Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
m % fyMfiltqu is orsasághan elsőként Szabálysértési albizottság alakult Kecskeméten A tömegkapcsolaláról tárgyalt a Kiskőrösi Járási Tanács A Kiskőrösi Járási Tanács tegnapi ülésén a múlt évi adóbevételi tervteljesítés tapasztalatait értékelte és meghatározta az ezzel kapcsolatos idei feladatokat. Majd dr. Király István vb-titkár beszámolója alapján a tanácstagok és a lakosság kapcsolatáról tárgyaltak az ülés résztvevői, a tanácstagi beszámolók és a fogadóórák tükrében. Mindkét előterjesztést élénk vita követte. Többen a fogadóórákon és a tanácstagi beszámolókon elhangzott problémáknak az eddigieknél gyorsabb intézésére vagy megválaszolására hívták fel a végrehajtó bizottság figyelmét. Bíráló megjegyzés hangzott el a Kiskőrösi Községi Tanács V. B. munkáját illetően, mert többször elmulasztotta előkészíteni a járási tanácstagok fogadóóráit. Részt vett és felszólalt az ülésen dr. Cseh László, a megyei tanács vb-titkára. Méltatta a tanács, a járási pártbizottság és a népfrontbizottság jó együttműködését a tömegkapcsolatok ápolásában, és több hasznos tanáccsal szolgált a további munkához. Az MSZMP Vili. kongresszusa célul tűzte ki az államigazgatási munka fokozott társadalmasítását. Ennek az elvnek és útmutatásnak szellemében alakult meg — az országban elsőként — Kecskeméten a városi tanács igazgatási osztálya mellett működő, 64 tagú szabálysértési albizottság. Dr. Kálló Jánossal, a Kecskeméti Városi Tanács igazgatási osztályának vezetőjével beszélgetünk az új bizottságról. — A szabálysértési eljárás „társadalmasítása” annyit jelelem a gyakorlatban — kezdte Kálié elvtárs —, hogy a városban működő üzemektől, vállalatoktól. különböző szervektől, kereskedelmi egységektől egy- egy személyt vonunk be a bizottságba. Minden tárgyalásra a szóbín forgó esetfel kapcsolatos üzemek, szervek képviselőit hívjuk meg. akik jól ismerik a saját területük munkakörülményeit, és tapasztalatukkal segítik a helyesebb döntés meghozatalát. Emellett igen fontos szempont a megelőzés is, amely a bisottság tevékenységében úgy jut érvényre, hogy a 64 tag mindegyike elmondja munkahelyén a tárgyalásokon szerzett tapasztalatait. A bizottság elé kerülő szabálysértők is jobban megnyugodnak a döntésben, ha azt látják, hogy nem egy vagy két ember bírálja el cselekményüket. — Milyen ügy kerül elsőként a bizottság elé, és kiket kérnek fel az elbírálásban való részvételre? — Az egyik kecskeméti önki- szolgáló boltban történt lopást tűzte tárgyalásra az albizottság, s erre a tárgyalásra meghívtuk a kiskereskedelmi vállalat képviselőjét is. — Mi a hatásköre a szabálysértési albizottságnak és melyek a leggyakrabban előforduló cselekmények? — Átfogóbb megfogalmazásban így mondhatnám: az albizottság hatáskörébe tartozik mindaz, amit a jogszabály szabálysértésnek minősít. Ilyen azonban 450 féle van. íme. csak néhány közülük: a 200 forinton aluli lopás, csalás, sikkasztás, ha nincs minősítő körülmény. Idetartozik a jogosulatlan iparűzés, a zugbormérés, a* rádiónak. televíziónak bejelentés nélküli használata stb. — Végül még egy kérdés: Milyen elv alapján válogatták ki az albizottság tagjait? — Az üzemek, intézmények vezetői, a szakszervezet és a pártszervezet tett javaslatot a személyükre. Természetesen jó munkát végző, köztiszteletben álló emberekről lehetett csak szó, akiknek tekintélyük is van. Ügy véljük, hogy ezzel a széles körű bevonással sikerül biztosítani az államigazgatási és az államhatalmi eljárás demokratizmusát. Ugyanilyen elgondolással hoztuk létre az elmúlt évben azt a bizottságot, amely a lakások elosztásában dönt, s tapasztalatunk, hogy tevékenysége bevált. Hasonló eredményt várunk a szabálysértési albizottságtól is — fejezte be tájékoztatóját dr. Kálló János. 6 S. Házhoz megy az üveges — Közel tízezer balesetbiztosítás Évek óta visszatérő gondként jelentkezik, hogy az általános és épület — háztartási biztosításnál szavatolt üvegkár helyre- állítása még a hideg télidőben is k<jt, vagy három hetet vesz igénybe. 1962-ben 496. az elmúlt évben pedig 558 esetben jelentettek a biztosítottak üvegkárt az Állami Biztosító Arany János utcai fiókjának a megyeszékhelyen. Legfeljebb öt nap alatt — 1964. január 1-én már több mint ötezer olyan biztosítottunk volt, akinél üvegkockázatot is vállaltunk — mondta Meszlényi Zoltán, az Állami Biztosító Kecskemét városi fiókjának vezetője. — Az általános és épület— háztartási biztosítottak száma az előzetes tervek szerint. Épül az új piactér július 1-re nyolcezerre emelkedik, így már időszerűnek látszott az üvegkárok helyreállításának meggyorsítása. A hónap közepén szerződést kötöttünk a Kecskeméti Vegyesipari Ktsz-el a biztosított lakások, ingatlanok üvegkárainak rendbehozatalára, így február 1-től — a személyes, vagy telefonbejelentéstő) számított — öt nap alatt a Ktsz üvegező részlege a helyszínen hozza rendbe a kitört ablakot. Országosan ez év január 1-től kezdték szervezni a csoportos élet- és balesetbiztosítást. Az új biztosítási forma egyesíti a régebbi módozatok — baleset, haláleset, élet, baleseti haláleset, baleset—haláleset—temetkezés, alkalmazotti csoportos baleset és csoportos balesetbiztosítások — legkedvezőbb feltételeit. Terjed a „csoportos“ — Az új biztosítás csak csoportosan köthető, de későbbi munkahelyváltozás esetén a dolgozó —, ha kívánja — biztosítását viheti magával más munkahelyre is — folytatta a fiókvezető. — Városunkban jelenleg *9977 dolgozónak van különböző balesetbiztosítása, s ezekre a múlt évben több mint 600 ezer forintot fizettünk ki. Szeretnénk elérni, hogy az ötféle balesetbiztosítással rendelkező kötvénytulajdonosok még ebben «z évben — a kötvények átírása után — bekapcsolódnának a csoportos élet- és balesetbiztosításba. A dolgozók többségével A vállalatok és üzemek is támogatják a biztosító szervező munkáját. Az ÉM Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat vasszerkezeti gyárában az előzetes' felmérések szerint február 1-ig a dolgozók 85 százaléka, február 16-ig pedig a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregysége dolgozóinak 81 százaléka kötött, illetve köt csoportos élet- és balesetbiztosítást, fejezte be az érdekes tájékoztatást Meszlényi Zoltán. Krizsek Márta PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István tgazgatr Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-18. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. retöi l “épa “éjé. i oépe —..la.: j. i “épe Vető? le £,—, /Ps ■' ' ü.‘ UM iz-etSf C Pt i h i t Képe ^ i f*épe pe" 'FéTörr. ^épt t'ető etö' Költözünk LEBONTÁSRA ítéltetett a Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám alatti kétemeletes épület. Födémrendszere elöregedett, életveszélyessé vált, s felújítása majdnem többe került volna, mint egy teljesen új bérház építése. Így hát „költözik a hivatal” .... Megkezdte a „Hírős!’ étterem, folytatta a kisáruház, elment a tejcsárda, a lakók már régen áttelepültek ideiglenes szállásaikra, s a Petőfi Népe szerkesztősége, mint „utolsó mohikán” szombaton kezdi meg a tervszerű „evakuációját”. Szerencsére nem messzire; csak a városi tanács épületébe, ahol összébb szorullak az amúgy sem kényelmes helyzetben levő hivatalok dolgozói, hogy helyet szorítsanak — remélhetőleg nem tartós — a megyei lap munkatársai nak. A bontás már el is kezdődött, s miközben ezeket a sorokat írom — némi elfogódottsággal —, a távoli padlástérben fel- feldübörög a bontócsákány okozta zaj — mintegy sürgetően. Hiába, nem könnyű a válás. A „nyomorgó” kis tejcsárda igen szorgalmas és udvari-> as dolgozói már az Arany János utcában mérik a tejet, a kávét. A kisáruház is „szétfröccsent”, a város különböző pontján árusít egyenlőre. S mindegyik korszerűbb helyiségre, épületre vár — a tervek szerint nem is hiába. S AZ ÜRESEN maradó telken egy hatemeletes nagy bérház épül, alatta üzletsorral. Más képet kap Kecskemét főtere. Hogy milyet? Egyenlőre még elképzelni sem tudjuk, mint ahogy az Aranyhomok szálloda által nyújtott változást sem lehetett előre érzékelni, csak amikor kibontakoztak körvonalai... Az öregtemplomot lassan közrefogják a huszadik századunkra jellemző modernebb épületek, s műemlékeink közé — nem szemet bántóan, sőt érdekesen — illeszkednek be a növekvő igényeket és lehetőségeket tükröző korszerű házak, építmények. Ha a távol elő honfitársaink négy-öt év elmúltával hazalátogatnak, mint bárhol ez országban, itt is örömmel tapasztalhatják a megújhodásra való törekvés sürgető igyekezetét. KÖLTÖZÜNK hát — a megszokás nyűgét lassan levetve, s bizakodva: A tervező fantázia és alkotókedv kárpótol majd bennünket egy régi épület elvesztésén való enyhe búsongá- sunkért — a kedvet vidító, s szemel gyönyörködtető látványnyal, az új városképpel. (T—ál.) A zord hideg ellenére sem szünetel az építkezés a kecskeméti piactéren. Az ÉM Bács-Kiskun mejyei Építőipari Vállalatának munkásai a fedett vásárcsarnok építésének első ütemét, m ala- «Mtvás inunkéit végzik. „Űri muri”, „Kivilágos kiviradatig”, „Húzd rá, cigány!, „Felfelé megy borban a gyöngy...”, „Piros bort ittam az este” — meddig sorolhatnánk még regények, költemények, népdalok, mű dalok címét, sorait melynek úgy beivódtak tudatunkba, hogy már gyerekkorunkban kialakult az a meggyőződésünk, ami nemzeti öntudatunk részévé vált. Az tudniillik, hogy mi vagyunk az első boros nemzet a világon. „Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet!” — ezzel a jelszóval vált bennü nk gyakorlattá az elmélet, mikor férfiasságunk bizonyítására először rúgtunk be annyira, hogy talicskán kellett hazautazni. Éiemedett karunkBORT IDE! ban pedig az a hatásos propaganda szilárdítja bennünk világelsőségünk tudatát a borivásbán, amely úgy csábitja elvonókúrára az iszákosokat, mint a bornemisszákat az IBUSZ a kirándulásokra. Es most itt van. Egy kis hírecske nyomán bornemzeti nagyságunkba vetett hitünk egyik pillanatról a a másikra összeomlott. Nem elég, hogy az elmúlt években futballnemzeti mivoltunkban vertek fejbe egyes válogatott csatárok teljesítményei, most a statisztikai tudomány fosztott meg bennünket világelsőségünk hiedelmétől a borivá- ssaAban is. Kimutatták, hogy Franciaországban fejenként és évente 182 liter bort fogyasztanak a honpolgárok, s utánuk második helyen az olaszok következnek személyenként 175 literrel. A legtöbb sört Belgiumban isszák: az egy főre eső évi átlag 165 liter. Második Nyu- gat-N émetország, harmadik Dánia. T iszta szeszre átszámítva a fogyasztás a következő: Franciaországban évenként és fejenként 26,8 liter, Olaszországban 24, Svájcban 12,5, az NSZK-ban 11,5, Belgiumban 9,5, az USA-ban 8,2, Angliában 7,1, Dániában 6,9, Svédországban 5,6 liier. Mi, magyarok hiangzunk az élvonalból. El lehet ezt huzamosabb ideig viselni? Aligha. Fel kell ráznunk a nemzetet. Jelentessék meg különkiadásban vállalataink Petőfi, Vörösmarty — az ám, ki ne felejtsük Balassi, Csokonai, Ady, Ber- da és az összes valamirevaló költő bordalait, és indítsák a következő szellemi olim- piászon hazánk képviseletében Bács-Kislcun megyét, mint a szőlő- telepítés élharcosát. Addig is, míg világ- elsőségünk csillagából ismét dereng valami, igyunk! Korcsmárosné! Száz icce bort ide az asztalra! A száz szál gyertya helyett is bort! Gyártsunk több talicskát, emeljünk minél több gyomormosó állomást. —Borbarát—
