Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
Minű messzebb Tercsitől Jelentősebb szállítmányokat várnak a jövő héten megyénk TÜZÉP-telepei Magos György áruforgalmi osztályvezető a tüzelőellátásról November végén még örömmel nyugtáztuk, hogy tüzelőanyag szempontjából takarékoskodott nekünk az időjárás. Ám a december elején beköszöntött igazi tél szilárdan tartja magát nem kíméli tüzelőkészleteinket. Mi a helyzet jelenleg a tüzelőellátásban, milyen gondjaink, s milyen kilátásaink vannak ezzel kapcsolatban? — érdeklődtünk a Tüzelőszer- és Építőanyag-értékesítő Vállalat központjában Magos György áruforgalmi osztályvezetőtől. — Kereteink nagyon szépek, jobbak, mint számítottuk, csak pillanatnyilag az a baj, hogy az ünnepek után nem érkeztek folyamatosan a szállítmányok — kezdte tájékoztatását Magos elvtárs. — Összehasonlításul előbb hadd említsek néhány adatot. Amíg az 196'2-s évben 8836 vagon szenet, 3770 vagon brikettet, 501 vagon kokszot és 1453 vagon tűzifát értékesítettek a megyei TÜZÉP-telepek, addig 1963-ban ez a mennyiség szénből 10 866, brikettből 3487, kokszból 586, tűzifából pedig 1597 vagonra rúgott. Szervezett tüzelőellátásban — utalványban — az 1962. évi 35 ezerrel szemben, tavaly 39 ezren részesültek. Az előző évinél több mint 50 százalékkal nagyobb szénmeny- nyiséggel rendelkeztek a földművesszövetkezeti TUZÉP-tele- pek. s a tavaly pótkeretként biztosított 2200 vagon mennyiségből nagy hányad, 1200 vagon a falusi lakosságnak jutott. A pótkeretből azonban — a karácsonyi és újévi munkakiesés miatt — nem érkezett meg a teljes mennyiség. Ez az oka. Fogas kérdés hogy telepeink jelenleg szinte üresek. Ez évben idáig mindösz- sze négy vagon szenet, illetve kokszot fogadtunk... Emiatt nem tudjuk kielégíteni a napokban jelentkező keresletet. Hozzáfűzöm, hogy a panaszok, reklamációk száma így is jóval kevesebb, mint tavaly volt. A múlt évi nagyobb készletezés hasznosnak bizonyult. Viszont akik most kopogtatnak hozzánk, azoknál 100 százalékos a hiány. A szénszállítmányok késlekedése miatt előállott helyzetünket jeleztük a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályának. Ezért látogatott a napokban Kecskemétre váratlanul Samodai Árpád elvtárs, a tüzeÉrdekes tájékoztatást kaptunk a napokban a kecskeméti postahivatal vezetőitől. Mint elmondták, a megyeszékhely első tv-készülékét 1958. február 2-án vették nyilvántartásba. 1962-s év végén 2390, a múlt év december 31. napjáig pedig 3494 televíziótulajdonos kért és kapott vételengedélyt. Jól kezdődött az idei esztendő is a posta rádió- és tv-csoportjánál. Az eltelt tíz nap alatt 70 új előfizetővel szaporodott a kecskeméti tv-tulajdonosok népes tábora. A Kecskeméti Városi-Járási Rendőrkapitányság értesíti a lakosságot, hogy kicseréli az 1964- bem érvényüket vesztő személyi igazolványokat. Az érdekelt személyeknek egy postán, vagy trafikokban megvásárolt, úgynevezett zöld bejelentő lapot kell kitölteniök és a lakóhelyük szerint illetékes lakónyilvántartókönyv-vezetőjének áfadniok. E — kizárólag az igazolványlőanyag-főosztály vezetője, aki tájékozódása után a helyszínről intézkedett a bányáknál a lemaradt és a januárra ütemezett szállítmányok ügyében. A múlt évről lemaradt és a januárra esedékes, összesen 3420 vagon szén, brikett, illetve koksz — ami közel 700 vagonnal több, mint ami a múlt év hasonló időszakában rendelkezésünkre állt — folyamatos érkezését a jövő hét elsejétől kezdve várjuk. Megítélésem szerint tehát pár napon belül ugrásszerű javulással számolhatunk megyénk tüzelőellátottságában — fejezte be nyilatkozatát Magos György osztályvezető. P. I. Ha figyelembe vesszük a népszámlálási statisztikai adatokat, a megyeszékhelyen minden ötödik család rendelkezik tv-vevőkészülékkel. — Jelentősen megnövekedett a rádiókészülék-előfizetők száma is. Az elmúlt évben több mint háromszáz vevőengedélyt adtak ki, így december végén 16 079 rádiót üzemeltet a megyeszékhely lakossága. Ez a szám pedig azt jelenti, hogy Kecskeméten majd minden család otthonában van rádió. cseréhez szükséges — bejelentő lapok átadásának határideje: január 30-a. A rendőrkapitányság kéri a lakosságot, hogy a bejelentőlapok átadásával igyekezzen, mert a késlekedéssel a rendőrség előkészítő munkáját hátráltatja. Az igazolványcsere elmulasztása — egyénként szabálysértési eljárást von maga után. Az énetekül* lelkesen fújta a pattogó indulókat. a falakat grafikonok díszítették, maga a í tanácselnök végezte az esketést. I Hiába, nagy ünnepség ez: Sajtos Szilárd, a nagyszerű főagronó- mus esküszik Libus Tercsivel. A férfi elég későn szánta rá magát az édes rabságra, közelebb állt már a negyvenhez, mint a harminchoz. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha másnak van felesége, minek nősüljön a főagronómus? Tercsi a földművesszövetkezeti bolt könyvelőjének 18 éves, szép, szőke lánya volt. Az agglegénykor határmezsgyéjét taposó Sajtos" annak rendje és módja szerint belebolondult a kislány tengerkék szemébe, karcsú derekába, kedves, kislányos mosolyába. Nem az első, nem is az utolsó, aki így jár. Amikor hazamentek és Sajtos Szilárd most már a Magyar Népköztársaság törvényeinek keretein belül jól megölelgette az újdonsült menyecskét, elkezdték jövendő életüket tervezni. — Ne hidd — mondta eközben a főagronómus —, hogy én benned csak a kívánatos ifjú nőt emeltem magamhoz. Nekem élettárs kell, velem egyenrangú, egész ember. Tercsi hozzásímult, úgy suttogta: — Én is így képzeltem, habár te toronymagasan állsz fölöttem. Mindenesetre megpróbálom. Apuka biztosan be tudna hozni a tsz-be, könyvelőnek. Sajtos elgondolkozott. — Tudod, mütyürke — mondta —, én nem így gondoltam a jövőt. Én szépen keresek, el tudlak tartani a magam fizetéséből is. Az én feleségem ne dolgozzék. Itthon is találsz te dolgot magadnak, ha nagyon akarod. Nem ezen múlik, hidd el. Nemsokára megjelent Saj- tosnénál a helyi nőtitkár. A házaspár kávéval kínálta, kapott két szál rózsát is. Politikára terelődött a szó. Sajtos Szilárd lelkes szavakkal szidta a megyei tanácsot, bírálta traktorainkat, a televízió műsorát. A vendég egyszer csak kibökte, miért jött tulajdonképpen. — Sajtos elvtárs igazán széles látókörű ember — mondta —, de te, szívem (és itt Tercsihez fordult), hallgatsz, ha politikára terelődik a szó. Egy főagronómusné nem lehet ilyen manapság. Mit szólnál hozzá, ha mint aktíva, részt vennél a nőtanács munkájában? Tercsi fülig pirult, ötölt-ha- tolt. Végül kimondta, amit férjén kívül másnak nem mondott még el: — Aztán meg — kisbábéul lesz. — Annál inkább — mondta a titkár. — Egy okkal több: a gyerek jövőjéért. — Hagyja, elvtársnő — mondta ekkor Sajtos idegesen. — Ez nem való neki. Az én feleségem ne politizáljon, ezt bízza énrám. Van neki dolga elég, amúgy is. Me tg főtt a kisfiú, ifj. Sajtos Szilárd. Kettős ünnep volt a háznál: a főagronómus két nappal utóbb kapta meg agrármérnöki diplomáját. De nem pihent babérjain: azonnal beiratkozott a gépészeti karra, és első vizsgáit jó eredménnyel tette le. Élete szemmel láthatóan jó kerékvágásban volt. A csöppség is szépen fejlődött, kilenchónapos korában felállt; egyéves se volt, és már kimondta, hogy „vetésztejv”. Éppen ott ült náluk a gazdaság könyvelője, Suhi Csaba. — Most már két szakember van a családban — mondta a jó humorú, fiatal könyvelő —, itt az ideje, hogy Tercsiké is beiratkozzon valami iskolába. — Gondoltam rá már én is — mondta az asszony szemlesütve. — Gondoltál, nem gondoltál — szólt a főagronómus nyersen. — Mi szükséged van rá? Nem jó így? Mondd csak meg bátran! Az én feleségem pelen- kázzon, vasaljon inget, főzzön, de ne biflázzon, az istenért, az istenit! Mint vezető értelmiségit, meghívták a megye húszéves távlati fejlesztési tervét kidolgozó testületbe. Ott albizottsági elnök lett; országos konferenciákon kellett majdan a megyét képviselni. Négy nap után tért csak haza. Kisfia elébe futott a kertben. Tercsi a fürdőszobában pelenkát mosott. — Nem is jössz elém? — kérdezte a főagronómus az előszobából haragosan. — Látod, dolgom van — kiáltotta az asszony. — Ez a kópé sohasem lesz szobatiszta, úgy látszik. Tíz perc múlva jövök. — Elmaradtál a fejlődésben — mondta neki utóbb idegesen Sajtos Szilárd. — Egy főagronómusné mással is törődhetne, mint a mocskos rongyokkal! Félek, hogy el fogsz veszíteni. Ne felejtsd el, milyen magasra emelkedtem. Túl nagy kettőnk között már a különbség. A kisfiút, mit sem sejtve matatott az ágy alatt. A férfi odalépett hozzá. Hát uramfia! Egy idegen lábat rángatott a kölyök. A főagronómus egyetlen rántással kihúzta az addig ott lapuló ifjú könyvelőt, Suhi Csabát. — Azt vizsgáltam — mondta a hiányos öltözékű fiatalember zavartan —, nem romlik-e ebben az esős időben a parketta. As- asszony félretolta. — Mit hazudozzunk? Megtörtént. Hát igen, te nagyon magasan fölém emelkedtél. Kellett valaki, aki nincs olyan elérhetetlenül fölöttem. Ha nem dolgozhatom, nem politizálhatok, nem tanulhatok, veled nem beszélhetek — valamit csak kell ■csinálnom! MÁTÉ GYÖRGV Asszonvklub a »sz-ben A kecskeméti Aranykalász Termelőszövetkezet női dolgozói asszonyklubot alakítottak. Sze- csei Teréz, a tsz párttitkára, egyben a klub vezetője, a napokban állította össze a programot. Január közepén a városi nőtanács helyiségében tartják az első összejövetelüket, majd megtekintik a Katona József Színházban az Örökösök című színművet. Milyen nyakkendőt ajánl a férjemnek, aki nem visel nyakkendőt? PETŐFI NÉPE Magyar Szocialista Munkáspárt ács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, ■’őszerkesztő: Weither Dániel, Kiadja Bács megyei Lapkiadó Vállalat elös Kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: 'cskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 19-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál És kézbesítőknél. őfizetési díj 1 hónapra 13 forint. :ács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefons 11-89, Indess sett» Örülünk, de... (Tudósítónktól.) Tompa község lakossága nagy örömmel fogadta nemrégiben a hírt, hogy autóbuszjárat indul községük és Kiskunhalas között, amely biztosítja a tanulóifjúság városba való naponkénti beutazását. Ez a tény azonban az utóbbi időben nem kis bosszúságot is okoz, mert az autóbusz menetrend szerinti közlekedésével nagyon sok baj van. A menettávolság mindössze 27 kilométer, mégis gyakran előfordul, hogy a járatnak több órás késése van. Lakosságunk látja és mérlegeli a jelenlegi helyzetet, a rossz útviszonyokat, csak azt nem érti, hogy ugyanakkor a Kecskemétre közlekedő autóbusz legfeljebb egy órás késéssel érkezik. Mi úgy véljük, hogy a hiba talán ott van: az ezen az útvonalon közlekedő járatot másodrendű kérdésként kezelik, elég rossz állapotban levő kocsikat adnak, s előfordult, hogy ez egész nap nem is közlekedett. Ismétlem a lakosság nevében: örülünk a közlekedési lehetőségnek, s köszönjük azt, azonban szeretnénk, ha ez nem feltételes lehetőség, hanem valóban biztos -közlekedési alkalmatosság lenne. A seprűs ember Bizonyára sok háziasszony bosszankodik naponta a háztartási boltok elárusító pultjainál, az fmsz-árudák helyiségeiben, amikor eredménytelenül „vadászik” cirokseprtí után. A lajosmi- zsei Szűcs Pálnak viszont sok van belőle, hiszen naponta 1200 darab seprűt szállít a háziipari ktsz seprűkötő műhelyéből a raktárba. A képen látható kétkerekű kocsival napjában ötször utaztatja a „hiánycikkeket” a tárolóhelyiségbe. Az elmúlt évben a Lajosmizsei Háziipari Ktsz 500 ezer darab cirokseprűt adott át a belföldi kereskedelemnek. Ebben az évben P"Vg 600 ezer darabra emelkedik a hazai árusításra kerülő lajosmizsei cirokseprűk száma. Ezek után felvetődik egy kérdés: Vajon idén jut-e elég seprű Bács-Kiskun megye szaküzleteibe is?! Tíz nap alatt hetven tv Kicserélik az 1964-ben érvényüket vesztő személyi igazolvánvokat Január 30-ig kell beadni a kitöltött bejelentőlapokat
