Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

Tovább korszerűsítik Kecskemét közvilágítását Megszűnik a feszültség ingűd ozás — 12—13 százalékkal iw» az áramfogyasztás A Dél-magyarorszagi Áram- szolgáltató Vállalat kecskeméti üzemegységének tájékoztatása szerint a megyeszékhely és köz­vetlen környéke — Hetényegy- háza, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld, valamint a községek határában dolgozó tsz-ek és ál­lami gazdaságok — tavaly 34 millió 601) ezer ki­lowattóra áramot fogyasz­tott. mintegy 8—10 százalékkal töb­bet:, mint 1962-bén. Az összes felhasználásból Kecskemét 33 millió kilowattórával részese­dett. Az energiaigény növekedését elsősorban a kecskeméti üzemek termelésének fejlődése eredmé­Megkétszereződött a társadalmi munka értéke Megkétszereződött a társadal­mi munka értéke Kiskőrösön. Míg 1962-ben 950 ezer forint értékű társadalmi munkát vég­zett a község lakossága, addig az elmúlt évben ez az érték egymillió 870 ezer forintra emelkedett. A múlt esztendőben több ezer lakos dolgozott — társadalmi munkában — az útépítéseken, így december végéig 2,5 kilo­méterrel bővült a község úthá­lózata. Jelentős volt a lakás- építkezéseknél. közterületek fel­töltésénél, útjavításoknál és a parkosítások során ledolgozott társadalmi munkaórák száma is. A Kiskőrösi Községi Tanács 1963. július 28-i ülésén elhatá­rozta, hogy „Kiskőrösért” em­lékjelvénnyel tünteti ki azokat a lakosokat, akiknél a társadal­mi munka értéke ezer forint felett lesz. Még január elején megkezdő­dött a ledolgozott munkaórák felmérése és az értékelés. A feb­ruár 22-én rendezendő ünnepé­lyes eredményhirdetésen mint­egy hatvan kiskőrösi kapja meg — az 1963-ban végzett társa­dalmi munkája elismeréseként — az emlékjelvényt. Negyedévenként százezer darab nyezte A reszelőgyár fogyasz­tása például háromszorosára nö­vekedett, az Épületlakatosipari Vállalat pedig 20—30 százalék­kal több áramot használt fel, mint az előzd évben. Növelte az energiafogyasztást az is, hogy tavaly villamosították a he- tén jegy házi Micsurin, a kecs­keméti Rákóczi és a város­földi Petőfi Termelőszövet­kezet központját. Rohamosan szaporodtak a ház­tartási kisgépek, rádiók, televí­ziók, ezenkívül Kecskemét új városrészei is évről évre több villamosenergiát igényelnek. Mindez szükségessé tette, hogy az üzemegység dolgozói tovább­fejlesszék az energiahálózatot. Kecskeméten nagyfeszültségű kábelből ezer, kisfeszültségű ká­belből pedig négyezer métert fektettek le az elmúlt évben, ezenkívül öt nagy teljesítményű transzformátor-állomást létesí­tettek. Megkezdték az építést, és 1965-ben üzembe helyezik az új alállomást, amely az újabb üze­mek energiaellátását biztosítja majd. Jelentős összeget fordítottak tavaly a megyeszékhely közvi­lágításának korszerűsítésére is. Fénycső- és higanygőzlámpákat szereltek fel a Dózsa György úton. a Bethlen, Kuruc, Erzsé­bet és Kossuth körúton. Ez évben 12—15 százalékos fo­gyasztásnövekedést várnak a kecskeméti üzemegység dolgo­zói. Az energiahálózat korsze­rűsítésére mintegy 6—8 mil­liót fordítanak. Kecskeméten mindenekelőtt az elektromos berendezések feszült­ségszintjét növelik — kábel- és szigeteléscserékkel — és ezzel lehetővé válik, hogy az eddigi 5250 voltos feszültségről áttér­jenek a 10 ezer voltos feszült- .ségre. A nagyarányú munkát úgy szervezi az üzemegység, hogy a fogyasztók a tehető leg­rövidebb ideig — városrészen­ként legfeljebb egy napig — maradjanak áram nélkül. Kisebb hálózatbővítéseket haj­tanak végre főképpen az új vá­rosrészekben. és tovább folytad ják a közvilágítás korszerűsíté­sét. Fénycső- és higanygőz-vi­lágítótesteket szerelnek fel az Izsáki úton egészen Kiskecske- métig. Oj világítást kap a Szé­chenyi és a Puskin körút is, a Jókai utca és a Máriává«« kö­zötti szakaszon. Ezenkívül há­rem trasziormátorházat is épí­tenek az év folyamán. Az em­lített feladatok megkövetelik, hogy az üzemegység hálózatsze­relő létszámát csaknem duplá­jára emelje az elmúlt évhez vi­szonyítva, B. D. A gulya mégis marad ••• A Városföldi Állami Gazda- ság bugacpusztai üzemében tart­ják az ország legnagyobb ma­gyar-szürke gulyáját. A gazda­ság vezetői a múlt évben úgy határoztak, hogy itt is felszá­molják a már kiveszőben levő tehénfajtát, illetve egy részét átadják az állatkertnek. Ezért nem is szaporították tovább az állományt. Idén mégsem kerül felszámolásra a magyar-szürke gulya, mert ezek , az állatok szinte hozzátartoznak, a bugaci tájhoz. Szaporításukra két apa­állatot is vásároltak, s még eb­ben az évben 30—40 kisborjúra számítanak, a következő évek­ben pedig felfrissítik a jelenleg 50 tehénből álló állatállományt. Panasz a László Károly utcából Amióta lebontották és újraépítik az Alföldi Cipőgyár kecske­méti gyáregységének épületét a László Károly utcában, azóta nincs nyugtunk a lakásban. De hasonló a panasz azok részéről is, akik szintén az építkezés közelében laknak. Lehetetlen a lakások szellőztetése, mert a rengeteg törmelék és a bontásból utcára ke­rülő egyéb hulladék pora, dohos, penészes szaga — kocsira lapá­tolás közben is — mindenhova behatol. A kihordott salak gáza szintén elárasztja a környéket. A gyalogjárók alig tudnak átver­gődni a felhalmozott homok és más építőanyag között. Hatalmas, ponyvasátoros teherautók „parkolnak” az utcában és nem tudhatom mi okból, órákon át járatják a motorokat, haj­nalban, délben, este! Hosszú hónapok óta ilyen állapotok ural­kodnak a László Károly utcában és senkinek nem jut eszébe, hogy itt is laknak váltómúszakban dolgozó emberek, akiknek nyugalomra, pihenésre van szükségük. Sürgős intézkedéseket kérünk. özv. Komma Sándorné Kecskemét Szemétdomb a sarkon A Szélmalom és a Hétvezér utca sarka az elmúlt hónapok alatt jókora szemétdombbá vál­tozott. mert három utca lakói is ide hordják a háztartásokból kikerülő hulladékot, salakot, miegyebet. Amíg ezek az utcák nem voltak kikövezve, talán még jól is jött a kátyúk salak­Szőnyegseprő-készülék, felmosó kocsi Hárommillió forint értékű áruval teljesítették túl tavalyi termelési tervüket a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói. De­cember 20-án fejezték be 25,7 milliós éves tervüket. Akkor további egymilliós túlteljesítést ajánlottak fel, de még ezt is kétmillióval szárnyalták túl. Erre az évre — még nem vég­leges adatok szerint — 30 mil­lió forintos termelési tervet ka­pott a szövetkezet. A ktsz ezt egymillió forinttal kérte növel­ni. Az idén hatmillió forint ér­tékű árut gyártanak exportra, s a tavalyihoz képest mintegy 15 százalékkal növelik a lakos­sági szolgáltatást. Többféle új terméket gyártanak. Ezek kö­zül máris nagy érdeklődés nyil­vánul meg az új típusú kis fa­ipari gép, a közületék számára készülő felmosó kocsi iránt, a háztartások részére pedig ízlé­ses fali virágtartókat és sző- nyegseprő-készüléket gyárta­nak. A. .1. Az elmúlt év nyarán új üzemmel gazdagodott János­halma. A Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat itt szervez­te meg új üzemet, amely nem kisebb feladatot kapott, mint­hogy lássa el az országot irat­rendezőkkel és evolutmappák- kal. Huszonkilenc asszonyt és lányt tanítottak be ezeknek az árucikkeknek a gyártására. Képünkön igen érdekes mun­kafolyamat látható: Rapvai Joachimné géppel szegecseli a kartonborítókra az iratren­dezők fémszerkezetét. A já­noshalmi telep negyedéven­ként százezer darab iratren­dező és 15 ezer darab evolut- mappa gyártására kapott meg­rendelést. Ezt az igényt ki is tudnák elégíteni, ha rendsze­resen kapták volna az elmúlt év végéig a Danuvia II. gyár­tól, január 1-től pedig a Bu­dapesti Fémlemezművektől a fémszerkezeteket. Abból, hogy a kooperációs partnerek nem tettek eleget kötelezettségük­nek, több mint 100 ezer forint kára származott a Bács-Kis­kun megyei Nyomda Vállalat- i nak, illetve a népgazdaságnak,' Kifundálták Vették • már észre, hogy a benzinkút a ci­vilizáció létesítményei között különleges, mondhatni egyedülál­lóan érdekes helyet ví­vott ki magának. Egy icipici benzinkútnak is olyan megjelenése van, hogy túltesz egy átla­gos emeletes házon. Ha az afrikai homoksiva- - tag kietlenségében, vagy a Sierra Nevada kegyetlen sziklái közt megjelenik a benzin­kút, a legvadabb ma­gányba is a technikai csodákban tobzódó vi­lágvárosok hangulatát varázsolja. Építhetik akárhány stílusban a piros, fehér, sárga vagy bármilyen színű ben­zinkutakat, Angliában éppúgy mint Felföl­dön, — mindegyiknek megvan az a meghatá- rozheotobk*) bája, sikk je, amiről — legyünk akármelyik nációból valók, rögtön felismer­jük, hogy „ök” azok. A legeldugottabb községet is „felviszi”, mikor a közepére, vagy kapujába benzinkutat, állomást építenek. Aki Budapest felől először közelíti meg Kecskemétet, azonnal szívébe zárja a hírős várost, mikor ott a szép nyúlánk fákkal kísért Budai úton meg­pillantja a benzinállo­mást. A tetejére állí­tott „T” betű alakú piros-sárgásfehér épü­let mindjárt valami nagyvonalúságot bizto­sít a közeledő város­nak; Egyetlen „kívülről” jött akadt a napokban, aki dogmatikus ag­gályokra fakadt, mi­kor a „T-”-formáju ál­lomás egyik szárában felfedezte a „szent­ségtörést”. — Nézzétek, nézzé­tek! Tiszta provokáció, lázadás! Fent a hom­lokzaton az ÁFORT nagyvárosi emblémája, lent pedig — irgalom atyja ne hagyj el! — Italbolt. Moszkvicsok. Fiatok, Warszavák, Skodák ragyogó gyöngysora díszíti a benzinállomás előtti betonkitérőt, piros-fe­hér benzinkút, kannák emeletei ontják tartal­mukat a szomjas ko­csikba. és szomszédsá­gukban, velük össze­nőve az ördögi kísér­tő az Italbolt. Egyene­sen bűn a gépkocsive­zető társadalom ellen, a sofőrökön kívüli tár­sadalom ellen ez a csábítás! Mikor egyik­másik gépkocsivezető­nek kétszer se kell mondani, hogy hajint- son he egy kupicával. kettővel, egye fene öttel, ha szomjúhozik. Ilyenre képesek ebben a hírős városban?! Még ha Vadnyugaton lennénk! — Nyugi, apuka, csillapodj! — csendesí­tették a helyiek, akik kísérték őt az autóban. Ne háborogj, míg pár méterrel odább nem; nézel a benzinállomás­tól. Figyelj csak, az út mindkét oldalára! Mit látsz, halljuk? — Igazatok van! —; adta meg magát pilla­nat alatt az ideges vendég. Le a kalappal az eszetek előtt! Most- már értem. A benzin­állomáshoz odaragasz­tottátok ugyan az Ital­boltot, de mind a ket­tőt ravaszul a teme­tők sarkához állítat- \ tatok.;. Értem a me-: mento-t: Italos gépko­csivezetők, emlékezze' tek a halálra! —töl ■—<li kai, törmelékkel való betömése, most azonban, hogy aszfaltbur­kolatot kaptak, a szemétnek nem az utcán a helye! Indokolt­tá vált tehát, hogy a Községgaz­dálkodási Vállalat kocsijai az említett utcákból szintén össze- gyűjtsék és elhordják a szeme­tet. örömmel megfizetjük az illetéket mi is, csak tisztaság, rend legyen a környezetünkben. P. Marton Sándor Kecskemét Megfeledkeztek róluk... A Mátra utcán végig nincs gyalogjáró és így kénytelenek vagyunk télvíz idején a sarat, havat, hóiét taposni. Pedig a telkeket közművesítve vásárol­tuk meg négy évvel ezelőtt az OTP-től. Víz, villanyvilágítás van is az utcában, az utakról azonban megfeledkeztek. Köny- nyen elképzelhető, mit kell tűr­nünk az áldatlan állapotok miatt. Rendes cipőben, ruhában végigmenni ezen az úttalan ut­cán nem is merünk! Kérjük az illetékeseket, hoz­zák rendbe a mi utcánkat is — mint az itt levő többi utcát —, hogy végre mi is tisztán tart­hassuk majd házunk táját. A Mátra utcai lakók nevében: Bánó Pál Kecskemét PETŐFI NÉP* A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás • megyei tanács lapja. Főszerkesztő- Walther Dániel a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 88-19. as-te. Szerkesztő bizottság 10-38 Vidéki kiadások rovata: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság cér 1 a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál is kézbesítőknél. Előfizetési dll i hónapra 19 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-99. “ «I

Next

/
Thumbnails
Contents