Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

(N. O.) Ezekben a napokban zajlanak megyénk építőipari vállalatainál a termelési tanács­kozások, amelyeken a gazdasági vezetők, műszakiak és munká­sok elemzik az elmúlt évi ta­pasztalatokat, s megvitatják, hogyan valósítják meg ez évben a rájuk váró feladatokat. E ta­nácskozások jelentőségét most sokszorosan aláhúzza, hogy olyan fontos iparágról van szó, amelynek munkáját az MSZMP Központi Bizottsága nemrég ér­tékelte, s határozatában megál­lapította: „Az építőipar tevé­kenysége befolyásolja egész szo­cialista társadalmunk fejlődé­sét.” Ez a megállapítás nagymér­tékben aláhúzza az építőipar dolgozóinak felelősségét. Alátá­masztják ezt megyénk építőipari vállalatainak idei tervfeladatai is, hiszen mintegy 18 százalék­kal kell ebben az évben emel- niök a termelést. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vál­lalatnak 500, a Bács-Kiskun me­gyei Építő- és Szerelőipari Vál- laatnak 133, a város- és község­gazdálkodási vállalatoknak 65 millió forintos tervet kell telje­síteniük, nem beszéve az építő­anyagipari, faipari üzemekről, az Ingatlankezelő Vállalatról és a tervezőirodáról. Társadalmunk szeme az építő­iparon függ. Az elmúlt két év­ben nem teljesítette tervét ez az iparág, ami nemcsak a külső körülményeken, hanem személyi okokon is múlott. Már pedig a népgazdaság fejlesztése, a la­kásigények kielégítése változást sürget az építőipar munkájá­ban. Ennek feltételei pedig ad­va vannak, hiszen az építőipari vállalatok törzsgárdái a és vezető garnitúrája már sokszor bebizo­nyította, hogy nagy feladatok megvalósítására képes. Az építőiparról szóló pártha­tározat hangsúlyozza, hogy a technikai alapokat fejleszteni kell, ám utal a munkafegyelem, a technológiai fegyelem megja­vításában, a vezetés színvona­lának emelésében, a jobb mun­kaszervezésben, s a szocialista munkaverser.y kieszélesítésében rejlő nagy tartalékokra is. A termelési tanácskozásokon pedig éppen ezeket a lehetőségeket kell kutatni az idei tervek tel­jesítése érdekében. Az építőipari vállalatok veze­tőinek és munkásainak nagy be­szélgetése akkor lesz eredmé­nyes, ha nem csupán a terme­lési adatok meghatározásáról lesz szó, hanem valóban tanácskozás zajlik le a feladatok végrehajtá­sának „hogyan”-járól, ha a ve­zetők megosztják gondjaikat a munkásokkal és közösen dolgoz­zák ki a tervteljesítés módját. A vitában első helyre ezúttal is a szocialista brigádmozgalmat helyezzük, hozzátéve, hogy an­nak tartalmi vonatkozásai job­ban érvényesüljenek. A szocia­lista brigádok tevékenységét nemcsak a százalékok jelzik, ha­nem a munka minősége, s a bri­gádtagok önképzése is. Sok épí­tőipari munkásnak nincs még meg a nyolc általános iskolája, soknak szakmai továbbképzése hagy kívánnivalót maga után, A korszerű építési módé-' kalmazása pedig csak úgy lc.-e- séges, ha az építőipari munká­sok megszerzik a magasabb általános és szakmai műveltsé­get. Nem újdonság, ha arról be­szélünk, hogy az építőiparban nagy tartalékok rejlenek a mun­kaidő jobb kihasználásában. Sok helyen később kezdenek dolgoz­ni és korábban hagyják abba a munkát. A teljesség kedvéért azonban meg kell mondani, hogy a rossz munkaszervezés és anyaghiány miatt is sok az ál­lásidő, ami pedig már nem a munkások, hanem a műszakiak és a vállalatvezetés hibája. Minderről beszélni kell. Re­mélhetőleg azonban az sem éri a vezetőket váratlanul, ha a munkások megkérdik, biztosí­tott lesz-e számukra a munka- terület, az építőanyag és gép. Lesznek-e olyan szervezettek a munkahelyek, hogy folyamato­san tudnak teljesítménybérben dolgozni, mert csak így csök­kenthetők az időbérben fizetett állásidők. A vita hevében bizonyosan szóba kerül a gépek kihasznált- sági foka, ami az elmúlt évben, sajnos, 50 százalék alatt moz­gott. Kihasználásuk növeléséhez arra van szükség, hogy a mű­szakiak gondosan kidolgozzák a gépek alkalmazásának ütem­tervét. Nyugtalanító adat, hogy az építőiparban tavaly az ezer munkásra eső balesetek száma az 1962. évi 53-ról 63-ra emel­kedett. A vezetők a munkavé­delmi berendezések biztosításá­val, a munkások pedig a bal­eset elleni szabályok betartásá­val lényegesen csökkenthetik a baleseteket, amellyel a súlyos sérülések, valamint a munkana­pok ezreinek kiesései kerülhe­tők el. Sokrétű, szerteágazó feladat az építőipar éves munkájának megszervezése. A termelési ta­nácskozások azonban megfelelő alkalmak arra, hogy a vezetők és munkások megértsék egy­mást. Nagyon fontos, hogy a dolgozók termelést előreiendítő javaslatait gondosan nyilvántar­tásba vegyék, s azok megvalósí­tását figyelemmel kísérjék. Jo­gaik érvényesítését is segíteni kell. A termelési tanácskozások joga például a Kiváló dolgozó, a Szocialista brigád cím oda­ítélése. Mindez egyben növeli is a munkások felelősségérzetét, már pedig ők azok, akik na­gyon sokat tudnak tenni az épí­tőiparra vonatkozó párthatáro­zat végrehajtása érdekében. Közlemény a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására 1964. március 9-e és 14-e között hi­vatalos látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban a Bol­gár Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, élén Todor Zsivkov elvtárssal, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökével. A küldöttség járt ipari és me­zőgazdasági üzemekben, tudo­mányos kutató- és kulturális in­tézetekben, képet kapott a ma­gyar népnek a szocialista ipar­ban, a mezőgazdaságban, a tu­dományban és a kultúrában el­ért eredményeiről. A küldött­ség és a magyar dolgozók talál­kozásai tovább erősítették a magyar és a bolgár népet ösz- szekapcsoló testvéri barátságot. A látogatás alatt a két párt­ós a két kormány képviselői tárgyalásokat folytattak. A két fél képviselőinek meg­beszélésed a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemé­ben folytak le. A küldöttségek tájékoztatták egymást országaik szocialista építőmunkájának eredményei­ről és tapasztalatairól. Eszme­cserét folytattak a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság barátságának és együttműködésének továbbfej­lesztéséről, valamint a nemzet közi helyzet időszerű kérdései ről. A két küldöttség megállapí­totta, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz társaság kapcsolatai a proletár internacionalizmus, a kölcsönös testvéri segítség elvei alapján eredményesen fejlődnek. Megelégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt években gyümölcsözően fejlődtek a két ország gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolatai. Ered­ményesnek értékelték a magyar —bolgár gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bi­zottság tevékenységét. A két fél elhatározta, hogy további intézkedéseket tesz a kereskedelmi forgalom bővíté­sére. Megállapodtak abban, hogy a két ország gazdasági kapcso­Kihajtanak-e a rügyek? Tavaszi hangulat uralkodik a Szőlészeti Kutató Intézet miklóstelepi laboratóriumá­ban, ahol a képen látható há­rom leány, Nagy Éva, Gres- kovics Zsuzsa és Kun Ilona ? szőlővesszők rügyeinek álla pofát vizsgálja. A lányok, akik egyébként az intézet kísérleti szakmunkásai máris megállapították, hogy a ta'nratlan vesszőkön teljesen. I .tártakon pedig 20 százalé­kos mértékben fagytak el a rügyek. latainak fejlesztésében mind na­gyobb mellékben törekszenek a népgazdasági tervek összehango­lására, a mindkét fél számára előnyös kooperációra és szako­sításra, az együttműködés bőví­tésére, mind a tudományos és műszaki kiitatásban, mind a ter­melésben. Ennek megfelelően a két fél elvileg megállapodott abban, hogy közös gazdasági vállalatokat, tudományos kuta­tó- és tervezőintézeteket hoz létre a gazdasági együttműkö­dés különböző területein. Meg­bízták a magyar—bolgár gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottságot, hogy vizsgálja meg a közös vál­lalatok gazdasági feltételeit és dolgozza ki a konkrét javasla­tokat. A két fél megállapította, hogy további lehetőségek vannak az országaik közötti kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok fej­lesztésére. Megegyeztek abban, hogy előmozdítják a két ország közötti utazási lehetőségeket és a turistaforgalom fejlődését. 2. A két párt- és kormánykül­döttség teljesen azonos módon ítéli meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet. A jelenlegi nemzei- közi helyzetben a legfontosabb feladat: küzdeni a világhabort: veszélyének elhárításáért, a kü­lönböző társadalmi rendszeri országok békés egymás mellett élése elvének megvalósításáért. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a nemzet­közi helyzet a békeszerető orszá­gok. mindenekelőtt a Szovjet­unió, a szocialista országok fá­radhatatlan és következetes erő­feszítéseinek eredményekéi kedvezőbbé vált. A nemzetim, biztonság megszilárdítása érde­kében tett jelentős lépés az atomfegyver-kísérletek részlegF tilalmáról kötött moszkva- egyezmény, valamint - Szovjet­unió és az Egyesült Államok (Folytatás a Z. oldalon.) Nagy feladatok előtt i'|j ilág proletárjai, egyesüljetek! XIX. ÉVF. «3. SZ. Ara 80 fillér 1364. MABC. 15, VASÁRNAP Nádaratók Száraz, tavaszelőtti szél bor- zolgatja végig Dusnok határá­ban a Vajas-csatorna és mellék­ágainak partján tenyésző, sűrű szálú nádat. Aratására azonban megfelelő az idő, bizonyítja ezt felvételünk is, ahol a Bajai Nád- gazdasági Vállalat két dolgo­zója, Nagy János és Tamaskó László látható munka közben. Egyenként száz kévét „termel­nek”

Next

/
Thumbnails
Contents