Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-25 / 46. szám
„Kiskőrösért Véget ért az ünnepi tanács» ülés. Bár szombati napra esett, mégis több mint háromszázan szorongtak a Kiskőrösi Fegyveres Erők Klubja dísztermében. Tizenkettőn ülünk a klub emeleti társalgójában. Községi tanácselnök, vb-titkár, szakszövetkezeti elnök, tanácstag, jogász, iskolaigazgató, a Hazafias Népfront aktivistái, a község lakói. Egy szám emlékét — az X millió 865 ezer forint társadalmi munka eredményeit — idézzük. „Befejeztünk egy ünnepi tanácsülést, de ez csak a munka megkezdése volt.” Ezt a néhány szót még a díszteremben jegyeztem fel. Ezzel a gondolattal fejeződött be az ülés, s most — baráti beszélgetés közben — az apró történetek is előkelőinek. Azok az esetek, melyek „felrázták” Kiskőrös lakóit az évszázados ■„ álomból”. — Kiskőrös igen elhanyagolt állapotban volt — mondja Zoltán János vb-ejnökhelyettes. — Rendezetlen utcák, rossz utak, víz- és csatornahálózat hiánya. A meglevő közterek, épületek is inkább „rontották”, mint díszítették a község összképét. Kurucz András — az egyik tanácstag — említi, hogy 1947- ben mór rendbe akarták hozni a környék lakói a Rákóczi utat. Nem nevezték társadalmi munkának. de saját erőből és anyagból kétszázan kezdtek volna hozzá az útépítéshez. Akkor nem sikerült a kezdeményezést tettre váltani — az út 1963-bam készült el. — Hatvan kút volt a község- fa«! — vesd át a beszélgetés „fonalát” Torgyik Pál, a vízműtársulat elnöke; — Nagy részük egészségtelen. Ezek és ehhez hasonló „indítékok” vezették őket. És az is, hogy Kiskőröst — Petőfi Sándor szülőfaluját — ▼árossá fejlesszék. 1963. július 28. Emlékezetes nap marad a község életében. Határozatot fogadott el a tanácsülés: „A község fejlesztése érdekéből „Kiskőrösért” mozgalmat szervezünk. Azokat a lakókat, akik évente ezer forint értéken felüli társadalmi munkát végeznek, az e célra alapított „Kiskőrösért” emlék jelvény bronz-, ezüst-, vagy aranyfokozatával tüntetjük ki...” — Valahogy így kezdődött — folytatja a beszélgetést dr. Kurucz Sándor vb-elnök. — S a mai ünnepélyes tanácsülésen másfél százan kapták meg — munkájuk elismeréseként — az emlék jel vényt. — De egy kicsit „elkombináltuk” a dolgokat — szól közbe Zoltán elvtárs, — A villák és lapátok túl nagyra sikerültek. Bizony, a súlyuk — csak úgy üresen is — legalább hat kiló volt. Képzelje el az elvtárs — ezt már nekem mondja —, egy- egy vékonyabb dongájú ember mit bajlódhatott, amíg fel tudta emelni. Hát még rakodni is vele... De csinálták! Nevetés. Majd komolyra vált a szó, s kikerékedik a történet a jegyezgető újságíró előtt is. íme, a múlt esztendő társadalmi megmozdulásainak csupán néhány eredménye; Május 19-e — december 8-a között hatezer tonna építési anyagot raktak ki a vagonokból. A vízműhálózat 12,5 kilométeres árokrendszerének nyolcvan százalékát társadalmi munkával ásták ki. Az új piactér feltöltése. az Árpád utcai játszótér elkészítése, az ipari tanuló-iskola, az MHS-székház tereprendezése —, ezek mind felelevenednek a beszélgetés során. Húszezer forint az átlagos részesedés az ország legnagyobb halászott termelőszövetkezetében Ma tartja zárszámadó közgyűlését az ország legnagyobb halászati termelőszövetkezete, a bajai Üj Élet Htsz. Hatezer hold nyíltvizű területen — a Dunán és a Ferenc-csatornán — folytat halgazdálkodást, azonkívül, mint zárt vízen, a Karapan- csai halastavon is. Tavaly Har- kakötöny határában 287 holdon kétmillió forint költséggel új halastavat létesített, ahol az idén már jó fogásra számítanak. Ezenkívül kezdetét veszi a Duna holt ágainak hasznosítása is. Áz elmúlt évben 18 vagon halat fogtak ki és értékesítettek. Ez — mivel az időjárás a halászat szempontjából sem volt kedvező — közepes eredmény. Ugyanakkor több mint tíz vagon kagylót is összegyűjtöttek, amely elegendő nyersanyagot biztosított a Baján és a fővárosban működő —- s szintén a halászati tsz tulajdonában álló — két gombüzem egész éves üzemeléséhez. A több mint tízmillió forintos összes bevételnek nem lebecsülendő forrása volt a Baján és a Nagybaracskán üzemelő két halászcsárda is. A munkaegység értéke 71 forint, s a gazdák átlagos résaeeedése déri a húszezer forintot Jelentős a közös vagyon gyarapodása is, amely az elmúlt évben már meghaladta az ötmillió forintot. A többi között tehergépkocsikat és motorcsónakokat vásároltak. Az idén Baján központi telephelyet hoznak létre, több mint 20 vagon hal fogását tervezik. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1«, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér Íja. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a belyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dtj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-S5 RMtaK Í5 0S5. 1963." Munkához segítik a keceli cigányokat És természetesen azok a problémák is, melyek sok fejtörést, esetenként pedig azonnali intézkedést követeltek a tanács vezetőitől. — Késő este értesített a MÁV. hogy több vagon építési anyag érkezett a tanács részére az állomásra — mondja Szabó Gyula vb-titkár. — Hajnalban legalább tíz embert kellett küldenünk a vagonkirakodásra. A Szűcsi Szakszövetkezet épp azon az este tartott taggyűlést. Felkerestük őket és kértük, hogy jelöljenek ki néhány embert a munka elvégzésére. De a többi szakszövetkezet is segített a későbbiek soréin. A Sütőipari Vállalat és a MÉK teherautókat küldött, a fogatos gazdák pedig szekereikkel szállították az építkezésekhez az anyagokat. — Élen járnak a társadalmi munkában a gimnázium KISZ- fiataljai is — mondja Szilágyi Sándor, a Petőfi Gimnázium igazgatója. — Az elmúlt évben háromezer óra társadalmi munkát végezitek. & lehetne sorolni tovább az állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetőinek, ' aktivistáinak eredményes szervezőmunkáját, a lakosság, az egyszerű emberek munkáját, melyek mind-mind jelentős mértékben hozzájárultak a közel kétmillió forint értékű társadalmi munka létrejöttéhez. Ezeket az eredményeket jelképezik a gomblyukakba tűzött, apró jelvények is, melyeken ez áll: „Kiskőrösért. 1963.” K. M. A megyében elszórtan lakó cigányok közül a keceliek élnek a legelmaradottabb körülmények között. Düledező putrikban laknak, amelyekben alig van néhány ócská? bútordarab. A tanköteles gyermekek nem járnak iskolába. A felnőttek több mint 80 százaléka analfabéta. Itt 17 , putriban mintegy 200 cigány él. ‘ A cigánylakosság helyzetének megjavításával foglalkozó járási, valamint községi társadalmi bizottság a napokban ülést tartott, amelyen megbeszélték, miként teremtenének kedvezőbb körülményeket a keceli putritelepen élő cigányság részere. A tanácskozáson a cigányok képviselői is részt vettek. A járási és községi társadalmi bizottságok együttes ülésén felszólalók megállapították, hogy eddig a községi vezetők csak e kérdésnek tanulmányozásáig jutottak el, segítségük pedig kisebb, halasztást nem tűrő szociális ügyek intézésében merült ki. Bár a községi tanácsüléseken is több alkalommal szó volt a cigányokról, nem születtek olyan határozatok, amelyek fordulatot hoztak volna helyzetül! alakulásában. Mint a felszólalók hangsúlyozták, a legfontosabb teendő a cigányok munkába helyezése. A tanács által nyújtott szociális, kulturális segítség egymagában kevés a telepen élők körülményeinek megjavítására. Maguknak a cigányoknak is erős elhatározással, becsületes munkával kell kiharcolni azt, hogy emberibb módon élhessenek. Márpedig koldulásból nem lehet lakást építeni, ruházkodA közös gazdaságok jogi képviseletéről tanácskoztak A Termelőszövetkezeti Tanács Bács-Kiskun megyei irodája termelőszövetkezeteink jogi képviselői részére hétfőn a megyei bíróságon értekezletet tartott. A jogászok összejövetelét — amelyen közülük és a közös gazdaságok vezetői közül mintegy félszázan vettek részt — Brán András, a Termelőszövetkezeti Tanács megyed megbízottja nyitotta meg. Elmondta, hogy 1961-ben megyénk háromszázon felüli számú termelőszövetkezete közül 58-nak volt csupán jogásza. A rákövetkező évben csaknem megkétszereződött a tsz-jogászok száma. Tavaly már tsz-eink négyötödében — 203-ban — működött jogvédő, vagy jogtanácsos, ezen belül pedig a gyengébben gazdálkodó tsz-eknek a háromnegyedrésze, a termelőszövetkezeti csoportok közül pedig 21 alkalmazott jogi szakembert. . A Termelőszövetkezett Tanács megyei irodájának egyik legfőbb célkitűzése erre az évre, hogy valamennyi közö6 gazdaságban lehetővé váljék szakképzett jogász alkalmazása, aki nem csupán a bírósági ügyekben nyújt segítséget, hanem az ellenőrző, illetve a fegyelmi bizottság munkáját is szakszerűen irányítja. Dr. Major József jogügyi főelőadó az eldöntött jogvitás ügyekről tartott beszámolóit. Az elmúlt évben 436 tsz-jogvita került a bíróság elé, 6 millió forintot meghaladó értékben; a 401 peren kívüli eljárásból pedig 250 esetben — csaknem 3 millió forint értékből dőlt el a vita a tsz-ek javára, Dr. Szigethy Béla ügyvéd, tsz-jogvédő a jogi képviselők munkájáról szólva annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az szinte elképzelhetetlen a termelőszövetkezeti közgyűléseken való rendszeres megjelenés nélkül. Csak így építhető ki az egészséges kapcsolat a megbízó közös gazdasággal, így szerez tudomást a tsz-jogász az általa képviselt közös gazdaságok terveiről, tevékenységéről. A jogtanácsosi munkáról, illetve a termelőszövetkezeti munkavédelem problémáiról elhangzott további előadások után a jelenlevők hozzászólásaival és javaslataival zárult az értekezlet. J. T. ni, iskolába járni. Le kell tehát térni a cigányok sok évszázad óta járt útjáról, fel kell számolni a cigány életformát. S hogy erre lehetőség van, azt bizonyítja, laknak a telepen olyanok is, mint például Kővári László, Kolompár László, és még néhányan, akik évek óta rendszeresen, egy munkahelyen dolgoznak. Ugyanakkor húsz munkaképes cigányférfi — akik még nem szakítottak a régi életformával — csak időközönként vállal alkalmi munkát. Ez pedig nagy gondot okoz nemcsak a községi tanácsnak, de a cigánycsaládoknak is. Ha azonban sikerül rábírni őket a rendszeres munkára, rövid idő alatt ők is emberibb életkörülmények közé juthatnak. A bizottság ülésén résztvevő cigányok hangoztatták, ők is segítenek rábírni a telepen lakók közül a csak alkalmi munkát vállalókat, hogy helyezkedjenek el olyan helyen, ahol állandó munkát biztosítanak számukra. Ugyanakkor nem zárkóztak el az ülésen résztvevő vállalatok, szövetkezetek vezetői sem a cigányok munkába helyezése elől, őszinte segíteni akarás csengett ki szavaikból, amint felajánlották, hogy a különböző munkahelyekre cigányokat vesznek fel. A tőzegtelep vezetője vállalta, például, hogy egy tízfős munkabrigádot cigányokból állít össze. A Vörös Zászló Termelőszövetkezet, a szakszövetkezetek és a ktsz is várja a munkára jelentkező cigányokat. A gazdasági vezetők arra is ígéretet tettek, hogy egy-egy cigánycsalád gondjainak megoldásában segítenek és segédkezet nyújtanak lakásépítkezéseikhez is. Kecelen is megteremtették annak alapját, hogy a cigányok — szakítva régi életmódjukkal — új útra térhessenek. A társadalom feléjük nyújtott segítő kezét, s ha becsületesen dolgoznak. évek múltán elmosódnak ebben a községben is a cigány és nem cigány lakosok közötti különbségek. Kovács Imre Próba közben A múlt év márciusának elején nyitották meg Tompán a vegyes ktsz női ruha szabóságát. Az új üzlet jelentős forgalmat bonyolított le, az 1963-as tervét száz százalékra — 60 ezer forintra — teljesítette. Az idei esztendő is kedvezően indult. Farsangra lő báli ruhát készítettek. A képen Sulyok Józsefné részlegvezető az utolsó „simításokat” végzi az egyik — már a tavaszt idéző — ruhán,
