Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

Osztrák győzelem a műlesiklásban megnyerte az olimpiai bajnok­A megyei testnevelési és sportszövetség 1964. évi feladattervébol 18 ország versenyzői rajtol­tak szombaton a férfi műlesik­lás olimpiai bajnokságában. A havazás miatt fél óra késéssel kezdődött a verseny, amelyet 470 méter hosszú, 200 m szint­különbségű, 78 kapuval nehezí­tett pályán bonyolítottak le. A 25 éves osztrák Pepi Stiegler a két futam összesített eredmé­nye alapján nagy meglepetésre Városok közötti asziaii labdarúgó-mérkőzés A Kiskunfélegyházi Járási TS rendezésében városok közötti asztali labdarúgó-mérkőzésre került sor Kiskunfélegyházán. Az új sportág első válogatott találkozóját nagy küzdelem után a Kiskunfélegyházi csapat nyerte meg 19:13 arányban. A mérkőzés első részében a kecs­kemétiek szerezték meg a veze­tést, de a nyugodtabb és a ha­zai pályán biztosabban ver­senyző félegyháziaknak sikerült megfordítaniok az eredményt. A csapatok tagjai Garai XI., Szántó, Fekete, Vereb (Kiskun­félegyháza) és Szappanos, Tóth, Tamási és Érsek (Kecskemét) voltak. A visszavágóra március hónapban Kecskeméten kerül sor. DÉLUTÁN 5 óra volt, amikor elindultam „felfedező” utamra. Félreértés ne essék, nem isme­retlen földrész után kutattam, csupán egy kis körsétára indul­tam a kecskeméti tornatermek­ben. UTAM első állomása a Pia­rista Gimnázium. A barátságta­lanul hideg teremben Guóth Iván edző télikabátban is kékre fagyva vezeti a Petőfi úttörő- csapatának edzését. Ezen ne csodálkozzunk, hiszen a szimpla ablak több helyen ki van törve és néhol félméteres résen süvít be a zord februári szél. Kint az öltözőben már gyülekeznek a soron következő edzés résztve­vői az NB II-s csapat tagjai. El­ismerően nézik a legfiatalab­bak munkáját, én pedig, miután meggyőződtem arról, hogy eb­ben a teremben komoly munka folyik, egy házzal vagy inkább egy teremmel odébb állok. A BANYAI JÚLIA Gimná­ziumban éppen váltás van. A Sportiskola lányai után a BRG férfi kézilabdacsapata foglalta el a termet. Az egyik oldal tel­jesen sötét. Már napok óta ki­égett a villany, de senkinek sem jut eszébe kicserélni. A világos oldalon Szabó Miklós edző irá­nyításával egykapura lövöldöz­nek a ,,kézisek”, lövéseik nyo­mán nagyokat csattan a kapu­fai — Ez a kis terem csak arra jó, hogy tavaszig ne felejtsünk Ságot. Stiegler győzelme azért várat­lan, mert tartalék volt az oszt­rák csapatban és a sérült Zim­merman n helyett indították. A második és harmadik helyre amerikai sportoló jutott. Férfi műlesiklásban olimpiai bajnok: Pepi Stiegler (Ausztria) 131,13 mp, 2. W. Kidd (Egyesült Államok) 131,27 mp, 3. J. Huega (Egyesült Államok) 131,52 mp, 4. M. Árpin (Franciaország) 132,91 mp, 5. L. Leitner (Német­ország) 132,94 mp, 6. A. Mathis (Svájc) 132,99 mp. Az alpesi összetett világbaj­nokságot a német Ludwig Leit­ner szerezte meg, az osztrák Nenning, az amerikai Kidd és a francia Perillat előtt. HeSyreigazítás Lapunk február 6-i számá­ban téves információ alapján arról adtunk hírt, hogy Kecs­kemét középiskolás asztalitenisz­csapatbajnoka a Katona József Gimnázium lett Az említett verseny nem a középiskolák, hanem a közép- iskolás fiúkollégiumok között folyt. A verseny győztese a Táncsics Mihály középiskolás fiúkollégiumi el mindent — mondotta az ed­ző. — Komoly fejlődést addig nem várhatunk, míg legalább 30x15-ös termünk nem lesz. Évek óta mondogatják már ezt nemcsak a kézilabdások, ha­nem a kosarasok is — teljesen eredménytelenül. A most elké­szült Zenei Általános Iskola tornaterme, ahova még be sem jutottam, még kisebb mint az 50—60 évvel ezelőtt épült ter­mek. Nehéz elhinni, hogy terve­zőinek a legkisebb fogalma is volt az iskolai testnevelés irány­elveiről, ha már a város sport­érdekeit nem is vették figye­lembe, mégis furcsa, hogy egy ilyen reprezentatív iskolában „szükségtomatermet” építettek NEM IDÖZÖK tovább, irány a Zrínyi ált. iskola. — Ide hiá­ba jöttem. Az ablakok sötétek, az ajtó zárva. A termet senki sem használja és üres a szom­szédos Közgazdasági Techniku­mé is. Önkéntelenül a Kávai Jánosra, a KTE-tomaszakosz- táy vezetőjére gondoltam, aki alig egy hete arról panaszko­dott, hogy a szakosztálya kép­telen tornateremhez jutni. A CZOLLNER téri iskolában is zajos az élet Menyhért Sára testnevelő irányításával a sport­iskolás fiú kézilabda-szakosztály végzi az edzéseit A lelkesedés magas fokra csap. amikor az edzés végén egy kis „teremfoci” a jutalma a fiúk fáradságának. a mmimjm AZ 1963. ÉV az új sporttö- megszervezet létrehozásának esz­tendeje volt. A sportköri köz­gyűlések, konferenciák és a kongresszus előkészítésének idő­szakában ezekkel egyidőben végre kellett hajtani a szerve­zési, szakmai és egyéb felada­tokat is. Örömmel állapítjuk meg, hogy nem visszaesésről, hanem fejlődésről adhatunk szá­mot. Növekedett a kiképzett sportvezetők, edzők, versenybí­rók száma. Bevezetésre került az új, egységes bajnoki rend­szer és nőtt a sport iránti ér­deklődők tábora is. Természetesen még nincs minden rendben. Baj van a tervszerűséggel, nem elég haté­kony a nevelőmunka és nem kielégítő a gazdasági, pénzügyi munka sem. Hiányos az ellen­őrzés, és ez az amúgy is szűk anyagi keret célszerűtlen fel- használásához vezet. AZ MTS KONGRESSZUSA világos célokat jelölt meg. Alap­vető feladat, hogy a sportveze­tő testületek a sportkörükkel se­gítő, ellenőrző kapcsolatot épít­senek ki. Az új sporttömegszer- vezet kereteit társadalmi ala­pokra helyezzék. A társadalmi aktívák bevonása segíteni fogja a szakmai, politikai és nevelő­munkát. Jelentős szerep jut itt a sport­ágak szakszövetségeinek, me­lyek mint a TS szakmai tanács­adói és végrehajtó szervei mű­ködnek! Javítani kell a sportkörök munkáját. Rendszeressé kell ten­ni a sportköri közgyűléseket, ve­zetőségi üléseket. Tovább kell növelni a sportkörök taglétszá­mát, különösen az ipari és me­zőgazdasági üzemekben. Kecskeméti TE — Kecskeméti Fémmunkás barátságos előkészítő mérkőzés lesz ma, vasárnap délután 3 órai kezdettel a széktói salak­pályán. tornatermében Gaál Tibor vívó- mesteredzőt találjuk. Itt is most van váltás. Az apró legények eltűnnek a zuhanyzóban, helyü­ket valamivel nagyobbak foglal­ják el, majd este 8 óra után ke­rülnek sorra a Vörös Meteor felnőtt vívói. Hány tanítványa van Tibor bácsi? — kérdezem a mestert. — Közel kétszáz fiú és lány tanul vívni a szakosztályokban. Reggel már 7 óra előtt elkez­dem és este 9 órakor még a te­remben vagyok. INNEN nincs messzire a Ka­tona J. Gimnázium. A bejárat­nál lila melegítés lányokkal ta­lálkozók. Éppen most fejezték be az edzés első részét a Dózsa- kosarasai. Naponta 2 ezer mé­tert futnak a megyei kórházig és vissza. Két perc múlva már a teremben folytatják gimnasz­tikával, majd előkerülnek a mű- anyaglabdáik. Az erős munka el­lenére kitűnő a hangulat. Ügy látszik a két NB II-s női csapat egyesítése utáni feszült légkör már feloldódott. ESTE NYOLC fele jár az idő, amikor hazafelé tartok. A Budai utcai iskolában világos ablakok. Itt nemrég jártam, hát csakúgy bekukkantok. A Spartacus súly­emelői változatlan szorgalom­mal „gyúrják” a kilókat. íme, ezeket láttam és tapasz­taltam egy hétköznap délután a kecskeméti tornatermekben. SnW Zoltán A sportmozgalomnak eddig is voltak áldozatkész társadalmi munkásai, ezek között azonban kevés volt a kiképzett sportve­zető. A sportszervezetekben, TS- ekben mindinkább olyan füg­getlenített vagy társadalmi ak­tívák dolgozzanak, akik a sport szakmai kérdéseinek jó isme­rői. 1964-ben a tanfolyamok egész sorát tervezik. 100 fő két­hetes bentlakásos tanfolyamon szerzi meg a játékvezetői és tár­sadalmi edzői képesítést. Esti le­velező tagozat formájában 200 sportvezető tanul majd. A sport­körök fontosabb tisztségviselői, az elnökök, titkárok, gazdasági vezetők 2—3 napos továbbkép­zéseken vesznek részt. Az eddigieknél jobban kell el­lenőrizni és irányítani a sport­köröknél foglalkoztatott edzők munkáját. Céltudatos, tervszerű szakmai és nevelőmunkát kell végezniük és munkájuk fokmé­rője nemcsak a magasabb szin­tű sporteredmény lesz, hanem a sportolóik erkölcsi magatar­^cLScl IS SZAKÍTANI KELL azzal a helytelen nézettel, mely. szerint a sportvezető csak szakmái kér­désekkel, a párt- és KlSZ-veze- tők pedig csak a neveléssel fog­lalkozzanak. A sportmozgalom­nak is részt kell vennie a ha­zaszerető, a szocializmust építő és annak védelmében részt: ven­ni kész, erkölcsös emberek ne­velésében. A sporttömegszervezet az ál­lam és valamennyi tömegszer­vezet támogatását élvezi. — Az együttműködés elvei már tisztá­zódtak, most az együttműködés gyakorlati kivitelezésén a sor. Legfontosabb a KISZ-szel. a szakszervezettel és az MHS-sel való együttműködés. E szervek­kel közös tervet, programot dol­goznak ki és a négy szerv kép­viselői évente legalább egyszer közös értekezleten vitatják meg a legfontosabb feladatokat. A sportoló fiatalok eszmei— politikai nevelésének jelentős eszköze az Ifjúság a Szocializ­musért Mozgalom. A próbarend­szer sikeresen egyesíti a mun­kát, a politikai oktatást, az ifjú­ság általános műveltségét és a sportot. A sportmozgalom is se­gíti, hogy a KlSZ-korosztály- hoz tartozó sportolók többsége megszerezze a mozgalom jelvé­nyét. A TÖMEGSPORT fejlesztési feladatait az alapfokú üzemi, is­kolai, falusi spartakiád, vala­mint a Kilián Testnevelési Moz­galom keretein belül kell meg­oldani. A terv szerint az idén, az üzemi és iskolai alapfokú bajnokságokon 15 ezer fő, a fa­lusi spartakiádokon 30 ezer sportoló indul. A nevzetesebb évfordulók, ünnepek alkalmával rendezett sport- és tomaünne- pélyeken közel tízezer fiatal vesz részt. Az alapfokú sportolási le­hetőséget elsősorban kispályás labdajátékokban, atlétikában és természetjárásban kell biztosí­tani. a Nemzeti Bajnokságban, megyei és járási bajnokságban szereplő csapatok részére köte­lező lesz a tartalék és ifjúsági csapatok indítása. Ez egyben nö­veli a sportolók létszámát és biztosítja az utánpótlást is. A szabad idő kulturált kihasz­nálását a Természetjáró mozga­lom túrái és kirándulásai segí­tik. A túrák, kirándulások nem fedik ugyan teljesen a sportolás — a versenyzés fogalmát, mégis egészséges, hasznos testmozgás, felüdülést eredményeznek. A sportmozgalom serkentője a minőségi sport. Fejlesztése ér­dekében kiemelt szakosztályo­kat alakítanak ki és odairányít­ják a legjobb edzőket, sportoló­kat. JELENTŐS helyet foglal el a sportmozgalomban az iskolai sport. Cél az, hogy a tanuló- ifjúságot a kötelező testnevelé­sen túl bevonják a rendszeres sportolásba. Iskolaigazgatókkal, testnevelő tanárokkal közös ér­tekezleten tisztázzák a sportkö­rök és az iskola kapcsolatát. Nőttek a feladatok a gazdál­kodás területén. Az idén már minden sportszerv jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Gyakrabban tartanak ellenőrzést, hogy megszűnjön a pazarlás, a jogtalan kifizetés. Növelni kell a saját bevételeket. Jobb szer­vezéssel a tagdíjbevétel köny- nyen a kétszeresére emelhető. A sportszervek vagyontárgyairól újból leltárt készítenek. A SPORTESEMÉNYEK lebo­nyolításának legfontosabb felté­tele a létesítmények biztosítása. A megyei TS 1964-ben felülvizs­gálja az összes létesítmények karbantartását és kihasználtsá­gát. Gondoskodik arról, hogy ahol szükséges, a társadalmi erők összefogásával új létesít­mények épüljenek. Szabó Zoltán Kosárlabda-mérkőzés? Nem, csak a KTE-birkózók melegp nek edzés előtt. A játék, mely egyesíti magában a birkózás,' r cselgáncs, a rögbi és a kosárlabda alapelemeit, nagv népszerűség. ««MiiiÉJÉil. .pswsrw* .... * ...... -«**■*» ^ — Javaslom a 6-os számú versenyző diszkvalifikálását... Séta a tornatermek körül

Next

/
Thumbnails
Contents