Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-13 / 36. szám
TECHNIKA tudomyj EGY HÉT HELYETT EGY ÓRA Mit tud a mikroelektronika? Manapság az elektronikus gépek már matematikai példákat oldanak meg, akár teljes sötétségben is ' latnak, vonatot vezetnek, egész könyvtárnyi adathalmazt képesek „fejben tartani”, s szabályozzák a űrrakéták mozgását. De vajon hol a határ? Mit tartogat még számunkra az elektronika holnapja? — erre kereste a választ az APN tudósítója, Mihail Lihácsov szovjet tudósnál. Közismert tény, hogy az elektronikus készülékek egyre bonyolultabbak lesznek. A ma használatos rádiólámpákkal működő elektronikus számítógép például akár több termet is elfoglalhat, súlya jó néhány tonna, energiaszükséglete pedig óriási. Ezzel szemben egyetlen rádiólámpa meghibásodása miatt az egész monstrum csütörtököt mondhat. Nemhogy egy űrhajón, de még egy kisebb fajta közönséges hajón sem lehet elhelyezni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a további fejlődés elképzelhetetlen tökéletesen működő ugyanakkor kisméretű, könnyű, gazdaságos és teljesen megbízható elektronikus készülékek nélkül. így született meg az elektronika újabb ága: a mikroelektronika. Bélyegrádió A fejlődés egyik útja itt az úgynevezett mikromodulátor. Ez voltaképpen egymás fölé helyezett kerámia-lemezekből álló kocka. A kerámia-lemezeken a többi között mikroszkopikus méretű rádióalkatrészek, ellenállások, kondenzátorok, önindukciós tekercsek, félvezetők, transzformátorok vannak. Az egész nem nagyobb egy köbcentiméternél. A miniatűr kockából apró szálak lógnak ki, hogy a mikromodulatort a nagyobb berendezés többi alkatrészéhez lehessen kapcsolni. Az ilyen kockákból egész rádióelektronikus berendezéseket lehet összeszerelni. Magától értetődik, hogy ezeknek igen csekély lesz a súlyuk, a külméretiik és persze az energiaszükségletük is. Ilyenformán a hordozható televíziós kamera nem sokkal lesz nagyobb, mint egy amatőr filmfelvevőgép. egy rádió adóvevő legfeljebb egy cigarettatárca méreteit éri el. míg a normál rádiókészülék elfér egy közönséges töltőtoll testében is. Sík alkatrészek A mikroelektronika fejlődésének másik útja a nyomtatott áramkörök alkalmazásával kapcsolatos. A nyomtatott rádióáramköröket, üveglapra, műanyaglapra vagy más szigetelő- lemezre „nyomtatják”. Az így kapott sík alkatrészek tulajdonságai megegyeznek a szokásos, háromdimenziójú alkatrészekével. A mikromodulátor egy-egy lemezén eleinte csupán egy-há- rom mikroalkatrészt helyeztek el. A nyomtatott áramkörök technológiájának alkalmazásával azonban egyetlen lemezen el lehet helyezni valamennyi alkatrészt. A nyomtatott lemezekből összeszerelt modulátorból így létrehozható a rádióelektronikus készülék mikro- blokkja. Ennek a módszernek alkalmazásával * egy modem nagy létesítményű rádiókészülék nem lesz nagyobb, mint egy közönséges postabélyeg, s még egy elektronikus számítógép is csak akkora lesz mintegy — normál írógép. De még ez sem a határ! A mikroelektronika fejlődésének harmadik útja az úgynevezett „szilárd elektronikus áramkörök” alkalmazása. Ez a bizonyos „szilárd séma” voltaképpen ger- mánium vagy szilícium félvezető kristály, amelynek belsejébe szigorúan megszabott mennyiségben bórt, galliumot, alumíniumot, foszfort és még más elemeket adagoltak. Ez ugyanis eltorzítja a kristályrácsot, aminek következtében különböző elektromos tulajdonságokkal bíró területek különülnek el, amelyek a megfelelő alkatrészek, tehát mondjuk az ellenállás, a kondenzátor, a tranzisztorok szerepét tölthetik be. S az egész együtt nagyjából úgy működik, mint egy teljes rádióelektronikus berendezés, amelyet egyetlen kristályba zártak. Egy lámpa — egy köbcenti Vajon mire jó mindez? Sok mindenre. Kezdjük talán azzal, hogy milyen gyakorlati következményekkel járhat a méret- és súlycsökkenés? A közönséges rádiólámpákkal készült elektronikus berendezéseknél átlagosan ICO köbcentiméterre jut egy alkatrész. Miniatűr lámpák alkalmazásával egy-egy alkatrész számára mintegy 10 köbcentiméternyi hely szükséges. A félvezetők, tranzisztorok bekapcsolásával — már csak egy köbcentiméter. Itt következik az ugrás. A szupervékonyságú lemezekkel készülő mikromodulátorok alkalmazásával egy köbcentiméternyi helyre — 100—200 alkatrészlemezt lehet „bezsúfolni”, az előbb említett félvezető kristály felhasználásával pedig már ezret, vagy ennél is többet. Vagyis a berendezések, alkatrészek sűrűsége ez esetben százezerszerese annak, amit a hagyományos eszközökkel készült elektronikus gépeknél tapasztalunk. Ilyenformán a világvevő-rá- diókészülék immár csak borsó- nyi nagyságú lesz, a televízió- készülék pedig nem nagyobb, mint egy cigarettásdoboz. Kevesebb energia Érdeméé az új módszerek alkalmazásának gazdaságosságáról is beszélni. Ismeretes, hogy a tranzisztorok energiafelvétele kisebb, mint a rádiólámpáké. Ez nemcsak olcsóbbá teszi használatukat, hanem ugyanakkor megkönnyíti a mikroelektroni- kus készülékek és miniatűr alkatrészek előállítását is. Az új készülékek megbízhatóbbak is, mint az eddig ismertek. Tömegük és méreteik csök- kenésével konstrukciójuk -is tar- tósabb lesz, s jobban tűrik a rázkódást, ütést is. A forrasztási helyek száma jelentősen csökken, ami ugyancsak fokozza a készülék megbízhatóságát. A miniatűr mikromodulátorok összeszerelése gépesített, ami eleve kizárja a szerelőmunkások hibalehetőségeit. A nyomtatott lemeztechnológiával és a szilárd sémák alkalmazásával készült berendezéseknél voltaképpen elmosódik a határ az egész készülék és egyes alkotóelemei között. Ez rendkívül fontos napjainkban, amikor az elektronikus rendszerek több száz és ezer alkatrészből készülnek, amelyek mindegyike egyformán fontos az egész komplexusra zavartalan működése szempontjából. Csupán egy-két órára van szükség ahhoz, hogy a „Tetrazin” vegyi reagens segítségével ellenőrizzék a kukorica, a búza, az árpa, a rozs a borsó es más növények vetőmagjainak életképességét. Ahhoz viszont, hogy a vetőmag megfelelő voltát a szokásos csírázta tás útján megállapítsák, egy hétre van szükség. A vetőmag minőségének vegyi ellenőrzése igen egyszerű. A próbának vett magokat felébe vágják és a vegyi oldatba teszik. Ha a vetőmag életképes, akkor a preparátum a csírát vörösre festi. Az életképtelen csíra színe változatlan marad. Ezt a módszert a vegyi reagensek tudományos kutató intézetében dolgozták ki. Egy elemzés elvégzéséhez mindössze néhány ezredgramm reagensre van szükség. Az idén a szovjet vegyipar már megkezdte e reagens kilószámra való előállítását. A TERMÉKENYSÉG ELIXIRJE A Kirgiz Tudományos Akadémia szerves kémiai intézetének munkatársai bebizonyították a humin műtrágyák hatékonyságát. Ehhez sok millió tonna nyersanyag található a Tien-San hegységben. Ha a humin műtrágyát kis mennyiségű szuperfoszfáttal, nitrogénműtrágyával és kálisóval együtt juttatnak a talajba, hét-nyolcszorosára növekszik az alpesi legelők hozama, s a cukorrépa és a kukorica 15—20 százalékkal többet terem. A Belorusz Talajjavítási és MŰANYAG ALAGCSÖVEK Vízgazdálkodási Intézet tudományos munkatársai 20 hektáros területen Kísérletképpen polietilénből és máá műanyagokból készült alagcsöveket használtak fel lecsapolásra. A kísérlet jó eredménnyel járt. A műanyag alag- csövek az.eddigieknél jóval kevésbé iszaposodnak el. Az alagcsö- vezés teljesen gépesíthető. A csövek olcsók és könnyűek és így a lecsapoló rendszer építési költségei felére, harmadára csökkennek. AGROKLIMATIKAI VILÁGATLASZ A leningrádi geofizikai főobszervatóriumban agroklimatikai világatlaszt állítottak össze —, amely a maga nemében egyedülálló a tudományos gyakorlatban. Kiadására 1965-ben kerül sor. Az atlasz 80 térképe megadja a szükséges adatokat ahhoz, hogy tanulmányozni lehessen az öt kontinens bármely pontjának éghajlatát és a növénytermesztés agronómiái viszonyait. Az atlasz a mezőgazdasággal foglalkozó gyakorlati szakemberek, a növénynemesítők és a közgazdászok számára készült. Összeállítói a világ különböző országaiból ötezer meteorológiai állomás adatait használták fel. Hőszabálvzó berendezés Sok gondot okozott a Kiskunfélegyházi Műanyagfeldolgozóipari Vállalatnál, hogy a pvc-cső Több és jobb termés izotópokkal Nem üres szólam, hogy a nagy tudományos felfedezések gyakorlati következményei be- láthatatlanok. A zseniális Curie- házaspár sem sejtette, hogyan hasznosítják majd a későbbi nemzedékek azt a felfedezésüket, hogy egyes elemek atomjai sugárzó energiát bocsátanak ki. Az izotópok — sugárzó, nyomjelző atomok — napjainkban szó szerint szemmel láthatóan bizonyítják, hogyan válik a tudomány közvetlenül termelőerővé. Hasznos tulajdonság Nagy egyszerűsítéssel, mégis a valóságot jól megközelítően parányi, láthatatlan lámpákhoz hasonlíthatjuk az izotópokat. Kevés olyan anyag van — akár élő, akár élettelen — amelybe ne hatolnának be. Ütjük nyomon követhető, ez a legfontosabb és leghasznosabb tulajdonságuk! Ha valóban kis világító lámpák lennének, akkor sem tudnánk pontosabban, merre járnak. Érzékeny fényképlemezzel, különféle finom műszerekkel, s a Geiger—Müller-féle sugárzásmérő készülékkel megfigyelhetjük az anyagban az izotópok vándorlását. Ez utóbbi, az atomfizikában nélkülözhetetlen műszer, meg is számlálja a sugárzó részecskéket. Vagyis képet ad arról, hogy az anyagok milyen mértékben és ütemben fogadnak be más anyagokat. A következőkben megértjük ennek jelentőségét. A növény és a talaj élete Évezredeken át termelt az ember hasznos növényeket maga és háziállatai táplálására. Évezredeken át senkinek sem volt sejtelme sem arról, hogyan „dolgozik” a talaj és a növény, hogyan alakítja át a szervetlen anyagokat szervesekké, tehát táplálkozásra alkalmassá. Az izotópok segítségével mind világosabbá -válik ez a bonyolult folyamat. A nyomjelző atomok megmutatják a szerves- és o műtrágya útját a talajban, a táplálék vándorlását a növényben. Csak egy példát említünk: az izotóp-kísérletekből kiderült, hogy a növények nemcsak gyökerükkel, hanem föld feletti részeikkel is felveszik a fejlődésükhöz szükséges foszfort. A »tombítrágyázás” célszerűségéről, jövőjéről ismét elmondhatjuk, hogy beláthatatlan jelentőségű. Elég régóta tudjuk, bogy a talaj is „él”. De hogyan? Megmutatják az izotópok. Rohamosan szaporodik az emberiség, s a legsürgősebb feladatok közé tartozik, hogy mindenkinek elegendő élelmiszert biztosítsunk. Egyelőre még utópia az algákból vagy kőolajból készített élelmiszer. De valóság, hogy meg kell javítani a nagy kiterjedésű rassz és közepes talajokat. Az izotópok feltárják a kémiai talajjavítás, trágyázás, öntözés leggyorsabb és leghasznosabb módját, s ezeknek az eljárásoknak együttes hatását, összehangolását. A talaj, a növények és az ember ellenségei a kártevők. Régen alig tudtak védekezni ellenük, mert látszólag szeszélyesen pusztítottak különböző területeken. Az izotópok azonban a kártevők szervezetébe is beépülnek — „világítanak”. így útjuk követhető, könnyebbé vált az irtás és a megelőző védekezés. Aktív lámpák Eddig az izotópoknak csak mintegy passzív tevékenységéről szóltunk: világítanak, bonyolult folyamatok útját mutatják. Most képzeljük el, hogy ezek a. parányi „lámpák” útközben aktív hatást is kifejte* nek, mint mondjuk a kvarclámpa. Az izotópok megfelelő adagolásával — egyelőre kísérleti keretek közt — jelentős eredményeket értek el a terméshozam növelésében. Ismét csak néhány példa: szovjet adatok szerint őszi búzából 3—5, cukorrépából 25—35 métermázsával több termett hektáronként. Minőségi javulás: egy heti, aránylag gyenge kobalt-izotóp besugárzás után kétszeresére növekedett a cukorrépa cukortartalma. Nem közömbös az sem, hogy izotóp-besugárzással újfajta hasznos növényeket is előállíthat az ember, s már a valóság látókörén belül van. hogy ezzel a módszerrel korábbi és évenként többszöri érésre késztethetünk különféle növényeket. Az izotópok vizsgálják, ellenőrzik és befolyásolják az állatok táplálékfelvételét., súlygyarapodását is. Nem kell hangsúlyozni, mennyire fontos ez a baromfi- és állattenyésztésben. A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, az Állatorvostudományi Főiskola Élettani Intézete és más intézményeink elismerten világszínvonalon segítik elő nagyüzemi mezőgazdaságunk, állattenyésztésünk gyors fejlődését az izotópok segítségével is. Qil. i, és polietilén palackok gyártása közben a nyersanyag túlmelegedett, illetve kihűlt. Pataki Árpád, a vállalat igazgatója, Zombor Gábor TMK-vezetővel és Farkas Sándor TMK-műve- zetővel villanyárammal működő hőszabályzó berendezést szerkesztett. A berendezés biztosítja az adagoló garaton keresztül a gépbe juttatott — hő és nyomás hatására képlékennyé vált — nyersanyag állandóan egyenletes hőmérsékleten tartását. Üzembe állításával a pvc-cső és polietilén palackok gyártásánál a termelékenység másfélszeresére növekedett. Képünkön a polietilén- palack-készítők munka közben, háttérben a hőszabályzó berendezés látható. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kialja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 19-88. Vidéki kiadások rovata: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1 ,a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj I hónapra 13 forint. Bács-Klskun megye) Nyomda V. Kecskemét - Telefon: U-81. mofijtt »m
