Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
1964. január 15, szerda 5. oldal Beszélgetés a filmről Boccaccio 70 NÉGY KITŰNŐ olasz filmrendező — Fellini, de Sica, Visconti és Monicelli — neve fémjelzi a boccaccói hangvételű, de ízig-vérig mai. a kapitalista társadalom életformáját kíméletlenül pellengérre állító kétrészes film négy különböző történetét. Mint ahogy a Dekameron borsos humora, pajzánsága mögött is a reneszánsz életöröm elé nevetséges tilalomfát állító társadalom ironikus — néhol keményebb — bírálata húzódik meg, úgy a Boccaccio 70-ben is a fűdagabb, mégis félreérthetetlenül annak a társadalomnak erkölcsi csődjét hirdeti, amelyben a vallási dogmákon kívül a pénztelenség is az ember boldogságának útjába áll és a nőt adásvétel tárgyává alacsonyítja le. Hasonló mondanivalóval a gazdagok világába vezet el Visconti filmje A munka, amely a kikapós olasz főúr és a pénzén élősködő férjen eredeti módon bosszút álló milliomos lány érdekházasságának története. A kitűnő művészi érzékkel felépíA Fellini által rendezett dr. Antonio megkísérlése című történet egyik jelenete. szeres, csiklandós történetek látványos felszíne magvas mondanivalót, éles kritikát takar. Az első történetet Fellini rendezte és a dr. Antonio megkísérlése kaján nyelvöltéssel, de egyben félelmetes biztonsággal állítja elénk a bigott, korlátolt elvakultságában egy tejreklám ellen könyörtelen harcot indító neofasiszta, kispolgár álszent figuráját. A film pőrére vetkőz- tetve, igazi valójában ábrázolja a köztiszteletben álló, szemfor- gatóan ájtatos Antonio úr ostobán hazug, betegesen torz jellemvonásait. A FŐNYEREMÉNY — Vittorio de Sica alkotása — a gyön- györű céllövöldés lányról szól — Sophia Loren alakítja kitűnően —, akit sógora nagy nyomorúságában kénytelen áruba bocsátani. A lottón ily módon kisorsolt szép Zoé története frappáns csattanóval ér ugyan véget, hiszen a boldog nyertes, a félszeg, rémült sekrestyés csupán egy rúzsfolttal lett gaztett történet ifjú hősnője (Ro- my Schneider) nem tudja elviselni férje életmódját. Válni akar és dolgozni, de mivel kiváltságos osztályhoz tartozik, ezt csak úgy képes megoldani, hogy pénzért teljesíti házastársi kötelességeit. VISCONTI élesen ostorozza azokat, akik üzleti szerződéssé süllyesztették a szerelmet, Mario Monicelli viszont már ennél is messzebb ment. Renzo és Lu- ciana története, az egész társadalom felett mond kemény ítéletet. A film ifjú hősed kénytelenek titokban tartani házasságukat, mert a főnök könyörtelenül elbocsátja a férjhez menni merészelő női alkalmazottait. A rendező véleménye egyértelmű: A két szerelmes szatirikus élű „vesszőfutásáért” egyedül az embert természetadta jogaitól is megfosztó, kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszer a felelős. V. Zs. Pálos azonnal megismerte Liszkai hangját. Hirtelen hátrafordult, és bal öklével olyat csapott a B. 26-os kezére, hogy a fegyver messzire elrepült. — Vigyázzon rá, én jelzést adok a helikopternek! — mondta Pálos a főhadnagynak, és visszaszaladt a tisztásra. A helikopter már ott búgott, berregett fölötte. Pálos integetett... Liszkai főhadnagynak nem kellett sokáig várnia. Pálos irodájában középen két szék állt üresen. Négyen ültek a szobában. Egy rendőrezredes, Pálos őrnagy, Liszkai és egy másik nyomó tiszt, akit Pálos maga mellé rendelt, hogy segítségére legyen a kihallgatásoknál, mivel a jobb karját nem tudta mozgatni. Az imént is tőle kellett tüzet kérnie. Restell- te tehetetlenségét. XXIII. Pálos őrnagy maga alá húzta lábait. Ezzel a merev tartással próbálta elfojtani fájdalmát. Az ember néha nem is gondolja, hogy egy-egy ösztönös mozdulat milyen jó fájdalomcsillapító. Valakiket vártak. Liszkai főhadnagy ki is ment a folyosóra.. Odakinn az egyik fal melletti széken Ferenczi Éva ült, mellette idegen emberek, akiket szintén tanúkihallgatásra hívtak be. A főhadnagy kissé ideges volt, Nemcsak azért, mert már húsz perce várakoztak Ferenczi századosra, de a kíváncsiság is fűtötte. Két napja már, hogy itthon vannak. Pálos őrnagy azonban még semmit sem volt hajlandó elmondani az utolsó órák történetéből. Pedig milyen izgalmas lenne megtudni, hogyan jött rá a B. 26-os személyazonosságára. Igazán nem szép tőle, hogy hallgat, hiszen ebben a munkában ő a jobbkeze volt, mindent együtt csináltak, s neki, a fiatal nyomozónak igazán elmondhatná ... Már az autóban is faggatta, de akkor leintette azzal, hogy inkább tartsa nyitva a szemét, s figyelje az előttük haladó rabszállító kocsikat. A B. 26-os elfogása után még napokig tartott, amíg az egész hálózatát fel tudták göngyölíteni. Huszonkét embert még meglátogatni is sok, hát még elfogni. Az egyikért például Pestre kellett felutazni, meglepni éjjel a lakásán, letartóztatni, s visszavinni Miskolcra. Aztán persze ismét felszállították őket a fővárosba. Az a Az első félév a pártoktatásban Az MSZMP Bács-Kiskun | megyei Végrehajtó Bizottsága az oktatási év elején alaposan átgondolt iránymutatást adott a pártoktatásban végzendő munkához. A pártoktatás színvonalának emelése; a módszerek tökéletesítése; a szervezési elvek továbbfejlesztése; a pártoktatás irányításának megjavítása — ezek azok a fő feladatok, amelyeket a végrehajtó bizottság határozata szellemében valóra kell váltanunk. Fél év telt el a határozat megjelenése óta. Időszerű, hogy számot vessünk, mit sikerült eddig megvalósítanunk a végrehajtó bizottság határozatából. „A pártoktatás reformja!” — ezzel a frappáns kifejezéssel jelölték a kiskunfélegyházi propagandisták — egy beszélgetés alkalmával — az eddig tett intézkedéseket. Ez a kifejezés minden irányítás nélkül született, és bár nem szabad ebből messzemenő következtetéseket levonnunk, mégis bizonyítéka annak, hogy a határozat új szellemet vitt a pártoktatásba. — Messze vagyunk még a végrehajtástól, de a határozat megvalósításának útján haladunk. A pártoktatás színvonalának emelése elképzelhetetlen jól fel- , készült, lelkes propagandisták, tanulásra kész hallgatók és jó tankönyvek nélkül. Mindhárom tényező biztosítása érdekében komoly intézkedések történtek. Az elfáradt lemaradt, túlságosan elfoglalt propagandistákat újakkal, friss erővel váltottuk fel. A felmentetteknek eddigi munkájukért köszönet jár. Viszont leváltottuk azokat a propagandistákat, akik a kellő lelkiismeretesség hiánya m\att váltak alkalmatlanná a propa- •■-m-nka végzésére. Mind iskolai, mind pártiskolai végzettség tekintetében egyértelműen javult a propagandisták felkészültsége. Ebben a tekintetben reális lehetőségünk van a pártoktatás színvonalának emelésére. A hátralevő időben e lehetőség valóra váltása jórészt a propagandisták lelkesedésén. becsületességén, vállalt kötelezettségük odaadó teljesítésén múlik. Ha úgy végzik propaganda- munkájukat, mint Torma László elvtárs, a lajosmizsei külterületi iskolák igazgatója, vagy mint Ronga István elvtárs Solton, Serege Gábor elvtárs Kiskunfélegyházán és még igen sokan mások a megye területén, akkor biztosan sikerrel zárják ezt az oktatási évet. Nem kisebb a felelőssége azoknak sem. akik a különböző tanfolyamokra hallgatókként jelentkeztek. Az előző évek pártoktatásának fogyatékossága volt a tanfolyamok követelményeinek alacsony színvonala. Ezt nemcsak az illetékes pártszervek vették észre, hanem a hallgatók is jogosan kifogásolták. „Ha időt töltünk a pártoktatással, adjon is valamit.” Nos, ebben az oktatási évben valóban emelkedett minden tanfolyam követelmény szintje. Javultak tankönyveink is. Most azonban az történt, hogy sokan megrettentek a követelményektől és abbahagyták a tanulást. Akik kimaradtak, azokkal már ebben az évben nem foglalkozhatunk, de az alapszervezetek nem nyugodhatnak bele a további létszámcsökkenésbe. Mindent el kell követniük a létszám állandósítása érdekében. Igaz ugyan, hogy a lemorzsolódás nem nagyobb, mint más években, de ha „reformot” akarunk a pártoktatásban, akkor ez a kérdés sem elhanyagolható. A pártszervezeteknek is le kell vonniuk a tanulságot ebből, és a jövőben még alaposabban, körültekintőbben, tervszerűbben kell végezniök a hallgatók kiválogatását, irányítását. A módszerek tökéletesítése érdekében ebben az oktatási évben valóságos mozgalom indult megyénkben. Módszertani előadások és értékes viták hangzanak el a propagandisták tanácskozásain. Az illetékes pártszerveknek mindent el kell követniük, hogy a jó módszereket közkinccsé tegyék. Ébren kell tartaniok a propagandisták kutató, kísérletező kedvét, amely az első félévben propagandistáink többségének munkáját jellemezte. A propagandistákat pedig arra kérjük, hogy gondosan, az útmutatónak megfelelően vezessék a propagandista naplót. A módszerek tökéletesítése csak közös munka eredménye lehet. Ehhez valamennyi propagandistánk tapasztalataira, ötleteire, javaslataira szükség van. A* új szervezési -iveket az élet igazolja. A koncentrikus oktatási rendszer, a káderképzést szolgáló tanfolyamok egymásra építettsége már az első félévben jónak bizonyult. Lényegesen kevesebb káderképző tanfolyamot indítottunk a magasabb színvonal biztosítása érdekében. Emellett azonban nem mondtunk le a lehető leszéle- sebb tömegek tájékoztatásáról. Megyénk felnőtt lakosságának 13 százaléka vesz részt a pártoktatásban, az országos 12 százalékkal szemben. Különösen kiemelkedő szervező munkát végeztek a kiskunhalasi elvtársak, ahol a felnőtt lakosságnak közel 28 százalékát oktatják, tájékoztatják szervezetten. lényeg, hogy most már együtt van az egész társaság, a munka nagyja befejeződött... Igaz, most jönnek a nagy kihallgatások. Még csak ezután állítják össze a nyomozati jegyzőkönyveket, az egész vizsgálati anyagot... A folyosón feltűpt Ferenczi százados alakja. Civilben jött. Éva azonnal felugrott, és eléje sietett. A százados gyengéden átölelte a húgát, akinek kisírt szeméről látszott, hogy tragikus napokat élt át. — Régóta vártok? — Igen ... — válaszolta Éva. — Téged már kihallgattak? — Azt mondták, hogy engem egyelőre nem hallgatnak ki, de szeretnék, ha itt lennék kéznél — mondta Éva, és megcsuklott a hangja. A lány tulajdonképpen nagyon keveset értett a történtekből. Semmit sem mondtak el neki. Nem tudta, hogy erősnek kell lennie, és sürgősen el kell felejtenie Sipos emlékét, mert ez a férfi nem érdemelte meg az ő szerelmét... Azóta is folyton azon gondolkodik, hogy mit követhetett el Tibor, s mi rejlik a szörnyű gyilkosság mögött. A saját eszére volt utalva, de még az ő elfogult logikája is szörnyű képeket rakott össze az elmúlt másfél hét mozaikjaiból... Liszkai főhadnagy nem engedte be Évát az őrnagy szobájába. — Nem lehet, kedves Éva. Nagyon kérem, maradjon kint egy kicsit, ez a parancs. Majd később. — Befelé menet odaszólt a titkárnőnek, hogy sürgősen hívja fel az ügyészt, mert megérkezett Ferenczi százados... Pálos parancsot adott: ' — Hozzák fel! Amíg Liszkai ismét kisietett, az őrnagy röviden tájékoztatta Ferenczi századost, hogy elkészült a vegyipisztoly vegyvizs- gálati jelentése, és szívesen odaadja áttanulmányozásra; bizonyára hasznos lesz neki, a vegyvédelmi parancsnoknak. — Tudja, mit találtunk a barlangban? — szólt aztán. A százados kérdőn nézett Pálosra. — Föld alatti adó-vevő berendezést. Két kilowattal működött. Külön áramfejlesztője volt... Tökéletesen kiépítették ezt a barlangot. Még ágy is volt benne. És ahová nyúltunk, mindenütt fegyvert találtunk ... (Folytatjuk.) Űj dolog a pártoktatásban az esti egyetem kihelyezett osztályainak működése. Igen örvendetes, hogy ezeknek az osztályoknak tanulmányi szintje minden járási székhelyen megfelel a követelményeknek. Igen lelkes munka folyik a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskoláin, őszinte dicséretet érdemelnek a lelkes tanári karok és hallgatók egyaránt, akik ennek a nagy jelentőségű úttörő munkának első résztvevői. Jól működnek a gazdaságpolitikai tanfolyamok, és megfelelnek a követelményeknek az Időszerű kérdések tanfolyamai is. A marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamok működésére az alapszervezeteknek különös gondot kell fordítaniok, mert ez igen fontos oktatási forma. A magasabb képzésnek itt kell leraknunk a biztos alapjait. Az irányító munkában is javulás tapasztalható a múlt évihez képest. A legjelentősebb és legörvendetesebb változás éppen az alapszervezetek, községi és üzemi pártbizottságok irányító tevékenységének javulása. Mezei János elvtárs Solton, Balogh Lajos elvtárs Jánoshalmán, Misányi Gyula elvtárs, a Városföldi Állami Gazdaságban, Tóth Kálmán elvtárs Orgoványon, Kohut Béla elvtárs Kiskunfélegyházán. Zárai Géza elvtárs Kecskeméten, Fenyvesi Jenőné elvtársnő, a megyei tanács alap- szervezeténél és még sokan mások igen jól irányítják a pártoktatást. Látják fontosságát és nagy ügyszeretettel tevékenykednek az oktatás sikeréért. A jó példák mellett felsorolhatnánk néhány rosszat is, mert sajnos, akad ilyen. S ha nem teszünk róluk név szerint említést, az azért van. mert rendíthetetlenül bízunk abban, hogy a második félévben ők is komoly erőfeszítéseket tesznek a határozat végrehajtása érdekében. Az irányító munka egyre hozzáértőbb, hivatott társadalmi szervévé válnak az oktatási bizottságok. Munkájuk még nem hibátlan, de tevékenységük az egész megye területén máris elismerésre méltó, köszönetét és dicséretet érdemel. „A pártoktatás reformja?” Igen, erre van szükség! És amit eddig tettünk, az a pártoktatás reformját mutatja! Még hátra van a második félév. Vizsgaidőszak az esti egyetemen, beszámolási időszak az esti középfokú iskolákon, a falusi téli tanfolyamok, előadássorozatok, a háromhetes téli pártiskolák, a tagjelöltek tanfolyamai mind-mind az elkövetkezendő hetek és hónapok rendkívül komoly feladatai a propagandamunkában. A tél keményen tartja magát. Csikorog a hó, csúszósak az utak, zsúfoltak és késnek az autóbuszok. Van akadály éppen elég! De nekünk szembe kell néznünk a nehézségekkel. Ez az idő számunkra a legtermékenyebb! Ezt kell most jól kihasználnunk, hogy az oktatási év végére előbbre juthassunk az osztályharc egyik fő területén, az ideológiai munkában, hogy ez az oktatási év valóban az ideológiai offenzíva, a pártoktatás reformjának első éve legyen. PAPES BÉLA Magyar hetet rendez január közepén a Frankfurt- nyugatnémet rádió. EhlxH a célból egy négytagú szer- kesztonporter-együttes 31 riportot Magyarországról. Ellátogattak több gyárba, koncertekre, üzle- ♦ekbe, ahol elbeszélgettek az ott '’jiKOZÓkkal életükről, terveikről, vágyaikról szórakozásaikról. Riportokat készítettek több neves mfi- láfzu0!’ ezenkivűl magyar rádló- ^‘?kh0‘ ™"í?‘na* be, ■ egyenes «utasban több közvetítést adnak hangversenytermeinkből. Ugyancsak magyar hetet rend« ősszel a hamburgi rádió is.