Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-18 / 40. szám

1964. február 16, kedd 3. oldal Lajosmizsén vfzgépgyártó, Izsákon borkösav-feldolgozó üzem létesül Jelentősen fejlődik az ipar a kecskeméti járásban A felszabadulás előtt a kecs­keméti járás területén a malom- és kézműiparon kívül nem folyt ipari tevékenység. Bozóti Ist­vánnal, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnökhelyettesé­vel a járás iparának jelenlegi helyzetéről beszélgettünk. — Községeinkben a malmok beszüntették a tevékenységüket, ily módon járásunkban már ez az iparág a múlté — mondot­ta többek között az elnökhe­lyettes. — Ez azonban nem je­lenti azt, hogy az ipari tevé­kenység visszafejlődött. Sőt. A kisiparosok nagy része szövetke­zetekbe tömörült, és a javitó- szolgáltatásokon kívül jelentős készárutermeléssel, építőipari tevékenységgel foglalkozik. A még mintegy 400 működő ma­gánkisiparos a vas-, bőr- és építőipar szolgáltatásait egészí­ti ki. • • Ötszáz munkás n tanácsi iparban Ma már mintegy ötszáz dol­gozót foglalkoztat járásunkban az egyre fejlődő tanácsi ipar. Messze földön ismertek a Ti- szakécskei Permetezőgépgyár, a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat izsáki telepének, va­lamint a Bács-Kiskun megyei Nyomdaipari Vállalat lajosmi- zsei doboz-, és a kerekegyház! papírüzemének termékei. La- josmizsén rövidesen újabb két ipari létesítmény kezdi meg működését. Ide telepítenek egy sokszorosító üzemet, s 14 mil­lió forintos beruházással már építik az Országos Vízgépgyár­tó*. Vállalat gyáregységét, amely mintegy 400 munkást foglalkoz­tat majd. Izsákra pedig borkő- sav-feldolgozó üzemet telepíte­nek. Járásunkban kettős jellegű munkaerőgondokkal küzdünk. A nagyarányú szőlő- és gyümölcs­telepítések nyomán igen sok idénymunkásra van szükségünk. Ugyanakkor az állandó foglal­koztatottság hiánya miatt közel háromezer ember jár el Buda­pestre, Dunaújvárosba, s más­hová. Egyedül Lajosmizséröl 782-en utaznak naponta külön­böző munkahelyekre. Éppen ezért örvendetes, hogy éppen ebben a nagyközségben épülnek jelentősebb üzemek. Ipartelepí­tésre tehát szükség van a já­rásban. azért, hogy a községek­ből ne kelljen elmenni a lakos­ság egy részének máshová dol­gozni, családtagjaik pedig — s szabad idejükben, ha a munka úgy kívánja, ők maguk is — a termelőszövetkezetekben vehes­sék ki részüket a termelő mun­kából. A csökkent munkaképességűek elhelyezése Szólnom kell még egy mun­kaerő-problémáról. A kecskemé­ti járás területén mintegy 500 csökkent munkaképességű la­kos él. Ezek foglalkoztatását a ktsz-ek és tanácsi vállalatok segítségével kívánjuk megolda­ni. Ezúton is kérem az emlí­tett ipari szervek vezetőit, gon­doskodjanak minél több olyan munkahely létesítéséről, ahol — anélkül hogy az egészséges dolgozók létszámát csökkente­nék — a nem teljes munkaké­pességgel rendelkezők is kere­sethez juthatnak. Ugyanakkor meg kell mon­danom, hogy elégedetlenek va­gyunk a ktsz-ek és tanácsi vál­lalatok szakember-utánpótlásá­nak ütemével. Felhívjuk veze- zetőiket, hogy lehetőségeikhez mérten minél több ipari tanulót vegyenek fel. Bár mint említettem, vannak még elhelyezkedési nehézségek járásunkban, de nem minden iparágban. Különösen az épí­tőiparban mutatkozik munkaerő- hiány. Már pedig igen sok épí­teni való akad községeinkben, elsősorban a termelőszövetkeze­tekben. Járásunk építőipari tel­jesítőképességének növelését fo­kozottabb gépesítéssel látom megoldhatónak. Ezért javasol­nám, hogy a KISZÖV hozzon létre egy építőipari gépparkot, ahonnan a ktsz-ek kölcsönöz­hetnének daruskocsikat, villany­os benzinmotor meghajtású szál­lítószalagokat, betonkeverőket, valamint alumínium állványza­tot stb. Szükség lenne előre­gyártott összerakható, szétszed­hető, s így többszöri felhaszná­lásra alkalmas felvonulási épü­letekre, mert ezáltal lényege­sen csökkenteni lehetne az épít­kezési költségeket. Mindez hasznos lenne, mert egy-egy ktsz nem tudja gazdaságosan kihasználni az említett beren­dezéseket — ám amikor mégis szüksége van rájuk, gyorsab­ban és olcsóbban tud építkez­ni — tehát nem is nélkülözheti. A lakossági szolgáltatások Nem utolsósorban szeretnék beszélni a szolgáltatásokról. Bő­víteni kellene a Kecskeméti Vegyesipari Vállalat építő- és faipari szolgáltatásait. A ruhá­zati, bőripari és fényképész ktsz-nek több felvevőhelyet kellene létesítenie. Jó példával jár elől a kecskeméti Fodrász Ktsz, amely egy gépkocsi beál­lításával férfi és női vándorfod­rászatot szervezett a járás terü­letén. Sok községünkben még nincs megoldva a kerékpár-, motorkerékpárjavítás. A tv, rá­dió, háztartási kisgépek javítá­sához G ELK A-fel vevőhely eket kellene létesíteni. Célunk, hogy a mezőgazda- sági termelés fejlesztését a nép­gazdaság és a lakosság igényeit megfelelően kielégítő egészsé­ges ipari fejlesztéssel hangol­juk össze — mondotta befeje­zésül Bozóti elvtárs. Nagy Ottó BARÁTSÁG Ma tizenhat esztendeje, hogy cializmus alapjainak lerakását Moszkvában aláírták a magyar hazánkban. Lehetővé tette, hogy —szovjet barátsági, együttmű- hosszú távlatokra megszabjuk ködési és kölcsönös segélynyúj- előrehaladásunk ütemét, nyers- tási szerződést. Történelmi je- anyaggal lássuk el iparunkat, lentőségű dátum ez népünk éle- szilárd felvevő piacot teremt- tében. A hitleri fasizmus által sünk gyári termékeinknek, és kifosztott, gazdaságilag tönkre- mérhetetlen kincsként merít- tett országunk az újjáépítés ne- sünk egy gazdag, tapasztalt or- héz napjait élte. Politikailag is szág tudományából, technikai az újjászületés időszaka volt ez, felkészültségéből. Üj lendületet hiszen a háború szekeréhez Ián- és még szélesebb távlatokat ka- colva évekig a nacionalizmus, a pott ez a kölcsönös barátság a Szovjetunió elleni úszítás méte- KGST létrejötte után. amikor a lyezte a magyar közéletet. kétoldali szerződések mellé a A -magyar—szovjet barátsági szocializmust építő népek sok- szerződés megkötése népünk ed- oldalú együttműködése lépett, digi alkotó munkájának, a mun- Amikor esztendőről es'ztendő- kásosztály és a vele szövetséges re megemlékezünk az évfordu- dolgozó parasztság, s a nemzet lóról, nem szabad megfeledkez- talpra állításában tevékenyen nünk arról a tényről sem, amit résztvevő többi társadalmi réteg a Szovjetunió békepolitikája je- megbecsülését is kifejezte. lentett és jelent számunkra. Bé­Kölcsönös egyenjogúságon ala- kében élni. dolgozni, alkotni — puló szerződés volt ez. a népi ezt hozta meg számunkra, Bács- demokratikus fejlődés útjára lé- Kiskun megye dolgozó népeszá- pet Magyarország és egy — a mára is a testvéri Szovjetunió­fasiszta Németország elleni há- val kötött szerződés, s hozza el. borúból győztesként kikerülő — azóta is minden alkalommal az vezető nagyhatalom között. — említett évforduló.. Olyan szerződés, amely már alá- Közös sikereinket köszöntjük írásakor is túlmutatott a szoká- ez alkalommal is, s új célok, sós államközi megállapodásokon új tervek lelkesítenek bannün- és egyezményeken, hiszen az két. Hazánkban a szocializmus őszinte baráti együttműködés a teljes felépítésének időszakába béke és szabadság közös ügyé- léptünk, s ezen munkálkodunk, nek érdekében született, s ha- a szovjet nép eredményei pe- zánk számára az addigi külpo- dig már a kommunizmus távla- litikai elszigeteltség megszűnte- tait vetítik elénk. A lelkesítő tését is jelentette. Olyan szerző- távlatok számunkra is megnyíló dést írtak alá Moszkvában 1948. és elérhető realitását, biztos zá- február 18-án, amely meggyor- logát látjuk e barátságban —, sította, biztos alapokra helyez- melyekre további munkánk so- te további fejlődésünket, a szó- rán is bátran számíthatunk. A remények megvalósulnak Tavaly ilyentájt a solti Rá­kóczi Termelőszövetkezet gaz­dálkodása mélypontra jutott. A megszilárdulás, a hibák kijaví­tása majdhogynem lehetetlennek tűnt. Csupán az akkori zárszám­adó közgyűlésen megválasztott új vezetőség összetétele bizta­tott némi reménykedésre. Nem kevés szorgalommal fi­Ismét utazhatnak Németországba A bajai Frankel Leó német­nyelvű gimnázium KISZ-szerve­zete megkapta az engedélyt, hogy az idén ismét megrendezze az immár hagyományossá vált csereakciót az NDK-beli Witten­berg iskoláinak FDJ szervezetei­vel. A Művelődésügyi Minisz­térium és a KISZ Központi Bi­zottsága ezzel már ötödször teszi lehetővé a bajai diákoknak, hogy a nyári szünetben három hetet töltsenek Drezdában, a Keleti- tenger partján és Wittenberg- ben. A Frankel Leó gimnázium KISZ-szervezetéből 22-en utaz­nak a nyáron az iskolai év be­fejezése után az NDK-ba, au­gusztusban pedig vendégül lát­ják a német ifjúsági szervezet csoportját Budapesten, Siófokon, Pécsett és Baján. Schwalm Pál Tolmács a pácban — Mi újság, hogy* vagy? — tettem fel a szokásos kérdést rég látott ismerősömnek. Bevallom, minden kü­lönösebb érdeklődés nélkül, mert biztosan tudtam, hogy akár tet­szik, akár nem, megint egyetlen leánykájáról hallok egy meglehető­sen unalmas történet­két. Ráadásul illik cso­dálkozó arcot vágnom és elképedve megcsó­válnom a fejem több­ször is, ugyanúgy mint amikor azt közölte ve­lem lelkendezve, hogy Iluskája már el tud menni egyedül a reka- miétől a ruhásszekré­nyig, vagy amikor — néhány évvel később — arról értesültem, hogy a gimnázium IV. c) osztályában senki sem tudja úgy a matema­tikát, mint egyetlen gyermeke. Felöltöttem tehát a lehető legfigyelmesebb ábrázatom és vártam az Iluska felülm úlha- tatlanságát bizonyító legújabb mesét. Előér­zetem nem csalt. — Szegeden a nagy­néniénél nyaralt az én édes kislányom. Éppen akkor voltak a szabad­téri játékok és megis­merkedett egy fiatal német fiúval. Képzeld néhány héttel ezelőtt írt a legény. Monda­nom sem kell, a Iá-; nyomnak nincs titka előttünk és megmutatta a sok oldalas levelet. Nálunk, sajnos, senki sem tud németül, de eszembe jutott, hpgy a Kropacsek mindig nagy hangon dicseke­dett, hogy ő fiatal ko­rában hét évig élt Becs­ben, még ma is jól beszél németül és for­dítani is tud. Iluska, a drága lélek, azt mond­ta ugyan, hogy ne fá­rasszam magam. Nem fontos az egész, de én nem ismerek fáradsá­got, ha róla van szó. Sajnos, Kropacsekkel leégtem. Képzeld el, fél óráig hümmögött, krákogott a levélnek és végül mindössze tíz sort tudott lefordítani a három sűrűn írt ol­dalból. És tudod mit mondott a végén fülig vörösödve? Azt, hogy a német bőbeszédű, a magyar nyelv viszont rendkívül tömör. Ezért is van ilyen nagy el­térés a levél és a for­dítás terjedelme kö­zött. Végül is megegyez­tünk abban, hogy Kro­pacsek egy szájhős, és dunsztja sincs a német nyelvhez. Aztán végre elbúcsúzhattam. És „mit ad isten”, két nappal később a felsült tolmácsba bot­lottam az egyik hivatal várószobájában. Be­széltünk erről-arról és valahogy közös ismerő­sünkre terelődött a szó. Kropacsek egy jókora kacsintás után fülem­hez hajolt és belesut­togta a következőket: — Képzeld micsoda pácban voltam a múlt­korában. Hozott nekem egy levelet, hogy for­dítsam le. Iluskájának, „annak a földre szállt angyalnak” írta egy német fiú. Már az első sorában arról volt szó, hogy milyen csodálatos volt éjszaka, holdvilág­nál csónakázni a Ti­szán. Aztán részletesen sorolni kezdte a ked­ves és intim emlékeket a derék ifjú, és én azt sem tudtam mit fordít­sak az atyának. Mond­hatom. beleizzadtam mire papírra hazud­tam tíz olyan monda­tot, amelyek díszére válnának Iluskának ak­kor is, ha apáca lenne. — Egy biztos öregem, lányos apának levélfor­dítást többet semmi pénzért sem vállalok. Békés Dezső gyéltük hát: sikerül-e előrelép­nie a közös gazdaságnak, s ha igen. mi1 yen módon. Egy évvel ezelőtt riportban tártuk fel a tapasztalt hibákat. Lapozzuk fel az újságot, s ves­sük össze az akkor leírtakat a mostani helyzettel, amelyet a napokban lezajlott zárszámadó közgyűlés tükröz. "T~ ,,.. .A munkaegység 10—11 fo­rintot ha ér, de azt már év köz­ben megkapták előlegként... Marad a tavalyi 1 millió 300 ezer forintos mérleghiány.** ■ A szövetkezeti gazdaság ta­valy — hangzik Kurucz József elnök zárszámadó beszámoló­jában — 3 millió 685 ezer fo­rint összjövedelemre tett szert. A közös alap a másfélszeresére nőtt. A gazdáknak kiosztott jö­vedelem pénzértéke: 1 millió 861 ezer forint. Ebből átlag 7263 fo­rint jut egy-egy családra. A munkaegység 15 forint 70 fii léit ér, de a százalékos részese­dést is figyelembe véve. meg­haladja a 25 forintot. S a tavalyi küzdelem legna­gyobb eredménye, a mérleg­hiány összege majdnem az egy- harmadára. 546. ezer forintra csökkent. Ez is úgynevezett „bel­ső mérleghiány”: az államnak nem tartozik a szövetkezet. A több min'; félmillió forint a há­rom év óta ki nem fizetett föld- járadék összegéből adódik. Ez a tény ugyan nem vált ki a gaz­dák körében egyhangú lelkese­dést, de a vezetőség megígéri, hogy amennyiben a tsz anyagi helyzete lehetővé teszi, azonnal megkezdik az adóssós elmaradt kifizetését. „Vastag hó alatt dermednek a gépek a tóz majorságában. Tető, szín nincs fölöttük.” Mindez már a múlté. Tavaly modern, csővázas szín épült a majorközpontban. De építettek istállót is. azonkívül vásároltak gépeket. A múlt év­ben a rossz tartási viszonyok következtében a sertésállo­mányban még mindig jelentős volt az elhullás, ennek ellenére több mint 700 hízott sertést ér­tékesítettek, s a tej hozam is el­érte a tervezett mennyiséget. Egy évvel ezelőtt szóvátettük azt is, hogy a tsz-ben nincs ele­gendő abraktakarmány. Ez a gond is megszűnt, pétiig a közös gazdaság a tavaly tavasszal köl­csön kért nyolc vagon szemes­takarmányt is visszaadta a har- tai Béke Tsz-nek. Az elmúlt évben alkalmazták a százalékos jövedelemelosztási formát és a családi művelést is, ennek eredményeként a közös munkában résztvevők száma megkétszereződött. A termésát­lagok, a gabonafélék kivételével elérték a tervezett mennyisé­get, a kukoricáé meg is haladta azt. A beszámoló azonban he­lyesen áhapítja meg, hogy a százalékos elosztás miatt a kö­zös alap nem növekedhetett a szükséges mértékben. I 3. | rr& műtrágyát kihordták ugyan a földek szegélyére, de rém szórták szét.** A korábbi, ilyen előzmények után öröm hallani, hogy tavaly 60 vagon mű- és 21 vagon szer­vestrágyával fokozták a talaj termőképességét. Sajnos, hatá­suk nem érvényesülhetett elég­gé az aszályos időjárás miatt. Ily módon ez a ráfordítás ke­vésbé térült meg. Az öntözött területet száz holddal növelték, így az tavaly meghaladta a 200 holdat. De a vezetés hibát követett el, ami­kor nem dolgozta ki a mester­séges esőztetés technológiáját, s ezért az öntözés nem hozta meg a kívánt eredményt. Ezenkívül, holott mód lett volna rá, elmu­lasztották a burgonya öntözését is. Mindesetre ez is tanulság. S ehhez hasonló még akad jó néhány a szövetkezetben. De a mostani zárszámadás azt bi­zonyítja: Jó úton járt tavaly a közös gazdaság. Ezen kell ha­ladnia az idén is. H. D.

Next

/
Thumbnails
Contents