Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-14 / 10. szám
ÉBREDŐ GULLIVER A héttalálaton Brazília Latin-Amerika Gullivere. A hatalmas, Európa méretét megközelítő területű (8 513 844 négyzetkilométer) országhoz képest a földrész valamennyi állama liliputinak számít, akár gazdasági, akár politikai befolyását nézzük. Noha óriásinak számít ‘a kicsinyek között, de a Gulliverek, a nagyhatalmak táborában Brazília is liliputi, elsősorban fejletlen gazdasága miatt. Erről a távoli, egzotikus, sok színű országról mindenkinek más jut az észébe. Áz egyiknek a kellemes ízű santos-kávé, a másiknak a kaucsuk, amely itt még mindig vadon terem. A labdarúgás rajongói Pelé, Gar- rincha és Didi nevére emlékeznek. Az irodalombarát nyomban Jorge Amadóra gondol, a kiváló íróra, á Zsubiabá és még rengeteg nagyszerű könyv szerzőjére. A fiatalság a tüzes, vérpezsdítő sambákra és bossa-novákra. A természetbúvár a hatalmas Mato Grossora és a rejtelmes Ama- zonasra, az ott élő növény- és állatvilágra. A néprajzi kutató a még ma is kőkorszaki állapotok között élő indiánokra, és így tovább, és így tovább. Brazília a valóságban ez is, meg az is, és minden együttvéve. Ez sem, és az sem, hanem egy csodálatos egzotikus keveréke azoknak a fogalmaknak, amelyeket róla az emberek alkottak. Egy hónapnál többet töltöttem ebben a körülbelül hetvenmilió lakosú országban. Bejártam az Egyenlítő vidékét, a Mato Grosso, a hatalmas őserdő egy részét. Láttam nagyszerű városaikat: az új fővárost, Brasíliát, Rio de Janeirót, a világ legszebb városát, Belő Horizontét, a bányavidék centrumát, Sao Paulot. az ipari központot, San- tost, ahova a világ minden tájáról szinte percenként érkeznek a hajók, és még számos helységet. A legváltozatosabb közlekedési eszközökön huszon- kilencezer kilométert utaztam, néha tűző napon, máskor özönvízhez hasonló trópusi esőben. Rengeteg emberrel beszélgettem, gazdagokkal és szegényekkel, fehérekkel és négerekkel, indiánokkal és mulattokkal, meszti- cekkel. sőt japánokkal is. Itt nemcsak az élet sokszínű, de az emberek is! A lakosság 50 százaléka fehér, 26 százaléka mulatt, 11 százaléka mesztic, ugyanennyi a néger, ázsiai 1 százalék. indián és egyéb 1 százalék. Allianza para regreso Működik Latin-Amerikában egy szervezet, amelynek „Szövetség a Haladásért” (Allianza PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő- Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadö: Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25í-16. Kladóhivátal; Kecskemét. Szabadság tér Ma. Telefon: 17-08. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál 6b kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: H-35. Indes; 33 095, para progreso) nevet adták. Természetesen az irányító USA akaratát és érdekeit igyekszik tetszetős köntösben érvényre juttatni. A kedélyes brazilok „Allianza para regreso”-nak, azaz szövetség a visszafejlődésért gúnynévvel illetik. — Tudja, ennek a gúnyolódásnak is komoly politikai alapja van — mondta régi ismerősöm, az egyik legnagyobb Rio de Janeiró-i lap munkatársa. — Nem volt nekünk soha semmi bajunk a jenkikkel. A történelemben pedig semmi sem állított bennünket egymással szembe. A második világháború óta azonban egyre szemtelenebbek lesznek. Igaz, szavakban gyakran emlegetik, hogy nekünk a kontinens két nagy országának össze kell fognunk, de a gyakorlatban nem tekintenek egyenrangú partnernek bennünket. Hovatovább nemcsak gazdasági életünkbe, de bel- és külpolitikánkba is bele akarnak szólni. S ez az olyan szabadságszerető népet, mint a brazil, vérig sérti. Az országot újabban az ösz- szes statisztikai könyvek az ipari-agrár kategóriába sorolják. Valóban a nemzeti jövedelem megoszlása is ezt mutatja: 62 százalék az ipar, 35 százalék a mezőgazdaság részesedése, 3 százalék egyéb. De ha a számok mögé tekintünk, megdöbbentő dolgokat tapasztalunk. Az északamerikai ipari és kereskedelmi monopóliumok 1945—60 között valóságos inváziót indítottak az ország ellen. Betörtek a brazil gazdaságba, és emiatt egy sor létfontosságú gazdasági ág függőségbe került. A Wall Street úgy rátelepedett az országra, hogy az szinte belegörnyedt. Az ipar és a mezőgazdaság legfontosabb ágai idegen kézben vannak, illetve idegen tőke ellenőrzése alá kerültek. — Nézze, a latin-amerikai országok formailag valamennyien szabadok — magyarázta kollégám —, most azért folyik a harc,* hogy a gazdasági függetlenséget kivívják. A nyersanyagot exportáló, a kész termékeket importáló ország lényegében félgyarmati helyzetben van. És ezt mind a jenkiknek köszönhetjük .., A hazafiak, az egyszerű munkástól a nemzeti burzsoáziáig, a fejlődés fő akadályozójának az USA-t tekintik. S ebben igazuk is van. Egy olyan országban, ahol a tudományos becslések szerint egymilliárd ember tudna normális körülmények között élni, nem szabadna előfordulni, hogy az államháztartás súlyos adósságokkal küszködjön: 1960-ban 340, 1961-ben 300 millió dollár volt az állam deficitje. Ezt főképpen az idézte elő. hogy Brazília legfőbb exporttermékeinek világpiaci ára rohamosan csökkent: a kávé 33, a kakaó 52, a gyapot pedig 23 százalékkal lett olcsóbb. A kávé ingatag fundamentum A braziloknak évek óta a legtöbb fejfájást a kávé okozza. Az is baj, ha kevés terem, az is, ha jó a termés. Az el nem adott kávé tárolása havonta körülbelül 200 millió cruzeiroba (200 ezer dollár) kerül az államnak. A gaaóaság hosszú ideig a kár Brazíliai útijegyzetek vén nyugodott, de amint később kiderül, ez nagyon ingatag fundamentumnak bizonyult. Még a múlt esztendőben is a devizajövedelem hetven százaléka a kávéból származott. Ez szinte hihetetlen, hiszen Brazília Latin-Amerika legfejlettebb iparral rendelkező országa. Ennek ellenére mezőgazdaságát még ma is a monokultúra jellemzi. Ennek is az észak-amerikai tőkebeáramlás az oka. Amikor az USA behatolt a brazil gazdasági életbe, a tőkések szoros kapcsolatba léptek a hadsereg vezetőségével, és a kávéültetvényesekkel. Ezzel biztosították maguk számára a befolyást a katonai és a gazdasági politikában is. Rövid idő alatt megszerezték a kávéfelvásárlás, a kávékivitel és a tengeri kávé- szállítás háromnegyed részét. Ezzel a brazilokat nagy haszontól ütötték el. A háború utáni kávékonjuk- turából is helytelen következtetéseket vontak le a földesurak. Növelték a kávéültetvényeket, viszont jóformán teljesen elhanyagolták a gabona- és babtermelést, ami itt a fő élelem. Ez oda vezetett, hogy jobb évben — mint például az 1960-as — a kávétermelés csaknem elérte a harmincmillió zsákot (egy zsák 60 kg). A világfogyasztásnak viszont csak negyven százalékát fedezi Brazília, ez pedig nem több tizennyolcmillió zsáknál. Az árakat különböző egyezményekkel igyekeztek stabilizálni, új piacokat kerestek, az iparosítással is csökkenteni akarják a kávé egyeduralmát. Ez nem könnyű feladat. Közben a mezőgazdaság egyoldalú fejlesztése is éreztette káros hatását. Jelentkezett az „önzetlen Samu bácsi”, vagyis az USA, és látszólag méltányos feltételekkel felkínálta „mezőgazdasági feleslegeit”. Brazília a gabonafronton is függővé vált, annak ellenére, hogy területén kétszáz- millió ember számára bőségesen elegendő gabonát és babot lehetne termelni. Következik: Eltűnt dollárok. MEGTUDTAM, hogy a múlt héten rátekintett Fortuna, a szerencse istenasszonya. Éppen ezért kerestem fel, de azért is, mert azt is tudtam róla, hogy hetenként megveszi „az ahetit”, s ötször két átlós vonallal áthúzza, s ha nem is idegesen, de várja a pénteket. Arról akartam kifaggatni: milyen a módszere, tematikus — ugyanazokkal a számokkal játszik —, matematikus — variálja a számokat —, szerencséjére bízza —, ahogy eszébe jut úgy húzza át —, vagy valami más. eddig nem ismert módot használ. Lakásának szobá jában fogadott a könyvespolc előtt, kedvesen tessékelve ültetett le. A bemutatkozás esetlenül történt, mert kézfogáskor véletlenül a keze mellé nyúltam, s így zavarunkban a nevünket csak elmormoltuk. Sikerült valahogy felülkerekednem ezen a bosszantó szituáción, s mint annyi kollegám, én is feltettem az első sablonmentes kérdést: — Hogyan sikerült két találatot elérni? Kerek arcát elöntötte a mosolygás, megpaskolta a válla- mat, s úgy válaszolt: — Ner, volt könnyű!... Három éve játszom, minden héten rendszeresen. — Hány szelvénnyel? —csaptam rá, hiszen ez kikívánkozott belőlem. — Egyszerre öt szelvénnyel, majd szünetet tartott. — Három év alatt átlagosan 156 héten, 780 esetben drukkoltam, hátha. Mindezért — tette hozzá mellékesen — csupán 2574 forint 40 fillért adtam ki... S most, igen ... most látom, megérte! — Milyen módszerrel játszik? — tettem fel puhatolózva azt a kérdést, amiért felkerestem, s beszélni akartam vele. RÁM függesztette tekintetét, amelyben a kitartó ember fátyolossága, s az öröm apró szikrácskái keveredtek kedvesen. — Faggat? — kérdezte bánatosan —... Rendben van — sóhajtott —, elmondom, tanuljon belőle mindenki, hiszen a szerencse nem öncélú dolog... Ötször öt, az huszonöt. Mind a huszonöt számot megszerzőm a feleségem és a saját születési évemmel, elosztom a sógornőm házasságikötésének dátumával, majd négyzetgyököt vonok belőle. A maradékot köbre emelem, s a kapott számjegyet elosztom huszonöttel, majd öttel. Az így kijött egy és kétjegyű számokat írom be a szelvényembe. Ugye, nem egy ördöngős dolog? — Igen, azaz nem — válaszoltam, bár a fejemben a sok matematikai jel meglehetősen nagy káoszt okozott. — Most már csak arra szeretnék választ kapni — tettem fel az egyáltalán nem szokványos kérdést — mit vásárol a nyereményen? Elkészült a legnagyobb magyar országeímer A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat dolgozói elkészítették a budai várpalota új ékességét, a legnagyobb magyar országcímert. A vállalat 17 kőfaragójának csaknem négy hétig tartott a hatalmas köalkotás megformálása. A nagy dombormű átmérője 2,5 méter, de a címer alapja —a jelvény szalagdísze miatt — már ötméter hosszú. Több mint tíz elemből rakják majd össze a 262 mázsás új jelvényt. A budai vár dunai homlokzatát, a kupola alatti palotarészt ékesítik fel az új kőcímerrel, de a hidegek alatt a tavaszig várni kell a jelvény elhelyezésével. — Takarékos ember vagyok — mondta, s eközben az asztalon levő feketés csészékbe egy Bambis üvegből, házilag készített málnaszörpöt öntött. — Tizenhat forint hetven fillérért takarékbetét-könyvet váltok, a fennmaradt háromharmincért pedig... na, mit gondol, mit veszek? ... ÉRTELMETLENÜL nézhettem rá, mert gyorsan hozzátette: — Hármat találhat. — Egy doboz Munkás cigarettát és egy gyufát — kockáztattam meg. — Nem! — Sörbontót. — Nem! — Talán — próbálkoztam meg harmadszorra — lottót? — Nyert!... Igen, lottót veszek. Koccintottunk a Bambival, sok szerencsét kívántam neki, s búcsúzni készülődtem. Pótolva a mulasztást, keményen megszorítottam a kezét, ő a szemembe nézett, s csak annyit mondott: — Máskor is legyen szerencsém. AZ AJTÓBAN reflexszerűen eszembe jutott valami. Visszafordultam, s az előbbi kedvességétől meghatva kérdeztem: „Bocsánat, a nevét.” Gémes Gábor MARIA CALLAS MINT ÁBRAHÁM FELESÉGE Dino de Laurentius Biblia című filmjében Maria Callas fogja alakítani Ábrahám feleségét, Sárát. KÖZTISZTELETBEN ALLŐ GENGSZTEREK Robert Kennedy igazságügyminiszter jelentést terjesztett elő Johnson elnöknek a gengszterizmus helyzetéről az Egyesült Államokban. A jelentésből kitűnik, hogy a bűnszervezetek HA ARRA GONDOL... — Ha arra gondolok, hogy én írtam a „Segítsen-e a fér<j a háztartásban” című nagysikerű könyvemet... vezetői kitűnően álcázzák magukat, sőt, igen gyakran köz- tiszteletben álló pozíciókat töltenek be, intő példák A kaliforniai rendőrség elhatározta, hogy meggondoltabb hajtásra készteti a gépkocsivezetőket. Az országutak mentén balesetek következtében össze- roncsolódott gépkocsikat helyeztek el, és ezekre festették rá a szokásos figyelmeztető jelzéseket. A HANG, MINT VILLAMOSENERGIA-FORRÄS Amerikai tudósok azon dolgoznak, hogy villamosenergiává alakítsák át a sugárhajtású repülőgépek hajtóművei által keltett akusztikai energiát. Az átalakító működési elve a piezoelektromos effektuson alapul. A berendezés lehetővé teszi, hogy csaknem egyharmad részét megtakarítsák annak a tüzelőanyagnak, amelyet a villamosenergia előállítására használtak fel. A megtakarítás révén a sugárhajtású repülőgépek repülési távolsága több ezer kilométerrel megnövelhető.
