Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

Z. «Mal 1964. február 9, vasárnap Az értelem hangja Cipruson Incidens as etiópiai—Szomáliái határon Dorticos nyilatkozata Guantanamóról Kádár János befejezte Csongrád megyei látogatását A CIPRUSI sortüzek dörrenését, az atlanti ké­szülődések fegyvercsör­gését tegnap egy pilla­natra elnyomta az értelem, a józan politikai íté­lőképesség hangja. Hruscsov szovjet miniszterel­nök a ciprusi ügyben üzenettel fordult London, Washington, Párizs, Ankara és Athén politiku­saihoz. Elvi tartalmát tekintve ez az üzenet első gya­korlati alkalmazása annak a nagyszabású szov­jet javaslatnak, amely az új esztendőt megnyitot­ta, s amely az erőszakról való lemondás, a „ka­tonai megoldások” kerülését követelte az összes hatalmak kormányaitól. Ciprus esetében szinte megrendítő egyszerűséggel lehet alkalmazni en­nek a felhívásnak a szellemét Hiszen a sziget­köztársaság kormánya, amelyet mindmáig az Atlanti Blokk összes hatalmai is elismertek, a leghatározottabban tiltakozik a NATO tervezett beavatkozása ellen. Ilyen körülmények között a ciprusi kormány akarata ellenére tervezett be­avatkozás voltaképpen fegyveres inváziónak mi­nősülne, s Hruscsov joggal inti mindenekelőtt Amerikát és Angliát: „Tanúsítsanak mérsékletet és realisztikus módon, sokoldalúan vegyék szá­mításba mindazokat a következményeket, ame­lyekkel a Ciprus elleni katonai invázió jár.” A következmények valóban sokoldalúak és ve­szedelmesek lehetnek. Nem szabad elfelejteni, hogy például a második világháború idején Cip­rus elfoglalása szerves része volt a náci hadve­zetőség terveinek, amelyekkel a Földközi-tenger feletti abszolút uralmat akarta megszerezni. A jelenlegi stratégiai helyzetben Ciprus semleges­sége egyik biztosítéka és feltétele annak, hogy megmaradjon a stabilitás és nyugalom a Föld­közi-tenger keleti medencéjében. Ezt a stabili­tást eddig is ingataggá tette, hogy külföldi tá­maszpontok voltak a szigeten. A NATO esetle­ges inváziója, és ezen belül a nyugatnémet Wehr­macht egységeinek tervezett megjelenése telje­sen új és válságos helyzetet teremtene — hiszen Ciprus a rakétakorszak távolsági mérőjével szá­mítva rendkívül közel van a Szovjetunió déli határaihoz. Túl a kis sziget tragikus sorsán és egy NATO- beavatkózás stratégiai bonyodalmain — az ügy­ben kockán forog az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének tekintélye is. Washington és London — mint most kiderül — csak akkor indítványozza „ENSZ-haderök” megjelenését, ha azok egy adott helyzetben szolgálhatják az Atlanti Tömb nagy­hatalmi céljait. Ciprus esetében erre nincs re­ményük —, s ezért könnyű szívvel félre akarják tolni a világszervezeteit, a nyers NATO-beavat- kozás kedvéért. A fejlemények még forrnak — Hruscsov üze­nete azonban új helyzetet teremt és fokozza a EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN reális, meggondolt kibon­takozás lehetőségét. Az első nagy próbája Lon­don és Washington való­ságérzékének az lesz. hogy a Hruscsov-üzenel szellemében ki lehet-e kényszeríteni tőlük az ENSZ, a Biztonsági Tanács illetékességének el­fogadását. A KÖZELMÚLTBAN ismét súlyos incidens zajlott le Etiópia és Szomália határán. Az ellen­ségeskedések a két ország között nem új kele­tűek. Etiópia terjeszkedő politikával vádolja Szo­máliát, míg Szomália igényt; tart Etiópia egyik határövezetére. Az etiópiai tájékoztatásügyi minisztérium pén­teken este közölte, hogy saomáli reguláris egy­ségek támadást intéztek egy etiópiai határrend- őregység ellen. A közlemény szerint a bejelentés időpontjában még folytak a harcok. Etiópia kö­zölte, hogy ez már a második támadás volt Szo­máliái részről 48 órán belül, s a minisztertanács már csütörtökön este tárgyalni kezdte az ügyet. A Szomáli Köztársaság külügyminisztériuma a fenti bejelentéssel egyidőben azt közölte, hogy etiópiai vadászgépek csütörtökön megtámadtak egy szomáli határfalut, majd pénteken etiópiai csapatok tüzérségi tüzet nyitottak a szomáli ha­tárőrség egyik őrsére. E közlemény szerint etió­piai csapategységek át is lépték a határt. Szo­mália a határövezetben rendkívüli állapotot hir­detett kii FLORIDAI jelentések szerint a havannai rá­dióban Dorticos kubai elnök péntek este reagált Rusk külügyminiszternek arra a kijelentésére, hogy Kuba „kampányt indított, hogy az Egye­sült Államokat kiszorítsa a guantanamói támasz­pontról”. A kubai elnök kijelentette, hogy Rusk- nak ez az állítása nem felel meg a tényeknek, s hozzátette, hogy Kuba az általa megfelelőnek talált időpontban bejelenti majd igényét a tá­maszpontra, s ehhez a nemzetközi szervezetek közvetítését fogja felhasználni. Dorticos végül kijelentette, nyilatkozatával azt is tudtul akarja adni, Kuba nem szándékszik a guantanamói fe­szültséget arra felhasználni, hogy bevonuljon a támaszpontra. Johnson péntek este kétórás megbeszélést foly­tatott főbb tanácsadóival. Utána a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy a megbeszélés ered­ményeként Mc.1 Namára hadügythinisztér a kö­vetkező két intézkedésre kapott utasítást: 1. Biz­tosítani kell a guantanamói támaszpont vízellá­tását, egyrészt tengervíz desztillálása által, más­részt úgy, hogy hajókkal szállítanak ivóvizet a szigetre; 2. Csökkenteni fogják a támaszponton dolgozó mintegy háromezer kubai munkás lét­számát, akiknek bére Kuba külföldi valutabevé­telét évi ötmillió dollárral növelte. (Folytatás az 1. oldalról.) rán előbb Kiszomborba, majd Makóra látogatott. Részt vett és felszólalt a makói Lenin Termelőszövetkezet zárszámadá­si közgyűlésén. Keresetlen sza­vakkal mondott köszönetét a tsz tagságának. Makó város tár­sadalma képviselőinek a szí­ves fogadtatásért, s tolmácsolta a Központi Bizottság és a kor­mány üdvözletét, jókívánságait. Beszédében foglalkozott hazánk gazdasági életével, s beszélt a Magyar Népköztársaság nem­zetközi tekintélyének erősödé­séről. Délután Szegeden, a megyei tanács épületében, párlaktxva- értekezletet tartottak, amelyen Kádár János a megye pártmun­kásait tájékoztatta az idősze­rű hazai és nemzetközi kérdé- ß'0'k rc>l Este a Tisza Szálló nagyter­mében a megyei pártbizottság és a Hazafias Népfront értel­miségi találkozót rendezett, amelyen a Tisza-parti metro­polisz szellemi életének kiváló­ságai, nagy nevű tudósok, aka­démikusok, egyetemi és főisko­lai tanárok, ismert írók, mű­vészek vettek részt. Az üdvözlésre Kádár János válaszolt, kiemelte, hogy a párt és a kormány nagyra értékeli az értelmiség szerepét a szocialista építőmunkában. Hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom messzemenően biztosítja a tu­dományos búvárkodás, kísérle­tezés szabadságát, a tudományos élet fejlődését. Ugyanakkor a társadalmi haladás fontos fel­tétele, hogy a tudomány mun­kásai új és új szellemi kincsek­kel segítsék a nép életszínvo­nalának emelését, az emberi élet szebbé, boldogabbá tételét. Csongrád megyei tartózkodá­sának utolsó napján, szomba­ton, Kádár János Csongrádra és Szentesre látogatott. Útközben „műsoron kívül” megállt Kis­teleken, ahol az útvonal men­tén sok százan várakoztak, hogy Amerikai repülőgépek szovjet hajókat provokálnak a nyílt tengeren A RAVASZ BRIT OROSZLÁN — Még, hogy nem kérsz belőle, mikor én valódi angol módra tálaltam?! A Hruscsov-üzenet visszhangja szerint Sandys nemzetközösségi MOSZKVA (TASSZ) A nyílt tengeren tartózkodó szovjet hajók rádión jelentet­ték a Szovjetunió Tengerészeti Minisztériumának, hogy ameri­kai repülőgépek provokációs mélyrepüléseket végeznek fe­lettük. A japán tengeren a 131 430. sorszámú kétmotoros hidroplán kétszer rárepült a „Novgorod” gőzösre. Ugyanebben a térség­ben egy másik repülőgép mély­repüléseket végzett a „Penzsi- na” hajó fölött. A Frunze szovjet tartályhajó fölött ötven méter magasság­ban 4 rárepülést hajtott végre a 131539. sorszámú amerikai repülőgép. A Frunze a Karib- tengeren hajózik. A „Lenyinsz- kij pionyer” hajó tengerészei a kubai partok közeléből jelen­tik, hogy a hajót a 131 476. sor­számú amerikai katonai repülő­gép kíséri. A Földközi-tengerről Kuba felé tartó „Phenjan” tar­tályhajó fölött 30 méter magas­ságban a 131 475. sorszámú ame­rikai repülőgép írt le köröket. Mint a „Vodnij transzport” című szovjet tengerészeti lap megjegyzi az „amerikai kaló­zoktól nem maradnak el a NA­TO „öcsikék sem”. A „Privo- gyino” szovjet hajóra az Észa­ki-tengeren többször rárepült a 149-es fedélzeti sorszámot vi­selő holland katonai repülőgép. A lap képet közöl, amelyet a fekete-tengeri flotta állományá­ba tartozó „Dobrus” fedélzeté­ről továbbítottak. A kép egy amerikai repülőgépet ábrázol, amint veszedelmes alacsonyan elhúz a hajó fölött. Ez az eset Tajvan közelében történt. Budapesten tartotta ülésé a KGST munkatermelékenységi csoportja A KGST Közgazdasági Állan­dó Bizottsága munkatermelé­kenységi munkacsoportja 1964. január 28-a és február 5-e kö­zött Budapesten a Központi Sta­tisztikai Hivatal épületében tar­totta ötödik ülését. Az értekez­let megtárgyalta a termelékeny­ségi színvonal összefoglaló (ér­ték) mutatók alapján történő nemzetközi összehasonlításának; a mezőgazdasági termelékeny­ség összehasonlításának; a ter­mészetes mértékegységeken ala­puló termelékenységi összeha­sonlítások további folytatásának kérdéseit, továbbá a munkacso­port munkájára vonatkozó szer­vezeti kérdéseket. Az értekezlet munkájában a tagállamok dele­gációi, szakértői, valamint a ta­nács titkársága illetékes osztá­lyainak képviselői vettek részt. (MTR Hruscsov szovjet kormányfő­nek pénteken az öt NATO-ba- talomhoz intézetett üzenete szombaton világszerte a sajtó érdeklődésének homlokterébe került. New York-i TASZSZ- jelentés szerint az üzenet igen nagy érdeklődést keltett az ENSZ-ben, s az okmány szöve­gét tüzetesen tanulmányozzák a Biztonsági Tanács tagjai. Az MTI párizsi jelentése sze­rint az Humanité kommentá­tora megállapítja: Hruscsov üzenete komoly figyelmeztetés, amely nyilván észhez téríti a NATO-beavatkozás híveit. A szovjet álláspont helyessé­gét a francia polgári sajtó sem vitatja, de lehangoltan ír arról, hogy az angolszászok a NATO- csendőrség eleven kudarcra ítélt tervével olyan helyzetet terem­tettek. amely csak fokozza a Szovjetunió tekintélyét. Angol sajtókörök értesülése I miniszter az angol—amerikai NATO-terv felülvizsgált változa­tát közli Kiprianu ciprusi kül­ügyminiszterrel. Ez az újabb terv — sajtókörök homályos célzásai szerint — valamilyen formában összefüggésbe hozná a NATO-haderőt a Biztonsági Tanáccsal, vagy engedné, hogy a NATO-országokon kívül más hatalmak is csapatokat küldje­nek a ciprusi nemzetközi had­erőbe. Angol hivatalos körök azonban korántsem bíznak ab­ban, hogy Makariosz elfogadná ezt a módosított tervet. Makariosz érseik szóvivője cáfolta azt az álhírt, amely szerint az elnök brit nemzet- közösségi csapatokat kért volna a fegyverszüneti helyzet bizto­sítására. A sziget fővárosában egyébként a szombatra virradó éjjel nem történtek véres inci­densek, ha csak néhány percre is, talál­kozhassanak vele. A vendégek rövid időre be­mentek a tanácsházára is. Itt Kádár János elmondotta, iiogy Csongrád megyei látogatása és találkozása az üzemi munkások­kal, termelőszövetkezeti parasz­tokkal és értelmiségiekkel, sok hasznos, értékes tapasztalatot nyújtottak a vezetés munkájá­hoz. Bár a néhány napos körút programja természetszerűen zsú­folt volt, mégsem volt fárasztó. — Mindig öröm és jóleső érzés olyan emberekkel talál­kozni, akikkel közösek céljaink, terveink, egy ügyért munkál­kodunk, egy úton járunk, őrizzük meg ezt az egyetértést, őszinteséget, nyíltságot, össze­tartást, amely országunk mai légkörét jellemzi, és legfőbb záloga további előrehaladásunk­nak — mondotta többek között. Csongrád városában Kádár János a művelődési ház tanács­termében találkozott a párt- és tanács végrehajtóbizottság tag­jaival, a helyi üzemek, szövet­kezetek vezetőivel. Több hozzászólás után Kádár János mondott beszédet. Elismeréssel szólt Csongrád megyének az elmúlt években elért fejlődéséről és hangsúlyoz­ta: ezek az eredmények is alá­támasztják annak az elhatáro­zottságnak a helyességét, hogy a párt és a kormány a jövő­ben is az eddigi irányvonalat követi politikájában. A vendégek ezután Szentesre mentek, ahol a járási tanács épülete előtt Kurucz Márton, a járási pártbizottság első titká­ra, valamint a járás és a város vezetői köszöntötték Kádár Já­nost. Ezután a tanácsháza nagy­termében baráti találkozóra került sor, amelyen részt vet­tek a járijs termelőszövetkeze­teinek vezetői, párttitkárai, a járási pártbizottság és tanács vezetői, községi párttitkárok, aktivisták. Kurucz Márton rész­letesen tájékoztatta a párt első titkárát a szentesi járás terme­lőszövetkezeteinek elmúlt évi eredményeiről, iparának fejlő­déséről, ismertette azokat a fo­gyatékosságokat, nehézségeket, amelyek a gyorsabb ütemű fej­lődést hátráltatják. A beszámoló után a találkozó résztvevői is­mertették szőkébb hazájuk, ter­melőszövetkezetük, gazdaságuk gondjait, terveit, sikereit. Az el­hangzottakra válaszolva Kádár János szívből jövő köszönetét mondott a baráti fogadtatásért, az őszinte hangú, sikereket és bosszúságokat, eredményeket és problémákat egyformán felölelő tájékoztatásért. Hangsúlyozta, hogy a megyében tett körút során mindenütt azt tapasztalta; a szorgalmas munka, az össze­fogás eredményeként jobb, bol­dogabb és teljesebb lett az élet. Hozzáfűzte azonban, hogy meg­elégedettségre semmi okunk sincs, mert az igények szinte napról napra nőnek. A párt-, gazdasági és állami vezetéknek egyaránt legfőbb kötelességük, hogy az igények mielőbbi kielé­gítéséért munkálkodjanak. Eb­ben a munkában természetesen az oroszlánrészt a kommunis­táknak kell vállalniok, a meg­tisztelő kötelezettségnek min­den bizonnyal eleget is tesznek, ha a nép széles rétegeinek egyetértésével, támogatásával végzik munkájukat. A Csongrád megyei három­napos látogatás programja ez­zel véget ért. Kádár Jánost, Komócsin Zoltánt, Pullai Ár­pádot a megyei vezetők, a szentesi járási és városi párt-, állami és társadalmi vezetői búcsúztatták. Kádár János, Komócsin Zol­tán és Pullai Árpád a kora esti órákban visszaérkezett Bu­dapestre. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents