Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-29 / 50. szám
Jobban felkészültek mezőgazdasági nagyüzemeink a tavaszi munkára mint tavaly Ülésezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Tegnap tartotta ülését aBács- Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A napirend első pontjaként a szőlők és gyümölcsösök elvégzendő telepítésének a helyzete került szóba, majd az e célból létrehozott munkabizottságnak a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés megszervezéséről és végrehajtásának ellenőrzéséről elkészített tájékoztató jelentését ismertették. A tájékoztatásban résztvett népi ellenőrök a megye 244 termelő üzemében — közös és állami gazdaságokban — szerzett tapasztalatokból kaptak képet mezőgazdaságunk tél végi helyzetéről. Megállapítást nyert, hogy — miként arról már lapunk csütörtöki számában részleteiben beszámoltunk — a szántóföldi növények termesztésére vonatkozó szerződéskötésben meglehetős lemaradás mutatkozik, s különösen a zöldségfélékre kötöttek kisebb mértékben termelési szerződést mint tavaly. A bizottság meggyőződött arról, hogy az őszi vetéseknek azokon a területein, ahol jege- sedés következett be, a kipállás megakadályozása végett szükséges töretést elvégezték. A tavaszi vetőmagvakat általában idejében megrendelték mező- gazdasági nagyüzemeink. Ahol pedig ezt elmulasztották, az ellenőrök felhívták figyelmüket a hiány haladéktalan pótlására. Lényegesen jobb az előző évinél a termelőszövetkezetek műtrágyaellátása. A folyamatos szállításokban mindössze a külföldi eredetű talajerőpótlóknál tapasztalható kisebb-nagyobb hiányosság. A műtrágya tárolása általában szakszerűen történik. Előfordul azonban, hogy a kellő gondosság elmulasztása miatt hatóanyaga tönkremegy, és így a gépi szórásra alkalmatlanná válik. Ez következett be például a harkakötönyi Kossuth Tsz-ben, annak ellenére, hogy a gazdaság megfelelő tárolószínnel rendelkezik. Megkezdték a közös gazdaságok kertészeteiben a palántaelőneveléshez szükséges melegágyak elkészítését, az istállótrágya kihordását. A szőlő- és gyümölcstelepítéseket megelőző helykijelölés, tereprendezés és talajelőkészítés az érdekelt gazdaságok túlnyomó részében ugyancsak megtörtént. A szaporítóanyag tárolásának módja is megfelel az előírásoknak. A gyümölcsfák kezeléséhez szükséges védekezőanyagok zöme már a közös gazdaságok birtokában van. Behatóan vizsgálta a munka- bizottság a mezőgazdasági gépjavítást és az alkatrésszel való ellátottságot is. A többi közt megállapította, hogy a vitathatatlanul fennálló általános alkatrészhiánynyal szemben némelyik szövetkezeti gazdaság teljesen indokolatlanul, a szükségleténél jóval nagyobb meny- nyiségű gépalkatrészt tárol, amely huzamosabb ideig nem kerül felhasználásra. Végső következtetésként leszögezhető, hogy mezőgazdasági üzemeinkben a tavaszi munkákra való idei felkészülés az előző évekéhez képest jobb, alaposabb. A munkabizottság egyébként még a tavaszon két ízben megismétli a hasonló célzatú vizsgálatát, amikor is a folyamatban levő munkákat értékeli, felülbírálja, f *. r. Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGVAR. SZOCIALISTA MVWK.ÄSPÄRT BACS-KISKvAM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 4ra 60 fillér 1964. FEBRUÁR 29, SZOMBAT H kukoricatermesztés időszerű feladatairól tanácskoztak Kiskunhalason úű A kukoricatermesztés időszerű kérdéseiről tanácskoztak pénteken Kiskunhalason, a városi művelődési házban, megyénk közös gazdaságainak elnökei, főmezőgazdászai, a járási-városi párt- és tanácsi vezetők, a mezőgazdasági szakemberek. Jelen volt dr. Molnár Frigyes, az MS?MP megyei bizottságának első titkára, 1 ornpa Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, Balogh István, a Földművelésügyi Minisztérium vetőmagtermeltetési osztályának munkatársa és Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályvezetője. Tompa Béla megnyitója után Egri Andor, az állami gazdaságok megyei főagronómusa tartott vitaindító előadást. Először is a nyitó-, illetve az őszi mélyszántás fontosságát hangsúlyozta, mint nélkülözhetetlen feltételt a kukoribatermesztés- ben. Ha megvannak a gépi adottságok, akkor a 35—40 centi mélységű talajforgatás az eszményi, ha viszont a lehetőségek kisebbek, akkor még 2S centi Ax új iskolában Elmúlt az átadás ünnepélyes pillanata, lecsöndesült az első napok lázas izgalma is. Az élet visszazökkent a mindennapok megszokott ritmusába, de a nevetés csengőbb, a dal felszaba- dultabb Kecskemét büszkeségének, az új ének-zened általános iskolának tágas falai között. Mint a régi helyen. Arányos, szép épület. Olyan, akár egy téglába, cementbe álmodott zenei költemény. Hófehér falai, amelyeket úgy szelnek át az ablakok, mint kottát a hangjegysorok — diadalmas akkordként feszülnek a tépett felhőfoszlányokat kergető februári ég felé ... Vidáman múlik az idő abban az iskolában, ahol 470 gyerek ismeri meg a zene elemeit, tanul zenét hallani. Néhány képen felvillantva így fest az élet a szép, új iskolában... A tanárnő — Parlagh Emma — felemeli a kezét és a VI/A. osztályosok ajkáról tisztán száll a magasba Purcel: Pásztor, pásztor című dala. (Első kép) A dal, a zene szeretete nem mehet a többi tantárgy rovására. A kémia-fizikai előadóteremben Pólyák Irén tanárnő irányítása mellett az elektromossággal ismerkednek a VIII/A. osztályos tanulók. (Második kép) Vidáman lébben az ötödikes kislányok pirospettyes szoknyája, a dal ütemére ügyesen lépkednek a fiúk. Népi tánc óra a tornateremben. Farkas Ferenc- né népi tánc és tornaszakos tana:: elégedett lehet. A Cicelle - Oskó Ferencné feldolgozása - kitűnően sikerült. (Harmad kép) (Pásztor Zoltán fdv.) mélységben is elegendő az őszi szántás, mert még az is sokkalta előnyösebb, mint tavasszal az akár 40 centis forgatás. Ezután rátért a talajerőpótlás kérdéseire. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a fészektrágyázás különös jelentőségét, aminek eredményeképp a terméshozam növekedése jóval nagyobb a ráfordításokban mutatkozó költségtöbbletnél. A kutatók legújabb megfigyelése szerint a kukoricának szüksége van a nitrogéntartalmú műtrágyára, aszályos időben ennek hiánya okozza az alsó levelek elszára- dását. öntözés mellett leggazdaságosabb a holdankénti háromnégy mázsa műtrágya kiszórása. A kukorica ápolásának módszereiről is beszélt, ezek alkalmazása a talaj víztartalmától és a gyomosodástól függ. A növény 50—70 centi magasságának eléréséig a gyomirtás elhanyagolása akár egyharmadával is csökkentheti a terméshozamot. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kapálásnak a gyomirtáson kívül nincs más kedvező hatása, tehát ez a tény is a vegy- szerezes mellett szól. Aszályos területeken — tehát megyénkben is — a Hungazinnak csak ősszel történő földbe juttatása hozza meg a kívánt eredményt. Végül az öntözés hasznosságára hívta fel a figyelmet az előadó, s megemlítette a gépi betakarítás körül mutatkozó nehézségeket. A hozzászólók részletezték az egyes gazdaságokban, járásokban tapasztalható, többnyire a gépesítéssel, a vegyszerezéssel és a fészektrágyázással kapcsolatos gondokat. Felszólalt dr. Molnár Frigyes is. és elmondta, hogy megyénk évről évre jelentős takarmánybehozatalra szorul. Ahhoz, hogy az abraktakarmány termesztésében lényeges javulást érjünk el, s a világszínvonalat a homokon is megközelítsük, az szükséges, hogy a korszerű eljárásokat komplex módon alkalmazzák a gazdaságok, mert az eredmények eléréséhez egyetlen feltétel sem nélkülözhető. E tekintetben a termelő- szövetkezetek sokat tanulhatnak az állami gazdaságoktól. Majd a fészektrágyázás előnyeit hangsúlyozta, s javasolta, hogy a tavalyi 20 helyett az idén 50 százalékos mértékben alkalmazzák ezt a módszert a közös gazdaságok. Köszönetét fejezte ki Herényi Bélának, a tataházi Petőfi Tsz főmezőgazdászának, aki megoldotta a fészektrágyázás gépesítésének problémáját. Megemlítette, hogy a kukoricavetés egyhapmada a háztáji gazdaságok parcelláin található, s az ezzel való törődés mindenképpen indokolt. Végül az ösztönző módszerek jelentőségére hívta fel a figyelmet. A százalékos műveléssel szemben inkább a munkaegységgel kombinált premizálást tartotta előnyösebbnek a közös számára. Megjegyezte azonban, hogy ennek megválasztását mindenütt a szövetkezeti gazdák döntsék el. A vitában elhangzottakat Egri Andor foglalta össze, majd a résztvevők megtekintették a város szélén üzemelés közben bemutatott fészektrágyázó gépet. H. D. Nemzetközi Agrometeorológiai Konferencia lesz Kecskeméten A Magyar Tudorúányos Akadémia az Országos Meteorológiai Intézet és a Magyar Meteorológiai Társaság közreműködésével szeptember 15—19 között Agrometeorológiai Konferenciát rendez Kecskeméten. A konferencia a homoktalajokon folytatott mezőgazdasági termelés általános agrometeorológiai kérdéseivel, a homoki zöldség- és szőlőtermesztés, a száraz- és öntözéses gazdálkodás agrometeorológiai problémáival, valamint a fenti témákhoz kapcsolódó módszertani és méréstechnikai feladatokkal foglalkozik. Előreláthatóan mintegy nyolcvan külföldi és hazai szakember vesz majd részt ezen a tudományos ülésszakon.
