Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-10 / 7. szám
»64. jannär 16, péntek t. oldal Sokoldalú újító Alacsony, szemüveges férfi Pozdorai János, a Kecskeméti Gépállomás szerelője. Csupa olaj munkaruhájában, fején a füles kucsmával naponta ki tudja hányszor tűnik fel a „kibelezett’’ vagy rövidesen az erre a sorsra jutó gépek között. Mint egy hatalmas élő szervezet zsong, lüktet a műhelycsarnok. Pozdorai János a gépállomás legismertebb újítója. — Nyolc éve dolgozom itt — mondja. — Azelőtt a TEFU-nál voltam. Összesen mintegy 80 újításom van. Motort „vizsgáztató" szekrény A műhelycsarnok oldalában elhelyezkedő egyik kisebb helyiségbe megyünk. A sarokban másfél méter magas műszer- szekrény, kör alakú skálákkal, mutatókkal. — Ezt egy évvel ezelőtt csináltam — mutatja a szerelő. — Nagy szükség volt már egy ilyen szerkezetre, amely a motorok bejáratását minden szempontból ellenőrzi. Az ipar nem gyárt ilyet. Itt egyszerre lehet kipróbálni a gázolaj nyomást, az olaj hőmérsékletét, a fajlagos üzemanyag-fogyasztást, vagyis azt, hogy mennyi az egy lóerőre jutó gázolaj-felhasználás. A szemközti sarokban van a fékpad. Tartóberendezését is a szerelő készítette, saját elvei alapján. A bejáratás ellenőrzésekor erre helyezik a motort, s 30 órán át folyamatosan működtetik. A szekrény pedig ezalatt „vizsgáztatja” a motort. Meglehetősen szigorúan, hiszen a legkisebb zökkenőt is jelzi. De amelyik motor „átmegy”, az a földeken meg is állja a helyét. A szerkezetet azóta megyénk többi gépállomása is „lemásolta”. legutóbb a Kiskunhalason megrendezett gépkiállításon is szerepelt. Negyedannyiba kerül — Van itt más is — mondja Pozdorai János, s a szomszéd helyiségben a munkapadon heverő kis kazettára hívja fel figyelmem. — Ez az RS—09-es adagolójának beállítására szolgál. A mechanizmusa ugyanaz, mint a gép motorjáé, de ennek az az előnye, hogy meg tudom vizsgálni, ha az adagolóelemnek valami hibája van. Itt ugyanis hozzá tudok férni az alkatrészhez, s ugyanakkor működés közben is tanulmányozhatom ... ... Számok és műszaki kifejezések özönét említi. Annyit megjegyzek, hogy az adagolóelem igen kényes dolog, már egy ezredmilliméter eltérés is hibát okozhat. De minthogy erről a szerelő tudomást szerez, ki is tudja javítani. így egy adagoló felújítása 500 forintba kerül. Amíg nem volt meg a műszer, hiba esetén el kellett dobni. Újonnan viszont kétezer forintért lehetett beszerezni. Lám, ez az újítás kézzelfogható haszna! Harmadmagával A gépállomáson még a nyár folyamán is gondot okozott az UE—28-as traktoroknál alkalmazott tömítés megkopása, kilazulása. A víz kifolyt, s nem egyszer hengerfej repedést okozott. A legfőbb gond az volt, hogy sok esetben nem tudták beszerezni a tömítő részt, minthogy hiánycikk volt. Ez a probléma Pozdorai Jánost is jó ideig izgatta. S egy szép napon hozzáfogott a gyárinál jóvá) egyszerűbb kivitelű vízkeverő-lapát készítéséhez. Ebben a munkában két szerelőtársa is segített neki: Kóbor László és Kovács József. Az új alkatrész kétszer olyan tartós, mint a gyári, s hiba esetén a lapát azonnal, a helyszínen kicserélhető. Az ebből adódó kiesés az újítás bevezetése óta gyakorlatilag megszűnt. ... Ez még korántsem minden. Szólhatnánk legutóbbi újíKészül a hídmérleg — Mínusz 8—10 fokig nincs is semmi baj, addig tudjuk keverni a habarcsot, nem fagy rá a kezünkre — magyarázta Brin- kus János Soltvadkerten, amikor a község szélén a takarmánykeverő üzem mellett meglátogattuk az öt építőt. Nem házfalat emeltek itt a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz kőművesei, kubikosai — hídmérleget építettek, amire szükség is volt már, hiszen itt a közelben az állami gazdaság, a malomipari vállalat keverőüzeme pedig éppen az építkezés tőszomszédságában emelkedik. A község három szakszövetkezete úgyszintén igényli a 20 tonnás hídmérleget, amely e sorok megjelenésekor bizonyára már el is készült. A brigád tagjai mind az öten kiskőrösiek, örültek, hogy itt, Soltvadkerten dolgozhattak, alig tíz kilométernyire községüktől. Máskülönben az egész megye a munkaterületük... Múlt évi tervüket — amelyben házépítések, átalakítási munkák, közületi és javítószolgáltatás, hídmérlegépítés egyaránt szerepel — még november 30-án teljesítették. Érthetően bizakodnak hát, hogy sikerül elnyerniük a szocialista brigád címet is, amelyért már egy éve küzdenek. B. Gy. tásáról, az RS—09-es olajhűtéséről. Vagy azokról, amelyeket mór a külföldi gyárakban is alkalmaznak. Pozdorai János szerény ember, nem dicsekszik velük. — Az a fontos, hogy menjen a gép! — hangoztatja. De hogy jól menjen, ahhoz már neki is köze van. H. D. Többet, olcsóbban.., Éljenek a lehetőségekkel a közős gazdaságok ! áramszolgáltatás és szívműködés Mészáros Károly elvtárssal a Délmagyarorszógi Áramszolgáltató Vállalat Nagykőrösi Üzletigazgatósága kecskeméti üzemvezetőségének vezetőjével a vállalat téli nehézségeiről beszélgettünk. Kicsit meglepődtünk, mikor arról értesültünk, hogy a hálózaton sokkal több és nagyobb hiba most sem következik be, mint nyáron, sőt egy kiadós villámcsapás több bajt csinál, mint akár egy tartós téli zimankó. Megvannak azonban a jellemző téli hibák és ezek kijavítása jóval nehezebb, mint jó időben. Leggyakoribb a hó, jég, zúzmara következtében beállott pótterhelés okozta szakadás a vezetékeken. Ilyenkor persze a fogyasztóknál is több a panasz. Megszívlelendő észrevételt tett az üzemvezető, amit egyben mint tanácsot is közvetítünk a fogyasztókhoz. Ha például egy egész körzetben kialszik a villany, nemhogy felesleges minden lakásból telefonon felhívni az üzemvezetőséget, hanem egyenesen hátráltatja a munkát. Mert mi a helyzet? Például jött a bejelentés, hogy a nagyfeszültségű hálózaton, valamelyik körzetben hiba van. Mennek a szerelők, keresik és meg is találják a baj helyét. Sietnek a legközelebbi állomásra, hogy felhívják a központot, intézkedést, segítséget kérjenek. Igaz, van ilyen esetre külön vonal is, de lehet, hogy az is éppen foglalt, ugyanúgy mint a közönséges vonal, amelyen a fogyasztók szünet nélkül keresik a vállalatot. Ha csak ötperces kiesést számítunk egy olyan körzetben, ahol üzemek is vannak, képzeljük el, hány munkáskéz áll tétlenül azalatt, mert áramszünet miatt nem működnek a gépek és a sok telefonhívás miatt annyival Későbben futhatott ki a hálózati szakaszra a szerelőautó a megfelelő anyagokkal, szerszámokkal. Több száz kilométer hosszú nagy- és kisfeszültségű hálózat tartozik az üzemvezetőség hatáskörébe, öt műszaki, 49 fizikai dolgozó és huszonegy alkalmazott gondoskodik szoros együttműködéssel arról, hogy biztosítsa a folyamatos energiaszolgáltatást, karbantartsa a meglévő létesítményeket, végezze a korszerűtlen hálózati részek felújítását s újak építését. Egy műszaki irányító és két fizikai dolgozó munkaidő után is a fogyasztók rendelkezésére áll — szükség esetén négy fő is az utóbbiakból. Fontos őrhelye a modem kornak egy-egy áramszolgáltató vállalat. Működésük hasonlít a szívéhez. Olyan természetes, hogy ég a villany, szól a rádió, működik a villanyvasaló; olyan magától értetődő, hogy dobog a szívünk, miért vennénk róla külön tudomást? Áramszolgáltatás és szívműködés abban is egyezik, hogy akkor ébredünk rá jelentőségükre, — mikor valami baj van velük. HIVATALOS adatok szerint a mezőgazdaság össztermelésének értéke tavaly alacsonyabb lett ugyan a tervezettnél, de 4— 5 százalékkal így is meghaladta az 1962. évi eredményt. A felvásárlás összes mennyisége nagyobb arányban növekedett, mint a termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. Abban, hogy a közismert nehézségek ellenére így alakult a helyzet, a szántóterületünk 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezeteknek van a legfontosabb szerepük. S elsősorban a nagyüzemi társas gazdaságokon múlik az is, hogy az idén további 4—5 százalékkal termeljen többet a mezőgazdaság. s7,4 százalékkal adjon több árut. Köztudomású, hogy államunk kezdettől fogva sok irányú és jelentős támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket. 1958- tól 1963 végéig több mint 30 milliárd forintot tett ki az az összeg, amelyet az állam a tsz- ek megerősödésének, fejlődésének elősegítésére fordított. Idei népgazdasági tervünk 10,5 milliárd forintot irányoz elő mező- gazdasági beruházásokra. Ez az összeg 2,8 milliárd forinttal több annál, amit ötéves tervünk erre a célra szánt 1964-ben. S mint eddig, most is a termelő- szövetkezetekben valósul meg a beruházások legnagyobb része, így is van rendjén, hiszen nem csupán a parasztságnak, hanem az egész országnak elsőrendű érdeke, hogy sok árut, olcsón termelő, korszerű szocialista nagyüzemekké váljanak a termelőszövetkezetek. Nélkülözhetetlen ez az életszínvonal további javulásához, ugyanúgy mint az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal való jobb ellátásához és az exporttervek teljesítéséhez. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK állami támogatásának rendszerét 1958 óta a 3004-es számú kormányhatározatok foglalják egységbe. Ezeknek a határozatoknak az alapelvei évről évre változatlanok. Lényegük az, hogy a termelés és az árutermelés növelésére, az azt előmozdító beruházásokra, valamint a szövetkezeti vezetés megjavítására adott kedvezményekkel segíti az állam a tsz- eket. Így járul hozzá a termelési színvonal emeléséhez, a közös vagyon gyarapításához, a tagok jövedelmének fokozásához. Minden új 3004-es határozatnak vannak azonban az előző évitől eltérő vonásai. Természetes ez, hiszen egészen más a termelőszövetkezetek helyzete ma, mint például amilyen 1958- ban volt. Sőt, a körülmények egyik évről a másikra is változnak, s mindig adódnak olyan tapasztalatok, amelyeket éppen a támogatás hatékonysága érdekében hasznosítani kell. Ezért jelenik meg minden esztendőben a tsz-ek állami támogatásának rendszeréről szóló kormányhatározat. A 3004/6-os számú határozat, amely erre az évre vonatkozik, s január elsejével lépett életbe, már tavaly szeptemberben nyilvánosságra került. Azóta módjuk van a szövetkezeti vezetőknek arra, hogy a tagsággal együtt tanulmányozzák ezt a számukra elsőrendűen fontos jogszabályt. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy sok helyem még a szövetkezeti vezetők sem olvasták ét a 3004/6-ost. Ez pedig súlyos hiba, mert a határozatban foglalt intézkedések ismerete nélkül nem tudnak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az állam nyújt a szövetkezeteknek. S ha ezekkel nincsenek tisztában, akkor az éves terv kidolgozásánál sem tudják figyelembe venni, hogy akár a termeléshez, akár a beruházásokhoz milyen segítséget meríthetnek 1964-ben. DE NEMCSAK étről van szó. A 3004/6-os határozat jelentősége sokkal nagyobb annál, ami a tervkészítésben betöltött szerepből fakad. Nagyobb, mert az egész szövetkezeti gazdálkodás sarkalatos kérdéseivel foglalkozik. Márpedig minden tsz alapszabályában benne van. hogy a nagyüzemi társas gazdálkodás valamennyi fontos problémáját a tagsággal együtt kell megvitatni, eldönteni. Nem kizárólag a vezetők és a szakemberek joga, kötelessége tehát az sem, hogy elhatározzák, miképpen hasznosítják a tsz-ben a 3004/6- os határozat adta lehetőségeket/ Az egész tagság ügye ez, mint ahogyan a termelőszövetkezet sem csupán a vezetőké, hanem a benne tömörült embereké, családoké. Nélkülük dönteni sem a hitelek felvételéről, sem a talajjavításról, vagy a szakmai irányítás javításáról, sem más lényeges dologban nem szabad. De más oka is van annak, hogy az állami támogatás rend szerét, mértékét, módozatait a tagoknak is ismemiök kell. Nevezetesen az, hogy a szövetkezeti tagok csak így láthatják világosan, milyen nagy gondol fordít az állam a nagyüzemi társasgazdaságok felvirágoztatására. S ha ezzel tisztában yan a tagság, akkor még szívesebben, még lelkiismeretesebben dolgozik. Azt pedig igazán felesleges volna bizonygatni, hogy a szövetkezeti családok helytállása, szorgalma milyen nagy erő. mennyire nélkülözhetetlen az állami támogatás jó hasznosulásához is. ÉPPEN elég ok van hát arra. hogy a 3004/6-os határozattal megfelelőképpen foglalkozzanak a termelőszövetkezetekben. A mostani időszak bőven kínál erre lehetőségeket. Országszerte tanfolyamokat, előadássorozatokat tartanak a falvakban, a tsz-ekben. Az ismeretterjesztés különféle formáiba sikeresen be lehet iktatni olyan tájékoztatókat, beszélgetéseket, amelyek megismertetik a szövetkezeti tagokkal a 3004/6-os határozatot. Természetesen az a helyes, ha nem elvontan, hanem a helyi adottságokkal, szükségletekkel összefüggésben vitatják meg a határozat egyes részeit, intézkedéseit. Mindenütt elsősorban azokat, amelyek a helyi tsz szempontjából a legfontosabbak. — Most még van idő arra, hogy ezt a munkát azokon a helyeken is megszervezzen, elvégezzék, ahol eddig elhanyagolták. A termelőszövetkezeti vezetőség, a pártszervezet, a községi tanács, a népfront együttesen feltétlenül képes arra. hogy az állami támogatás rendszer' közismertté tegye a községbe S ha a járási irányító szerv- is kellőképpen törődnek ezzel feladattal, akkor a 3004 6-- határozatban foglaltak megvalósítása még inkább közüggyé válik a termelőszövetkezetekben, mint eddig. GULYÁS PÁL
