Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-07 / 31. szám
ö*t február T, péntek «. oldal .VIDD VISSZA!“ Szalmaosztás Északi szél fúj, nem kellemes ilyenkor a határban. De a szükség parancsol. A kiskunhalasi Kinizsi Pál Tsz egyik-másik gazdájának háza- táján elfogyott az alomszalma. A kazal tetején Rétoek József serénykedik. — Itt egy-kettőre bemelegszik az ember — mondja. — Mert nem is olyan könnyű bontani a kazalt... De kell a jószág alá ... Szabó Károly tanácstag, a tsz egyik ácsa pedig nyomban felvilágosít: — Jól járnak a tagok és a közö6 is. Mert a szalmát trágya formájában adjuk vissza a gazdaságunknak... Milliomos termelőszövetkezeti csoport (Tudósítónktól.) Ünnepi hangulatban zajlott le a szanki Hunyadi Termelőszövetkezeti Csoport zárszámadó közgyűlése a község mozijának helyiségében. Két esemény avatta valóban ünneppé a csoport gazdáinak összejövetelét. Az egyik: az alacsonyabb típusú szövetkezet tavalyi eredményes gazdálkodása, amelyről Bizakodás ÉV ELEJÉD csendes szavú fiatalember kérte felvételéi kisszállási Búzakalász Termelőszövetkezet gazdáinak sorába. A huszonnégy éves Patocs- kai Ferenc, az erdőgazdaság volt dolgozója már nem .,az első fecske”: egyre többen vannak a hozzá hasonló fiatalok, akik a szövetkezeti gazdaságban való munkavállalás szándékával kopogtatnak a tsz irodahelyiségének ajtaján. A fiatalember felvételi ké veimét kedvezően bírálták el, s igy — hivatalosan ez év első napjától kezdve — a termelőszövetkezet egyik gazdájává vált. — Tizenhat éves korom óta dolgozom — sorolja élete legutóbbi nyolc évének eseményeit. — A jánoshalmi erdészet feketemajori kerületében dolgoztam először. Az egy hold földjárandósággal együtt mintegy 18 ezer forintot tett ki évi keresetem. Három éve nősültem, van egy kisfiúnk. A feleségem az egyik mély kúti tsz-ben dolgozott. Az erdészettől kapott szolgálati lakásban villany nélkül, távol a világtól éltünk. A kultúrát egy telepes rádió jelentette. SZÜLEIM itt élnek Kisszál fáson. Hazatérésünkkel a csa Iád is egységesebbé vált, ezenkívül pedig remélhetőleg az anyagiakat illetően is jobban járunk. A többi gazdával való eszmecsere után úgy vélem, hogy tisztességes, alapos munkával egy év alatt fejenként 400—500 munkaegységet is elérhetünk majd. Ez, nagyon szerényen számítva is, 36 ezer forint körüli _ jövedelmet jelent. Pedig niég nem is vettem figyelembe a háztáji hozamát, meg azt, hogy jövőre minden bizonnyal nagyobb lesz egy munkaegység értéke. Elmondja azt is, hogy minden erőgéphez érvényes vezetői jogosítványa van, s ha a jelenleg még alig gépesített gazdaság gépekhez jut majd, minden vágya, hogy gépvezetőként hasznosítsa képességeit. Tervei, reménységei derűlátásra, bizakodásra vallanak. Szeretne Ol P-kölcsönből családi házat építeni. Hogy ez a szándéka valóra váljon, hajlandó lenne még a csaknem vadonatúj Danuvia motorját is pénzzé tenni — mondotta. Még egy apró, de jellemző vonás Patocskai Ferenc portréjához. Az egyéni gazdálkodás éveiben mint felcseperedő le- kénykének nem volt meg a lehetősége, hogy általános iskolai tanulmányait befejezze. Ezt a mulasztást most akarja pótolni, s már utána is járt, hogy hiányzó utolsó iskolai évét elvégezhesse. NEMCSAK az anyagiak, hanem a művelődés szempontjából is előnyt jelent tehát számára, hogy sorsát a szülőfalujában gazdálkodó Búzakalász Tsz-hez kötötte. Jóba Tibor Papp Sz. Béla elnök és dr. Somogyi István főkönyvelő srámolt be. Elhangzott, hogy a két éve alakult és 1400 hold területtel rendelkező Hunyadi Tszcs az elmúlt évben túlteljesítette termelési tervét. Emellett 60 hold szőlőt és húsz hold őszi- barackost is telepített. A közös vagyon értéke több mint egymillió forint. A csoport elnökévé újból Papp Sz. Bélát választották, akinek a hozzáértése és lelkes agilitása, a gazdák szorgalmával együtt biztosíték arra, hogy az idén még erőteljesebben előrelépjenek a közös gazdálkodás útján. Ebben az évben fokozottabb mértékben rátérnek a közös állattenyésztésre. traktort vásárolnak, darálómalmot építenek. s ezenkívül 20 holdon erdőt is telepítenek. A közgyűlésre a másik örvendetes esemény tette fel a koronát. A csoport gazdáiból verbuvált, ííegyventagú kultúregyüttes este, a művelődési házban, nagyszerű műsorral kedveskedett a Hunyadi gazdáinak. A László Dezső karnagy vezetésével szereplő négyszólamú énekkart, s a Gál Mihályné által betanított 16 tagú tánc- együttest a közönség alig akarta leengedni a színpadról. Csábrándy János A z ÉM. Bocs-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnál 18, határozattal lezárt ügy szerepelt a társadalmi bíróság előtt — 1963-ban. Ezek legtöbbje írásbeli megrovással végződött, csak amikor szándékosság, hanyagság is rábizonyosodott a vétkesre — ítélt anyagi kártérítést is a bíróság. Milyen természetű ügyekben kellett döntenie — a vállalati kollektívával egyetértőén — a társadalmi bíróságnak7 Volt azok közt útiszám- la-hamisítás, bércsalás. Egy darus gépkocsivezető például januártól szeptemberig több munkaórát számolt el a gépkocsi menetlevélen, mint amennyit a daru dolgozott. Ezért — az írásbeli megrovás mellett — kötelezték öt 800 forint kártérítésre is. Egyik segédmunkás felesége a helyi tanácson keresztül fordult segítségért a vállalathoz. Három kiskorú gyermekével nagyon nehéz viszonyok között élt, mert férje hónapokon keresztül alig adott haza valamit a fizetéséből. A társadalmi bíróság utasította a bércsoportot, hogy a munkás illetményéből havonta 500 forintot és az esedékes családi pótlékot tartsa vissza, s juttassa él az édesanyának. Örvendetes tapasztalat, hogy lopáseset elenyésző százalékban fordult elő. Dr. Benkő Lajos önálló teirvelőadó, a társadalmi bíróság elnöke, jólesően számolt be arról, hogy jóllehet évek óta járja az építésvezetőségeket, munkahelyeket, lopásról a legritkább esetben értesült. Sokat beszélget a munkásokkal is, akik maguk mondták el: ha nagy ritkán rajtacsípnek valakit, hogy valami könnyebben elemelhető tárgyat, anyagot, eszközt próbálna eltulajdonítani, rögtön figyelmeztetik — „Vidd vissza!”. Társadalmi tulajdon iránti féltő felelősségérzetet tükröz, amikor az építőmunkások nem azzal térnek napirendre — gyáván — a közvagyon meg- dézsmálóinak próbálkozásai felett, hogy ha valaki lop, egyszerűen behunyják az arrafelé eső szemüket, saját zsebükre teszik a kezüket a maguk biztonságáért, hanem azonnal, a helyszínen közbelépnek. Megértik, hogy ha valaki lop, mindenki vesztes, nemcsak az a személy, üzem, intézmény, akit, illetve jtme- lyet megrövidítenek. Ha a sok-sok apró lopást összhatásában, országosan mérjük, kiderül, hogy a társadalom például 1000 lakással kevesebbet kap; lassabban javul a közlekedés; hosszabb idő után lesz olcsóbb a televíziókészülék; egy városra vetítve a‘ hátrányt, — egy villamossal kevesebb juthat abban az évben; nem lehet a tervezett köves utat megépíteni. C z a magatartás — „Vidd ^ vissza!” — a közéleti lelkiismeret erősödését jelenti; Ha valaki, akkor ők tanúi voltak, hogyan épültek évekkel ezelőtt güzülő felelősök „ügyeskedése” folytán csinos kis villák elsinkófált téglából, gerendából, deszkából. Az építők sokfelé jártak az országban. A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat társadalmi bírósági ügyei között legnagyobb számban fegyelmi vétségek szerepeltek a múlt évben. Egyik építkezésen pálinkát, majd bort vittek a munkahelyre a dolgozók, leit- tasodtak, a munka maradt, s a végén összeszólalkoztak az őket figyelmeztetőkkel. A ceglédi AKÖV-nél folyt munkálatoknál a festők hanyagoltak, rendszeresen utánigazí- tásra volt szükség, azonkívül a határidőből is kifutottak. Lopás is előfordult. Természetes, hogy ilyen esetekben szigorúbb megtorlással élt a társadalmi bíróság. A munkafegyelmi vétségek nagyobb száma is figyelmezteti a vállalat vezetőit, hol kell erősíteni az ellenőrzést, felelösségrevonást. (t) Bevetés” előtt a mezőgazdasági repülők 99 Az Alföldön gyors iramban vékonyodik a hótakaró, a Dunántúlon már a hófoltok is gyérülnek: hamarosan ideje érkezik a tél végi vetésserkentő fejtrágyázásnak. A budaörsi repülőtéren útra készen sorakoznak a mezőgazdasági repülők PZL—101-es típusú gépei. Kovács István, a növényvédelmi szolgálat repülőgépes osztagának főagronómusa most bocsátotta útnak a pilótákat: mindegyik elutazik a hamarosan sorra kerülő „bevetések” színhelyére és előre kitapasztalja a „tábori” repülőterek felületi viszonyait. Mihelyt alkalmasak lesznek a le- és felszállásra, kezdődik a nagy munka. Az út nem mindig sima. Valami megváltozott — Csiszolatlan gyémántot, igen jó vezetőt fedeztünk fel Ilonka elvtársban, amikor a tsz megalakult — mondotta Vivát János, a községi pártbizottság titkára. — Nagyszerű egyetértésben dolgozott a vezetőséggel. pártszervezettel, s az egész tagsággal. Most meg gyakran megy a maga feje után, nem mindig kéri ki, úgy mint régen, az egész vezetőség és a pártszervezet véleményét... Ennek okai után próbáltunk kutatni, amikor Vivát elvtárs jelenlétében a szövetkezet irodájában ültünk le baráti beszélgetésre Ilonka Istvánnal. Szó szót, gondolat gondolatot követett, s egy-kettőre a .témánál” voltunk. — Olyan jó volt minden, amíg meg nem kezdődött itt a szúrkapiszkálás — panaszolta az elnök. — Nem tudom, kinek a keze volt benne, de borzasztóan bánt, hogy nem kaptuk meg tavaly a 40 százalékos gépállomási kedvezményt. Ha ez megvan, sokkal magasabb is lehetne most a munkaegységünk ... — Nem tudom, kinek a kezét sejted emögött Pista, de úgy érzem, nincs igazad — így a párttitkár. — A 40 százalékos kedvezmény a gyenge szövetkezeteknek jár. Ti, pedig mégiscsak erősebbek vagytok azoknál! Az elnök elgondolkozva nézett maga elé, aztán keserű szájízzel folytatta: r — No, igen, de... Azt hiszed, olyan könnyű elfelejteni, ahogyan a járásnál odavetették nekem, hogy „így nem fogunk sokáig együtt dolgozni?!” Pedig miről volt akkor is szó? Az az asszony, aki panaszra ment oda ellenünk, két szalmasrálat nem tett keresztbe a közösért, de a levelezéshez, utazgatáshoz annál jobban értett. Nem adtunk neki háztájit, ő meg szaladt a járáshoz. Hát mi a fontosabb, az egész tagság érdeke, vagy az ő igénye, amelyre rá sem szolgált? Persze, mondhatnék más példát is, de mindegyiknek az sül ki a végén: nem vagyok én már elnöknek való... Aprólékosság A vezető munkája — bármilyen poszton is áll — nem mindig könnyű. Az elnöknek, a tsz-vezetés felelősségteljes gondjai mellett nemegyszer egyéni, s olykor az első pillanatra nem is mindenki előtt népszerű döntést igénylő gondokkal kell megbirkóznia. Ezért is rendkívül fontos a feladatok megosztása, az együttes határozat az egész vezetőséggel, pártszervezettel. S Ilonka elvtárs az utóbbi időben nem mindig választotta ezt a megoldást. Nehéz lenne kibogoaou hogy znilK* tofásokra, annyi azonban bizonyos: nemcsak a saját hibájából, helytelen vezetési módszert kezdett kialakítani. Lassacskán, s legtöbbször a közös féltéséből eredően, egészségtelen tünetek kezdtek felbukkanni munkastílusában. Sokat vállalt magára, felaprózta erejét, idejét olyan dolgok intézésével, megoldásával, amit könnyűszerrel elvégezhetett volna a tsz-adminisztrátor. főkönyvelő, vagy akár a brigádvezető. Hiszen a gazdaság irányításának fontos feladataitól vonja el az idejét például a szalmakiutalás, a patkóbeszerzés, a borpince kezelése stb. Ami azonban ennél is nagyobb hiba, előfordult az utóbbi időben, hogy az egész vezetőség megkérdezése nélkül döntött egyes vitás ügyekben. S ezt a fogyatékosságot alighanem a túlzott apró- iékosság, s nyomában az idegességből fakadó érzékenysége szülte. A sok részletfeladat személyes intézése saját erejének, idejének elforgácsolásán, egészségének kockáztatásán túl károsan hat a környezetére is. Hiszen a jó gazdaságvezető erényei közé tartozik, hogy sor- ra-rendre felnövekszik mellette a vezetésre termett, felelősségteljes gárda, amely egyes reszortfel adatok elvégzésével számos terhet vesz le az elnök válláról. Nem is szólva arról, hogy se* különböző egyéni sérelmekből fakadó kellemetlenségtől kíméli meg. Peray írén
