Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-29 / 50. szám
Évi bútoriorgalom 92 millió forint — A helyi közlekedés gondjai — Javult Tallózás a Központi A statisztikusok gyakorlott orvosként tartják kezüket gazdaságunk pulzusán, kitapintva a legapróbb rendellenességet is. A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának 1963. évi jelentését tehát — a hasonlatnál maradva — tengernyi adattal alátámasztott pontos diagnózisként lapozhatja át az érdeklődő olvasó. az építőipar munkájának minősége Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának 1963. évi jelentésében A számok azt bizonyítják, hogy Bács-Kiskun megye az elmúlt évben gazdasági, egészségügyi, szociális és kulturális vonatkozásban egyaránt sokat fejlődött. A nagyarányú fejlődés azonban problémákat js szült 1963-ban. Ezekből néhány lényegeset kiragad és sokoldalúan elemez a jelentés „Időszerű kérdések” című fejezetében, irányt szabva a további munkához. A lakosság életszínvonalának emelkedését mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank személyi jellegű kifizetései 1960—1963-ig évenként átlagosan 9,5 százalékkal növekedtek. A többletjövedelem jelentős részét tartós fogyasztási cikkek vásárlására — elsősorban bútorvásárlásra — fordította a lakosság. A kiskeMásfél száz talajegyengető Megelevenedett az országhatár mentén elterülő homokbuckás vidék. Dübörgő lánctalpasok kapaszkodnak fel a hajlatokra, zörögve, csikorogva vontatják a homokba maró szkré- pereket. Majdnem másfél száz Sz—100- as egyengeti a talajt a Kunbajai Állami Gazdaság területének különböző részein. Szentes, Hódmezővásárhely és Debrecen talajjavító vállalatának gépei ezek. Legkésőbb március végéig kell előkészíteniük a talajt 300 holdon a tavaszi, 400 holdon pedig már az őszi telepítéshez. Évenként általában 700 holddal növekszik a gazdaságban az újtelepítésű szőlő területe. A távlati tervek szerint a gazdaság kizárólag szőlőtermesztéssel foglalkozik majd. Érdekessége egyébként az ültetvények létesítésének, hogy a gazdaság szakemberei a korszerű telepítési eljárásokat nagymértékben alkalmazzák. Már az elmúlt őszszel is például 200 holdon a Lenz Moser-féle módszerrel telepítettek, amely szerint a vesz- szőket 350 centi sortávolságban ültették, s a tőkefejeket 120 centi magasságban alakítják ki. Kb. 600 holdra tervezik az eíaj- ta telepítésű szőlő területét. reskedelmi bútoreladás évenként átlagosan 10,9 százalékkal növekedett és 1963-ban megközelítette a 92 millió forintot. Jelentős szerepet játszott a bútorvásárlás növekedésében a részletakció bevezetése is. Tavaly a részletvásárlások értéke az összes bútorforgalomnak már 33,8 százalékát képezte. Kereskedelmünk a lakosság rohamosan növekvő igényét hagyományos bútorokból — kevés kivétellel — ki tudta elégíteni, modem bútorokból azonban nem. Sokszor» mondták az eladók. ha Csillag. Varia, vagy Hangulat garnitúrát kért a vásárló: „Sajnos, elfogyott.” Kecskemét és az egész megye ellátását jelentősen javítaná, ha a Kecskeméti Faipari Vállalat modem vonalú, az igényeknek megfelelő garnitúrákat gyártana — állapítja meg a jelentés — hiszen termékeinek 8,2 százalékát tavaly is a kecskeméti bútorboltnak szállította. Ezt az arányt még fokozni lehetne. A választék bővítését gátolja jelenleg az is, hogy a megye bútorboltjai raktározási gondokkal küzdenek. A kecskeméti bútorbolt például — és ez a megye számtalan boltjára jellemző — kénytelen raktárnak használni eladó helyiségének felét. Tavaly a megye városainak helyi közlekedését 26 autóbusz bonyolította le 29 járaton. A szállított utasok száma az előző évihez viszonyítva 5,3 százalékkal emelkedett. Csak Baján és Kiskunhalason utaztak kevesebben az autóbuszokon, mint 1962-ben. A férőhelykilométerek száma Kalocsa kivételével mindenütt növekedett. Elsősorban azért, mert 16 kilométerre bővítették a vonal hálózatot. Ugyanakkor kényelmesebbé vált az utazás. Ezt bizonyítja az, hogy a kocsik férőhelyeinek kihasználása csökkent. Figyelembe véve az adottságokat — kocsik száma, területi és utassűrűség stb — csak Kecskemét és Kalocsa éri el a vidéki városok átlagos helyi közlekedési színvonalát. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas jóval az átlag alatt marad. A legnagyobb problémát a munkakezdés és befejezés idején jelentkező zsúfoltság okozza a 9. számú Autóközlekedési Vállalatnak. A csúcsforgalmi tumultust csak kisegítő járatok beállításával lehetne enyhíteni. Kecskemét új városnegyeddel gazdagodik. A Leninvárosban terv szerint 45 lakóház, — 1326 lakással — épül a több mint 246 millió forintos beruházási keret felhasználásával. 1963. végéig 22 lakóházat adtak át. Az igazgatóság jelentése megállapítja, hogy az építési munkáik minősége tavaly már jobb volt, mint az előző évben. Ezt bizonyítja, hogy 1962-ben a mennyiségi és minőségi hiányok értéke a generál költségvetési összeg 7,2 százalékát tették ki, 1963-ban pedig 1,8 százalékát. A műszáki átadás időpontjában azonban sok olyan kivitelezési hiba rejtve maradt, mely csak később, a használat során okozott bosszúságot a lakóknak. Példaként említhetjük, hogy sok lakástulajdonos panaszkodott az elmúlt évben a rossz kémények miatt. A beépített cserépkályhák egy része is hibás volt. Az említett hiányosságok mellett arról is szólni kell, hogy a járulékos beruházások — járdák, üzlet- hálózat oktatási intézmények stb — kivitelezése nem a lakás- építkezésekkel párhuzamosan történt. A tervezett járulékos beruházásokból 1963. végéig csak egy transzformátorház készült el. Előreláthatólag az idén kerül sor az új városnegyed óvodájának, postahivatalának és a lakóépületek környékén levő járdáknak a megépítésére. B. D. A pártgazdasági munkáról tanácskoztak Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának gazdasági osztálya tegnap, február 28-án értekezletet tartott a járási és városi pártbizottságok titkárainak, gazdasági csoportvezetőinek, a járási és városi KISZ- bizottságok gazdaságfelelőseinek, valamint a járási-városi revíziós bizottságok elnökeinek részvételével. A tanácskozáson jelen volt Farlcas Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága gazdasági osztályának munkatársa és Szirmai Dezsőné, a KISZ Központi Bizottsága gazdasági osztályának munkatársa. A tanácskozás résztvevőit Hajlik, Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a párt- és KISZ-szervezetek elmúlt évi gazdasági ügykezelési és tagdíjfizetési tevékenységeiA jég hátán... A jég hátán is megél — tartja a közmondás. Nos, riporterünk kipróbálta: megélne-e a „jég hátán”. Persze nem messzire bátorkodott — veszélyes a zajló Duna. így azután pár perces „sarkvidéki” tartózkodás után gyorsan visz- szavonult a biztonságosabb szárazföldre. „Jobb ezt távolról nézni” — jelszóval. (Pásztor Zoltán felvétele.) nek tapasztalatairól, valamint az idei gazdasági és ügykezelési feladatokról. Előadását vita követte. Az értekezleten elhangzottakat figyelembe véve a közeljövőben a járási-városi párt- bizottságok is megtárgyalják a pártgazdasági munkát, majd az ott hozott határozatokról a pártalapszervezetek titkárait és gazdasági felelőseit járási értekezleten tájékoztatják. Értekezlet a közlekedési bűncselekményekről Tegnap délelőtt operatív értekezletet tartottak Kecskeméten, a megyei főügyészségen, amelyen megvitatták a közlekedés rendjét, illetve biztonságát sértő és veszélyeztető bűncselekmények megelőzéséről, valamint az egységes nyomozási és ítélkezési gyakorlat törvényességéről szerzett tapasztalatokat. Az értekezleten a Legfőbb Ügyészség képviseletében megjelent dr. Bencsina Ferenc, ott volt dr. Szabó Sándor megyei főügyész, dr. Gál Jenő közlekedési bíró. Ezenkívül részt vett az operatív értekezleten a megyei rendőr-főkapitányság, a megyei tanács, a balesetvédelmi tanács, az Autóközlekedési Vállalat képviselője is. A beszámolót dr. Tasnádi Elek közlekedési ügyész tartotta. A SZÖYOSZ elnökhelyettese megyénkben Tegnap délelőtt Kecskemétre látogatott Bartolák Mihály, a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének helyettese. Brachna Jánosnak, a MÉSZÖV elnökének és Piukovics Miklósnak, a MÉSZÖV elnökhelyettesének kíséretében Bartolák elvtárs megtekintette a Műkertben épülő szövetkezeti vendéglőnél folyó munkálatokat, majd látogatást tett a megyeszékhely zöldség- és gyümölcsszaküzle- teiben. Délután — szintén a fentiek kíséretében — Soltszentimrére utazott, ahol az Ezerjó Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet közgyűlésén vett részt. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l'/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065, Ez aztán verseny Városfóldön szállt fel a vonatra az a rövid fekete kabátos, kucsmás, barna bár- sonynadrágós, gumicsizmás fiatalember is, aki az átellenes pádon ül. Csupa mosoly, öröm az arca, mikor Sarkadi Nagy Sándor né, a szolid tanítónő megkérdi tőle. — Megvolt? Csak úgy világít a férfi szép egészséges foga a nevetős jókedvből. — Sikerült... Négy egész hét az átlag. — Nagyszerű teljesítmény magától... A munlca m-ellett. No, és ki lett a győztes? — Holtverseny. Marikának is pontosan annyi az átlaga. — Ki kapta a győztesnek járó csokoládét? — Megfeleztük a táblát. így voll igazságos... * Fülelünk. Vajon milyen iskolába járhat a fiatalember? Ki lehet az a Marika, a versenytárs? Biztosan egy osztályba járnak. Felnőttek iskolájába. A férfit úgy harminc évesnek ítélem — legfeljebb. , — Tavaly a matematika gyengére sike- .rittt. Most abból w ötös teátemu.». A dísznő vények ... Azokkal nem tudok megbékélni. Már kezdettől fogva. De inkább abból legyek négyes, mint gyümölcs- és szőlészetből. Nem viselném el a szégyent, ha a szakmámból kapnék négyest, a dísznövényből meg ötöst. — Kémia, fizika? — Igen, ezekkel egy kicsit birkózom, de a négyes nem szégyen. — Hogy is volna ... Most volt maguknál év vége, ugye? Januártól januárig? Jól szervezték így. Legalább télen van idő vizsgára készülni. — Igen. Áprilistól a félévi összefoglalóig kezembe se tudom venni a könyvet. Pár napig tart csak a felkészülés. Ilyenkor télen kiveszem a tanulmányi szabadságomat, s akkor mindent bele! — Értelmesek a gyerekek is, Marika, Jóska, a kis Erzsi... Pedig ekkorák csak — mutatja vízszintesre tartott tenyerével a tanítónő. A legutóbbi számtandolgozat Marikának és egy másik kislánynak sikerült csak ötösre az osztályban... ■ — Nem is kell noszogatni egyiket se, hogy tanuljon __Engem se kellett volna fi atal koromban. Nagyon szerettem tanulni. Fájt is, mikor, abba kellett hagyni. Eltemetkezni a tanyán... Most már aztán a kislányommal versenyezek, hogy el ne maradjak... — Arról nincs szó egyelőre. Hányadikat végezte most a kertészeti technikumban? — Harmadikos lettem. — Az a két év most már elrepül. Meg ne álljon. Folytatni kell a főiskolán. — Hát... Jó volna... Igencsak az lesz — szerénykedik a fiatal férfi. Nem állhatom meg, már csak megtudom, ki ez a lelkes kis ember. — Az előbb azt mondta: — fiatal koromban. Hány éves, hogy így öregiti magát? — Mennyinek tetszik gondolni? — Nem tudom sosem jó megítélni, ki hány éves... — Harminchat vagyok... Eljár az idő. Ezen tényleg nevetni kell. Vízhányó Péter, a Városföldi Állami Gazdaság brigádvagy csoportvezetője (a nevét s ezt már a tanítónőtől érdeklődtem meg) igen soká mondhatja még, hogy öreg. Hiszen még 36 esztendejét is csak az anyakönyvi kivonatának hinné el az ember. —th —u
