Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

2. oldal 1964. január 9, csütörtök Új lehetőségek a kelet - nyugati kereskedelemben Washingtoni figyelmeztetés, •• Ciprusi helyzetkép Franciaország folytatja a kísérleti robbantásokat ANGOL politikai és gazdasági körökben he­ves felháborodást váltott ki az Egyesült Államok kormányának -újabb jogtalan beavatkozása Ang­lia tengerentúli kereskedelmébe. Az egyik an­gol autógyár több mint három és fél millió fon­tért négyszáz autóbuszt és további jelentős ösz- szegekért alkatrészeket adott Kubának ötéves hitelre. Az amerikai külügyminisztérium szóvi­vője szerint Johnson elnököt hevesen felbőszí­tette az autóbuszügylet, amely kedvezőtlen lég­kört teremthet Hornt miniszterelnök washing­toni látogatásához. Az angol ellenérv az ameri­kai búzaeladás a Szovjetunió részére, amely egyenesen nevetségessé teszi a tiltakozást ame­rikai részről a kubai autóbuszügylet ellen, hi­szen tulajdonképpen egyik nyugati nagyhatalom sem vethet a másik szemére semmi olyat, amely ellenkezne a nemzetközi kereskedelemben szo­kásos elvekkel. Valóban — amint Home minisz­terelnök is mondotta — megérett a helyzet az ósdi gátak áttörésére, a keleti kereskedelemmel kapcsolatos „babonák” felszámolására. Rövide­sen Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter utazik Nagy-Britanniába, hogy tárgyaljon az 1964-ben lejáró ötéves szovjet—angol árucsere- forgalmi egyezmény megújításáról és régi kere­teinek kibővítéséről. Ha az okokat keressük Anglia kezdeményezéseivel kapcsolatban, világo­san látnunk kell, hogy ebben az első szerepet a tőkésvilág konjunkturális fejlődésének bizonyos megtorpanása — válságjel er ségek felbukkanása több kulcsfontosságú angol iparágban — játssza. A másik tényező ami a nehézségek növeléséhez járul, Nagy-Britannia exportháborúja a Közös Piaccal, s a tagállamok közül elsősorban Nyu- gat-Németországgal. Angliának elsőrendű érdeke, hogy fel tudja venni a versenyt a nyugatnémet exportőrökkel a szocialista országok piacain — állapítja meg egy angol lap. Az angol műanyag- és gumigyártó gépexport 40 százaléka irányul máris szocialista országokba. Emellett az angol élelmiszeripari gépgyártás harmada is szocialista piacokra dolgozik. Ha Anglia az atlanti blokk tanácskozásaiban meg tudja védeni legújabb hi­telpolitikai kezdeményezéseit, ez rendkívüLmeg- gyengítheti az ENSZ-tanácskozáson a világkeres­kedelem fejlődéséről a megkülönböztetés mód­szereihez még ragaszkodó amerikai kereskede­lem pozícióit. LONDONI értesülések szerint Washington fi­gyelmeztette a nyugatnémet kormányt, hogy áll­jon meg az NDK elisme­rése felé vezető „veszedel­mes lejtőn”. Angol lap­jelentések szerint ugyan­is elhalványult az a remény, hogy állandósítani lehet a berlini határátlépési egyezményt, miután az amerikai fi gyei mertetések hatására Erhard kancellár arra az álláspontra helyezkedett, hogy „eddig és ne tovább”. Angol lapok szerint bár. Willy Brandt Erhard és Schröder tudtával kö­tötte meg az NDK hatóságaival a rokonlátoga­tásról szóló egyezményt, most mindketten egy­mással versenyben igyekeznek elhárítani a fele­lősséget a politikai következményekért, melyek amerikai részről jelentkeztek. Art hangoztatják, hogy a határátlépési egyezménynek humánus vonatkozásai mellett nagy horderejű politikai vonatkozása is van. A keletnémet hatóságok ugyanis ezúttal először állíthattak fel hivatalt Nyugat-Berlinben. Több esetben közvetlen kap­csolatfelvételre is került sor a nyugat-berlini szenátus és a keletnémet hatóságok között. En­nek viszont már bizonyos nemzetközi jogi vo­natkozásai is vannak. CIPRUS szigetén az utóbbi napokban lénye­gében nem változott a helyzet. A fegyveres har­cok egyelőre szünetelnek, de a légkör a főváros­ban eléggé feszült. Az angol csapatok a semle­ges övezetben őrködnek, a ciprusi törökök szélső­séges csoportjai pedig nemcsak a görög hazafia­kat üldözik, hanem terrorizálják azokat a törö­köket is. akik nem osztják nézeteiket. Maka- riosz nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ha a ciprusi törökök a londoni értekezleten előállná­nak a sziget kettéosztása javaslatával, ő azonnal otthagyja a tárgyalóasztalt. A fegyveres harcok okairól szólva elmondotta, hogy a török kisebb­ség vezetői Kücsük alelnök kivételével a török csoportok felfegyverzésében részt' vettek. Ciprus állandó ENSZ-küldötte újabb tanácskozásokat folytatott U Thant főtitkárral ENSZ-megfigye- lők Ciprusba küldéséről. AZ AUSZTRÁLIÁBAN tartózkodó Pierre Mess­mer francia hadügyminiszter sydneyi sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy Franciaország az ausztráliai és új-zélandi tiltakozás ellenére is folytatja a nukleáris robbantási kísérleteket. — Hangoztatta: „Végérvényesen elköteleztük ma­gunkat arra, hogy a Csendes-óceán térségében magas légköri hidrogén- és atombomba-robban­tásokat hajtsunk végre. Semmi sem indokolja, hogy elálljunk szándékunktól.” A hadügymi­niszter hozzátette, hogy az újabb kísérleti soro­zatot 1964 végén vagy 1965 elején kezdik el. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Mao Ce-'ung táviratban köszönte meg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a szü­letésnapjára küldött üdvözletét. Mindenfelől — Ilii IHlilillillllÉllllillÜli inindenről Bonni miniszter beismeri náci múltját BERLIN. (MTI) A Der Spiegel című nyugat­német folyóirat legújabb száma szerint Krüger, a bonni kor­mány úgynevezett menekültügyi minisztere, a revansista egyesü­letek főnöke, részben beismer­te, igaz az, amit Albert Nor­den professzor az NDK fővá­rosában egy hónappal ezelőtt tartott sajtóértekezleten a bon­ni miniszter náci múltjáról mon­dott. A miniszter azonban még min­dig tagadja, hogy köze lett vol­na lengyelek meggyilkolásához. Változatlan értékhatáron belül egyes cikkekből az eddigi mennyiség kétszeresét lehet behozni küllőidről A külkereskedelmi miniszter most megjelent rendeletével módosította a vámjoggal kap­csolatos egyes korábbi rendel­kezéseket. Az új intézkedés szerint vál­tozatlan értékhatáron belül egyes árucikkekből ezentúl az eddigi mennyiség kétszeresét lehet behozni külföldről. A tu­rista-útlevéllel egyénileg utazók továbbra is 4000, a csoportos útlevéllel utazók 1000, a határ­sáv-forgalomban közlekedő uta­sok havonta 300 forint értékű árut hozhatnak be vámmente­sen. Értékben kétszer annyi árut is magukkal hozhatnak, de a többlet után vámot kell fi­zetni. A rendelkezés szerint kü­lönféle élelmiszerekből, élvezeti cikkekből, textilárukból, szűcs-, bőr- és gumiipari termékekből, kozmetikai cikkekből és egye­bekből kétszer annyit lehet be­hozni, mint eddig. A vámmen­tesség értékhatára, továbbá a vámmentes és a vámkezelt áruk összértékhatára azonban válto­zatlan. A jövőben például 10 kiló helyett 20 kiló déligyümöl­csöt, kettő helyett négy kiló kakaóport, csokoládét, kettő he­lyett négy kiló fonalat, három helyett hat méter felsőkabát- szövetet, hat helyett tizenkét méter felsőruha-szövetet és füg­gönyszövetet, hat helyett tizen­két pár harisnyát vagy zoknit lehet behozni. Az 1000 forintnál értékesebb tartós használati tárgyakat, mint például fényképezőgép, rádió, televízió stb. ezentúl ugyanúgy bírálják el, mint a többi árut. Vámot ezek után sem kell fi­zetni, ha értékük a többi be­hozott cikk értékével együttesen nem lépi túl a vámmentesség határát, feltéve, hogy a vásár­lás külföldön szabadon felhasz­nálható fizetőeszközökből tör­tént. Az említett tartós haszná­lati tárgyakból fajtánként egy darabot lehet behozni. (MTI) Rodolfo Mechini a DÍVSZ űj elnöke A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség Budapesten műkö­dő titkársága a sajtóhoz eljut­tatott közleményében bejelenti, hogy Piero Pierallit, a DÍVSZ olasz elnökét, új feladattal bíz­ták meg hazája demokratikus mozgalmában. A titkárság el­ismerését és köszönetét nyilvá­nítja Piero Pierallinak azért az áldozatkész munkáért, amelyet a Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség élén több mint négy esztendőn át végzett és sok sikert kíván jövő munkásságá­hoz. Melegen üdvözli a DÍVSZ titkársága az ugyancsak olasz Rodolfo Mechinit, aki Piero Pierallit felváltja a DÍVSZ el­nöki tisztségében. Azt kívánja, hogy eredményesen töltse be új munkakörét a nemzetközi ifjú­sági mozgalomban, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a jobb jövőért vívott küzdelemben. (MTI) Tanácskozások Bonnban a berlini utazási engedélyek kérdéséről BONN. (MTI) Szerdán délután szűk körű ta­nácskozást tartottak a bonni vezetők a berlini utazási enge­délyekről az NDK-val folyta­tandó tárgyalások ügyében. A tanácskozáson Erhard kancellár, Mende alkancellár, Schmücker gazdaságügyi miniszter, Krone tárcanélküli miniszter és több államtitkár vett részt. A nyugatnémet közvéleményt rendkívül élénken foglalkoztat­ja, vajon kezdődnek-e további tárgyalások az NDK-val ebben a kérdésben, vagy a bonni ult­ráknak sikerül-e megakadályoz­ni a további lépéseket. A Frankfurter Rundschau ve­zércikke hangoztatja, „Krone, Barzel (volt össznémetügyi mi­niszter) és társaik nagyon téve­sen ítélik meg a lakosság han­gulatát, ha azt hiszik, hogy fé-> kezesi kísérletükkel politikai vi­szonylatban is nyerhetnek. Ez­zel legfeljebb az Erhard-kor- mány sikerét veszélyeztetik,’! Osztályszemlélet — osztályharc — szövetségi politika MOSZKVA. Szerdán volt negyvenéves a szovjet honvédelmi miniszté­rium napilapja, a Krasznaja Zvezda (Vörös Csillag). A lap első oldalán közli Malinovszkij marsall üdvözlő üzenetét. BELGRAD. Izgalmas kalandban volt ré­sze Velja Sztojanovics eszéki pilótának. Ütban a belgrádi re­pülőtér felé elfogyott mező- gazdasági repülőgépéből a ben­zin, és kénytelen volt az autó- útra leereszkedni. Mikor földet ért, mintegy 5Ó méterrel maga előtt egy gépkocsit pillantott meg. Az összeütközést csak az utolsó másodpercben tudta el­kerülni úgy, hogy beletaposott a gázpedálba, és valósággal át­ugrotta az előtte levő autót. LIMA. Peru déli részén egy hegyi úton hóviharba került egy autóbusz. A jármű felfordult, tizenöten meghaltak, harmincán megsebesültek. ÜJ DELHI. A próféta hajszála körül ki­alakult zavargások következté­ben 13-an vesztették életüket Kasmírban — jelenti az indiai sajtó. A pakisztáni hadsereg az érintett körzetben 24 órás ki­járási tálaimat léptetett életbe. MA MÁR nálunk a politikai gondolkodásban közhelynek szá­mít, hogy az osztályharc a munkásosztály politikai hatal­mának megteremtésével nem szűnik meg: a szocializmust osztályharcban kell felépíteni. Ezt az elméleti tételt a mi ta­pasztalataink teljes mértékben igazolták. — A kizsákmányoló osztályok hatalmuk elvesztése után is szívós ellenállást fej­tettek ki, és a szocialista építés során a régi világ erőit gyak­ran igen kemény küzdelemben tudtuk csak leküzdeni. Ebben a küzdelemben az osztályfrontokát elhomályosító, ködösítő nacio­nalista, revizionista nézetekkel szemben a kommunisták mindig a tudományos és forradalmi osztályszemléletet képviselték. A politikai irodalomban, új­ságokban, beszédekben és elő­adásokban az utóbbi években sok szó esik a szövetségi poli­tikáról. A párt Vili. kongresz- szusa a szocialista nemzeti egy­ség megteremtésének lehetősé­géről beszélt, a kongresszus megállapította, hogy államunk a proletárdiktatúra államából fokozatosan egyetemes népi ál­lammá, az egész nép államává alakul át. Sokakban felmerül a kérdés: mindez hogyan egyez­tethető össze a forradalmi osz­tályszemlélettel, az osztályharc elvével? Sok régi kommunis­tában, pártonkívüli munkásban és volt szegényparasztban, aki az osztályharcban nevelkedett, és saját bőrén tanulta meg az osztályharc törvényét, megszó­lal az aggodalom: nem adtuk-e fel forradalmi elveinket? Má­sok, akik korábban szembeszáll­tak a marxizmus forradalmi osztályszemléletével, megpró­bálják korábbi hibás álláspont­jukat igazolni, no lám — mond­ják —, még sincs szükség osz­tályharcra, osztályszemléletre, az osztályharc és az osztály­szemlélet csak bajt és nehézsé­get hozott. AKIK ÍGY gondolkoznak, mélységesen félreértik a mar­xizmus tanítását az osztályokról és az osztályharcról, és egyál­talán nem értik meg társadal­munk jelenlegi helyzetét és a szocialista építés mostani sza­kaszának sajátosságait. Először; az osztályharc a kommunisták számára soha­sem volt öncél, az osztályharc elvét a kommunisták sohasem tekintették valami örök elv­nek, amely á társadalom fejlő­désére minden időben érvényes. Ellenkezőleg, a marxisták célja a kizsákmányoló osztálytársada­lom megszüntetése és az osztály nélküli társadalom megterem­tése, egy olyan társadalomé, amelyben nincsen kizsákmányo­lás, nincsenek osztályok és kö­vetkezésképpen nincsen osztály­harc sem. A marxisták azonban felismerték azt is, hogy ezt a célt csak a munkásosztály osz­tályharcával lehet elérni, ha a munkásosztály — szövetségben más dolgozó osztályokkal — le­győzi és megsemmisíti a régi uralkodó osztályokat. Az osz­tályharc tehát nem öncél, nem örök elv, hanem történelmi szükségszerűség, amely a társa­dalom adott szerkezetéből, a szocializmusért folyó harc fel­tételeiből következik. Ezért a forradalmi szemlélet art köve­teli, hogy mindig konkrétan vizsgáljuk ezeket a feltételeket és a ténylegesen ható osztály­erők alapján vonjunk le követ- zetetéseket az osztály harcra. Msáodszor; a földreform, az államosítás és a szövetkezeti mozgalom győzelme következté­ben társadalmunk szerkezeté­ben, az osztályviszonyokban végbement átalakulásokkal ha­zánkban nagy lépést tettünk előre az osztály nélküli társa­dalom felé. Társadalmunkban nincsenek többé kizsákmányoló osztályok. A dolgozó osztályok és rétegek — az ország lakos­ságának elenyésző kisebbségétől eltekintve — társadalmi hely­zetüket nézve szocialisták, szo­cialista állami üzemek, intéz­mények vagy szövetkezetek dol­gozói. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és leszár- mazottainak a többsége is fo­kozatosan beilleszkedik a tár­sadalom új rendjébe. A szocia­lizmussal szemben ellenséges erők mindjobban visszaszorul­nak és elszigetelődnek. Az osz­tályellenségnek ma főleg a múlt­ból örökölt éa megcsontosodott

Next

/
Thumbnails
Contents