemük előtt a képernyőn a cél, m.

Next

/
Thumbnails
Contents