Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-28 / 49. szám
február 28, péntek 3. oldal Hz Egyesült Államok mezőgazdaságának gépesítéséről Interjú as USA-ban járt magyar mezőgazdasági küldöttség egyik részvevőjével Jubilál a brigád Szabadszálláson találkoztunk az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységének hegesztő brigádjával. Lengyel József, a munkacsapat vezetője elmondta, hogy évek óta dolgoznak együtt és eddig 39 víztornyot szereltek össze. A szabadszállási hidrogló- bus felállításával tehát jubilál a brigád, negyvenedik közös művüket ünnepelhetik. Kiss András, Gálvölgyi Sándor és Móra Péter az alumínium burkolat tartóléceit szerelik (első kép) ez alatt Lengyel József kiváló dolgozó a hidro- glóbus szeleteit hegeszti össze. (Második kép.) A munkát előreláthatólag a hónap végére be is fejezik. (Pásztor Zoltán felvételei.) i.r® 1 Raktárban a gyomirtó I Az Egyesült Államokban m járt magyar mezőgazdasági 1; küldöttség egyik tagja volt ff Lehoczky László egyetemi I tanár, az Agrártudományi 9 Egyetem mezőgazdasági gé- | pék tanszékének vezetője. g Felkerestük Őt, s megkér- 9 tűk, mondja el a mezőgaz- I daság gépesítésével kapcso- 9 latos tapasztalatait. — Az USA mezőgazdasága közvetlenül nem hasonlítható össze a mienkkel — mondta. — Az ország területe hazánknál százszor, lakossága húszszor nagyobb, éghajlata az összes övezetet magában foglalja, de eltérőek vízrendszere, s talajviszonyai is. A földművelést európai telepesek néhány száz éve nehéz munkával alakították ki. Ahogyan a vasút a vadonig követte a farmert, úgy alakultak ki a néhány — legfeljebb két- három — növény termesztésére specializált körzetek, farmok. Hazánk — régen kialakult külterjes jellegű mezőgazdaságával — viszonylag kis területen, nagyjából azonos éghajlati övezetben fekszik. Éppen ezért küldöttségünk csupán egy, hazánkéhoz hasonló termelési körzetet, nevezetesen kukoricatermesztő vidéket nézett meg alaposan — ott főként a kukorica, a cirok, a szója termelését, ag- ro és gépi technikáját. E két utóbbi növény azért is érdekelt bennünket, mert nagy fehérje tartalmuk, s éghajlati és talajigényük miatt szükséges és lehetséges is termelésük kifejlesztése a magyar mezőgazdaságban. Tapasztalatgyűjtésre egyébként az USA mezőgazdasága alkalmasabb számunkra a nyugateurópainál. Az ottani farmnagyság, a nyugat-európai 30—50 holdas átlagbirtokokkal szemben, 200—600 holdig terjed, s leginkább megközelíti a mi nagyüzemi gazdaságaink méreteit. I — ismeretes, hogy az USA mezőgazdaságában kitűnő átlagtermés eredmények vannak. Melyek ennek az okai, s milyen összefüggésben állnak a gépesítéssel? — Akikkel csak beszélgettünk — eltekintve a természeti adottságoktól — mindannyian négy tényezőben jelölték meg az eredmények okait: 1. Csak minőségi vetőmagot használnak, 2. nagyfokú a gépesítés, 3. a kémiai szerek intenzív használata, 4. a magas színvonalú specializált szakértelem. E tényezőket nem lehet egymástól elválasztani. Kölcsönhatásuk, egymástól függésük nyilvánvaló. Vegyük e tényezők kapcsolatát a gépesítéssel. -ói kalibrált, egyöntetű hibridmagok például specializált gépeket kívánnak, a nagytömegű vegyszer talajba juttatásához szükséges, hogy a vetőgépek egyben vegyszerek kiszórására is alkalmasak legyenek. S ha a farmer jól akarja üzemeltetni gépeit, ehhez meg kell szereznie a szakértelmet is. A tényezőkről röviden külön is érdemes szólni. Kezdjük a szakértelemmel. Az USA-ban a farmer nemcsak kót-három növényfajta termesztésének specialistája, hanem az ehhez szükséges összes gépeké is. A mi fogalmaink szerinti mezőgazdasági munkás ott ismeretlen: gépkezelő munkásnak nevezném őket. A gépeket már gyermekkorban megszerettetik. A 10—12 éves gyermek ott úgy ápolja a traktort, mint nálunk valamikor a lovakat, ha hazajött a munkából a gazda. Az ifjúsági agrotechnikai klubok (négylevelű lóhere a jelvényük) nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági ismeretek bővítésére. Versenyeket rendeznek, s a kiállításokon kitűnő eredményeket elért fiatalokat nagy megbecsülésben részesítik. A minőségi vetőmag az utóbbi 30 évben vált döntő jelentőségűvé és az ugrás a terméseredményekben jórészt ennek volt köszönhető. A vetőmagtermelő cégek konkurrenciaharca miatt a vetőmag minősége jó, s a zsákokon részletes, teljes vetési, gépi. technikai . tanácsokkal látják el a vevőket. A vegyszerek közül első helyen a nagy meny- nyiségű műtrágyahasználatot kell említeni. Gyomirtószereket csak ott használnak, ahol gazdaságos. A kukoricát általában csak a növénysorokban gyomta- lanítják, a sorközöket gépi kapával tisztítják meg. I — Milyen fokú az USA mező gazdaságának gépesítettsége? Általában milyenek, és hogyan használják fel a gépeket? — Az észak-amerikai mező- gazdaság ma lényegében teljesen gépesített. Háborúk nem szakították meg a mezőgazdaság fejlődését, s az azt követő erős konjunktúra, és a vidéki lakosság iparba áramlása fokozta a gépesítés szükségességét. Kevés és drága a munkaerő, ezért még ott is gépesítenek, ahol mi ráérünk, mert van kellő számú mezőgazdasági dolgozó. Sokszor kifizetődő egy drága gép megvásárlása is, hogy a farmer egyáltalán betakaríthassa a termését. Régen rájöttek arra is, hogy az igásállat megeszi a jövedelmet, érdemesebb gépekkel dolgozni. Csupán a zöldség és gyümölcs betakarítására nem találtak még megfelelő megoldást, miután a sze- dési műveletek bonyolultak. Rázógéppel leszedik ugyan a gyümölcsöt. ez azonban étkezés céljára nem felel meg. Ezért csupán az aszalnivaló, konzervgyári áruk betakarítása esetén alkalmazhatók ezek a gépek. Erőgéppel minden farm teljesen ellátott. A farmerek az univerzális traktorokat szeretik, amellyel a talajműveléstől a szállításig minden munkát elvégezhetnek. A kukoricaövezetben például mellső ikerkerekes, nagy hasmagasságú univerzálistraktorokat láttunk, amelyek könnyen mozognak a magas növényzet között. A komplett munkagép-garnitúra a traktorra szerelhető, vagy függeszthető, s — eltérően a nálunk megszokottól — a traktor elején használatos. A traktor így a magajáró alváz szerepét tölti be. Az erőgépek lóerő-teljesítménye, gyorsasága, a munkagépek munkaszélessége fokozatosan növekszik. (Ez utóbbinak persze megvannak a maga korlátái.) Ma a 80—90 lóerős gépeket vásárolják inkább, mert a munkaerőA JUSS Zsuzsanna néni péntek délután hirtelen rosszul lett. Összeesett a köcsögös culápnál, s mivel iszonytatóan fájlalta a hasa alját, mentők vitték a kórházba. Szombat délben izgatottságtól remegő hang érdeklődött telefonon az osztályos főorvosnál: „Hogy van drága jó édesanyánk?” A doktor — mégis, ne gondolják róla, hogy nem tudja, kiről van szó — addig udvariaskodott, míg ki nem derítette: csak Zsuzsánna néni lehet a szóban forgó beteg. Ekkor aztán kicsit bizonytalanul, meg égy hiány és a beérés szűk ideje miatt szükség van a gyorsabb, termelékenyebb munkára. I — Jártak-« mezőgazdasági gépgyárakban? Milyennek találták a gyárak és a farmerek kapcsolatát? — Sok mezőgazdasági gépgyár van az USA-ban, de a gépek zömét három-négy nagyüzem adja. A teljes gépválasztékot az erő- és munkagépeket, s a pótalkatrészeket egy gyáron belül készítik. A verseny az üzemek között igen erős, mert a farmerek csak üzembiztos gépeket vásárolnak. A gyárak igyekeznek közvetlen kapcsolatot tartani vásárlóikkal s kedveznek vevőiknek. Ingyenes, központi gépkezelési tanfolyamokat rendeznek számukra. A pótalkatrészeket rendkívül gyorsan — 24 órán belül — szállítják a rendelőnek. Ezért a gép- állás rendkívül ritka. — Miben lehetne össze- foglalni a mi mezőgazdaságunkra vonatkoztatható legfőbb tapasztalatokat? — A mezőgazdaság gépesítése nálunk is megfelelő ütemben, elég gyorsan halad. Állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a géppel bánni tudást, a gépi szakértelmet szélesebb méretekben, különösen az ifjúság között kell kiterjeszteni. Ebben ifjúsági mozgalmunk sokat tehetne. Utunk megerősített bennünket abban a korábbi helyes célkitűzésünkben, hogy mielőbb rátérjünk a nagyteljesítményű, gyorsabb traktorok s a szélesebb munkagépek gyártására és alkalmazására. Kevésbé komplikált egyszerűbb, de több célnak megfelelő, speciális adapterekkel és kiegészítő berendezésekkel ellátott konstrukciókra kell törekednünk. A korszerű szárítás megoldása is igen jelentős, mert minimális veszteséggel terményeket tárolni csak így lehet. Nálunk is meg kell teremteni azokat az energiaforrásokat, amelyekkel a szárító- berendezések olcsón üzemeltethetők. Végül nagyon fontos tapasztalatunk a szállításban, a teherautók nagysága és az áru- szállítás gyorsasága. A nyolctonnás teherautók alkalmazása útviszonyaink megjavításával együtt nem is olyan távlati cél, mindenesetre fontos feladat. Küldöttségünk nagyon hasznos tapasztalatokat szerzett — fejezte be az interjút Lehoczky László. — Jelentésünk elkészült, kormányszerveink előtt van. Ügy véljük, hogy az abban foglalt tanulságok viszonyainkra alkalmazva népgazdaságunkban felhasználhatók. Csákvári János Lapunkban már adtunk tájékoztatást arról, hogy a földművelésügyi miniszter rendelete kötelezően írja elő a kalászos- és kukorica-vetésterületek gyomtalanítását. Amennyiben a gabonatáblán gyomosodás mutatkozik, minden esetben a vegyi gyomirtáshoz kell folyamodni, a kukoricában viszont csak akkor, ha a gyomok kip^sztítá- sára nincs más mód. Megyénk termelőszövetkezeteiben majdnem 200 ezer hold őszi kalászos vár vegyi gyomirtásra. Ennek megszervezése és végrehajtásának ellenőrzése az illetékes járási, illetve városi tanács mezőgazdasági osztályának feladata. Ugyanakkor azonban a Tassi Növényvédő Állomás is köteles ellenőrizni a közös gazdaságokban a gyommal való fertőzöttséget, a gyomirtás menetét, illetve annak megszervezésében közreműködni, valamint mulasztás esetén az illetékes járási vagy városi mezőgazdasági osztályt értesíteni. A kalászosok vegyi gyomirtásához a Kecskeméti AGROKER Vállalat telepén elegendő meny- nyiségű, 448 mázsa Dikonirt áll a közös gazdaságok rendelkezésére még jelenleg is, azonkívül, hogy eddig már 257 mázsa elszállításra került. Hungazinból jelenleg ezer mázsát jóval meghaladó mennyiség van raktáron, majdnem az ötszöröse annak, amit eddig elszállítottak a kukorica kémiai gyomirtásában résztvevő közös és állami gazdaságok. parányit titokzatos hangsúllyal közölte: — Ő ... már jól van. Erre nagy sóhaj hallatszott a drót túlsó végéről, majd egy kattanás jelezte, hogy letették a kagylót. Vasárnap délelőtt, a szokásos látogatási időben felindult, gyászruhás csoport gyüremkedett be nagy lármával a kórterembe. A nőszemélyek fúriaként nyomkodták hátra egymást, sziszegtek, acsarkodtak, nem törődtek a betegekkel, vendégekkel, s azzal sem, hogy félrecibált fekete kendőjük alól rendetlenül lobogott elő hajuk. A férfiak méssékelteb- bek voltak., Ök csak fogukat recsegtették meggondoltan, és titokban hatalmasakat rúgtak egymás bokájába. De erős emberek lévén, lábon maradtak valameny- nyien. Kilenc főből állt a fekete sereg, amely a csodálkozástól nagy szemeket meresztő Zsuzsánna néni ágyánál megkezdte a szócsatát. — Látja, idesanyám, az a piszok menye mit mívelt?! — Az vagy te, ringyó! — Nem te kürtölted szté, hogy idesanyám „már jól van”? — Ha az a mocskos doktor azt mondta! — Megállj, meglássuk, tied lesz-e a damaszt abrosz, te cafat! — Abból nem is eszel, ha szétpukkadsz is! — Hallja, kedvesanyám, ezt a dögöt? ... Látja, mi lakozik benne? Mikor tegnap megtudtuk, hogy maga meghalt, rögtön ott voltunk valamennyien a szobájában, nehogy lába keljen a sok holmijának... Most már szegény, operáción átesett beteg is megszólalt: — De hát... nem haltam meg... Itt vagyok. Láthatjátok .. . — Persze, hogy látjuk, de most nem erről van szó, anyám — világosította fel Zsuzsánna nénit a másik lánya. — Hanem most megtudhatja, hogy Margit magának halámoltaf el azt a tízliteres zománcé® fazekat, amire maga azt mondta, az enyém lesz, ha meghal... Ezek a jó testvérek... — Fogd be a pofádat, te istenszüze vénkisaszszony! Minek neked az a fazék?! — Csak te hallgass!... Nézd meg magad, még a fekete kabátod is pihés ... Azt hiszed, nem láttuk Gergellyel, hogy éjszaka tollat szedtél ki anyám dunyhájából, pedig az a miénk... Látja, anyám, ilyen drága- latos menye van magának ... Már-már hajtépéssé, lőcsöléssé fejlődött az örökösödési vita, mikor markos ápolónők és műtőslegények karolták át az egész gyülekezetét, és a betegek, látogatók általános derűje közben kituszkolták őket a folyosóra, aztán még a kapun is kívül. Ideje volt. mert Zsuzsánna néni elájult. Tóth István
